Magyar Szó, 1985. január (42. évfolyam, 14-29. szám)

1985-01-24 / 22. szám

1985. január 24., csütörtök MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA-------­ lováéra is lakos­jimk­a árammal 4 A fölmeleget­és ellenére sem kifogástalan elektroenergia*h­elyzetünk — A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya illetékes bizottságának üléséről — Noha a hőmérséklet emelke­dése kedvezően hatott ki az or­szág, így Vajdaság elektroenergia­­helyzetére is, továbbra is takaré­koskodnunk kell az árammal, mert úgy látszik, hogy ellátottsá­gunk legnagyobbrészt éppen az időjárás szeszélyeitől függ — álla­pította meg a Szocialista Szövet­ség Tartományi Választmányának energiagazdasági egyeztető bizott­sága tegnapi ülésén, amelyen tájé­kozódott az időszerű elektroener­­gia-helyzetről. Mint ahogy Todor GASIC, az Elektrovojvodina ügyvezető szerve­inek tagja mondta, a fölmelegedés folytán a hőerőművek növelhették termelésüket, mivel a hó többé nem jelent olyan akadályt a szén­­kitermelésben és -szállításban mint az elmúlt napokban, s mivel fölgyorsult a folyók vízfolyása, a vízi erőművek is fokozott ütem­ben üzemelhetnek. Országos szin­ten pillanatnyilag az jelenti a leg­nagyobb gondot, hogy túlságosan kimerítettük a vízi erőművek tá­rozóit, így jelenleg a szükséges 2,8 milliárd kilowattóra tartalék helyett csupán 1,5 milliárd kilo­wattóra áram kitermelésére ele­gendő tartalékunk van. Ezért ha tovább folytatódik a víztározók ilyen ütemei kimerítése, félő, hogy hamarosan válságos helyzetbe ke­rülünk. Egyébként hazánk áram­szükségletének 10 százalékát, na­pi 20 millió kilowattot behozatal­ból biztosítja. Tartományunk elektroenergia­­mérlege a következőképpen ala­kul: 4,6 millió kilowatt áramot saját termelésünkből biztosítunk. 14 millió kilowatt áramot a Szerbiai Egyesült Villanygazda­ságtól kapunk, 3 millió kilo­watt áramot pedig külföldről szerzünk be. A behozatal egy­­h­armadáért devizáva­ fizetünk, kétharmadát pedig idővel vissza kell szolgáltatnunk. Ami tartományunk elektroener­­gia-helyzetét illeti, kedvező hír, hogy megnőtt a Vaskapu vízi erőmű tározójának vízszintje, így a napi áramtermelés 3,5 millió kilowattról 7,5 millió kilowattra növekedett. Mivel ennek a táro­zónak a vízszintje kiíratással van a kostolaci hőerőmű működésére is, ismét üzemelni kezdett ez a 210 megawatt erejű erőmű. Gon­dot jelent viszont, hogy tegnap meghibásodott az újvidéki hőerő­mű első részlege, így csupán a 100 megawatt erejű második részleg dolgozik. A meghibásodást remél­hetőleg 24 órán belül sikerül ki­küszöbölni, mondta Gašić. Pillanatnyilag Vajdaság napi áramfogyasztása 21—21,5 millió kilowattóra között alakul, s a fel­­melegedés következtében várható­lag tovább csökken. Ettől elte­kintve azonban tovább kell foly­tatni a korlátozást (a közvetlen fogyasztók esetében a korlátozás 50, az ipar esetében 15 százalékot tesz ki), a lakosságnak pedig a lehető legnagyobb mértékben foly­tatni kell a takarékosságot, hogy egy esetleges februári szárazság nehogy még nehezebb helyzetbe odorjon bennünket, mondta Ga­­jié. Emellett gondolnunk kell arra is, hogy tartományunk napi 3 mil­lió kilowatt áramot külföldről biztosít — ebből 1 millió kilo­wattot közvetlen vásárlásból, amelyért devizával kell fizetni, 2 millió kilowattot pedig „kölcsön” kap, s ezt a mennyiséget idővel vissza is kell adni. A tegnapi ülésen szó volt még a szénellátásról, s a bizottság tag­jai megállapították, hogy a szén­bányákkal kötött együttműködési szerződés jelentősen hozzájárult a lakosság és az ipar szénellátásá­­nak rendezéséhez. Hiányoznak az életszínvonal­­védelmi intézkedések Hatvanszázalékosnál is nagyobb infláció az év első hónapjaiban?