Magyar Szó, 1984. április (41. évfolyam, 90-104. szám)

1984-04-11 / 100. szám

SZILÁGYI Sír és virágzik s a műkedvelés Megtartották az énekkarok, népitánc-csoportok, zenekarok községi szemléjét Vasárnap este tartották meg­ Szilágyin az apatrid község­­zene-­ karainak, népitánc-csoportjai­­nak, énekkarainak községi szem­léjét. Telt ház előtt léptek fel a felnőtt műkedvelők, a helyi Jó­zsef Attila Művelődési Egyesület igen jól megszervezte a rendez­vényt. Miután KLINOVSZKI Ele­mér, a községi művelődési közös­ség elnöke üdvözölte a megjelen­teket az apatini Jedinstvo Műve­lődési Egyesület énekkara lépett a közönség elé. BACH Stevan ve­zetésével igen­­magas színvonalon adták elő a kórusműveket. Az énekkar tagjai már évek óta együtt dolgoznak, a­z előadásuk színvonalán is meglátszik. A szépszámú közönség meleg taps-­­sal köszöntötte a­z apatiniaik fel­­­ lépését. Ezután a prigrevik­ai férfikarok következtek, litkai és bánifai nép-­ dalokat adtak elő. Teljesítmé­­­nyük figyelemre méltó, a két cso­port tagjai is már évek óta­ együtt gyakorolnak. A szilágyi Búzavirág leánykórus fellépése, meglepetésként hatott, hiszen a­­ közelmúltban kezdtek énekelni a lányok. . . Az énekkarok után az apatini művelődési egyesület citerazene­­kara következett, JANKOVICS Lídia vezetésével három dalt ad­tak elő. Fellépésük színvonalas, élményt jelentő volt. Az ének- és zenekarok után a népitánc-csoportok következtek. Mindegyik csoport fellépése igen látványos, színvonalas volt, kima­gasló teljesítményt nyújtottak a saontai, szilágyi és a kupuszónai tánccsoport tagjai. A szeni­ai Ivó Lola Ribakr Mű­velődési Egyesületet három cso­port képviselte. Sumadijai, báná­ti és sokác táncokat mutattak be a közönségnek. A sokác táncokat eredeti népviseletben adták elő, Branislav KURUC és Bogoljub JOVANOVIC vezetésével. A prigrevicai művelődési kö­zösség népitánc-csoport­ja Száva melléki táncokkal lépett a közön­ség elé. Fellépésük nem a leg­jobban sikerült, ez a szerény, csupán kéttagú zenekarral, a­­ színpad kicsinységével is magya­­­­rázható. A tánccsoport vezetője Bogoljub JOVANOVIC. A kupuszkim­ai tánccsoport fellé­pése mindig látványos, vidám. MARASEK Gáspár vezetésével lakodalmi és vánkostáncot mutat­tak be. Kitettek magukért a Pe­tőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai, külön figyelmet érdemel a régi, eredeti kupuszinai népvise­let, a népes, nívós zenekar. A szilágyi József Attila Műve­lődési Egyesület népitánc-csoport­­ja Tavaszi köszöntő címmel népi szokásokat mutatott be BÁT­ZO­­NYI Katalin vezetésével. ötletes, üde előadásuk tetszett a közön­ségnek, a zenekar is jól játszott. A szilágyiak fellépését­­ lelkes tapssal jutalmazta a közönség. A fellépéseket kéttagú zsűri ér­tékelte. Ruža KRGA, a zombori Pedagógiai Akadémia tanára, va­lamint Julián RÁC bácskeresztú­­ri szakember mondott véleményt a fellépésekről. Hangsúlyozták, hogy a szemle is bizonyíték arra, hogy az apatini községben él, vi­rágzik az amatőrizmus, egyre in­kább­­javul a színvonal. A szán­tói, szilágyi, valamint a kupuszi­­nai népitánc-csoport, az apatini Jedinstvo énekar, a két prigrevi­­cai férfikar, valamint a szilágyi Búzavirág leány kórus és az apa­tini tamburazenekar érdemelte k­i, hogy eljusson a sziváci körzeti szemlére. K. A. : Felvételünkön a kupuszinai tánccsoport a szemlén Szokatlan a látvány. Ilyen még nem történt meg ebben a forgalmas, út menti csárdában Az asztalnál —a fehér térítőn kecses ívű boroskancsó — egy idősebb asszony ül, melyeket szippant az imént meggyújtott Lordból, iszik egy-egy