Magyar Szó, 1985. január (42. évfolyam, 14-29. szám)

1985-01-24 / 22. szám

6 MAGYAR SZÓ 1985. január 24., csütörtök A Macedón Harcos Szövetség Köztársasági Bizottságának Elnök­sége a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulója megünneplésének platformjáról tárgyalva a tegnapi ülésén elítélte az egyes nyugati országok, NATO-tagállamok tö­rekvéseit, próbálkozásait, amelyek arra irányulnak, hogy „amortizál­ják” a fasiszta Németország fele­lősségét mindazokért a gonosztet­tekért, szörnyűségekért, amelyeket a második világháborúban más országoknak, népeknek okozott. A Varsói Szerződés egyes tagállamai is ugyanígy bármilyen felelősség­­vállalás nélkül megtagadják és le­becsülik a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek hozzájárulását a fa­sizmus letöréséhez, a második vi­lágháború­ban való részvételünket azonosítják az olyan országok részvételével, amelyek a háború négy éve alatt a hitleri Németor­szág hű szövetségesei voltak. A Macedón Harcos Szövetség Köztársasági Bizottságának Elnök­sége a fasizmus feletti győzelem 40. jubileumának platformját tá­mogatva hangsúlyozta, hogy min­den rendezvényen keresztül érvé­nyesíteni kell azt a hozzájárulást, amit a jugoszláv népfelszabadító hadsereg nyújtott a fasiszta Né­metország letöréséhez, és ez a hoz­zájárulás igen fontos, a Jugoszlá­via elleni támadástól egészen má­jus 15-éig, a németekre mért itt­honi végleges vereség napjáig tartott. Az ülés részvevői hangsúlyoz­ták, hogy emlékeztetni kell a ma­cedón nép nehéz harcára a há­ború négy éve alatt, amit a bol­gár fasiszta megszállók ellen vív­tak Macedóniában. Ez azért is fontos, mert a mai Bulgária hihe­tetlen módon megtagadja a mace­dón partizánok harcát, egyben pedig dicsőíti saját részvételét a Jugoszlávia felszabadításáért foly­tatott záró hadműveletekben. Nem tagadjuk meg, hogy a más országok hadseregei is hozzá­járul­tak Jugoszlávia felszabadításának záró hadműveleteihez, de mind­ezt objektív méretekben és a tör­ténelmi igazság keretében kell ábrázolni — hangzik a Macedón Harcos Szövetség Köztársasági Bi­zottsága Elnökségének álláspont­ja. Nem volt szükségünk arra, hogy valakit idehívjunk, hogy „felszabadítson bennünket”, ha­nem például elfogadtuk a bolgá­rok kérését, ők kérték, hogy csat­lakozhassanak a fasizmussal való végső leszámoláshoz, és ilyen mó­don hozzák helyre azokat a hibá­kat, amelyeket Macedóniában és az ország más részeiben követtek el a háború alatt — hangsúlyoz­ták az ülés részvevői.­­Tanjug­­ en lebecsülése A Macedón Harcos Szövetség álláspontja az utób­bi időben tapasztalható nézetekről Könyv a Hlas l’uduról A napokban hagyta el a nyom­dát a Hlas l’udu szlovák nyelvű napilap megjelenésének 40. évfor­dulója alkalmából kiadott gyűjte­ményes kötet. A Hlas l’udu első száma 1944. október 15-én jelent meg Ketrőcön, tehát akkor, ami­kor Vajdaságban és az ország más részeiben még tartottak a harcok. A most megjelent kötetben, amelyet számos fénykép és doku­mentummásolat illusztrál, 43 szer­ző, újságíró, társadalmi-politikai és tudományos dolgozó emlékezik a lap megjelenésére. A könyv így sajátságos kordokumentum arról az időről, amikor a Hlas l’udu megszületett, harcolt az újért, a