Magyar Szó, 1985. január (42. évfolyam, 14-29. szám)
1985-01-24 / 22. szám
6 MAGYAR SZÓ 1985. január 24., csütörtök A Macedón Harcos Szövetség Köztársasági Bizottságának Elnöksége a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulója megünneplésének platformjáról tárgyalva a tegnapi ülésén elítélte az egyes nyugati országok, NATO-tagállamok törekvéseit, próbálkozásait, amelyek arra irányulnak, hogy „amortizálják” a fasiszta Németország felelősségét mindazokért a gonosztettekért, szörnyűségekért, amelyeket a második világháborúban más országoknak, népeknek okozott. A Varsói Szerződés egyes tagállamai is ugyanígy bármilyen felelősségvállalás nélkül megtagadják és lebecsülik a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek hozzájárulását a fasizmus letöréséhez, a második világháborúban való részvételünket azonosítják az olyan országok részvételével, amelyek a háború négy éve alatt a hitleri Németország hű szövetségesei voltak. A Macedón Harcos Szövetség Köztársasági Bizottságának Elnöksége a fasizmus feletti győzelem 40. jubileumának platformját támogatva hangsúlyozta, hogy minden rendezvényen keresztül érvényesíteni kell azt a hozzájárulást, amit a jugoszláv népfelszabadító hadsereg nyújtott a fasiszta Németország letöréséhez, és ez a hozzájárulás igen fontos, a Jugoszlávia elleni támadástól egészen május 15-éig, a németekre mért itthoni végleges vereség napjáig tartott. Az ülés részvevői hangsúlyozták, hogy emlékeztetni kell a macedón nép nehéz harcára a háború négy éve alatt, amit a bolgár fasiszta megszállók ellen vívtak Macedóniában. Ez azért is fontos, mert a mai Bulgária hihetetlen módon megtagadja a macedón partizánok harcát, egyben pedig dicsőíti saját részvételét a Jugoszlávia felszabadításáért folytatott záró hadműveletekben. Nem tagadjuk meg, hogy a más országok hadseregei is hozzájárultak Jugoszlávia felszabadításának záró hadműveleteihez, de mindezt objektív méretekben és a történelmi igazság keretében kell ábrázolni — hangzik a Macedón Harcos Szövetség Köztársasági Bizottsága Elnökségének álláspontja. Nem volt szükségünk arra, hogy valakit idehívjunk, hogy „felszabadítson bennünket”, hanem például elfogadtuk a bolgárok kérését, ők kérték, hogy csatlakozhassanak a fasizmussal való végső leszámoláshoz, és ilyen módon hozzák helyre azokat a hibákat, amelyeket Macedóniában és az ország más részeiben követtek el a háború alatt — hangsúlyozták az ülés részvevői.Tanjug en lebecsülése A Macedón Harcos Szövetség álláspontja az utóbbi időben tapasztalható nézetekről Könyv a Hlas l’uduról A napokban hagyta el a nyomdát a Hlas l’udu szlovák nyelvű napilap megjelenésének 40. évfordulója alkalmából kiadott gyűjteményes kötet. A Hlas l’udu első száma 1944. október 15-én jelent meg Ketrőcön, tehát akkor, amikor Vajdaságban és az ország más részeiben még tartottak a harcok. A most megjelent kötetben, amelyet számos fénykép és dokumentummásolat illusztrál, 43 szerző, újságíró, társadalmi-politikai és tudományos dolgozó emlékezik a lap megjelenésére. A könyv így sajátságos kordokumentum arról az időről, amikor a Hlas l’udu megszületett, harcolt az újért, a haladóért, és önmaga is fejlődött. (Tanjug) Az áramgazdaság nem A Köztársasági Végrehajtó Tanács álláspontja A fenyegetőzés és megfélemlítés gyakorlatával, amelyhez a villanygazdaság folyamodott, szakítani kell, hiszen a villanygazdaságot senki sem jogosította fel arra, hogy a fogyasztókat kikapcsolással büntesse olyankor, amikor az áramellátás lényegében nem kritikus. Ha rosszabbodnak az időjárási körülmények, és a fogyasztás meghaladja a termelést és az esetleges behozatalt, megfelelő intézkedéseket tesznek, szögezték le a Szerb Végrehajtó Tanács tegnapi ülésén, amelyen megvitatták a köztársaságban uralkodó áramellátási helyzetet. A fenti megállapítás elsősorban arra a bejelentett intézkedésre vonatkozik, hogy figyelmeztetés nélkül negyed órára kikapcsolják az áramot, aminek a célja inkább