Magyar Szó, 1984. november (41. évfolyam, 302-329. szám)
1984-11-21 / 322. szám
TI A kollektív vezetés Hogyan valósul meg a titói elv, a kollektív vezetés és felelősség a Szocialista Szövetség zombori községi választmányában, amely a társadalmi-politikai vezetés, döntéshozatal demokratizálását szolgálja — ez volt a témája az értekezletnek, amelyet a múlt hét végén tartottak a Szocialista Szövetség választmánya eszmei-politikai munkával foglalkozó szakosztályában. Vitaindítót Ivan Probojčević, a községi választmány elnökségi tagja olvasott fel. Beszámolójában elemezte, mit tett ezen a téren a választmány, az elnökség, a helyi választmányok és azoknak a szakosztályai és bizottságai az elmúlt években. A küldöttrendszer és a kollektív vezetés, felelősség megváltoztatta a társadalmi-politikai szervezetekben folyó munka lényegét. Élénkebb lett a részvétel a döntéshozatalban, amely a demokratikus centralizmus elvén alapszik. Ily módon, nagyobb betekintésük kínálkozik a szakosztályok, bizottságok, helyi választmányok küldötteinek a munkába, felélénkült a tevékenység, számos olyan kérdés került napirendre, ami éppen a mindennapi életből való. Kevés azonban a bázisból, az ágazatokból érkező vélemény, a községi választmányból feltett kérdésekre nemigen kapunk idejében választ minden szervezetből. Tehát ezen a téren változó a helyzet. A községi választmány elnöksége egyaránt foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyek napirenden szerepeltek a többi társadalmi-politikai szervezetben és egyenrangúan vitatják meg a felvetett feladatokat a községi képviselő-testület társadalmi-politikai tanácsával is. Tehát a küldöttek, küldöttségek, mindenképpen kifejthetik véleményüket — mondta többek közt Ivan Probojčević elnökségi tag Több küldött hiányolta a küldöttségek megfelelő felkészítését, ugyanis a községi és helyi választmányokban nagyszámú szakosztály és bizottság van, ahol a problémák sajátossága szerint vitatkoznak és javasolnak megoldásokat. Arra viszont, hogy a vita, a demokratikus centralizmus jusson kifejezésre, jól felkészült, tájékozódott és tájékoztatott küldöttekre van szükség, állapította meg több felszólaló. Stevan Delic, a községi pártbizottság küldötte rámutatott, hogy a kollektív vezetés és felelősség az egyénieskedést szünteti meg, amiről a pártbizottság elnökségében is volt példa. Papp István küldött elmondta, hogy nehéz megfelelő kapcsolatot tartani a városi szervezetek ágazatai és a községi választmány, elnökség között. Számos helyen nem tanúsítanak megfelelő érdeklődést az emberek, ezért több fontos napirendi pontról csak késve hozhatnak határozatot. A keluti küldött hangsúlyozta, hogy a fiatalok érdeklődését kellene fokozni, mert ők váltják fel az idősebbeket. Felkészítésük tehát fontos politikai feladat. A községi szakszervezeti tanácsban, hangoztatta küldöttünk, gyakran megesik, hogy a küldött nem tudja képviselni bázisát, mert nem sikerült összehívni a küldöttséget. Félő, hogy ilyen helyzetben van a Szocialista Szövetség számos helyi választmánya is. Paja Todorčević, a munkásegyetem politikai továbbképző részlegének vezetője a küldöttek politikai tudását, alaposságát tartja fontosnak. Virág István, a községi választmány elnökségének tagja síkraszállt a testület további kollektív vezetéséért, amit az elért számos eredménnyel támasztott alá. Támogatták az eddig érvényben levő gyakorlatot, hogy az elnökségében és a szakosztályokban a megbízatási idő továbbra is egy év legyen. P. M. Eszköz- és munkatársítás A Szocialista Szövetség zombori községi választmánya ideiglenesen külföldön dolgozó munkásaink ügyeivel foglalkozó egyeztető bizottságának ülésén az eszköz- és munkatársítás itthoni lehetőségeiről tárgyaltak az érdekelt munkaszervezetek képviselői. Jelen volt a Crvena zvezda Kesztyűgyár, az épülő ételgyár, az INEX ITIP Textilipari Munkaszervezet és a Sloga Bútorgyár képviselője. A foglalkoztatásügyi érdekközösség titkára rámutatott azokra a lehetőségekre, amelyeket a törvény biztosít és külföldről ■hazatérő vendégmunkások és az itthon élők eszköz- és munkatársítását szabályozzák. Ismertették a