haladóért, és önmaga is fejlődött. (Tanjug) Az áramgazdaság nem A Köztársasági Végrehajtó Tanács álláspontja A fenyegetőzés és megfélemlítés gyakorlatával, amelyhez a villany­gazdaság folyamodott, szakítani kell, hiszen a villanygazdaságot senki sem jogosította fel arra, hogy a fogyasztókat kikapcsolással bün­tesse olyankor, amikor az áramel­látás lényegében nem kritikus. Ha rosszabbodnak az időjárási körül­mények, és a fogyasztás meghalad­ja a termelést és az esetleges be­hozatalt, megfelelő intézkedéseket tesznek, szögezték le a Szerb Vég­rehajtó Tanács tegnapi ülésén, amelyen megvitatták a köztársa­ságban uralkodó áramellátási hely­zetet. A fenti megállapítás elsősor­ban arra a bejelentett intézkedés­re vonatkozik, hogy figyelmeztetés nélkül negyed órára kikapcsolják az áramot, aminek a célja inkább a fogyasztók megfélemlítése, mint­sem figyelmeztetése volt. Branislav SKONIG, a Köztársa­sági Végrehajtó Tanács elnöke megjegyezte, hogy az ilyen kikap­csolások néha nagyobb kárt okoz­nak a gazdaságnak, mint egy két­napos áramszünet, s hozzáfűzte, hogy szakítani kell ezzel a gyakor­lattal. (Tanjug) Nagyok?A kivitel a Szovjetunióba A Szovjetunióba irányított hazai kivitel értéke az idén a tervek szerint eléri a 3 milliárd 680 mil­lió dollárt, a Szovjetunióban pedig 3 milliárd 175 millió dollár érté­kű árut vásárolunk. A szolgálatki­­vitelt és a más kereskedelmi ügy­leteket is ideértve hazánk és a Szovjetunió gazdasági együttműkö­désének eredménye az idén a ter­vek szerint meghaladja a 7 milli­árd dollárt. Tavaly decemberben a gazdasági vegyes bizottság ülésén írták alá az idei megegyezést, a fentieket a Jugoszláv Gazdasági Kamara illetékes szakoszálya kö­zölte tegnapi ülésén. A megegyezés szerint az idén 11,5 százalékkal növekszik kivite­lünk értéke a tavalyihoz képest, a Szovjetunióból pedig az idén 3,2 százalékkal nagyobb értékű termé­keket importálunk. (Tanjug) Talajmű mozgás Hercegovinában A mosztári földrengésjelző in­tézet műszerei tegnapelőtt éjjel földrengéssorozatot jegyeztek fel Hercegovina területén. A legerősebb talaj­mozgás este 11 óra után volt észlelhető, a Mer­­calli-skála szerint 5 fokos volt, Mosztártól 30 kilométerre délre. Ugyanilyen erejű és a Mosztár közvetlen közelében levő epicent­rumú földrengés tegnap éjjel 2 óra 21 perckor volt észlelhető, legutóbb pedig tegnap reggel 9 óra előtt egy perccel mozdult meg a föld, Mosztártól 50 kilo­méterre délre. A Mercalli-skála szerint a földrengés 4 fokos volt. A talajmozgásokat érezték Mosztár, Ljubuško, Nevesinje, Capljina és Ljubinja polgárai. Anyagi károkat feltehetőleg nem okozott.­­ (Tanjug) Az Шаг—Lepenac vízrendszer hasznosítása Az Ibar—Lepenac vízrendszer 17 évvel ezelőtt épült ki, s most for­málisan is létrejött az Ibar mun­kaszervezet, amely gondot visel a mintegy 20 000 hektárnyi szántó­föld öntözésére, az ott levő be­rendezések hasznosítására és kar­bantartására. A munkaszervezet mintegy 230 dolgozója úgy döntött, hogy az Ibar ideiglenes munka­szervezetbe tömörül, ez lesz az Ibar—Lepenac vízrendszer első sza­kasza. A négy község területén levő, mintegy 20 000 hektárnyi termő­föld öntözésén kívül a vízrendszer vizét a Trepča, a kosovói hőerőmű­vek