­­ A Tartományi Képviselőháziján jegyeztük fel Élénk, az áralakulással, az élet­­színvonallal és az inflációval kap­csolatos kérdéseket is felölelő vi­ta alakult­­ki a Tartományi Kép­­viselőh­áz ülésén, holott a küldöt­teknek csupán egy jelentést kel­lett volna meghallgatniuk és elfo­gadniuk a január elsejétől hatá­lyos törvénnyel kapcsolatos tarto­mányi teendőkről. Ez is bizonyít­ja, hogy jelenleg ezek a dolgok foglalkoztatják leginkább a kül­dötteket. Tegnap egyébként a Tar­tományi Képviselőháznak három bizottsága, a társadalmi-tervezési, pénz- és gazdaságirendszer-ügyi, valamint a két tanács társadalmi­gazdasági bizottsága tűzte napi­rendre ezt a kérdést. A vitát tulajdonképpen Karlo VAJS indította el, aki megállapí­totta, hogy nincs értelme egy ilyen száraz, jórészt semmitmondó je­lentéssel terhelni a tanácsokat. Hiányoznak az elemzésből azok a mutatók, amelyek jelziik, hogyan alakulnak majd az árak és mi­lyen arányú lesz az infláció nö­vekedése, mi történt az év elején a hirtelen áremeléssel. Stevan Haj­dú, tartományi belkereskedelmi titkárhelyettes, aki a jelentést is ismertette, elmondta, hogy egyelő­re nem rendelkeznek ilyen mu­tatókkal, az árügyi közösség, amely most van átalakulóban, egyelőre még nem foglalkozik ezekkel az elemzésekkel. Stevan Kolarski küldött nem értett egyet az ilyen hozzáállással, s kifejtette, mekko­ra veszélyt rejt magában az a mód, ahogyan nálunk a nyers­anyag vagy az energia (szükség­szerű) drágulását minden további nélkül bekalkulálják az árakba, hogy rohamosan növekszik a csa­ládi költségvetést terhelő kiadás, ugyanakkor az életszínvonallal kapcsolatos intézkedések elmarad­nak. A munkaszervezeteknek kell feltalálniuk magukat, pedig a bel­ső tartalékok már kifogyóban­ vannak. Dr. Stanko Raumisov­ic közgazdász Hangsúlyozta, hogy az év első néhány hónapjában nagy­arányú, 60 százaléknál is nagyobb inflációval kell számolni, mert vi­szonylag alacsony az összehasonlí­tási alap. Tavaly ugyanis, ezekhez, a hónapokban be voltak fagyaszt­va az árak. Az év második felé­ben remélhető némi megnyugvás és inflációcsökkenés, ha kifejezés­re jutnak azok a gazdaságpoliti­kai intézkedések, amelyeknek jó­voltából érvényesülhet az a régóta meg nem valósuló követelmény, hogy hatékonyabb termeléssel nö­veljék jövedelmüket a munka­­szervezetek, ne pedig áremeléssel. Dobrivoj Rádió javasolta, hogy a tanácsok ülésén alaposan foglal­kozzanak ezzel a kérdéssel, hogy vizsgálják felül mindenkinek az új törvényből eredő feladatát. Se­bestyén Antal síkraszállt azért, hogy ezekből az elemzésekből, megoldási lehetőségek javaslatá­ból zárják ki az árbefagyasztás­nak még a gondolatát is. Karle Ljekevic szerint a végrehajtó ta­nácsok is hibáztathatók azért, mert nem tettek semmit az élet­színvonal védelmében, holott ez törvényből eredő feladatuk lenne. Cs. Zs. Felélénkült a párttevékenység A tavalyi munkát értékelte a KSZ szabadkai községi bizottságának