munkaszervezetek képviselőivel az eszköztársítás feltételeit, amihez azonban az érdekelt gyáraiknak előre kidolgozott magállapodással kell rendelkezniük. A Crvena zvezda Kesztyűgyár mérnöke elmondta, hogy ők 20—25 ember foglalkoztatását vállalnák, olyanokra számítanak, akik eszközeikkel hozzájárulnak gépek, berendezések vásárlásához. Ezek az emberek a megvásárolt külföldi gépeken szakképzett kesztyűkészítőként dolgoznának. Ezen a munkahelyen azonban csak fiatalabb dolgozók jöhetnek számításba, mert a varrógépkezelés fizikai erőt is kíván. Vállalják az átképzést is. Tekintettel arra, hogy a tél folyamán elég nagyszámú vendégmunkás érkezik látogatóba, jó lenne, ha az érdekelt munkaszervezetek elkészítenék az eszköz- és munkatársítást szabályozó megállapodást, s ismertetnék az emberekkel. Ily módon betekintést nyernének a társítás feltételeibe. Az embereiket pontosan és idejekorán tájékoztatni kell a feltételekről, mert csakis ily módon lehet kétoldalú megállapodást kötni hosszabb időre, amelyből mindkét félnek haszna származik. Ezzel az intézkedéssel többek között a munkanélküliség csökkentését tervezik Zomborban. P. M. VUKOVÁR Előkészületek a helyi közösségek 1990-ig tartó fejlesztési tervéről A község helyi közösségeinek idei évi értekezletét a napokban tartották meg Negoslavcin, megvitatták a helyi közösségek 1986 és 1990 közötti középtávú tervének előkészítő munkálatait. Az eltelt 20 év alatt, amióta a helyi, közösségek fejlesztése is középtávú fejlesztési tervük alapján történik, a helyi közösségek nagyon sokat tettek a társadalmi színvonal objektumainak, a közművesítés, létesítmények építéséért. Az önigazgatási viszonyok fejlesztésén és a települések lakossága élet- és munkakörülményeinek a javításán is sokat munkálkodtak. Fejlesztésiterveinek alapján az elmúlt húsz év alatt a helyi közösségek 1 milliárd és 725 millió dinárt ruháztak be a társadalmi színvonal objektumainak építésébe. Az összeg 44 százalékának a sorsáról a települések polgárai referendum útján döntöttek. A helyi közösségek évi értekezletén átnyújtották a társadalmi elismeréseket azoknak a helyi közösségeknek és polgároknak, amelyek, illetve akik az elmúlt évben a legtöbbet tettek a helyi közösségek tevékenységének további érvényesüléséért, az önigazgatási viszonyok továbbfejlesztéséért stb Társadalmi elismerésben részesültek a negoslavci, a lovászi, a lužaci és az apáti helyi közösségek, továbbá a vukovári Május 1. és a Nikola Démonja városi helyi közösség, valamint a helyi közösségek aktivistái közül hat személy. A társadalmi elismeréseket Cede Grbić néphős, a HSZK Alkotmánybíróságának bírája nyújtotta át. B. S. Hat Novemberi díjas pedagógus Tizenharmadik alkalommal tünteti ki a zombori általános oktatásügyi érdekközösség a zombori község legjobb nevelőit, tanítóit és általános iskolai tanárait. Ugyancsak Novemberi díjjal tünteti ki a szakirányú oktatásügyi érdekközösség a legjobb középiskolai tanárokat. A két érdekközösség közgyűlésének határozata alapján, az idei Novemberi díjat a következő pedagógusok kapják: Dragoslav Mitrovic, a zombori alapfokú zeneiskola igazgatója, a városi szimfonikus zenekar dirigense, Bogdán Lázos, a zombori községközi pedagógiai intézet tanácsosa, aki most vonul nyugdíjba, Anica Andrejev, a zombori Nikola Vukičević Általános Iskola osztálytanítója, Jelica Mrdenov, a Vera Gucunja Gyermekintézmény igazgatóhelyettese, Jovan Kronic, a zombori Ivo Lola Ribar Általános Iskola tanára és Darinka Batričević, a Közgazdasági Középiskola szerbhorvát szakos tanára. Az emlékérmet, az ezer dinárt érő könyvet és a vele járó 10 000 dináros pénzjutalmat november 26-án adják át a kitüntetetteknek a városháza dísztermében, az általános és szakirányú oktatásügyi érdekközösség ünnepi közgyűlésén. F. M. DUHAJAI KÜLDÖTTKÉRDÉS A formalitás ellen — Ahhoz, hogy küldötteink és azok, akiket képviselnek, mindenkor érdekeltek legyenek, elégedettek, a feltett kérdésre válaszolnia kell annak, aki arra hivatott. Egyébként a küldött nem tudja értesíteni azokat, akik megválasztották, hogy az ő „ügyük” hogyan lett elbírálva, megoldva vagy elvetve. Szerintem