Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 89-103. szám)

1985-04-13 / 101. szám

XLII. évf., 101. (13604.) szám 1985. április 13., szombat Ára 30 dinár Zentán készülnek a főnyeremény-sorsolásra (10. oldal) Mai számunkból: újabb ismeretlen tengeralattjáró Hajsza a svéd vizeken (2. oldal) Ahol a napraforgót kedvelik Megkezdődött a vetés Szabadka határában (9. oldal) Felhős idő, gyönge széllel Időjárásjelentésünk a 13. oldalon A testvériség—egység emlékparkja Alapkő-elhelyezés sitinél a szerémségi front áttörésének 40. évfordulója alkalmából — Emlékezés a hősökre Népf­elszabadító háborúnk nagy eposzának, a szerémségi front ismert és ismeretlen hőseinek állít emlékművet a jelenkor a front­­áttörés 40. évfordulója alkalmából azzal az emlékparkkal, amely­nek alapkövét tegnap helyezték el Síd közelében, a Testvériség h egység autóút 104. kilométerénél. Az ünnepségen, amelyen megje­lentek az egykori harcok részve­vőinek küldöttségei, a föderáció, valamint Vajdaság és szerveinek és szervezeteinek képviselői, a fia­talok és a pionírok. Josip HOLOD­­NAK, a Sidi Községi Képviselő­­testület alelnökének üdvözlő sza­vai után Milan DALJEVIC vezér­­ezredes lépett a mikrofonhoz. — Negyven évvel ezelőtt, ezen a napon az ország felszabadításá­ra irányuló záróhadműveletek ke­retében megkezdődött a szerémsé­gi front áttörése — emlékeztetett a négy évtizeddel ezelőtt történ­tekre Daljevic vezérezredes. — 1945 januárjának végén súlyos harcok, sok támadás és ellentáma­dás után a németek a Duna és a Száva közén védelmi vonal meg­teremtésére kényszerültek. A jugoszláv hadsereg síksági harchoz nem szokott katonái egé­szen újszerű kihívással találták magukat szemben. Lövészárok harcba kellett bocsátkozni és fron­tális támadást kellett intézni az állig felfegyverzett és megerősí­tett állásokban tartózkodó ellen­ség ellen. Az áttörésig megmaradt időt elsősorban azoknak a fiatal harcosoknak az intenzív kiképzé­sére kellett fordítani, akik az idő tájt tömegesen érkeztek alakula­tainkba. Ezzel párhuzamosan tör­tént az egységek átszervezése is. Hadseregünk akkor vált véglege­sen korszerű haderővé, amely bár­milyen terepen önerőből képes megőrizni a szövetségesek európai stratégiai frontjának kontinuitását, s képes velük vállvetve harcolni a háború befejező szakaszában is. Tito marsall főparancsnok köz­vetlenül­­ irányította alakulataink előkészületeit és későbbi hadmű­veleteit. „Jó előkészület nélkül nem lehet eredményes a támadás”, mondta Tito a fronton tartózkodó egységek látogatása során, ame­lyeknek a harcosai nagy lelkese­déssel üdvözölték főparancsnokukat A frontáttörés április 12-én kez­dődött meg. Erős tüzérségi és légi előkészítés után harcosaink, akik leplezetlen örömmel vették az át­törésre vonatkozó döntés hírét, fel­tartóztathatatlan rohamra indul­tak. Az I. hadsereg egységei a III. hadsereg átkaroló hadműveleteinek segítségével már a nap folyamán szétverték a 34. német hadtest vé­delmi övezetét, visszavonulásra késztették és több helységet fel­szabadítottak. Másnap, április 13- án egész mélységében sikerült át­törni a frontot és alakulataink előtt megnyílt az előrenyomulás útja Zágráb felé. Hazánk minden vidékéről szár­mazó katonák harcoltak ezen a fronton: szerbek, horvátok, crna­goraiak, macedónok, szlovénok, muzulmánok, albánok, s hazánk többi nemzetének és nemzetiségé­nek tagjai. Velük együtt harcolt Szerémség szabadságszerető népe is. Mindannyian közös célért küz­döttünk: a testvériségért és egy­ségért, mindannyiunk szebb jövő­jéért, a mai egységes, önigazgatá­sú és el nem kötelezett Jugoszlá­viáért. A csaknem hat hónapig tartó súlyos és véres harcokban, ame­lyek a népfelszabadító háború legnagyobb frontjaként ismerete­sek, e széles szerémségi mezőkön és a lövészárkokban fiatal harco­sok ezrei áldozták életüket, s elesett sok edzett harcos, parancs­nok