elnöksége Milyen feladatokat teljesített az elmúlt év folyamán a sza­badkai pártszervezet, mennyire voltak tevékenyek a KSZ-alapszer­­vezetek, és milyen kérdésről tár­gyaltak leggyakrabban a szabad­kai kommunisták? A többi között a fentiekről tárgyalt tegnapi ülé­sén Stipan Knežević elnökletével a KSZ szabadkai községi bizottságá­nak elnöksége. A többi között elhangzott, hogy az elmúlt év folyamán a község kommunistái a hosszú távú stabi­lizációs programból eredő felada­tokról, a Kommunista Szövetség és a társadalom további dem­ora­­tizálásáról és a JKSZ KB 13. plé­numán elhangzott határozati ja­vaslatokról folytattak legtöbb és legszélesebb körben véleménycse­rét. Az utóbbi éppen az év máso­dik felére esett, s a 459 pártalap­­szervezet mozgósította, felélénkült a párt­evékenység, lendületet vet­ a munka. Ezt a lendületet kell a következő időszakban is kihasznál­ni, további széles körű aktivitásra serkenteni a párttagokat és a KSZ-alapszervezeteket. Annál in­kább, mert az említett viták alkal­mával pontos helyzetfelmérés tör­tént szinte minden egyes környe­zetben arról, hogy mit kell még elvégezni a gazdaság megszilárdí­tása, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, a Kommunista Szövetség­ovábbi demokratizálása, a tár­­sultmunka-szervezetek és -alap­­szervezetek bezárkózottsága és több más hasonló életbevágóan fontos probléma érdekében. A községi pártelnökség ezután megvitatta a községi pártalapszer­­vezet idei munkaprogram-javasla­tit, valamint az új pártelnök és pártbizottsági tagok javaslatáról folytatott nyilvános alapszervezeti vitának az eredményeit. Minderrő bővebben a községi pártizottság­­soron következő ülésén tárgyal­nak majd a küldöttek. K. F. A kérdésre, hogy mit jelent a Szerbiai Egyesült Villanygaz­daság figye­meztetése, hogy időnként negyedórára kikap­csolja a fogyasztókat, Todor Gašić, az Elektrovojvodina ille­tékese ezt válaszolta a szakem­berek sem értik az intézke­dést, mivel az ilyen gyakori kikapcsolás többet árt, mint használ, hiszen rongálja a be­rendezést. Ami a kőolaj kitermelést illeti, az észak-bánáti olajmezők to­vábbra is csökkentett kapacitással termelik ki a nyers kőolajat, mert a Tisza és a Duna jegesedése miatt nincs módjuk elszállítani a nyersanyagot a kőolaj-finomítókba. Emiatt a pan­csóvád és az újvidé­ki kőolaj-finomító sem üzemelhet teljes kapacitással. Cs. Gy. Az árak társadalmi ellenőrzése Urnáim szinten A Tartományi Végrehajtó Tanács ülése A Tartományi Végrehajtó Tanács tegnapi ülésén megvitatta az árak társadalmi ellenőrzéséről szóló tör­vénytervezetet. Az árak társadal­mi ellenőrzésének rendszeréről szó­ló országos törvény értelmében, amely 1985. január 1-jén lépett életbe, három hónapon belül a társadalmi-politikai közösségek il­letékes szerveinek is a törvénnyel összhangban meg kell hozniuk a megfelelő előírásokat. Ennek ér­telmében került napirendre a szó­ban forgó törvénytervezet. A törvénytervezettel azon termé­kek és szolgáltatások árának tár­sadalmi ellenőrzését kívánják sza­bályozni, amelyek iránt a tarto­mány és a községek érdekeltek természetesen a tartomány és a községek meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban. Az árak társadalmi ellenőrzése érde­kében a törvény tartományi és köz­ségi szinten árügyi szervek létre­hozását helyezte kilátásba. A