Magyar Szó, 1984. június (41. évfolyam, 164-178. szám)

1984-06-25 / 173. szám

1984. június 25., hétfő DOROSZLÓ Korszerűsít öblít Az egész falu részt vesz az átépítésben — Elmondja dr. Rohacsák Sándor, a helyi Móricz Zsigmond Művelődési Egyesül­et elnöke Legalább 200 aktív taggal di­csekedhet a doroszlói Móricz Zsig­mond Művelődési Egyesület. Ezek­ben a napokban az egyesület há­za táján nagy a mozgolódás, nem­csak a művelődésben részt vevő fiatalok, idősebbek, hanem kőmű­vesmesterek, ácsok is megfordul­nak itt, mindenki a lehetősége szerint dolgozik. Folyamatban van ugyanis az egyesület otthonának átépítése, amelyre valóban ráfért a javítás. Dr. Rohacsek Sándor helyi orvos, az egyesület elnöke boldogan újságolja: — Végre sor kerülhetett az ott­honunk felújítására, a tetőszerke­zet átépítésére. Az épület már közel áll a 100 évhez, végső ideje volt felújítani. Helyi eszközökből, valamint községi helyi járulékból, emellett pedig a művelődési ér­dekközösség eszközeiből biztosí­tottunk pénzt arra, hogy szebbé, korszerűbbé tegyük az épületet. A társított eszközök mellett azonban igen fontos az a tény, hogy ez al­kalommal is szinte az egész falu lakossága részt vesz a munkában, természetesen díjmentesen. Az ön­kéntesek segítsége sokat jelent. A tetőszerkezet lecserélése után való­színűleg a nagytermet is korsze­rűsítjük, a padlózatot kicseréljük és más javításokat is eszközölünk — mondja dr. Rohacsek Sándor. A továbbiakban az iránt érdek­lődtünk a falu igen elfoglalt or­vosától, hogy mi történik ezen kívül az egyesület berkeiben. — Doroszlón a művelődési élet­ben nincs holtidény és idény, ná­lunk egész éven át történik vala­mi. Legutoljára például a Gyön­gyösbokréta elnevezésű találkozón léptünk fel, de ezekben a na­pokban a felújított színjátszó egyesületünk próbálja a Paprikás­csirkét. A próbákat a Pusztai há­zaspár vezeti, a jövőben pedig (ZAMBÓ Illés felvételei) valószínűleg többet hallat majd magáról a doroszlói műkedvelő csoport, mint az elmúlt 10 évben. Igen aktív a zeneszakosztályunk, a tánccsoportunk is, különböző alkalmi rendezvényeken lépünk fel, de más meghívásnak is ele­get teszünk. A doroszlói Gyön­gyösbokréta tagjai szívesen látott fellépők Vajdaság és hazánk szín­padain. Újdonságnak számít, hogy megalakítottuk a mezőgazdasági termelők szakosztályát, ez lehet, hogy kissé furcsának tűnik, de a mezőgazdasági termelők tájékoz­tatását, felvilágosítását igyekszünk erősíteni, az egyesületünk ottho­nában pedig a jövőben számtalan előadás lesz azzal a céllal, hogy a helyi fiatal földművesek új is­mereteket szerezzenek, egyúttal pedig hogy növeljük alapművelt­ségüket, kultúrájukat. A szakosz­tályt ifj. Bártos Béla és még né­hány lelkes munkatársa vezeti, már ki is dolgozták munkatervü­ket az elkövetkező időszakra. — Tudomásom szerint a Móricz Zsigmond Művelődési Egyesület­nek saját könyvtára is van. Mi lesz a könyvek sorsa az átépítés után? — A könyveket minden, bizony­nyal a zombori Bieliczky Károly könyvtár helyi részlegének adjuk át, ezáltal is gazdagítjuk az állo­mányt. A könyvek valójában tu­lajdonunkban maradnak, csak használatra adjuk oda őket, re­méljük, hogy ezáltal tovább gya­rapodik az olvasók száma Do­roszlón.­­ Nem lesz eseménytelen a nyár Doroszlón, erről is gondoskodik a helyi művelődési egyesület, kü­lönböző rendezvényeket, alkalmi műsorokat szerveznek, ezekben­­ pedig részt vesz az egyesület tag­ságának apraja-nagyja. TÓTH László ■ Dr. Rohacsek Sándor, a do­roszlói művelődési egyesület elnöke. Ezentúl korszerűbb otthonban lépnek majd fel a doroszlói Gyöngyösbokréta tagjai. MAGYAR SZÓ Mindent az emberért Egy zombori diáklány irodalmi díja A Harcos Szövetség forradalmi­­ hagyományokat ápoló bizottsága irodalmi pályázatának eredmény­­hirdetésén találkoztunk Kajdócsi­­ Blankával. Fiatalos öltözéke, rövid­­ haja, sportos, üde