és politikai biztos is. Az életüket adták, mert tudták, hogy a front áttörése szükségszerűség. Hiszen ha az áttörés nem sikerül, az ellenség számára alkalom nyí­lik arra, hogy zavartalanul visz­(Folytatása a 4. oldalon) Ünnepség a szerémségi frontáttörés színhelyén Ш népgyűlés­eiben Ma Siden nagy népgyűlést tar­tanak a szerémségi front áve­résének 40. évfordulója alkalmá­ból, ezzel egyben kezdetét veszi a fasizmus feletti győzelem év­fordulójának megünneplése is. Az utóbbi években ez az egyik legnagyobb ilyen népgyűlés, a jelek szerint majdnem 150 001 ember vesz részt rajta, egyebek között a föderáció, a köztársasá­gok, a tartományok és a fron­ton küzdő egykori részvevők, brigádok tagjai és képviselői, valamint a szövetséges hadsereg képviselői és a más vendégek is megjelennek. Nikola LJUBICIC, a JSZSZK Elnökségének tagja és Silvija ZUGIG RIJAVEC, a JSZISZ Or­szágos Választmányának elnöke mond ünnepi beszédet. A Jugo­szláv Harcos Szövetség Elnöksé­gének nevében Petar DIMUR­­DIC ellentengernagy koszorút helyez az ütközetben elesett hő­sök közös sírhelyére. A frontvo­nal áttörésének helyén negyven facsemetét ültetnek el, jelké­pezve az eltelt negyven évet. (Tanjug) A szerémségi front áttörésének évfordulója alkalmából a szerém­ségi frontharcosok küldöttsége tegnap délelőtt a Josip Broz Tito Emlékközpontban virágot helyezett el Tito sírjára. Képünkön: Milan Daljevic vezérőrnagy, Nikola Kmezić a JKSZ KB tagja, Milutin Moraca vezérezredes, valamint a belgrádi és a Vidi Harcos Szövet­ség képviselői és néhány frontharcos, a szerémségi frontáttörés egykori résztvevője. (Tanjug foto) A gazdasági mechanizmus bírálata A szovjet sajtó közzétette Gorbacsov autorizált beszédét A tegnapi szovjet sajtó közölte Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának autorizált beszé­dét, valamint a nagy ipari és mezőgazdasági kollektívák veze­tőivel néhány nappal ezelőtt foly­tatott beszélgetését. A sajtóból ítélve Gorbacsov erőteljes akciót indított a szovjet gazdaságban már huzamosabb ideje előrejel­­zett jelentős változások végrehaj­tásáért. Előtérbe helyezte a szükségle­tek mögött lemaradó gazdasági mechanizmus bírálatát. „A vállalatok elavult technikát, nem kelendő közfogyasztási cik­keket termelnek.” Rámutatott a szovjet gazdaság nem eléggé gyors növekedésére a jelenlegi tervidőszakban. Szorgalmazta, hogy a jól gaz­dálkodó vállalatokat serkentsék a rosszul gazdálkodókat pedig hozzák hátrányos helyzetbe. Külön rámutatott a vállalatok jogai és önállósága erősítésének jelentőségére, valamint felelőssé­gük és a munka eredményeiben való érdekeltségük fokozásának fontosságára. Jelenleg ilyen hrá­­nlyú gazdasági kísérletek vannak folyamatban. „Az igazi vállalati önállóság és felelősség csak úgy érhető el, ha igazságosan osztják fel a jogokat és kötelezettségeket az irányítás minden szintjén” — emelte ki Gorbacsov, és hozzátette, hogy a jelenlegi káderszint lehetővé te­szi, hogy számos kérdést a hely­színen, a gazdasági szervezetek­ben oldjanak meg. Hangsúlyozta, hogy nemrégen törvényt hoztak a dolgozó kol­lektívákról, s ez jelentős jogok­kal ruházza fel őket, de a gya­korlatban nemigen élnek­­­­ele. Szerinte igen sok gazdasági ve­zető nem fogadta még el az új törvényt, sokan pedig csak úgy tekintenek az utasítás módsze­rére, mint „a célhoz vezető egy­szerűbb és rövidebb útra”. Kulcsfontosságú kérdés a de­mokrácia fejlesztésének erőteljes serkentése, mivel a serkentést és a nevelést, a termelés legfonto­sabb kérdéseit csak maguk a kol­lektívák oldhatják meg — emel­te ki Gorbacsov. Éppen itt kez­dődik a dolgozók fokozottabb be­kapcsolódása a társadalom irá­nyításába, valamint az önigazga­tás alapjának kialakítása — tet­te hozzá. A beszélgetés részvevői helye­selték a főtitkár fejtegetéseit. A nagy gyárak igazgatói kifejtették a leggyakoribb problémákat, s