Tar­tományi Végrehajtó Tanács ülésén leszögezték, hogy nem indokolt kü­lön árintézet létrehozása tartomá­nyi szinten, hanem ezt a Tartomá­nyi kereskedelmi és idegen­forgalmi titkárság keretében kell megalakí­tani. Ennek az lesz a feladata, hogy a tartomány jogainak és kö­telezettségeinek keretében az árak társadalmi ellenőrzésével kapcso­latban szakmai, analitikai és egyéb tevékenységet folytasson. A tör­vénytervezet értelmében megszű­nik a jelenlegi árügyi közösség. Az ülésen emellett elfogadták a mezőgazdasági különadóról szóló­ törvény kiegészítési javaslatát. A kiegészítésre azért mutatkozott szükség, mert a törvény alkalmazá­sának során bizonyos hiányossá­gok jutottak kifejezésre, vagyis a törvény alkalmazása által megnö­vekedett a mezőgazdasági terme­lők személyi jövedelméből fizeten­dő más adók és megterhelések alapja. Ennek elkerülése végett olyan módosítást javasolnak, amelynek értelmében a különadó eszközeit elkülönítik és nem szá­mítják bele a többi adó és járulék meghatározására szolgáló alapba. A szóban forgó módosítást gyorsított eljárással hozzák meg, hogy ne terheljék tovább újabb kiadások­kal a munkaszervezeteket és a többi adókötelest. P. B. E. Nem elég évente egyszer megvitatni a munka eredményeit Boško Krunić, a VKSZ TB elnöke fogadta a vajdasági felsőbíróságok bíróit Boško Krunic, a VKSZ TB elnöke tegnap fogadta a vajdasá­gi felsőbíróságok bíróit. Beszél­getést folytattak a felsőbíróságok eddigi munkájáról és társadalmi­­gazdasági helyzetükről. Az előző évi munka eredmé­nyeire kitérve elmondták, hogy Vajdaság területén a felsőbírósá­gok 530 ezer ügyet tárgyaltak le, azaz a folyó ügyeknek csupán mintegy 10 százalékát nem sike­rült befejezni. Hangsúlyozták azonban, hogy nem elegendő hogy évente csak egyszer vitassa meg a munkájukról szóló jelen­tés a Tartományi Képviselőház, s mint hozzáfűzték, a legsúlyosabb gond az, hogy az ott született határozatok legtöbbször papíron maradnak. A felsőbíróságok bí­róinak munkakörülményeit é­­­ anyagi helyzetét kedvezőtlenül értékelték. Részben azért, m­ert a bírók sok esetben fenyegetésnek vannsak kitéve (sajnos, az erő­szakra is volt már példa), részben p­­edig azért, mert személyi jöve­delmük jóval kisebb, mint a köz­ségi bíróságokon. Emiatt hang­súlyozták, a káderpolitika sem érvényesülhet úgy, ahogy kelle­ne. Egyetértettek abban, kezdemé­nyezni kell, hogy a felsőbíróságok társadalmi-gazdasági helyzetét is­mét vitassa meg a Tartományi Képviselőház, s a gyakorlati kér­désekről folytassanak megbeszé­lést, s ebbe a tartományi párt­­bizottságnak is be kell kapcso­lódnia. J. M. E. Megfelelő-e az ifjúság tájékoztatása? „Kívülállók” az ifjúság gondj­aim!­­ A tartományi tájékoztatási eszközök pártala­pszervezeti titkárainak megbeszélése Vajon megfelelően foglalkoz­nak-e a vajdasági tájékoztatási eszközök az ifjúság problémáival, az ifjúsági sajtó és az ifjúsági műsorok elég közel állnak-e a fiatalokhoz, és egy-egy probléma megközelítése megfelelő-e eszmei­­politikai szempontból? Ezekről a kérdésekről tartottak megbeszé­lést tegnap a tartományi párt­­bizottságban a tájékoztatási munkaszervezetekben működő KSZ-alapszervezetek titkárai, amely során igen sok, közérdek­lődésre is számot tartó szempont felmerült. Az ifjúsági sajtó és az ifjúsági műsorok szerkesztőségének fő gondja, hogy