Magyar Szó, 1984. november (41. évfolyam, 302-329. szám)

1984-11-19 / 320. szám

1984. novem­ber 19., hétfő Ara 15 dinár XLI. évf., 320. (13463.) szám Forradalmi hagyományaink erőteljesebb akcióira köteleznek Törökbecsén a volt harcosok találkozójával emlékeztek meg a 36. népfelszabadító hadosztály tüzérségi brigádja megalakulásának 40. évfordulójáról . Az ünnepi ülésen Nikola Kmezić, a JKSZ Központi Bizottságának tagja mondott beszédet Törökbecsén, amely vállalta a harci egység forradalmi­ hagyomá­nyainak ápolását, a volt harcosok találkozójával emlékeztek meg a 36. népfelszabadító hadosztály tü­zérségi brigádja megalakulásának 40. évfordulójáról. Előtte a brigád harci útja és a forradalmi ha­gyományok ápolása keretében no­vember 11-én Virovitica községben Gornje Bazje falu központjában leleplezték a brigád elesett harco­sainak emlékművét , Miodrag Josimović törökbecsei iparművész alkotását. Ebből az alkalomból a törökbecsei fiatalok és a brigád hagyományait ápoló római helyőr­ség katonái emlékmenetelést szer­vezetek a viroviticai község terüle­tén megtett harci úton. Szomba­ton, november 17-én a brigád tényleges megalakításának napján a volt harcosok virágcsokrot he­lyeztek el a Virágházban, a fő­­parancsnok Tito elvtárs sírján, majd ellátogattak a római hely­őrségbe. Az egybegyűlteket dr. Vlastimir Lázic, a Törökbecsei Községi Kép­viselő-testület elnöke köszöntötte, méltatva a brigádnak a hazánk végső felszabadításáért vívott harcban való részvételét. Ismer­tette azokat az indokokat, ame­lyek arra késztették a Tisza menti községet, hogy vállalja, a harci egység forradalmi hagyományai­nak ápolását. Ezután Nikola Kme­­zicnek, a JKSZ KB tagjának, a kiemelkedő forradalmárnak adta át a szót. Nikola Kmezić emlékeztetett a 40 évvel ezelőtti eseményekre, amikor 1944. november 17-én, te­kintettel, az akkori hadi helyzet­re, a népfelszabadító hadsereg törzskarának rendeletével létre­hozták a 36. népfelszabadító had­osztály tüzérségi brigádját. Szólt a brigád tagjainak hősies helyt­állásáról, az 1566 kilométeres har­ci útról, amelynek során számos kemény ütközetben ez az egység is méltón hozzájárult a Baranyá­ban, Szlavóniában és Szlovéniában vívott győzelmes csatákhoz. Hang­súlyozta, hogy a brigád tagjainak bátorságát egyebek között az a 148 kitüntetés is tükrözi, amelyet még a háború folyamán érdemel­tek ki. ÉVFORDULÓ SZABADKÁN É­letük árán a szabadságért Tegnap községszerte kegyelettel adóztak a szabadkaiak a 43 évvel ezelőtti eseményeknek. 1941 no­vemberében a fasiszta hatóságok elfogták a JKISZ, a párt és a partizáncsapatok vezetőit, a mun­kásmozgalom és a felszabadítási harc kiemelkedő aktivistáit. A megkínzott hazafiakból azonban nem sikerült vallomást kicsikarni­uk. A rögtönítélő bíróság közülük 15-öt: Lukács Istvánt, dr. Singer Adolfot, Sime Tikvickit, Konstan­tin Lackenbachot, Lazar Baáicot, Simekovics Rókust, An­tun Sutu­­rovicot, Gerzson Miklóst, Perl Gellért, Wohl Lolát, Schwalb Miklóst, Mayer Miklóst, dr. Ma­yer Kálmánt, Mayer Ottmárt és Kornstein Ödönt halálra ítélte. Az ítéletet 1941. november 18-án hajtották végre. Róluk emlékeztek meg tegnap Szabadkán. Ezen a szomorú évfordulón azonban városunk dolgozói, pol­gárai és tanulói, a község társa­dalmi-politikai szervezeteinek kép­viselői, lerótták kegyeletüket mindazok iránt, akik életüket ál­dozták a szabadságért. Délelőtt 9 órakor a