sok még mindig a formalitás, ami nincs összhangban a küldöttrendszerrel — hangoztatta Milica Stankov Aleksa Šantić-i küldött. Több olyan példát mellékelt, amelyek megdönthetetlenül rámutatnak igazára. Íme az árak alakulása, a szolgáltatási díjak emelése. A Szocialista Szövetség helyi választmányaiban működik a fogyasztók tanácsa, ahol a helyi és községi érdekű árpolitika van gyújtópontban. A tanácsok azért alakultak, hogy a küldött anyagot, javaslatokat megvitassák, azokat sajátjukkal kibővítve a küldött a fogyasztók községi választmányában érvényesítse. Számos alkalommal, mondta a küldött, hiába volt a többség olyan véleményen, hogy egyes árakat csak mérsékelten emelhetjük — szociálpolitikai szempontból —, a választmányban más döntés született. Vagy pedig megkerülték a választmány határozatait és másként alakultak az árak. — Nálunk Aleksa Santicon még mindig dívik az agrárnyerészkedés. Így van ez másutt is, csak lehet, hogy enyhébb formában. Milyen érdemleges lépéseket tettünk azok leleplezésére, akik törvénytelen úton megkárosítják az egyéneket, időseket és a társadalmat? Van községi határozat, hogy a helyi társastermelési alapszervezetek, helyi közösségek a közégi felügyelőségbe juttassák el az illetők névórát. Ezt legtöbb helyen még ma sem tették meg. Miért? Kit, kiket védenek az ilyen kétkulacsos magatartással? Ezt látják, érzik az emberek és ezért ne csodálkozzunk, ha a választmányok, a polgárok gyűléseire alig jönnek el 30—50-en — folytatta Milica Stankov. Ez a küldöttek elriasztásához vezet, mert ők is számos alkalommal feltették ezt és az ehhez hasonló kérdést. A kényes kérdések megválaszolatlanul maradtak. Viszont a bázisban az emberek várják a választ, méghozzá jogosan. P. M. Fosztogatják a társadalmi vagyont A szükségesnél még mindig sokkal gyengébb a társadalmi önvédelem a hódsági községben. Az önigazgatási ellenőrzés, továbbá a munkaszervezeteken belüli belső ellenőrzés nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, sőt egyes helyeken nem is létezik semmilyen ellenőrzés. Ahol viszont végeznek ellenőrzést, ott is megelégszenek a könyvelési és más dokumentumok felszínes áttekintésével, behatóbban nem foglalkoznak a negatív jelenségekkel. Nem csoda hát, hogy egyre inkább terjed a gazdasági bűnözés a község területén. Az idei háromnegyedévben 80 ilyen jellegű bűncselekményt jegyeztek föl, illetve derítettek ki, míg a tavalyi azonos időszakban 71 -et. A hódsági belügyi titkárság minden korábbinál tevékenyebb volt a súlyosabb esetek földerítésében. Az idén például három olyan esetet jegyeztek föl, amikor a társadalmi vagyont fosztogatták, míg tavaly csupán egyet. Érdemes megjegyezni, hogy jág dolgozóinak az érdeme, a bűnmindez kizárólag a belügyi titkárcselekmények elkövetői munkaszervezetükben már évek óta fosztogatták a társadalmi vagyont, és senki sem ellenőrizte őket. A mezőgazdasági termékek felvásárlóiról, átvevőiről van szó, akik tetemes jogtalan haszonra tettek szert. Ugyancsak említésre méltó, hogy több mint kétszeresére növekedett a hivatali visszaélések száma, amikor saját maguknak vagy másoknak szereztek anyagi hasznot, öszszesen 115 ilyen eset volt (tavaly 58). A dicstelen listán a raktárfőnökök állnak az első helyen 49, őket követik az iparban dolgozók 16 esettel. Az ily módon keletkezett anyagi kár kis híján elérte a 15 millió dinért, míg a tavalyi háromnegyedévben „csak” 2 millió 270 ezer dinár volt a kár. A legtöbb gazdasági bűncselekményt (33-at) a mezőgazdasági tevékenységben követték el, őket követi a kereskedelem (17 esettel). Az említett adatokból világosan kiderül, hogy a hódsági községben igen kifejezett a gazdasági bűnözés, sőt növekvő irányzatú. A társadalmi vagyon elleni támadásnak számítanak természetesen a különböző lopások is. A megkárosított munkaszervezetek feljelentései alapján a háromnegyedévben 25 ilyen bűncselekményre derül fény. Jellemző, hogy a tettesek nem voltak az illető munkaszervezetek dolgozói, tettüket pedig azért követhették el, mert hiányzott a kellő éberség, a társadalmi tulajdon fölötti gondoskodás. Említsük meg végül, milyen bűncselekményeket