munkatársai általá­ban nem az ifjú nemzedékhez tartoznak, ennélfogva ,,kívülálló­ként” tekintenek a fiatalok gond­jaira. Egyszerű számítás is szem­lélteti ezt: az újságíróknak egye­temi végzettséggel kell rendel­kezniük, tehát amíg befejezik az egyetemet és amíg a foglalkoz­tatási érdekközösség listáján „sor­ra kerülnek”, rendszerint már betöltik a 25 évet. Másrészt, a fiatalok nemigen érdeklődnek az újságírás iránt, legalábbis ez a következtetés vonható le abból", hogy a tartomány tájékoztató­­i eszközeiben igen gyakran pályá­zatot hirdetnek gyakornokok fel­vételére, mégis nehéz rátermet fiatalt találni, így például a Po- 1­­oprivrednik hetilapban jelenleg 12 újságíró-gyakornok foglalkoz­­­tatására lenne lehetőség, ezenkí­vül a szerkesztőségekben mód van tiszteletdíjas munkára is a fiatalok részére. . A szerkesztőségek pártalapszer­­vezetei ezentúl sűrűbben elemzik a fiatalokról, a fiataloknak szóló tájékoztatást, hatnak az olyan­ szerkesztéspolitika kialakítására amely méltó helyet ad az ifjú nemzedéket közvetlenül érintő kérdéseknek. F­ ch BECSE A Szocialista Szövetség becsei községi választósénak elnöksége SiKÖLÖSI István elnökletével szer­dán kibővített ülést tartott, ame­lyen részt vettek a községi végre­hajtó tanács egyes tagjai, több munkaszervezet igazgatója, egyes helyi közösségek titkárai stb. Az említett ülésen elsőként a község hosszú távú gazdasági stabilizációs programjának tavalyi teljesítéséről szóló tájékoztatót vitatták meg, amelyet Mileva Džakulin, az illeté­kes koordinációs bizottság elnöke vitaindító magyarázattal indokolt meg. Ebből kitűnt, hogy az elért eredmények ellenére bőven van tennivaló. A tájékoztatóval kapcso­latban igen tartalmas vita bonta­kozott ki. Az elnökség ülésének napirendjén szerepelt még a vá­lasztmány, az elnökség és más te­vékenységi formák tavalyi munká­járól szóló jelentés, az idei mun­katerv és egyéb kérdések is, ame­lyeket a községi választmány pén­teken délelőtt 9 órára összehívott ülésén vitatnak meg. Az elnökség ülésén megválasz­tották az új elnököt is. Erre a tisztségre egyévi megbízatási idő­szakra dr. Slavoljub GAVRILOVIĆ elnökségi tagot, az agrártudomá­nyok doktorát, a Becsei Agráripa­ri Kombinát Govedarstvo Tmasz­­ának dolgozóját, ismert társadalmi­politikai munkást választották meg. S. O. Megválasztották az új elnököt Elemzés az eddigi munkáról A Népi Technika községi választmányi titkárainak együttes üléséről A Népi Technika községi és tartomá­nyi szervezeteinek, választási előkészü­leteiről volt szó tegnap­a Népi Tech­nika községi választmányi titkárainak együttes ülésén. Habár maga az ülés nem volt olyan jelentőségű, hogy be­számoljunk róla, mivel megbeszélési jellege volt, meg kell említenünk, hogy a Népi Technika 32 létező községi választmányából mindössze tizenötnek volt jelen a titkára. Ez is bizonyíték arra, amit Djura Babié, a Népi Tech­nika Tartományi Választmányának nemrég kinevezett titkára mondott, hogy a községi szervezetek bezárkóz­tak, nem egységesek, nincs közöttük együttműködés. Ahhoz, hogy a Népi Technika jelenlegi helyzetéről és mun­kájáról egy átfogó képet kapjunk, va­lamennyi községi választmánynak elemzést kell elkészíteni eddigi mun­kájáról. A jelentéseket február 10-éig kell eljuttatni a Ném­ Technika tarto­mányi választmányába.­­.

Next