Magyar Szó, 1984. november (41. évfolyam, 302-329. szám)

1984-11-21 / 322. szám

XV. évf., 45. (742.) szám 1984. november 21., szerda Határoznak a referendum megtorlásáról Zomborban eddig mindenütt támogatták az újabb helyi járulék érvényének meghosszab­bítását az elkövetkező öt évre . November 26-án ülést tart a községi képviselő-testület cégéhez közeledik Zomb­orban a széles körű társadalmi-politi­kai akció, amelynek célja, hogy előkészítse a jelenleg érvényben levő 10 évre szóló községi jellegű helyi járulék meghosszabbítását az elkövetkező öt évre. A jövő héten, november 26-án a községi képviselő-testület három taná­csának együttes ülésén is szó lesz a kezdeményezésről, a kül­döt­tek pedig a referendum megtartásáról döntenek. A küldöttek már kézhez kap­ták az ezzel kapcsolatos anyagot, amelyben egyúttal összegezés is á­ll arról, hogy a nyilvános vita során hogyan vélekedtek a köz­ség polgárai, dolgozói a helyi kö­zösségekben és a társult munka­­alapszervezetekben a helyi járu­lék érvényének további meg­hosszabbításáról. Szinte minde­nütt támogatták a kezdeménye­zést, a javaslatot (csupán a Bane Sekulic Fémárugyár két társult­­munka-alapszervezetéban nem), ám 101 vállalatnak és az összes he­lyi közösségnek a szavazópolgá­­rai a kezdeményezés mellett van­nak. Igaz, tettek észrevételeket is, ezek azonban a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak. Nézzük, mit javasolnak a pol­gárok. Az egyik javaslatcsoport sze­rint előnyben kellene részesíteni a zombori kórház sebészeti osztá­lyát, ami azt jelenti, hogy a leg­több pénzt a már megkezdett épület befejezésére kellene for­dítani. Ugyanakkor kezdemé­nyezik azt is, hogy más társadal­mi-politikai közösségek (Apatin, Hódság, Kula, Pélmonostor, Vaj­daság) is adjanak pénzt, a kórház­­építésére. Egy másik javaslatcsoport sze­rint kevesebb pénzt kellene for­dítani a művelődési otthonok épí­tésére, és­­ a vita mi kellene az okta­tás, nevelés körülményeit. Bez­­dánból például olyan kezdeménye­zés érkezett, hogy ebben a helyi közösségben is épüljön új egész­ségügyi otthon. A polgárok egy másik csoportja határozottan követeli, hogy az összes tervezett pénznek a 80 szá­zalékát a sebészeti résziéteg befeje­zéseire fordítsák, egyúttal pedig póteszközöket kell biztosítani ér­dekközösségektől más forrásokból. A továbbiakban olyan javasla­tok is elhangzottak, hogy senkit sem szabad felmenteni a helyi já­rulék fizetése alól, tehát ne legye­nek olyan kategóriák, akik nem fizetnek. Ezzel kapcsolatban való­színűleg a képviselő-testület no­vember 26-i ülésén élénk vita ala­kul ki. Végezetül megjegyezzük, hogy a polgárok, a dolgozók erélyesen kö­vetelik, hogy a jövőben sokkal nagyobb ellenőrzéssel használják fel a pénzt az építkezésre, a polgá­rokat pedig még átfogóbban tájé­koztassák a jövőben. A zombori községi képviselő­­testület soron következő ülésén természetesen más kérdésekről is szó lesz, a három tanács külön­­külön ülésén például behatóan foglalkozó majd az agrárnyerész­kedés kérdésével, a fűtési díj ala­kulásával ,és más időszerű kérdés­sel is. Néhány munkaszervezet kérte, hogy ideiglenesen hagyják jóvá a személyi jövedelem kifize­tését az év végéig, ezekről a kér­désekről is dönt a testület a soron következő ülésen. TÓTH László SZLAVÓNIA, BARANYA Mezőgazdasági tartalékok A napokban Erdőd nagyszabású összejövetel színhelye volt. Köz­­társasági és szövetségi vezetők ta­lálkoztak Szlavónia és Baranya mezőgazdasági kombinátjainak képviselőivel, a szövetkezeti­ szö­vetség vezetőivel. Megvitatták az eddigi mezőgazdasági eredménye­ket, megállapítva a gazdaságszi­­lárdításra nagy lehetőségek van­nak. A termelékenység tovább fo­kozható mindkét szektorban, nem szabad azonban megengedni, hogy fölboruljon az egyensúly. A ve­téstervet a szükségleteknek meg­felelően kell összeállítani. Nagy figyelmet kell szentelni továbbá a mezőgazdaság hosszú távú fej­lesztésére, a fejlesztési tervek megvalósítására. Janez