pohárral és kellemes hangon énekel. Mel­lette jobbról egy szál magában a nagybőgős, szorgalmasan pat­togtatja a húrokat. A citera­­nagybőgő fémhúrjai megkísérlik fellelni a dallamot, de csak az ütemet sikerül megtalálnia a nagybőgősnek. Az 50 körüli hölgy pedig teljes komolysággal énekel, operába is beillő hang­ján. , Izzad a bőgős, indul a hölgy, a durva arcvonásait pedig feled­teti szép hangja. Különben jól ápolt, látszik, hogy hetente jár fodrászhoz, kozmetikushoz. "A zenekar többi tagja ott ül a részükre készített emelvényen, szánalom olvasható le arcukról társuk iránt. Talán csak az vi­gasztalja őket, hogy a piros szá­zasok, a zöld 500-asok épp úgy röppennek ki a hölgy sokrete­­szes táskájából, mintha a hat­tagú banda játszana. Poharat tör a vendég, a pin­cér azonnal odaugrik, másikat hoz, közben fürgén csúsztatja festett pénztárcájába, a zöld­ ban­kót, majd ismét tölt a hölgy­nek. Újabb nóta, újabb 500-as csú­szik a bőgős zsebébe. Az út menti csárdában akaratlanul is mindenki ezt a szokatlan képet szemléli. A hölgy csak a nagybőgősről vesz tudomást, mindenki más felesleges számára. Pohár röp­pen, fogy a bor, türelmetlenek a­ tétlen muzsikusok. Szorongat­ják hangszereiket, de­ a húrokat nem, merészelik megpendíteni, mert a hölgy szúrós tekintete azonnal feléjük fordul. — Pincér, mindent kifizettem? — Igen, de még egy összetört pohárral adós maradt. — Ne legyen ilyen türelmet­len — fordul oda a bőgőshöz... Nekem a bőgő a kedvenc hang­szerem, hát ennek a zenéje ■mellett mulatok. Mert van mi­ért. Az ember bánatában vagy örömében duhajkodik. Én m­ost szomorú vagyok, azt mondta ugyanis a jóképű fiatal udvar­­lóm, hogy hozzá viszonyítva én már öreg vagyok, a két gye­rek, meg az elvált asszony titu­lus nagyon zavarja. Engem, igaz, szeret, de nem érez annyi bátorságot, hogy megmondja anyjának ezeket a dolgokat. Márpedig enélkül nem lehet az élettársam.. — No, majd elmegyek és megmutatom én annak az asz­­szonynak, hogyan kell nevelni a ártereket — mondta vissza,­­fordulva az ajtóból a nagybő­gősnek, majd beült a kocsijába és a város felé hajtott. TÓTH László DUNATÁJ Imlták hírnevüket a kupuszinai műkedvelők Szombaton este Doroszlón ven­dégszerepeltek a kupusztinai műve­­­­lődési egyesület műkedvelői. Jöjj vissza csókás ifjú nyár címmel da­lokat és vidám jeleneteket adtak­­ elő STURCZ József rendezésében , a helyi művelődési egyesület szín­­i háztermében. Fellépett: GYENES Mihály, MOLNÁR József, FITUS­z Teréz, MIÓTA József, RUMI Im­re, BUJÁK István, DÖMÖTÖR­I Borbála, VUJEVITY Anna, GRA­­I­BICSKA Mihály és FONTÁNYI­­ István zenekara. A műsort KOLE-­­ SZÁR István vezette. D. Z. ZOMBOR Új vezetőség a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben Tegnapelőtt tartotta meg tiszt­újító értekezletét a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület köz­gyűlése. POVÁZSÁN László elnök számolt be az elmúlt három évben kifejtett tevékenségről, majd meg­választották az új választmányi­­ tagokat. Ezek a következők: VIRÁG István, BÉKASSY­ An­dor, ANDREA István, BAJITY Ce­cília, CIRKLI Zsuzsanna, FICI Jó­zsef, KAPITÁNY György, KÚSZÓ Ferenc, KÚSZÓ István, KO­­RERSZKY József, KISKÁROLY Klára, MÉSZÁROS Csilla, NAGY­HAL Attila, DUNAI Dénes, FE­KETE József, POGÁNY Károly, PETES Károly, PETES Katalin, PASTROVITY Béla, HAJNAL Ab­irid, ÜVEGES Erika, POVÁZSÁN László. DOROSZLÓ Felvételt készítettek a római sáncokról A múlt héten az Újvidéki Te­levízió munkatársai és Szekeres­­ László szabadkai régész felvé­­­­telt készítettek a római sáncokról a doroszlói Nagyerdőben, ahol még