és a Feronikel is hasznosítja majd. Elkészült a lecsapolási rendszer is. Az Ibar vízrendszer építésébe eddig 7,9 milliárd dinárt fektettek be. (Tanjug) Felfüggesztés Splitben A horvátországi belügyi titkár lépése Vilim MULC, a Ho­rvát SZK belügyi titkára tegnap felfüggesz­tette tisztségéből a split­ községi belügyi titkárság titkárát és az ál­lambiztonsági szolgálat helyi köz­pontjának főnökét. Az ezzel kap­csolatban kiadott közlemény sze­rint erre a lépésre a december 25- ére virradó éjjel Splitben történt kleronacional­ista és usztasa párti provokációról szóló politikai ér­tékeléssel, valamint a mulasztáso­kért való konkrét felelősségre vo­natkozó állásfoglalással összhang­ban került sor. (Tanjug) 31-ÉN Napirenden a h áram­fogyasztás Milivoje STIJOVIC, a JSZSZK Képviselőháza Köztársaságok és Tartományok Tanácsának elnöke január 31-ére hívta össze a kép­viselőházi tanács ülését. A küldöttek napirendre tűzik az ország technológiai fejlesztésének legfontosabb irányelveit, és tár­gyalnak az áram ésszerű haszná­latáról, áramhiány esetén a köz­társaságok és a tartományok szo­lidaritásáról és a takarékosságról. A Tanács valószínűleg jóvá­hagyja az alkalmi vert pénzről szóló törvény módosítását és ki­egészítését, és azt a módosított és kiegészített törvényt. Az Edvard Kardelj forradalmi munkásságáról elnevezett hagyo­mányos januári elméleti tanácsko­zások keretében Szokojéban ja­nuár 23-­án és 29-én tudományos összejövetelt tartanak a társadal­mi tulajdon ellentmondásairól. Az amely­ összejövetelt az Edvard Kardelj szerint hazánk újabb pénzösszeget­­ Jugoszláv önigazgatási Elmélét­ biztosít az Afrikai Fejlesztési Alap-­­ és Gyakorlati Központ, valamint nak. Szó lesz arról is, hogy Vj­­a Mito Hadzsivaszilev Jaszmin vidéket jelölik-e az 1990. évi sakkolimpia megtartásának szín­helyévé. (Tanjug) Meghalt Blažo Lompar vezérezredes Hosszú és súlyos betegség után tegnapelőtt este elhunyt Blažo LOMPAR nyugalmazott vezérezre­des, az 1941-es Partizán Emlék­érem tulajdonosa. Lompar 1912 március 24-én született a Cetinje melletti Bokovóban. A gimnáziu­mot Cetinjében fejezte be, majd Belgrádban jogot végzett. Haladó eszméi és a munkásmozgalomban kifejtett tevékeny munkássága mi­att a háború előtt többször is le­tartóztatták, üldözték. A JKP-nek 1939 júniusában lett tagja. A háború alatt a népfelszabadító hadsereg egységeiben, zászlóaljak­nál, brigádoknál, hadosztályoknál politikai biztos volt, a háború vé­gén pedig a második hadsereg pol­i­ikai biztosa. A felszabadulás után különféle felelős tisztségeket töltött be a hadseregben. A leg­magasabb katonai iskolákat is el­végezte. Sok háborús és más ki­­tüntetés tulajdonosa, egybek kö­­zött A Népért Tett Szolgálatok L fokú Érdemrendjével, A Testvér­­­ség és Egység Érdemrendjével, Bá­torság­ Érdemrenddel, Partizán Csillag Érdemrenddel, Hadizászló Érdemrenddel és más kitünteté­sekkel tüntették ki. Blažo Lampar vezérezredes te­metésének időpontját utólag teszik közzé. —Cs-Veselin DJUKANOVIC, a JSZSZK Elnökségének elnöke az Elnökség nevében részvéttáviratot küldött az elhunyt vezérezredes családjának. Blado Lampar tábornok halála alkalmából a gyászoló családnak a fegyveres erők és a maga nevé­ben részvéttáviratot küldött Bran­­ko MAMULA fottatengernagy, szö­vetségi honvédelmi titkár. (Tar.