Zemljanič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács a­lelnöke rá­mutatott, hogy a mezőgazdaságban nagy tartalékok rejlenek, ami to­vább fokozható ésszerű beruházá­sokkal, megfelelő fejlesztési prog­­ramok megvalósításával. A mező­­gazdaságnak meg kell felelni az elvárásnak, az élelemtermelésben lépést kell tartani a világszínvo­nallal, s hogy ennek eleget tud­janak tenni a mezőgazdászok, a termelés, folyamatában állandóan harcot kell vívni az olcsóbb előál­lításért. Az olcsóbb termelésre nem csak a mezőgazdaságban, ha­nem az állattenyésztésben és az éle­lemtermelés minden területén törekedni kell. .A gyakorlatból ki kell zárni azt­ a lehetőséget, hogy alacsonyabb termelési szint-tar­tással tovább emelkedjenek az árak. Az ilyen spekulációnak ele­jét kell venni, mert éppen ezen az őszön bizonyították a mezőgazdá­szok, hogy a termelékenység to­vább fokozható. A mezőgazdaság újratermelésé­hez is elengedhetetlen a valuta. A külföldi gépek fenntartása, az alkatrészek beszerzése valutát emészt, ezért­ a mezőgazdasági munkaszervezeteknek fontos fel­adatuk a valutaszerzés. A legmeg­felelőbb módszer ehhez a turis­taközpontokkal való kapcsolat bő­vítése, a közös beruházás, illetve, hogy az élelemmel való ellátás közös érdekeket képviseljen. Ez pedig csak az újratermelés felté­teleinek biztosításával érhető el. A mezőgazdaságban pillanatnyi­lag a legégetőbb feladat, hogy ide­jében betakarítsák a termést. Ezen munkálkodnak Szlavónia és Baranya termelői. A búza vetése a jövő évi mezőgazdasági sikert alapozza meg, ezért kell odafi­gyelni. Nem szabad lényegesen csökkenteni a vetésterületet a leg­alapvetőbb élelmiszerből. A mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési tervében továbbra is arra törekednek, hogy minél töb­bet, minél olcsóbban termeljenek, hogy fel tudják venni a versenyt a külföldi piaccal. Az évtized vé­géig Szlavónia és Baranya négy­szeresére kell hogy emelje mező­­gazdasági kivitelét.­­ Ennek meg­valósításához azonban nem elég a mezőgazdasági kombinátok törek­vése. A fejlesztési beruházáshoz más forrásokat is igénybe kell venni. M. V. A HÓDSÁGI KÖZSÉGBEN Három foglalkoztatottra egy munkanélküli Az utóbbi években a hódsági község gazdaságának is igen naí­v gondokkal kell megbirkóznia, szá­mottevő a veszteség, csökken a reális személyi jövedelem, és en­nek következtében a foglalkozta­tás sem halad olyan ütemben, mint ahogyan a középtávú fejlesz­tési tervben előirányozták. Sőt, szinte napról napra egyre kifeje­zettebb a munkanélküliség. Az illetékes önigazgatási érdek­­közösség kimutatása szerint jelen­ ,­leg a község társadalmi szektorá­ban 9012, magánszektorában pedig 1 143 foglalkoztatottat tartanak nyíl- j ván, összesen 2549-en keresnek munkát. 646-an meghatározott időre helyezkedtek el, ami azt je­lenti, hogy három foglalkoztatott­ra egy munkanélküli jut, ez pedig országos és tartományi viszonylat­ban is igen kedvezőtlen arány. A közeljövőben nem várható jelentő­sebb változás ezen a téren, nagy­­számú új munkahely megnyitásá­ra ugyanis nincs lehetőség. A gondokat súlyosbítja, hogy nagyon kevesen hajlandók a községért kí­vül munkát vállalni, sőt előfor­dul, hogy ezek közül is visszatér­nek és a munkanélküliek listájára kerülnek. Megnövekedett az idén a szak­képzetlen munkanélküliek száma, a tavalyi 885 helyett most 965-en várnak elhelyezkedésre. Több a kö­zépiskolát végzett munkanélküli is, mint tavaly: összesen 883. Ez főleg azzal magyarázható, hogy évről évre több vegyész, közgaz­dász és jogásztechni­kus jelentke­zik a foglalkoztatási érdekközös­ségnél, mint amennyire a község gazdaságának szüksége lenne. Ez­zel egyidejűleg fokozatosan csök­ken a munkát kereső szakképzett dolgozók száma, mert főleg ter­melői foglalkoztatásokról lévén szó, könnyebben elhelyezkedhetnek, mint a technikusok. A korösszetétel tekintetében is meglehetősen kedvezőtlen a hely­zet, hiszen a munkanélküliek körül­belül 70 százaléka 30 évnél fiata­labb. Ezek