magatartása vi­­­­dám leányra vall. Mint mondta, ilyen a természete. — Már nem is emlékszem, mi volt szabadtémám címe. Csak azt tudom, hogy tanárnőnk ismertet­te velünk a júliusi ünnepek je­gyében és Zombor felszabadulá­sának negyvenedik évfordulójára kiírt pályázatot. Kedvemre való volt a tárgykör. A szabadtémát választottam, mert éreztem, egyé­niségemnek ez felel meg legjobban, a kötöttségeket nem szeretem — mondja Blanka, aki a zombori Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Szak­iskola harmadikos növendéke, jö­vőre gyógy­szerésztechnikus lesz. Blanka 1500 dináros pénzjutal­mat és egy szép könyvet kapott pályamunkájáért. Mint elmondta, kitűnő tanuló, sikerült a szakirá­nyú középiskolában is megtartani előbbi kiváló eredményét. Mint Vuk-díjas került az iskolába. — Szabad idődben mivel fog­lalkozol szívesen? — Sokat olvasok, írogatok, ver­set mondok, néhány versem már napvilágot látott. Hogy milyenek? Olyanok, mint a többi tizenévesé. Több irodalmi pályázaton vettem részt, és nyertem is díjat, kitün­tetést. Pocséri születésű vagyok, ott fejeztem be az általános isko­lát is. Már itt is részt vettem a pályázatokon. Topolyán, az egy­séges középiskolában a felszaba­dulás napjára írtam egy fogalma­zást, azzal is nyertem. Tavaly Zomborban a november 29-e tisz­teletére meghirdetett irodalmi pá­lyázaton is sikert értem­ el. — Hogyan kapcsolódik egymás­hoz az irodalom és a jövendő hivatásod, a gyógyszerészet? — Szerintem a könyv, a szép szó nemesít, a pozitív emberi eré­nyeket juttatja kifejezésre, meg hát az általános műveltség sem mellékes, amit ilyenkor kibőví­tünk, új tartalmakkal tesszük gaz­dagabbá. Számomra az irodalom, akár mint olvasmány, akár mint eszköz, szerves része annak, amit tanulok. Egyik is meg a másik is az emberért van. Szép egy mai tizenhét éves kis­lánytól ilyen véleményt hallani, hiszen a könyvvel való barátko­­zás mindig jellemformáló is. Blan­ka magatartása, kitűnő tanulmá­nyi eredménye ehhez kiváló alap. P. M. Az iskolákban elhanyagolják az amatőrtevéken­ységet A Szerb SZK területén jelen­leg mintegy 2000 amatőr egyesület működik, illetve több mint 400 000 műkedvelő tagja valamilyen egye­sületnek. Ezek az adatok is arról tanúskodnak, hogy a műkedvelő művelődési tevékenység jelentős szerepet tölt be kulturális életünk­ben, és hozzájárul művelődési éle­tünk gazdagításához. Az amatőriz­mus felöleli a társadalom vala­mennyi rétegét, valamennyi kör­nyezetet és korosztályt, s bizonyos mértékben szerepe van az után­pótlás biztosításában is, valamint a kultúra iránti magatartás kiala­kításában. A köztársasági amatőrök szövet­ségének legutóbbi közgyűlésén el­hangzott, hogy a kragujevaci kör­zetben 155, a Duna menti körzet­ben 149, a zaječari körzetben 112, a Sumadijai körzetben 133 mű­kedvelő egyesület működik. Hoz­záfűzték, hogy az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít az ama­tőrtevékenység a termelő szerveze­tekben is. Az iskolákban elhanyagolják az amatőrtevékenységet. A köztársa­ság iskoláiban ugyanis a tanulók­nak mindössze 18 százaléka kap­csolódott be a szabadaktivitásokba. Az oktatási-nevelési intézmények 70 százalékában nincs kórus, ezen­kívül nagyon kevés színjátszó együttest találunk tanintézménye­inkben és az irodalmi alkotótevz­­­kenységre sem fordítanak kellő gondot. Kijelenthetjük tehát, hogy iskoláink nem szorgalmazzák a műkedvelő tevékenység fejleszté­sét. Mindjárt felmerül a kérdés, miben kell keresnünk ennek az ál­datlan helyzetnek az okát. Első­sorban nyilván abban, hogy eléggé túlterheltek a tantervek, másrészt viszont a művészeti tantárgyakat kevés óraszámmal tanítják, de az évi tervekben sem fordítanak kel­lő figyelmet erre a tevékenység­re és az előadók sem érdeklődnek iránta. Az előadók számára már azért sem vonzó az amatőrtevékenység, mivel ezt a munkát nem