a fogyasztók megfélemlítése, mintsem figyelmeztetése volt. Branislav SKONIG, a Köztársasági Végrehajtó Tanács elnöke megjegyezte, hogy az ilyen kikapcsolások néha nagyobb kárt okoznak a gazdaságnak, mint egy kétnapos áramszünet, s hozzáfűzte, hogy szakítani kell ezzel a gyakorlattal. (Tanjug) Nagyok?A kivitel a Szovjetunióba A Szovjetunióba irányított hazai kivitel értéke az idén a tervek szerint eléri a 3 milliárd 680 millió dollárt, a Szovjetunióban pedig 3 milliárd 175 millió dollár értékű árut vásárolunk. A szolgálatkivitelt és a más kereskedelmi ügyleteket is ideértve hazánk és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének eredménye az idén a tervek szerint meghaladja a 7 milliárd dollárt. Tavaly decemberben a gazdasági vegyes bizottság ülésén írták alá az idei megegyezést, a fentieket a Jugoszláv Gazdasági Kamara illetékes szakoszálya közölte tegnapi ülésén. A megegyezés szerint az idén 11,5 százalékkal növekszik kivitelünk értéke a tavalyihoz képest, a Szovjetunióból pedig az idén 3,2 százalékkal nagyobb értékű termékeket importálunk. (Tanjug) Talajmű mozgás Hercegovinában A mosztári földrengésjelző intézet műszerei tegnapelőtt éjjel földrengéssorozatot jegyeztek fel Hercegovina területén. A legerősebb talajmozgás este 11 óra után volt észlelhető, a Mercalli-skála szerint 5 fokos volt, Mosztártól 30 kilométerre délre. Ugyanilyen erejű és a Mosztár közvetlen közelében levő epicentrumú földrengés tegnap éjjel 2 óra 21 perckor volt észlelhető, legutóbb pedig tegnap reggel 9 óra előtt egy perccel mozdult meg a föld, Mosztártól 50 kilométerre délre. A Mercalli-skála szerint a földrengés 4 fokos volt. A talajmozgásokat érezték Mosztár, Ljubuško, Nevesinje, Capljina és Ljubinja polgárai. Anyagi károkat feltehetőleg nem okozott. (Tanjug) Az Шаг—Lepenac vízrendszer hasznosítása Az Ibar—Lepenac vízrendszer 17 évvel ezelőtt épült ki, s most formálisan is létrejött az Ibar munkaszervezet, amely gondot visel a mintegy 20 000 hektárnyi szántóföld öntözésére, az ott levő berendezések hasznosítására és karbantartására. A munkaszervezet mintegy 230 dolgozója úgy döntött, hogy az Ibar ideiglenes munkaszervezetbe tömörül, ez lesz az Ibar—Lepenac vízrendszer első szakasza. A négy község területén levő, mintegy 20 000 hektárnyi termőföld öntözésén kívül a vízrendszer vizét a Trepča, a kosovói hőerőművek és a Feronikel is hasznosítja majd. Elkészült a lecsapolási rendszer is. Az Ibar vízrendszer építésébe eddig 7,9 milliárd dinárt fektettek be. (Tanjug) Felfüggesztés Splitben A horvátországi belügyi titkár lépése Vilim MULC, a Horvát SZK belügyi titkára tegnap felfüggesztette tisztségéből a split községi belügyi titkárság titkárát és az állambiztonsági szolgálat helyi központjának főnökét. Az ezzel kapcsolatban kiadott közlemény szerint erre a lépésre a december 25- ére virradó éjjel Splitben történt kleronacionalista és usztasa párti provokációról szóló politikai értékeléssel, valamint a mulasztásokért való konkrét felelősségre vonatkozó állásfoglalással összhangban került sor. (Tanjug) 31-ÉN Napirenden a h áramfogyasztás Milivoje STIJOVIC, a JSZSZK Képviselőháza Köztársaságok és Tartományok Tanácsának elnöke január 31-ére hívta össze a képviselőházi tanács ülését. A küldöttek napirendre tűzik az ország technológiai fejlesztésének legfontosabb irányelveit, és tárgyalnak az áram ésszerű használatáról, áramhiány esetén a köztársaságok és a tartományok szolidaritásáról és a takarékosságról. A Tanács valószínűleg jóváhagyja az alkalmi vert pénzről szóló törvény módosítását és kiegészítését, és azt a módosított és kiegészített törvényt. Az Edvard Kardelj forradalmi munkásságáról elnevezett hagyományos januári elméleti tanácskozások keretében Szokojéban január 23-án és 29-én tudományos összejövetelt tartanak a társadalmi tulajdon ellentmondásairól. Az amely összejövetelt az Edvard Kardelj szerint hazánk újabb pénzösszeget Jugoszláv önigazgatási Elmélét biztosít