derítettek föl az elmúlt háromnegyedévben. Mint már mondtuk, három fosztogatás volt, ezenkívül 18 alkalommal viszszaéltek hivatali helyzetükkel. Sikkasztás 10-szer volt (4-gyel kevesebb mint tavaly), adóeltitkolás egyetlen alkalommal sem. Szembetűnő, hogy okirathamisításért 27 egyént vontak felelősségre, az elmúlt év azonos időszakában pedig 14-et. A gazdasági bűncselekmények megfékezése érdekében sokkal erélyesebben kell küzdeni minden törvényszegés ellen, mégpedig elsősorban a munkaszervezetek önigazgatási szerveinek, kommunistáinak és társadalmi-politikai szervezeteinek. Fokozni kell a társadalmi önvédelmet, hatékonyabban kell végezni a belső ellenőrzést. H. A. Szakképzett munkásokat képeznek Országszerte egyre több olyan tagozat nyílik, ahol az oktatás az általános iskola után csak három évig tart. Zomborban nehezen szánták rá magukat a középiskolák az ilyen osztállyok megnyitására, pedig a társult munka az ilyen végzettségűeket keresd. — A Veljko Petrović Gépészeti és Közlekedési Középiskolában elsőnek nyitottunk két évvel ezelőtt géplakatos osztályt. Az ilyen oktatás fő célja, hogy minél rövidebb idő alatt, kevesebb elméleti és sok gyakorlati órával olyan szakképzett fiatalokat biztosítson a munkaszervezetnek, a termelőmunkának, akikre igazán szükség van — mondta Anđelka Koljenšić igazgatóhelyettes. Az idei tanévben a fémipari irányzaton 90 diákot vettek fel. Ugyanennyi iratkozott a harmadfokú képzést nyújtó osztályokba a Veljko Vlahovic Műszaki és Természettudományi Középiskolába is. A mezőgazdasági középiskolába két tagozat nyílt, a Május 25. Iskolaközpontban egy, míg a Kipp Rózsa Egészségügyi Szakiskolában egy húsztagú osztályt hoztak létre. Tehát összesen 270 diák tanul ezeken a harmadfokú képzést szavatoló tagozatokon. A szám biztató mert két év alatt háromszorosára nőtt. PM. VINKOVCI A községi képviselő-testület végrehajtó tanácsának üléséről Vinkovci községi képviselő-testülete végrehajtó tanácsa minapi ülésén Nikola Delas elnökletével elemezte a község gazdaságának kilenchavi alakulását, továbbá megvitatta, majd elfogadta a polgárok jogainak megvalósításáról szóló tájékoztatót, a községi közigazgatási szerveknél és szervezeteknél. — A község gazdaságának kilenchavi alakulása jobb az első hathónapi eredményeknél — mondta Marija Luburic, a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat vinkovci központja tervezési és elemzési osztályának vezetője. — Mindennek ellenére kilenc triasz 276 millió dinár veszteséggel zárta ezt az időszakot — mondta. — Érezhetően növekedett az össztermelés értéke, ami részben a magas inflációval is magyarázható. Mindemellett a község gazdaságának az összjövedelme, az elmúlt év időarányosához mérten 50 százalékkal emelkedett. Jó jelnek számít, hogy az össztermeléshez mérten a felhasznált eszközök 5 százalékkal csökkentek. A jövedelem 64 százalékos növekedést mutat, míg az átlagos személyi jövedelem 38 százalékkal nőtt, a foglalkoztatottság pedig 2 százalékkal emelkedett. Legtöbb vesztesége a vinkovci kombinátnak és néhány termelő tmász-nak van. B. S. 1984. november 21., szerda NÖVEKEDETT A BEVÉTEL A Társadalmi Könyvviteli Szolgálat zombori kirendeltségében összegezték a kilenchavi gazdasági mérleg eredményeit, amelyek nem alakultak a várt arányokban, így hiába nőtt a bevétel több mint 70 százalékkal az elmúlt év azonos időarányosához viszonyítva, ha a különböző kiadások is 45 százalékkal emelkedtek. Különösen kamatokra kellett nagy összeget elkülöníteni és kifizetni a jövedelemből, ami meghaladja a jövedelem negyed részét. Személyi jövedelemre 3,3 százalékkal kevesebbet különítettek el, így az átlagfizetés havonta a zombori községben 35 százalékkal nőtt és elérte a 20 400 dinárt. Mivel azonban a létfenntartási költségek gyorsabban emelkedtek, így a reálszemélyi jövedelem csökkenő irányzata jó jelnek számít, hogy a társadalmi terviroda kimutatásai szerint kilenc hónap alatt a temelés az elmúlt háromnegyed évshez viszonyítva mintegy öt százalékot nőtt. Mivel a különböző kiadások gyorsan emelkedtek, főleg a kamatok, ezért a község jövedelme nem alakulhatott a várt szinten. P. M.