értéke­lik, illetve nem veszik figyelembe a személyi jövedelem szempontjá­ból és kevesen vannak, akik ren­des munkájuk mellett vállalkoz­nának műkedvelő együttesek ve­zetésére. Gondot okoz az a körülmény is, hogy az amatőr együttesek nagy része kedvezőtlen feltételek között dolgozik. A helyi közössé­gek, művelődési házak és az is­kolák valamilyen,z okból kifolyólag nem szívesen adnak helyet az amatőregyütteseknek. S ezzel még nem is soroltunk fel minden, a köztársaság műkedvelő egyesüle­teinek munkáját akadályozó kö­rülményt. __ (Borba) MŰVELŐDÉS S újság a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület­ijén • Beszélgetés Kószó Ferenccel, az új titkárral Színházaink legtöbbje már túl van az évadzáráson, iskoláinkban sincs már tanítás, az amatőregye­sületben a szemlék lezárásával pontot tettek a­ művelődési tevé­kenységekre. Sajnos, a nyár be­köszöntével rendszerint szinte tel­jes egészében leállunk. Zomborban, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben is csend honol, az egyesület irodájában csak két embert találtam, Kószó Ferenc titkárt és Koberszki Jó­zsefet, az egyesület „örök minde­nesét”. Kószó titkár készséggel válaszolt kérdéseimre. Először a színjátszók felől érdeklődtem. — Az elmúlt évadban a szín­játszás területén nem tudtunk olyan eredményeket felmutatni, mint az előző években, csak egy egyfelvonásos színművel, helye­sebben egy egész estet betöltő tarka műsorral lettünk gazda­gabbak, hála Pogány Margit ta­nárnőnek. Még szerencse, hogy az előző évadban a nagy sikert ara­tott Müller-darabot továbbra is műsorunkon tartottuk, így került sor a kupuszinai, bezdáni, kani­zsai és szabadkai bemutatkozásra. Sajnos a bajai szereplésünk elma­radt, pedig ott is be akartuk mu­tatni ezt a kitűnő drámát, a FIAIM-at. Ez a színmű továbbra is a repertoárunkon marad, tehát az elkövetkező évadban még lát­hatja a közönség. Az egyesület műkedvelői részt vettek a Hetes­fogat rendezvényein, a továbbiak­ban is aktív tagjai kívánunk ma­radni a fogatnak, amely a jövő-­ ben már mint nyolcasfogat fog­­ bemutatkozni, bekapcsolódnak ugyanis a militicsiek is. — Van-e már kész tervük az elkövetkező évadra? — A teljes program még nem készült el. A szakosztályvezetők ugyanis kötelesek átadni az elnök­ségnek a kész programjavaslatun­­kat, csak ennek jóváhagyásával­­ dolgozhatunk. Az viszont már biz­­­­tos, hogy a Fiaim színmű tovább­­­­ra is műsoron marad, szándékunk még felújítani a Szabin nők el­rablása című zenés vígjátékot. Természetesen új színmű bemu­­­­tatására is sor kerül. Műkedvelő­­­­ink még az ősz folyamán színre viszik a Bolha a fülben című víg­játékot. Ezt már az elmúlt évad­ban akartuk bemutatni. A darab majdnem teljes egészében kész, sajnos a közbejött váratlan, ob­­j­­ektív okok miatt el kellett ha­lasztani a bemutatót. Az idén­­ azonban feltétlenül előadjuk. — Az egyesület a közelmúltban­­ új vezetőséget kapott. — A tavasz folyamán valóban­­ felújítottuk a vezetőséget. Az el­nöki tisztséget Kapitány György tölti be, akinek a művelődési te-­­vékenység irányításában nagy ru­tinja van. Povazsán Lászlót vál­totta fel, neki lejárt a mandátu­ma. Személyemben új titkárt is kapott az egyesület. Itt lehet meg­jegyezni, hogy a régi vezetőség igen tevékeny volt, sikerült a színháztermet rendbe hoznia, a­­ színpadot bővítenie. Az új színpa­don többen is bemutatkoztak, hisz vendégszerepeltek itt már a bez­­dániak, kupuszinaiak és a telecs­­kai színjátszók is.