Slavica udvarában lelep­lezték Wohl Lola mellszobrát. Az alkalmi ünnepségen, amelynek műsorában részt vettek a Marko Vuković Általános Iskola tanulói is, a forradalmárokról, az egykori körzeti pártbizottság tagjáról Si­­min Bosán Magda és dr. Máriás József a hírhedt sárga ház egy­kori bebörtönzöttjei emlékeztek meg. A délelőtt folyamán kegyelet­adási ünnepségeket és nyilvános történelemórát tartottak egyebek között a zsidó- és a Kéri temető­ben. A fasizmus áldozatainak és A harcosok sorakozója emlékmű­veknél, a sárga házon elhelyezett emléktáblánál. A központi ünnep­ség délelőtt 11 órakor kezdődött az Akasztottak balladája emlék­műnél, melyen részt vettek a Lá­nyi Ernő Művelődési Egyesület és az iskola napját ünneplő Novem­ber 18-a Építészeti szakközépisko­la diákjai. Itt helyezték el a kegyelet virágait. A község tár­sadalmi-politikai szervezeteinek képviselői is. Az évfordulót több kísérő ren­dezvény egészítette ki. Tegnap délelőtt mutatták be a Tito Sza­badkán című dokumentumfilmet a Jadran moziban, amely a Su­­botica film és a Filmske novosti együttműködésében készült. Tito elvtárs három alkalommal járt városunkban. A film a fennma­radt fénykép- és filmanyag alap­ján készült. Forgatókönyvét Ljubo Djordjević, a Subotičke novine új­ságírója készítette. Ugyancsak tegnap, kétéves szünet után Han­gya András kiállításával ismét megnyitotta kapuit a képzőművé­szeti találkozó, S. K. A. Természeti kincsünk a tenger­ ­Budván véget ért az Adriai­tenger védelméről szervezett tanácskozás Szombaton este Budván véget ért az Adriai-tenger védelméről szervezett tanácskozás. Az egybe­gyűltek 132 beszámolót és közle­ményt hallgattak meg, amelyek mind az Adriai-tenger tisztaságá­nak megőrzése, illetve a már szennyezett tenger és tengerpart megtisztítására vonatkoztak. A tenger környezetvédelméhez tar­tozik az is, hogy a part mentén épült házak lakói még mindig bitorolják a part egy kis részét, noha ezt törvény tiltja. (Tanjug) Pristinai küldöttség a Virágházban A város felszabadulásának és szocialista fejlődésének 40. év­fordulója alkalmából tegnap Priština küldöttsége ellátogatott a Virágházba, és megkoszorúzta Tito elnök sírját. Priština város dolgozóinak nevében virágot he­lyezett a sírra Radman Milosav- Ijevic, a községi képviselő-testü­let elnöke, Azem Vlasi, a KSZ községi bizottságának elnöke, va­lamint Kadar Saliku a Harcos Szövetség községi bizottságának elnöke.­­... (Tanjug) Keveset beszélünk sikereinkről eredményeinkről Beszéde további részében Niko­la Kmezić emlékeztetett szocialis­ta forradalmunk vívmányaira, azokra az eredményekre, amelye­ket a szabad szocialista önigazga­tású Jugoszláviában értünk el. — Eredményeinkről túl keveset beszélünk és írunk, valahogy min­dig a nehézségek, a problémák kerülnek előtérbe, amelyeket né­ha súlyosabbnak tüntettünk fel, mint amilyenek a valóságban. Ez­zel szemben eredményeinkről is bátran beszélhetünk, mert a né­hány évtized alatt az egykori fej­(Folytatása a 3. oldalon) Veszélyes teher az elsüllyedt olasz hajón Még mindig bizonytalan a sorsa annak a két olasz tenge­résznek, aki a pénteken Sibenik előtt elsüllyedt Brigitta Monta­­rani nevű 1548 tonnás olasz hajó legénységéhez tartozott. Halász­hajók, a jugoszláv haditengeré­szet és milícia őrhajói tegnap is egész napon át keresték őket. Az idő tegnapra megjavult, így a kutatás fokozódott. A hajó 9 ten­gerésze, akit