­ug) szem A vesztegetési perben szembe­sítik a tanúkat a vádlottal és a vádlottakat egymás között Nem lehet ugyan azt állítani, hogy az újvidéki vesztegetési per­ben az ügyész nem rendelkezik tárgyi bizonyítékkal, hiszen ott van a bizonyíték, a vádlott, Ce­­domir BUDIS­AVLJEVIĆ tarto­mányi pénzügyi felügyelő lakásán megtalált táska, benne 1,2 millió dinárral, amit Josip MAROLD beocsini kisiparos vitt oda. A bi­zonyítékkal azonban nem lehet kétségtelenül igazolni a vádlott bűnösségét. Ő ugyanis azt állítja, hogy neki fogalma sincsen, mit keresett nála Marold, és a laká­sukba érkező rendőrök a tanúi, hogy a táska kulcsa nem volt ná­la, meg sem találták a lakásban, s a táskát végül késsel vágták fel. Ő csupán feltételezi, hogy az elő­szobában, a kalaptartón talált tás­kát a pénzzel együtt Marold hoz­hatta. Tárgyi bizonyíték híján a bíró­ság vallomások alapján kénytelen eligazodni. Az pedig köztudomá­súan igen nehéz, éppen ezért Mi­­hajlo PERIŠIC bíró, ritkán ta­pasztalt türelemmel kérdezgeti a beidézett tanúkat, s hagyja, hogy az ügyész és a védők keresztkér­désekkel kíséreljék meg az ügy apró részleteit is megvilágítani, amiből esetleg végül kiderül, va­jon valóban elvesztette józan íté­lőképességét a feddhetetlennek is­mert felügyelő, és három évtize­des tisztességes szolgálat után ta­valy hirtelen tévútra tért. A főtárgyalás első két napján összesen csupán négy vádlottat hallgatott meg a büntetőtanács, azokat azonban alaposan kikér­dezték, főleg a védőügyvédek buzgólkodásának köszönhetően. Tegnap Vlastimir MARINKOVIC ürögi téglagyáros, valamint Slo­bodan ANDJELKOVIC fuvaros tett vallomást. Az előbbinek a vesztegetésben állítólag az volt a szerepe, hogy névlegesen el kellett volna ad­nia egy teherautót, s az érte járó összeget átjátszani a vádlottnak. A tanú részletesen elmagyarázta, hogy neki ebből mennyi bonyo­dalma származott, de az üzletet végül is nem kötötték meg ilyen formában. A másik tanú arról be­szélt, hogy ő huzamos időn át hurcolászta járművén a vádlot­tat, sőt, még a cseneji határban levő kertjéből a termést is, és hogy egy alkalommal közvetítő volt bizonyos téglavásárlási üzlet lebonyolításában, amikor a kis­oroszi téglagyárból a vádlott anyagot vásárolt névlegesen, majd, mintha meggondolta volna magát, visszakérte a pénzt. A tanú azt állítja, hogy 100 000 dinárt és 2000 német márkát vett át a gyárban, s azt átadta a vádlott­nak. — Egy szó sem igaz az egész­ből. Én téged akkor láttalak éle­temben először, amikor engem letartóztattak és téged is beidéz­tek a kihallgatásra — közölte a vádlott a szembesítéskor. — Bárcsak igazad lenne, hogy ne találkoztunk volna — vála­szolta a tanú. A hosszú faggatás után a védők ellentmondást fedeztek fel a ta­núk által előadott részletekben és kérték egymás közti szembesí­tésüket is, amit végül elrendelt a tanács, de a szembesítés nem túl nagy eredménnyel járt. A bíróság az ügy tárgyalásának folytatását január 29-ére napolta.