kétharmada szakkép­zett dolgozó, illetve középiskolai, főiskolai vagy egyetemi végzettsé­gű, iskoláztatásuk tehát hatalmas eszközöket igényelt, és most kép­telenek elhelyezkedni. Az idei háromnegyedévben a község területén 2375-en léptek munkaviszonyba, és ez első látásra valóban nagyszerű eredménynek könyvelhető el. Igen ám, de ebből 2047 embert csak meghatározott időre vettek föl, és így már egészen más a helyzet. Ez a nagy szám az­zal magyarázható, hogy jelentősen csökkent a szerződéses munka, különösen a mezőgazdaságban. Nem tett eleget mindegyik mun­kaszervezet a gyakornokok fölvé­teléről szóló törvénynek, de vár­ható, hogy év végéig ezt bepótol­ják. Egyes munkaszervezetekben vannak olyan dolgozók is, akik eleget tesznek a nyugdíjaztatási feltételeknek, de nem hajlandók elhagyni munkahelyüket. Az idén egyébként eddig 24 embert nyug­díjaztak a törvénynek megfelelően, és várható, hogy az év végéig még 9-en kénytelenek lesznek nyugdíj­ba vonulni. Igen kedvezőtlen a 3200 munka­­nélküli többségének anyagi hely­zete. Több mint felének nincs egy darab földje se, 1 hektárnál keve­sebb földje 22 százalékuknak van, 10 százalékuknak pedig semmilyen jövedelmük sincs. H. A. A pártvita összegezése A zombori községi pártbizottság elnöksége legutóbbi ülésén tűzte napirendre a pártvita összegezését, a községi pártbizottság pedig csütörtökön délelőtt tárgyal a JKSZ Központi Bizottságának 13. ülésén elfogadott határozati javaslatokról szóló nyilvános vitá­ról. Az elnökség ülésén egyebek között megállapították, hogy az elég jó előkészületeket tartalmas, konkrét, elsősorban bíráló hang­nemű vita követte. Megszólaltak a pártalapszervezetek kommu­nistái, saját hibáikra rámutatva egész társadalmunkban jelentkező fogyatékosságokról is szóltak. Több helyen megkezdődött a tagság differenciálódása, alapszervezeti titkárokat váltottak le, követelték az igazgató lemondását, passzív tagokat töröltek a nyilvántartásból, vagy zártak ki a párt soraiból. A zombori községi pártszervezet mintegy 360 alapszervezetében több mint 1200 gyűlést tartottak, felújították a gazdaságszilárdítási programokat, konkrét határoza­tokat fogadtak el. A községi pártbizottság elnöksége is megállapította, hogy ered­ményesnek mondható a pártvita, de a munka nehezebbje csak ezután következik. Habár a vita lebonyolítására is mozgósítani kellett a tagságot, az elfogadott határozatok valóra váltására még inkább mozgósítani kell a kommunistákat. A pártvitában elhangzott észrevételek, indítványok, bírálatok mindenkit munkára serkentenek. Semmi áron sem szabad meg­engedni, hogy a vita során elhangzottak, jegyzőkönyvbe vett hozzá­szólások, határozatok papíron maradjanak. Éppen ezért a községi pártbizottságnak a nyilvános vitából kell meríteni azokat a fel­adatokat, melyek valóra váltásával a kommunisták hozzájárulhat­nak a helyzet megváltoztatásához, hiszen a fő cél a jelenlegi helyzet megváltoztatása. Az elnökség munkájában részt vett Đorđc RABOSAVLJEVIG­, a VKSZ Tartományi Bizottságának, valamint Momčilo BALJAK, a Szerb SZK Központi Bizottságának tagja is. Az ülésen az is elhangzott, hogy mivel nem éppen célszerű összesűrítve, csak a leglényegesebb dolgokra ügyelve készíteni a nyilvános vitáról szóló összegezést, a konkrét észrevételeket is mellékelni kell, mert a KSZ-alapszervezetek, a pártfórumok ennek alapján határozhatják meg a feladatokat. Ismételten elhangzott, hogy csakis a pártvita­ során elhangzott észrevételek lehetnek a széles körű tevéken­ység kiindulópontjai. Slobodan SKENDŽIC végrehajtó titkár rövid bevezetője után Milan KOSOV­AC szólalt fel. Síkraszállt azért, hogy minden szinten élezzék ki a felelősséget, mert véleménye szerint éppen a felelőtlen magatartás, az elfogadott határozatokról való rendszeres megfeled­­kezés, a nemtörődöm magatartás miatt nem működik úgy rendsze­rünk, mint ahogy szeretnénk. Slobodan BASA azt hangoztatta, hogy a készételgyár építésével kapcsolatban tapasztalható a kommunisták