sikerült megmenteni, jól érzi magát, s már kapcso­latba lépett olaszországi hozzá­tartozóival. A Brigitta Montanari egy olaszországi kikötőből hajózott ki, gyomrában folyékony vinilldorid­­dal, amit a spliti Jugovinilnek, illetve a zadari Polikem gyárnak szállított volna. Ez a vegyszer igen veszedelmes és a gyártó cég küldöttei tegnap Sibenikben a kikötői hatóságokkal arról tanács­koztak, hogyan lehetne az elsüly­­lyedt hajót veszélyes terhével együtt minél hamarabb kiemelni. Francesco Rivedlo, a hajó kapi­tánya nem tudja magyarázatát adni, miért süllyedt el a hajó. (Tanjug) Emlékmű Bejtulla Huseininek Vucitrn és környéke felszaba­dulásának 40. évfordulója alkal­mából a község egy kisebb fal­­vában, Skrovniban a helyi iskola előtt Ali Shukriu, a Kosovói KSZ KB Elnökségének elnöke leleplezte a környék kiemelkedő élharcosának, Bejtulla Huseininek állított emlékművet. Az ez alka­lomból megtartott népgyűlésen a forradalmárról Nuredin Smakolli, vučitrni községi elnök mondott alkalmi beszédet (Tanjug) Mai számunkból: ф Egyiptomi—líbiai ellentétek írásunk a feszültség fokozódásáról a 2. oldalon ф Gond a munkaerőhiány Tudósításunk a kikindai öntödéből a 3. oldalon ф Túlnyomórészt borús idő, helyenként eső Időjárásjelentésünk a 8. oldalon A palesztin egység felújítása A nemzeti tanács ülése előtt A Najef Havatmeh által veze­tett Palesztin felszabadítási De­mokratikus Front, a Palesztin KP és a Tálát Jakub által veze­tett Palesztin Felszabadítási Front úgy döntött, hogy részt vesz a négy nap múlva Ammanban összeülő Palesztin Nemzeti Ta­nács (parlament) ülésén. Erről az Al Fatah vezetőségé­vel Tuniszban folytatott ötnapos megbeszélések után hoztak dön­tést. Összesen alig több mint 20 tagjuk van a tanácsban, de rész­vételüknek ennél jóval nagyobb a politikai jelentősége. Nagy érdeklődés előzi meg, hogy hogyan reagál és dönt majd a dr. Georges Habash által veze­tett Palesztin Felszabadítási Népi Front, amely eddig inkább az ammani találkozó bojkottálására mutatott hajlandóságot, és amely Havatmeh szervezetével, a pa­lesztin kommunistákkal és Tálát Jakub mozgalmával együtt al­kotja a Palesztin Demokratikus Szövetséget. . Ez a négy szervezet a nyáron­­ Algírban megegyezést írt alá a Fatahhal, és ez bizonyos fajta politikai platformot nyújt a PFSZ megreformálásához, egysé­,­gének felújításához. (Tanjug) Elmarad a PFSZ tervbe vett ülése A PFSZ Szíria-barát vezetőinek­ bojkottálása miatt elnapolták a PFSZ végrehajtó bizottságának tervbe vett ülését — jelentette ki tegnap Tuniszban Faruk Ka­­dumi, a PFSZ politikai osztályá­nak igazgatója. Az összejövetelt szombaton este kellett volna megtartani és a Palesztin Nemzeti Tanács ülésé­nek időpontját és színhelyét kel­lett volna véglegesíteni rajta. Jasszer Arafat, a PFSZ veze­­­tője kijelentette, hogy Szíria akadályozza a Palesztin Nemzeti Tanács ülésének megtartását, mert a PFSZ szétzúzása a célja. (AP, UPI) Nem lehet elítélni az egész szikh közösséget Rajiv Gandhi figyelmeztetése Rajiv Gandhi indiai kormány­fő tegnap Delhiben kijelentette, hogy helytelen lenne elítélni az egész szikh közösséget két félre­vezetett szikh miatt, akik meg­ölték Indira Gandhit. Abból az alkalomból nyilatko­zott így, hogy két nagy szikh kül­döttség tett nála látogatást, hogy kimutassa lojalitását Gandhi kor­mányához, és elhatárolja magát a szélsőséges szikhek mozgalmától. Rajiv Gandhi