­­ Bosznia-Hercegovinában javul a A Bosznia-Hercegovinai SZK Képviselőháza elrendelte, hogy a községek mielőbb készítsenek kör­nyezetvédelmi szanálási progra­mokat, nagyon sok község ugyanis még mindig nem tette meg ezt. Bosznia-Hercegovinában az utób­bi években a környezetvédelmi szervezetek és intézmények tevé­kenysége érezhető eredményekkel jár. Valamennyi termelőszervezet ügyévé vált a levegő-, a víz- és a földvédelem, mindenki törekszik a környezetszennyeződés megakadá­lyozására. Az elmúlt három-négy évben végzett mérések azt mutat­ják, hogy a városi és ipari köz­pontokban kielégítő a helyzet, ki­véve Zenicát és Kakanjt. Ka­­kanjban a kén-dioxid koncentrá­ciója néha meghaladja a köbmé­terenkénti egy milligrammot is a levegőben, és Zenica kivételével helyzet A méréseik szerint a köztársa­ságban a legszennyezettebb folyó a Bosna, nagyon sok ugyanis partján a nagyváros és az ipari központ, a bánya, továbbá na­gyon szennyezett az Una, a Vrbas és a Drina, de ezeknek a folyása nem egyformán szennyezettek. 1966 óta a szarajevói Hidrome­­teorológiai Intézet végzi rendsze­resen a bosznia -hercegovinái fo­lyók szennyezettségének vizsgála­tát és mérését, az adatok szerint a köztársaság folyóvizeibe másod­percenként 25 köbméter szennyvíz kerül, ennek 87 százaléka ipari szennyvíz. Nagyban szennyezik a vizet a különféle hulladéktelepeik, depók is, sajnos, ezek épp a fo­lyópartokon kapnak helyet. A köztársaságban nagyon inten­zív a bányászat és ez is megvál­toztatja a talaj konfigurációját, ami viszont nagyban hozzájárul a folyók szennyezettségéhez. De e téren is sokkal jobb a helyzet, mint például öt vagy tíz évvel ezelőtt. Az új, szigorú előírások és az illetékesek átfogó tevékenysége minden bizonnyal sikerrel szanál­ja majd a gyors iparosodás kö­vetkezményeit, és ami még fon­tosabb: megakadályozza, hogy a jövőben ellenőrizetlenül vásárol­junk külföldi technológiát, ami nagyban szennyezi környezetünket. íTanjug) Tanácskozás a társadalmi tulajdonról Marxista Központ szervezi. Eddig mintegy 100 tudományos és közéleti dolgozó jelentette be részvételét. (Tanjug) JUGOSZLÁVIA ALKOTMÁNY­BÍRÓSÁGA Dönteni kell a Tara folyóról A Tara-ügy tegnap Jugoszlávia Alkotmánybírósága elé került. Ivan JEREN (Zágráb), Marjan BOŽIC (Celje), Milita TOMIC (Radovica), Branislav KRSTIC (Belgrád), va­lamint a Szlovén Környezetvédel­mi Szövetség (600 aláírással) 27 in­tézet és munkaszervezet, köztük a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia is, kezdeményezte Szer­bia, Bosznia-Hercegovina és Crna Gora megállapodása törvényességé­nek és alkotmányosságának felül­vizsgálását, a megállapodása a Dri­na és a Morača vízrendszere hidro­­energia- és vízgazdasági potenciál­­­ának hasznosításáról szól. Az Alkotmánybíróság úgy dön­tött, hogy alaposabban tanulmá­nyozza a problémát, Ivan FRANKO bírót bízta meg az üggyel. Egyöntetűen megállapították, hogy nagyon sok kérdésre kell még választ adni, így például a bíróság­nak meg kell állapítania, hogy egyáltalán illetékes-e felmérni a köztársaságok és a tartományok megállapodásának alkotmányossá­gát, nemcsak azért, mert vitás az ilyen megállapodások természete, hanem azért is, mert két korábbi esetben azt az álláspontot alakí­totta ki, hogy az ilyen megállapo­dások nem általános dokumentu­mok és ezért nem tartoznak hatás­körükbe. (Tar.jug)

Next