kétszínű magatartása, mivel több helyen is azt hangoztatják, hogy a készételgyár építé­séről csupán néhány ember döntött. — Ez nem igaz, hiszen köztudomású, hogy a dolgozók gyűlésein döntöttek a beruházás sorsáról — hangoztatta. Slobodan BAŠA arra is kitért, hogy a helyi és a tartományi jellegű tájékoztatási eszközök, a Zombori Újság, a rádió, a Dunatáj, Dnevnik, Magyar Szó tartalmasan és jól tájékoztatott a nyilvános vita menetéről. Ez azonban nem mondható el egyes belgrádi lapok­ról, például a Novosti 8-ról és a Politikáról. Habár sok olvasójuk van ezeknek a lapoknak a zombori községben, a nyilvános vitának nem szenteltek kellő figyelmet. Josip KULIC véleménye szerint a nyilvános vita után az elfo­gadott határozatok valóra váltására kell összpontosítani az erőt és a figyelmet. Dorrte RADOSAVLJEVIC is hangoztatta, hogy a nyilvános vita során elhangzottak kell hogy képezzék a kommunisták tevékeny­ségének arányát, hiszen azért is került sor a pártvitára, hogy a tagság mondjon véleményt, hogy kezdeményezzenek a­ kommunisták. A munkával sehol sem szabad leállni, nem szabad várakozni — figyelmeztette a jelenlevőket. A községi pártbizottság elnöksége a vitában elhangzottakkal kiegészítve elfogadta a nyilvános vita összegezését tartalmazó anyagot. Emellett a községi járulék bevezetéséről szóló nyilvános vitát is összegezték. KŐVÁRS Árpád VUKOVÁR A személyi jövedelem, jövő évi tervezéséről A Borovo összetett társultmun­­ka-alapszervezet tervezési bizott­ságának napokban megtartott ülé­sén körvonalazta a dolgozók sze­mélyi jövedelmének lehetséges alakulását az 1985. évben. Ez al­kalommal a személyi jövedelem lehetséges alakulásának több varnációját is előterjesztette, és mint a legoptimálisabbat a bizottság azt a változatot fogadta el, amely védi a dolgozók életszínvonalát. Ennek értelmében az 1985. év első felében a Bozovóban dolgozók át­lagos személyi jövedelme 28 000 dinár lesz, míg a második félév­ben eléri a 34 800 dinárt. Ezt a két összeget átszámítva az egész 1985 évre, az évi átlagos személyi jövedelem ebben a több mint 20 000 dolgozót foglalkoztató kol­lektívában 32 000 dinár lesz. B. I. Kitüntetésre javasolt polgárok és szervezetek A Szocialista Szövetség apatini községi választmánya elnökségének legutóbbi ülésén egyebek között a községi választmány elismerései­ről, kitüntetéseiről is tárgyaltak. Ugyanis a Szocialista Szövetség községi választmánya minden év­ben kitünteti azokat a szervezete­ket és egyéneket,­­amelyek és akik kimagasló eredményt értek el a társadalmi-politikai tevékenység­ben és más téren. Az elnökség indítványozta, hogy a Szocialista Szövetség elismerő oklevelét a kupuszinai önkéntes tűzoltóegyesületnek, valamint az apatini Jedinstvo vegyeskórusnak ítéljék oda. Ivan Gladic, Csévári József, Stipan Mrvičić, Milan Kecojevic kanton emléknlgkeztet. Popó Pál, Božo Kecojevic, U­rba­­novski Jev­aveta, Petar Rašeta, Laušević Milka, Zoran Branković pedig jelvényt. .t Lapunk legközelebb december 5-én jelenik meg. Olva­sóinknak vidékünk lakosságának kellmes ünnepeket kí­vánunk a köztársaság napja alkalmából. A községi képviselő-testület ülése elé Pénteken, november 23-án ülést tart az apatini községi képviselő­­testület. Számtalan napirendi pont­ról tárgyalnak majd a küldöttek. Érdekesnek ígérkezik az együttes ülés, amelyen egyebek között a felügyelők munkáját is bírálóan felmérik. Az elmúlt időszakban ugyanis számos észrevétel hang­zott el a felügyelők munkájával, hatékonyságával kapcsolatban. A polgárok elsősorban azt kifogá­solják, hogy nem eléggé hatéko­nyak a felügyelők. Emellett arról is szó lesz, hogy alapot létesítenek a hús, a liszt és más élelmiszercikkek árkülön­bözetének fedezésére, mert ily módon szeretnék az elkövetkező évben javítani az ellátást. A tanácsok külön-külön megtar­tott ülésükön foglalkoznak a har­cosvédelem, az ellátás, az útkar­bantartás, a vízellátás legidősze­rűbb kérdéseivel és még számos más problémával. K. Љ

Next