Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 89-103. szám)
1985-04-13 / 101. szám
XLII. évf., 101. (13604.) szám 1985. április 13., szombat Ára 30 dinár Zentán készülnek a főnyeremény-sorsolásra (10. oldal) Mai számunkból: újabb ismeretlen tengeralattjáró Hajsza a svéd vizeken (2. oldal) Ahol a napraforgót kedvelik Megkezdődött a vetés Szabadka határában (9. oldal) Felhős idő, gyönge széllel Időjárásjelentésünk a 13. oldalon A testvériség—egység emlékparkja Alapkő-elhelyezés sitinél a szerémségi front áttörésének 40. évfordulója alkalmából — Emlékezés a hősökre Népfelszabadító háborúnk nagy eposzának, a szerémségi front ismert és ismeretlen hőseinek állít emlékművet a jelenkor a frontáttörés 40. évfordulója alkalmából azzal az emlékparkkal, amelynek alapkövét tegnap helyezték el Síd közelében, a Testvériség h egység autóút 104. kilométerénél. Az ünnepségen, amelyen megjelentek az egykori harcok részvevőinek küldöttségei, a föderáció, valamint Vajdaság és szerveinek és szervezeteinek képviselői, a fiatalok és a pionírok. Josip HOLODNAK, a Sidi Községi Képviselőtestület alelnökének üdvözlő szavai után Milan DALJEVIC vezérezredes lépett a mikrofonhoz. — Negyven évvel ezelőtt, ezen a napon az ország felszabadítására irányuló záróhadműveletek keretében megkezdődött a szerémségi front áttörése — emlékeztetett a négy évtizeddel ezelőtt történtekre Daljevic vezérezredes. — 1945 januárjának végén súlyos harcok, sok támadás és ellentámadás után a németek a Duna és a Száva közén védelmi vonal megteremtésére kényszerültek. A jugoszláv hadsereg síksági harchoz nem szokott katonái egészen újszerű kihívással találták magukat szemben. Lövészárok harcba kellett bocsátkozni és frontális támadást kellett intézni az állig felfegyverzett és megerősített állásokban tartózkodó ellenség ellen. Az áttörésig megmaradt időt elsősorban azoknak a fiatal harcosoknak az intenzív kiképzésére kellett fordítani, akik az idő tájt tömegesen érkeztek alakulatainkba. Ezzel párhuzamosan történt az egységek átszervezése is. Hadseregünk akkor vált véglegesen korszerű haderővé, amely bármilyen terepen önerőből képes megőrizni a szövetségesek európai stratégiai frontjának kontinuitását, s képes velük vállvetve harcolni a háború befejező szakaszában is. Tito marsall főparancsnok közvetlenül irányította alakulataink előkészületeit és későbbi hadműveleteit. „Jó előkészület nélkül nem lehet eredményes a támadás”, mondta Tito a fronton tartózkodó egységek látogatása során, amelyeknek a harcosai nagy lelkesedéssel üdvözölték főparancsnokukat A frontáttörés április 12-én kezdődött meg. Erős tüzérségi és légi előkészítés után harcosaink, akik leplezetlen örömmel vették az áttörésre vonatkozó döntés hírét, feltartóztathatatlan rohamra indultak. Az I. hadsereg egységei a III. hadsereg átkaroló hadműveleteinek segítségével már a nap folyamán szétverték a 34. német hadtest védelmi övezetét, visszavonulásra késztették és több helységet felszabadítottak. Másnap, április 13- án egész mélységében sikerült áttörni a frontot és alakulataink előtt megnyílt az előrenyomulás útja Zágráb felé. Hazánk minden vidékéről származó katonák harcoltak ezen a fronton: szerbek, horvátok, crnagoraiak, macedónok, szlovénok, muzulmánok, albánok, s hazánk többi nemzetének és nemzetiségének tagjai. Velük együtt harcolt Szerémség szabadságszerető népe is. Mindannyian közös célért küzdöttünk: a testvériségért és egységért, mindannyiunk szebb jövőjéért, a mai egységes, önigazgatású és el nem kötelezett Jugoszláviáért. A csaknem hat hónapig tartó súlyos és véres harcokban, amelyek a népfelszabadító háború legnagyobb frontjaként ismeretesek, e széles szerémségi mezőkön és a lövészárkokban fiatal harcosok ezrei áldozták életüket, s elesett sok edzett harcos, parancsnok és politikai biztos is. Az életüket adták, mert tudták, hogy a front áttörése szükségszerűség. Hiszen ha az áttörés nem sikerül, az ellenség számára alkalom nyílik arra, hogy zavartalanul visz(Folytatása a 4. oldalon) Ünnepség a szerémségi frontáttörés színhelyén Ш népgyűléseiben Ma Siden nagy népgyűlést tartanak a szerémségi front áverésének 40. évfordulója alkalmából, ezzel egyben kezdetét veszi a fasizmus feletti győzelem évfordulójának megünneplése is. Az utóbbi években ez az egyik legnagyobb ilyen népgyűlés, a jelek szerint majdnem 150 001 ember vesz részt rajta, egyebek között a föderáció, a köztársaságok, a tartományok és a fronton küzdő egykori részvevők, brigádok tagjai és képviselői, valamint a szövetséges hadsereg képviselői és a más vendégek is megjelennek. Nikola LJUBICIC, a JSZSZK Elnökségének tagja és Silvija ZUGIG