kormánya jelentős kárpótlást helyezett kilátásba a nemrégi zavargások szikh áldoza­tai számára. A kormányfő kijelen­tette: kormánya nem tűri meg, hogy bármelyik népközösséget is sértegessék vallása vagy kasztja miatt. (DP­A) Lemnosz görög sziget militarizálása Heves török tiltakozás javasolja egy repülőgépre­ oda­vezénylését is. A török sajtó úgy véli, hogy ez ellentétben áll a lausanne-i egyez­ménnyel, még ha a NATO véd­nöksége alatt történik is. Általá­nos vélemény szerint ez nemcsak a görög—török kapcsolatoknak okozna kárt, hanem megnehezíte­né a ciprusi kérdés megoldását is, és bonyodalmakat idézne elő a NATO-n belül. Szombaton este Ankarában Ke­nan Evren elnöknél találkoztak a török kormány és fegyveres erők legmagasabb rangú tisztségviselői. Nyilvánvalóan Lemnoszról volt szó. Turgut Özal török kormányfő kijelentette: Ankara nem egyezik bele Lemnosz militarizálásába, és megteszi a kellő lépéseket. Szerin­te sem a NATO, sem más intéz­mény, hanem csak a két szomszé­dos ország oldhatja meg a kér­dést. Kinyilvánította készségét, hogy találkozzék Papandreu görög kormányfővel. Hasonlóan nyilatkozott Javuz­türk török véderőminiszter is. An­karában közzétették brüsszeli NATO-körök kijelentését, misze­rint a NATO nem áll egyik fél pártján sem. (Tanjug) A török­ sajtó élesen reagált a hírre, hogy Görögország javasolta Lemnosz égei-tengeri görög sziget militarizálását a NATO parancs­noksága alatt. Ankara azt állítja, hogy Görögország már egy had­osztályt irányított a szigetre, és A kétnyelvűség nélkülözhetetlen a vegyes lakosságú területeken Véget ért a nemzetiségek találkozója Rovinjban rendben már a 9. hasonló össze­jövetel. Sajnos azonban, olyan eseményekkel esett egyidőbe, amikor Triesztben és Karintiában a szlovén nemzetiségi közösség tüntetéseket szervez, hogy meg­védje anyanyelve használatának jogát. Amíg a rovinji találkozó részvevői rámutattak a kétnyel­vűség nélkülözhetetlenségére a vegyes lakosságú területeken, többek között azért, hogy elmé­lyüljön a kapcsolat a szomszédos államok között, addig Trieszt polgármestere lehetővé tette, hogy leszedjék a kétnyelvű feliratokat a helységekben, Karintiában pe­dig a kétnyelvű iskolák megszün­tetése miatt tiltakoztak. A részvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben egyebek között leszögezik ennek a már hagyományossá vált találkozónak a jelentőségét, amelyen minde­nekelőtt a kétnyelvűségről foly­tattak tanácskozást és nyomaté­kosan hangsúlyozták, hogy a nyelv a nemzeti identitás legfon­tosabb eleme, a legfontosabb eszköz az emberek közötti érint­kezésben. A találkozó részvevői elfogad­ták azt a javaslatot, hogy a leg­közelebbi, tizedik találkozót Tri­esztben tartsák meg, amelyet az olaszországi szlovén nemzeti kö­zösség fog szervezni. (Tanjug) és Ausztria, Svájc, Magyarország Olaszország, valamint a Hor­­vát és a Szlovén SZK területén élő nemzetiségek, illetve nemzeti kisebbségek rovinji találkozója szombaton véget ért. Ez volt sor- Pjöngjangba utazott a JKSZ küldöttsége Tegnap elutazott Belgrádból Pjöngjangba a JKSZ tanulmányi küldöttsége, amelyet Miha Rav­­nik, a Szlovén KSZ KB Elnök­ségének titkára vezet. A JKSZ küldöttsége a JKSZ és a Koreai Munkapárt közötti együttműködés programja alapján látogat a Ko­reai NDK-ba, hogy megismerked­jen a KMP-nek a politikai rend­szer fejlesztésére irányuló tevé­kenységével. ______ (Tanjug)

Next