­­ — Az egyesületnek szép könyv-s tára van. — Néhány ezer könyvvel dicse­kedhetünk. Jelenleg Pogány Ká­ I roly néhány lelkes fiatal bevoná­­­­sával átrendezi a könyvtárunkat. Ez igen nagy munkát igényel. Sajnos,, újabb kötetekkel nem gaz­dagodtunk. — Lesz-e valamilyen nyári program? — Nem, de annál többet sze­retnénk felmutatni az elkövetkező­­ évadban művelődési tevékenysé­günk valamennyi területén. BALÁZS László A КораопШ műkincses Brus községtől 30 kilométernyi­re impozáns márványemlékmű áll, amely az 1944-es augusztusi üt­közet elesett harcosainak sírem­e Kopaonik környékének lakói ] A romok között pompás vésett fai a régi időkben is kivételes ornamentikát találtak, s ezeket a gonddal őrizték fennmaradt tör­ műemlékeket a belgrádi Nemzeti ténelmi emlékeiket, műkincseiket. Múzeum őrzi, egy részük pedig a A hegylakók elrejtették a vezírek­­ kruševaci múzeum gyűjteményét elől mindazt, amit a pásztorok le­­gazdagítja. Restetés közben találtak a völgyek- I A Brus és Kruševac közötti út­ben és az erdők mélyén, s az ekénj közelében, a Rasina mellett talál­­megmentett leletekből már szép­jtik a Lepenac kolostort. A legna­­gyűjteményt lehetne összeállítani.E­gyebb ilyen jellegű kolostorok Sajnos azonban ezek a régi korok­ egyike. Az anyag, valamint az épít­­ből származó cserépedények, rét­­kezési mód alapján két korszakra metszetek és egyéb műkincsek még tehető az építése, mindig magángyűjteményekben ! — A moravai építési iskola stílu­sallódnak, sóban kezdték építeni, de 3 méter-Számos monumentális emlékmű­­nél abbahagyták, valószínűleg a van ezen a vidéken, ezenkívül köz­kedvezőtlen­­körülmények folytán s­zépkori kolostorok és templomok. Később fejezték be sokkal szere­­várromok és egyéb idegenforgalmi­asebb művészi és anyagi lehető­szempontból is hasznosítható mű­emlékek őrzik a vidék történelmé­nek hangulatát. Koznik vára Márvány rózsa­ ségek között. A freskómaradvá­nyok arról tanúskodnak, hogy na­gyon szép lehetett a belső díszítése. A Kozničko brdo csúcsán ma­­gaslik Koznik vára, Aleksandrovac és Brus község határán, magasan a Rasina folyó fölött.­­ Bizonyos adatok arról tanús­béke. Itt nyugszik az a húsz elesett­ kodnak — mondják a custosok —, partizán, akik a csetnik rohamaia­, hogy a várat Rádió Postupovic lak­ólatokkal vívott döntő küzdelem-;­ta Stefan despota idejében, Tulaj­ben veszítették életüket. Az emlék-­donképpen a népdalokból ismert művet života Radojčić kruševaci művész tervezte. Az emlékoszlopon Oblačić Radéról van szó. A legenda szerint Jerina nevé­k*istra ,kr*g- hez fűződik a vár építése, mivel ő és virág látható. A nyitott könyv egyik lapján azt olvashatjuk, hogy a népfelszabadító háború II., V. és XII. hadosztálya itt vívta küzdel­mét 1944. augusztus 6-a és 9-e kö­zött a csetnik rohamalakulatokkal. A könyv másik lapján ez a szöveg áll: A szabadságért elesett harco­soknak, hogy örökké éljenek a nép szívében. Az emlékművet 1969. július 7-én leplezték le, és a felke­lés napján mindig összegyűlik itt a Kopaonik népe, hogy lerója ke­gyeletét az elesett proletárok iránt, adta ki a parancsot, hogy várat kell emelni erre a nehezen megközelít­hető hegycsúcsra. Az építőanyagot kecskék szarvára kötözték, és így vitték fel a hegyre. A néphit sze­rint ezért hívják ezt a várat Koz­­niknak. A várfalak maradványaiból ar­ra következtethetünk, hogy sza­bálytalan alakú volt az épület. Há­rom nagyobb bástya maradt meg, amelyeket erős fal köt össze. Nyil­vánvaló, hogy ez a vár jelentős védelmi pont volt a despota ural­kodása idején ... Sorolhatnánk tovább ennek a vidéknek a történelmi emlékeit és műkincseit, amelyek egy részét megrongálta a földrengés. Brus községben még nem készült pon­tos kimutatás a károkról, nyilván­való azonban, hogy különleges fi­gyelmet kell fordítani ezeknek a műkincseknek a védelmére és helyreá­llítá­s­a . Középkori kolostorok — A Milentije kolostor konzer­vált falai e vidék legszebb és leg­pompásabb építményeinek emlékét őrzik — mondja Adam Stošić ré­gész. — A Brustól mintegy 5 kilo­méternyire fekvő épület a mora­vai stílusban készült, mint a kruševaci Lazarica, legalábbis er­ről tanúskodnak falai és a szépen kiképzett nyugati és déli oldalon levő boltívek. Bliodrag JOVANOVIC

Next