igen jó állapotban vannak. Doroszlón egyébként néprajzi ada­tok után is kutattak. A Fiaim Magyarországon A zombori Petőfi Sándor Műve-­­ lődési Egyesület színjátszói hétfőn Magyarországon vendégszerepel-­­ nek. Arthur Miller: Fiaim című drámáját adják elő. Baján lesz az első előadás délután 5 órakor, a második pedig Sükösdön este 8 órakor. Mindkét helységben nagy érdeklődés előzi meg a zomboriak vendégjátékát. H. A. Négy évtizeddel ezelőtt Nemcsak a földeken folyik a ta­vaszi munka, serényen dolgoznak a műhelyekben, a helyreállított üzemekben is a munkások. Nem takarékoskodik a dicsérő szavak­kal a tudósító, mikor a szemben autóműhelyek példaadó munkájá­ról ír. Szombarb­an mindjárt a felsza­badulás utáni 10 garázst és autó­­javító műhelyt rendeztek be, ame­lyekben a hadsereg részére esz­közölték a szükséges javításokat. Amikor a munka sürgőssége úgy kívánta, éjjel-nappal dolgoztak. Körülbelüli 60 mechanikus szak­ember dolgozik a garázsokban.­ Eddig 13 000 javítást eszközöltek, ezek közül 1154 autó generálj­aví­­tá­s volt, 3218­ új alkatrészt készí­­tettek, 3000-nél több hegesztést végeztek, 600 akkumulátort hoz­tak rendbe és töltöttek meg ... A nagy munkatempóban a ro­hammunkás szakemberek teljes szívvel, pontosan és öntudatosan vesznek részt továbbra is, mert a­­mi mechanikusainkat nagy meg­elégedéssel tölti el, ha a gépek életre kelnek és a katonai vagy a hátországi frontra indulhatnak. Több hírben is beszámol a lap a szlavóniai menekültek bácskai életéről. Egyik hírből megtudhat­ta az olvasó, hogy a szombori já­rásban levő Gakovó községben tartja előadásait a szlavóniai me­nekültek által rendezett állator­vosi és mezőgazdasági tanfolyam. A tanfolyamnak jelenleg 42 hall­gatója van. A hallgatók többsége szlavóniai roiklkantaikból á­l­l, köz­tük néhány idősebb földműves is. S­k­ik a kurzuson újabb tudás meg­szerzésére törekednek. A tanfo­lyam keretében politikai órákat is rendszeresen tartana­k, Bácsmonostoron a szlavóniai kerületi közművelődési osztály ta­nítóképző tanfolyama működik. A tanfolyam a menekültekkel együtt költözött át Szlavóniából. A Drá­ván és a Dunán való átkelés után a tanítás tovább folyik. A hallga­tók minden szerdán élővj­ságot rendeznek. A napokban a tanfo­lyam hallgatói szélesebb körű kö­zönség részére műsoros előadást rendeztek. Ezekben a napokban már mind több jel mutat az élet normalizá­lódására, megjelenik például egy hír arról, hogy a közelié­tásügyi minisztérium engedélyezi az élesz­tő szabad árusítását. Ezekben a napokban hosszabb tudósítás számol be arról, hogy új vezetés alá került a bellyei ál­lami birtok. Bellye, a Habsburgok közép-eu­rópai feudális reakciójá­nak egyik gyöngyszeme, a királyi vadászgyatán­ok és kirándulások egyik legkedveltebb helye a régi Jugoszláviában, az ország javait gyarapító állami vagyon — kez­di fejtegetését a tudósító, majd elmondja, hogy a népi hatóságok által kezelt bellyei uradalom a maga nyolcvanezer holdján, saját cukop®vár­áva­ il. mezőgazdasági vas­út­jával, tejfeldolgozó üzemével és­­várgóhídjáva­l, villanytelepével, fű­résztelepével és egyéb gyáripari berendezésével mindig az állami birtokok koronájának számított. A cikkíró ezután foglalkozik a birtok fej­lődésének történetével. Az 1941-es hadüzenet után a ma­gyar katonai hatóságok azonnal megszálltá­k Bellyét és átadták egykori tulajdonosának, Habsburg Albrecht főhercegnek. A Habsburg család az egykori reakció szeme fénye Volt és a feudális világ ri­kító képviselője maradt a feudo­­kapita­lizmusho­z ragaszkodó Hor­­thy-Magyarországon. Ez a