az Afrikai Fejlesztési Alap- és Gyakorlati Központ, valamint nak. Szó lesz arról is, hogy Vja Mito Hadzsivaszilev Jaszmin vidéket jelölik-e az 1990. évi sakkolimpia megtartásának színhelyévé. (Tanjug) Meghalt Blažo Lompar vezérezredes Hosszú és súlyos betegség után tegnapelőtt este elhunyt Blažo LOMPAR nyugalmazott vezérezredes, az 1941-es Partizán Emlékérem tulajdonosa. Lompar 1912 március 24-én született a Cetinje melletti Bokovóban. A gimnáziumot Cetinjében fejezte be, majd Belgrádban jogot végzett. Haladó eszméi és a munkásmozgalomban kifejtett tevékeny munkássága miatt a háború előtt többször is letartóztatták, üldözték. A JKP-nek 1939 júniusában lett tagja. A háború alatt a népfelszabadító hadsereg egységeiben, zászlóaljaknál, brigádoknál, hadosztályoknál politikai biztos volt, a háború végén pedig a második hadsereg poliikai biztosa. A felszabadulás után különféle felelős tisztségeket töltött be a hadseregben. A legmagasabb katonai iskolákat is elvégezte. Sok háborús és más kitüntetés tulajdonosa, egybek között A Népért Tett Szolgálatok L fokú Érdemrendjével, A Testvérség és Egység Érdemrendjével, Bátorság Érdemrenddel, Partizán Csillag Érdemrenddel, Hadizászló Érdemrenddel és más kitüntetésekkel tüntették ki. Blažo Lampar vezérezredes temetésének időpontját utólag teszik közzé. —Cs-Veselin DJUKANOVIC, a JSZSZK Elnökségének elnöke az Elnökség nevében részvéttáviratot küldött az elhunyt vezérezredes családjának. Blado Lampar tábornok halála alkalmából a gyászoló családnak a fegyveres erők és a maga nevében részvéttáviratot küldött Branko MAMULA fottatengernagy, szövetségi honvédelmi titkár. (Tar.ug) szem A vesztegetési perben szembesítik a tanúkat a vádlottal és a vádlottakat egymás között Nem lehet ugyan azt állítani, hogy az újvidéki vesztegetési perben az ügyész nem rendelkezik tárgyi bizonyítékkal, hiszen ott van a bizonyíték, a vádlott, Cedomir BUDISAVLJEVIĆ tartományi pénzügyi felügyelő lakásán megtalált táska, benne 1,2 millió dinárral, amit Josip MAROLD beocsini kisiparos vitt oda. A bizonyítékkal azonban nem lehet kétségtelenül igazolni a vádlott bűnösségét. Ő ugyanis azt állítja, hogy neki fogalma sincsen, mit keresett nála Marold, és a lakásukba érkező rendőrök a tanúi, hogy a táska kulcsa nem volt nála, meg sem találták a lakásban, s a táskát végül késsel vágták fel. Ő csupán feltételezi, hogy az előszobában, a kalaptartón talált táskát a pénzzel együtt Marold hozhatta. Tárgyi bizonyíték híján a bíróság vallomások alapján kénytelen eligazodni. Az pedig köztudomásúan igen nehéz, éppen ezért Mihajlo PERIŠIC bíró, ritkán tapasztalt türelemmel kérdezgeti a beidézett tanúkat, s hagyja, hogy az ügyész és a védők keresztkérdésekkel kíséreljék meg az ügy apró részleteit is megvilágítani, amiből esetleg végül kiderül, vajon valóban elvesztette józan ítélőképességét a feddhetetlennek ismert felügyelő, és három évtizedes tisztességes szolgálat után tavaly hirtelen tévútra tért. A főtárgyalás első két napján összesen csupán négy vádlottat hallgatott meg a büntetőtanács, azokat azonban alaposan kikérdezték, főleg a védőügyvédek buzgólkodásának köszönhetően. Tegnap Vlastimir MARINKOVIC ürögi téglagyáros, valamint Slobodan ANDJELKOVIC fuvaros tett vallomást. Az előbbinek a vesztegetésben állítólag az volt a szerepe, hogy névlegesen el kellett volna adnia egy teherautót, s az érte járó összeget átjátszani a vádlottnak. A tanú részletesen elmagyarázta, hogy neki ebből mennyi bonyodalma származott, de az üzletet végül is nem kötötték meg ilyen formában. A másik tanú arról beszélt, hogy ő huzamos időn át hurcolászta járművén a vádlottat, sőt, még a cseneji határban levő kertjéből a termést is, és hogy egy alkalommal közvetítő volt bizonyos téglavásárlási üzlet lebonyolításában, amikor a kisoroszi téglagyárból a vádlott anyagot vásárolt névlegesen, majd, mintha meggondolta volna magát, visszakérte a pénzt. A tanú azt állítja, hogy 100 000 dinárt és 2000 