a díjazásban megnyilvánuló egyen­­lősdit tették első helyre. Vala­mennyien „a gazdasági kísérlet kiterjesztése és elmélyítése” mel­lett foglaltak állást. Számos igaz­gató panaszkodott arra, hogy a jelenlegi gazdasági mechanizmus „megköti a kezüket”, és ezért „a szocialista vállalkozókészséget” ösztönző feltételek megteremtését sürgették. Igen sok bírálat érte a központi tervezést, amely „túl­lépte az optimális kereteket, és különös módon kedvezőtlenül hat a gazdaságra”. „A gyárigazgatók kezét megkö­tik a különféle utasítások és rendeletek. Itt az ideje, hogy erőteljesen megnöveljék a mun­kájuk iránti felelősséget” — mondta a beszélgetés egyik rész­vevője. E különös, nem mindennapi összejövetel végén Gorbacsov le­szögezte: ha nem változtatják meg az irányítási módszereket a minisztériumok, valamint a szö­vetségi ipari egyesülések szintjén, akkor továbbra is egy helyben topognak. (Tanjug) Csak az önigazgatási viszonyokat fejlesztjük Kerekasztal-tanácskozás Kikindán Alkotmányjogunk és a társult munkáról szóló törvény felöleli minden , történelmi tapasztalatun­kat és ilyen értelemben hazánk­ban nem lehet másfajta társadalmi­politikai viszonyokat fejleszteni, csak a szocialista önigazgatási vi­szonyokat — hangzott el a Ki­­kindán megtartott tegnapi kerek­­asztal-értekezleten, amelyen a JKSZ és a forradalmi folyamatok, a valóság és a távlatok témái kerültek napirendre. Az országos összejövetelen részt vett Hamdija PAZDERAC, Sinan HASANI, Dušan DRAGOSAVAC, Petar MATIC, Ivan STAMBOLIC, Boško KRUNIC, MAJOR Nándor és sok más kiemelkedő közéleti, tudományos és társadalmi-politi­kai dolgozó. Külön figyelemmel taglalták a társadalom fejleszté­sének és a JKSZ tevékenységének kérdéseit, amelyek egyben a leg­fontosabb témák lesznek a küszö­bönálló pártkongresszusok és vá­lasztási értekezletek előkészületei során is. A tegnapi felszólalók elmond­ták, hogy egyre több bírálat éri a KSZ-t, de sokan kritizálják is. Ezeket a kritikákat fel lehet osz­tani több részre is, azokra, ame­lyek erélyesebb fordulatot köve­telnek, mert állítólag az eddig elért eredmények nem jók, a má­sikfajta bírálat képviselői új, színvonalas, minőségi ugrásszerű változást akarnak, de a kijelölt fejlesztéspolitika következetes ér­vényesítésének alapelveire támasz­kodva. A tegnap elhangzott vé­lemények szerint nem lenne reá­lis azt várni, hogy összfejlődé­­sünket illetően újabb, nagyobb ugrás előtt állunk. Mivel a fej­lesztés alkotmányos koncepciója egyesíti a múlt tapasztalatait, rendszerünk csak nagyon kis mér­tékben alkalmas a változásokra. Ez rendjén is van, ha legfonto­sabb irányelveink megváltoztatá­sának próbálkozásait vesszük fi­gyelembe, ám rossz abból a szem­pontból, hogy lassan és nehezen tudunk megszabadulni az elavult, idejét múlt dolgoktól. (Tanjug) SMS­ az út a tudománytól a technológiain Megkezdődött Belgrádban a mérnökök és technikusok kong­resszusa — Ion Srbovan elnök nyitotta meg és mondott vitaindító bevezetőt . A részvevőket üdvözölte Dusan Bog­danov, Aleksandar Grlicskov és Bogdan Bogdanovic Tegnap Belgrádban, a szakszer­vezeti otthon nagytermében meg­kezdődött a mérnökök és techni­kusok háromnapos kongresszusa. A küldötteken kívül részt vett rajta Ali SHUKRIU, a JKSZ Központi Bizottságának elnöke, Marjan ROŽIČ, a Szocialista Szö­vetség Országos Választmányának elnöke, Dusan BOGDANOV, a Szakszervezeti Szövetség Orszá­gos Tanácsának elnöke, Petar STAMBOLIC, a Föderáció Taná­csának tagja és Branislav IKO­NIC a Szerbiai Végrehajtó Ta­nács elnöke. A kongresszust Ion SRBOVAN mérnök, a Mérnökök és Tech­nikusok Országos Egyesületének elnöke nyitotta meg, majd üdvö­zölte a megjelenteket Dusan Bog­danov, dr. Alekszandar GRLICS­­KOV, dr. Milenko BOJANIC, és dr. Bogdan BOGDANOVIC. Ion Srbovan emlékeztetett ar­ra, hogy Jugoszláviában 800 OUO (Folytatása a 4. oldalon)

Next