főhercegfióka —­ folytatja: a cikkíró —, aki egyébként a no­­viszádi nyilas gyilkos főtiszteket vendégelte s csempészte Németor­szágba, nemcsak hogy nem fejlesz­tette a birtokot, hanem az volt minden törekvése, hogy a gazda­ságot leszerelje és termelésre al­kalmatlanná tegye a felszabadulás esetére. . . Így a bellyei állami vagyon fel­szabadítása után a birtokon ugyanazokkal a nehézségekkel kell megküzdeni mint amelyek­kel gazdasági életünkben általá­ban. Az élő leltár elégtelensége, különösen a fogatok hiánya, a nehéz közlekedési lehetőségeik, a rendelkezésre álló szakemberek és kétkezi munkások szűkös száma, valamint a hajtó- és tüzelőanyag - hiány megnehezíti a munkát a gazdaságban. Az erőfeszítések eredményeiként Bel­uve mégis a teljes rendeződés felé halad. A nehézségiek ellenére átgondolt gazdálkodást vezetnek be a birtokon. TÁNC, ZENE, DERŰ Két hét leforgása alatt Nemes­mis­­­ti­csen — helyi viszonyokat tekintve — két fontos bemutató­ra került sor. Először a szerbhor­­vát néptáncosok műsorát láthat­ták az érdeklődők, vasárnap pe­dig a magyar szakosztály lépett színpadra. Reméljük, mindkettő­nek lesz méltó folytatása. Neon bizonyult eléggé nagynak a művelődési otthon, mert a szo­rongó háromszáz ember mellett még legalább ötvenen az ajtóból ablakból figyelték a műsort. So­kan jegy nélkül mentek haza, a rendezvényt nem láthatták. Mindössze két hónap alatt ta­nulták be a magyar népitáncokat Mátyus Éva növendékei. Először láthatta és halhatta a közönség a nőszervezetben nemrég megalakí­tott tizenöt tagú menyecskekórust is Népdalokat adtak elő. Műsoru­kat vezető nélkül, egyedül tanul­ták be. A háromtagú, SZABÓ Sándor, SURAKA Pál és LITTVAI László összeállítású zenekar kísérte a két énekest: KOVÁCS Erzsébetet és SZÉVALD Istvánt, többszöri nyiltszini tapsot kaptak. Másfél órás műsor falun. Ere­deti tartalommal, főleg ott,­­ ahol a falunak nincs sajátos népvisele­te, a népi tánc is csak elvétve volt a helyi művelődési közösség műsorán, bizony ez a kilencven perc útravalóul mindenkor jól jön. Kedvcsinálásra szüksége van a műkedvelőknek. Köszönet az igyekezetért és mindazért, amit nyújtottak. Főleg MÁTYUS Éva, aki egybetartotta és tanította a fiatalokat. Reméljük, munkájának lesz folytatása! P. M. Telecskán vendégszerepeltek a nemesmiliticsiek Szombaton viszonozták a ne­mesm­­iliticsiek a telecskaiak ven­dégszereplését. Mintegy kétszáz néző előtt vitték színre Moliere: Botcsinálta doktor című bohózatá­nak változatát, amelyet Páskándi Géza írt át Egy ember,­­ aki meg­unta a bőrét címmel. Ezzel a szín­művel vesznek részt a nemesmili­­ticsiek a műkedvelő színészek áp­rilis végén sorra kerülő községi szemléjén Bezdánban. Ha már a n­emesmm­iliticsieknél tartunk, elmondj­uk, hogy vasár­nap, április 15-én a helyi művelő­dési otthonban mutatják be szín­darabjukat a szerbhorvát drámai csoport tagjai is. Ők is Moliere-da­­rabot választottak, rendező a zom­­bori Népszínház társulatának tag­­ja, Bogumir DJORDJEVIC. 1984. április 11., szerda Bane Sekulic kiállítása Zágrábban és Trierben A sebészek szimpozion­ja alkal­mából Bane SAVOVIC zombori festőművész kiállítást rendez a zágrábi Interkontinental Szállóban. A jövő hónapban a nyugat-né­metországi Trierben állít ki. A kiállítást a város fennállásának 2000. évfordulója tiszteletére rende­zik meg, Bane SAVOVIC 60 fest­ménnyel mutatkozik be a nyugat­német közönségnek. Ez lesz külön­ben a nyolcadik kiállítása Nyugat- Németorszá­gban. A nyár folyamán Opatija, Hvar és Sveti Stefan közvetkezik, őszre pedig Belgrádiban állít ki. H. A-

Next