német márkát vett át a gyárban, s azt átadta a vádlottnak. — Egy szó sem igaz az egészből. Én téged akkor láttalak életemben először, amikor engem letartóztattak és téged is beidéztek a kihallgatásra — közölte a vádlott a szembesítéskor. — Bárcsak igazad lenne, hogy ne találkoztunk volna — válaszolta a tanú. A hosszú faggatás után a védők ellentmondást fedeztek fel a tanúk által előadott részletekben és kérték egymás közti szembesítésüket is, amit végül elrendelt a tanács, de a szembesítés nem túl nagy eredménnyel járt. A bíróság az ügy tárgyalásának folytatását január 29-ére napolta. Bosznia-Hercegovinában javul a A Bosznia-Hercegovinai SZK Képviselőháza elrendelte, hogy a községek mielőbb készítsenek környezetvédelmi szanálási programokat, nagyon sok község ugyanis még mindig nem tette meg ezt. Bosznia-Hercegovinában az utóbbi években a környezetvédelmi szervezetek és intézmények tevékenysége érezhető eredményekkel jár. Valamennyi termelőszervezet ügyévé vált a levegő-, a víz- és a földvédelem, mindenki törekszik a környezetszennyeződés megakadályozására. Az elmúlt három-négy évben végzett mérések azt mutatják, hogy a városi és ipari központokban kielégítő a helyzet, kivéve Zenicát és Kakanjt. Kakanjban a kén-dioxid koncentrációja néha meghaladja a köbméterenkénti egy milligrammot is a levegőben, és Zenica kivételével helyzet A méréseik szerint a köztársaságban a legszennyezettebb folyó a Bosna, nagyon sok ugyanis partján a nagyváros és az ipari központ, a bánya, továbbá nagyon szennyezett az Una, a Vrbas és a Drina, de ezeknek a folyása nem egyformán szennyezettek. 1966 óta a szarajevói Hidrometeorológiai Intézet végzi rendszeresen a bosznia -hercegovinái folyók szennyezettségének vizsgálatát és mérését, az adatok szerint a köztársaság folyóvizeibe másodpercenként 25 köbméter szennyvíz kerül, ennek 87 százaléka ipari szennyvíz. Nagyban szennyezik a vizet a különféle hulladéktelepeik, depók is, sajnos, ezek épp a folyópartokon kapnak helyet. A köztársaságban nagyon intenzív a bányászat és ez is megváltoztatja a talaj konfigurációját, ami viszont nagyban hozzájárul a folyók szennyezettségéhez. De e téren is sokkal jobb a helyzet, mint például öt vagy tíz évvel ezelőtt. Az új, szigorú előírások és az illetékesek átfogó tevékenysége minden bizonnyal sikerrel szanálja majd a gyors iparosodás következményeit, és ami még fontosabb: megakadályozza, hogy a jövőben ellenőrizetlenül vásároljunk külföldi technológiát, ami nagyban szennyezi környezetünket. íTanjug) Tanácskozás a társadalmi tulajdonról Marxista Központ szervezi. Eddig mintegy 100 tudományos és közéleti dolgozó jelentette be részvételét. (Tanjug) JUGOSZLÁVIA ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA Dönteni kell a Tara folyóról A Tara-ügy tegnap Jugoszlávia Alkotmánybírósága elé került. Ivan JEREN (Zágráb), Marjan BOŽIC (Celje), Milita TOMIC (Radovica), Branislav KRSTIC (Belgrád), valamint a Szlovén Környezetvédelmi Szövetség (600 aláírással) 27 intézet és munkaszervezet, köztük a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia is, kezdeményezte Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Crna Gora megállapodása törvényességének és alkotmányosságának felülvizsgálását, a megállapodása a Drina és a Morača vízrendszere hidroenergia- és vízgazdasági potenciálának hasznosításáról szól. Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alaposabban tanulmányozza a problémát, Ivan FRANKO bírót bízta meg az üggyel. Egyöntetűen megállapították, hogy nagyon sok kérdésre kell még választ adni, így például a bíróságnak meg kell állapítania, hogy egyáltalán illetékes-e felmérni a köztársaságok és a tartományok megállapodásának alkotmányosságát, nemcsak azért, mert vitás az ilyen megállapodások természete, hanem azért is, mert két korábbi esetben azt az álláspontot alakította ki, hogy az ilyen megállapodások nem általános dokumentumok és ezért nem tartoznak hatáskörükbe. (Tar.jug)