RIJAVEC, a JSZISZ Országos Választmányának elnöke mond ünnepi beszédet. A Jugoszláv Harcos Szövetség Elnökségének nevében Petar DIMURDIC ellentengernagy koszorút helyez az ütközetben elesett hősök közös sírhelyére. A frontvonal áttörésének helyén negyven facsemetét ültetnek el, jelképezve az eltelt negyven évet. (Tanjug) A szerémségi front áttörésének évfordulója alkalmából a szerémségi frontharcosok küldöttsége tegnap délelőtt a Josip Broz Tito Emlékközpontban virágot helyezett el Tito sírjára. Képünkön: Milan Daljevic vezérőrnagy, Nikola Kmezić a JKSZ KB tagja, Milutin Moraca vezérezredes, valamint a belgrádi és a Vidi Harcos Szövetség képviselői és néhány frontharcos, a szerémségi frontáttörés egykori résztvevője. (Tanjug foto) A gazdasági mechanizmus bírálata A szovjet sajtó közzétette Gorbacsov autorizált beszédét A tegnapi szovjet sajtó közölte Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának autorizált beszédét, valamint a nagy ipari és mezőgazdasági kollektívák vezetőivel néhány nappal ezelőtt folytatott beszélgetését. A sajtóból ítélve Gorbacsov erőteljes akciót indított a szovjet gazdaságban már huzamosabb ideje előrejelzett jelentős változások végrehajtásáért. Előtérbe helyezte a szükségletek mögött lemaradó gazdasági mechanizmus bírálatát. „A vállalatok elavult technikát, nem kelendő közfogyasztási cikkeket termelnek.” Rámutatott a szovjet gazdaság nem eléggé gyors növekedésére a jelenlegi tervidőszakban. Szorgalmazta, hogy a jól gazdálkodó vállalatokat serkentsék a rosszul gazdálkodókat pedig hozzák hátrányos helyzetbe. Külön rámutatott a vállalatok jogai és önállósága erősítésének jelentőségére, valamint felelősségük és a munka eredményeiben való érdekeltségük fokozásának fontosságára. Jelenleg ilyen hránlyú gazdasági kísérletek vannak folyamatban. „Az igazi vállalati önállóság és felelősség csak úgy érhető el, ha igazságosan osztják fel a jogokat és kötelezettségeket az irányítás minden szintjén” — emelte ki Gorbacsov, és hozzátette, hogy a jelenlegi káderszint lehetővé teszi, hogy számos kérdést a helyszínen, a gazdasági szervezetekben oldjanak meg. Hangsúlyozta, hogy nemrégen törvényt hoztak a dolgozó kollektívákról, s ez jelentős jogokkal ruházza fel őket, de a gyakorlatban nemigen élnekele. Szerinte igen sok gazdasági vezető nem fogadta még el az új törvényt, sokan pedig csak úgy tekintenek az utasítás módszerére, mint „a célhoz vezető egyszerűbb és rövidebb útra”. Kulcsfontosságú kérdés a demokrácia fejlesztésének erőteljes serkentése, mivel a serkentést és a nevelést, a termelés legfontosabb kérdéseit csak maguk a kollektívák oldhatják meg — emelte ki Gorbacsov. Éppen itt kezdődik a dolgozók fokozottabb bekapcsolódása a társadalom irányításába, valamint az önigazgatás alapjának kialakítása — tette hozzá. A beszélgetés részvevői helyeselték a főtitkár fejtegetéseit. A nagy gyárak igazgatói kifejtették a leggyakoribb problémákat, s a díjazásban megnyilvánuló egyenlősdit tették első helyre. Valamennyien „a gazdasági kísérlet kiterjesztése és elmélyítése” mellett foglaltak állást. Számos igazgató panaszkodott arra, hogy a jelenlegi gazdasági mechanizmus „megköti a kezüket”, és ezért „a szocialista vállalkozókészséget” ösztönző feltételek megteremtését sürgették. Igen sok bírálat érte a központi tervezést, amely „túllépte az optimális kereteket, és különös módon kedvezőtlenül hat a gazdaságra”. „A gyárigazgatók kezét megkötik a különféle utasítások és rendeletek. Itt az ideje, hogy erőteljesen megnöveljék a munkájuk iránti felelősséget” — mondta a beszélgetés egyik részvevője. E különös, nem mindennapi összejövetel végén Gorbacsov leszögezte: ha nem változtatják meg az irányítási módszereket a minisztériumok, valamint a szövetségi ipari egyesülések szintjén, akkor továbbra is egy helyben topognak. (Tanjug) Csak az önigazgatási viszonyokat fejlesztjük Kerekasztal-tanácskozás Kikindán Alkotmányjogunk és a társult munkáról szóló törvény felöleli minden , történelmi tapasztalatunkat és ilyen értelemben hazánkban nem lehet másfajta társadalmipolitikai viszonyokat fejleszteni, csak a szocialista önigazgatási viszonyokat — hangzott el a Kikindán megtartott tegnapi kerekasztal-értekezleten, amelyen a JKSZ és a forradalmi folyamatok, a valóság és a távlatok témái kerültek napirendre. Az országos összejövetelen részt vett Hamdija PAZDERAC, Sinan HASANI, Dušan DRAGOSAVAC, Petar MATIC, Ivan STAMBOLIC, Boško KRUNIC, MAJOR Nándor és sok más kiemelkedő közéleti, tudományos és társadalmi-politikai dolgozó. Külön figyelemmel taglalták a társadalom fejlesztésének és a JKSZ tevékenységének kérdéseit, amelyek egyben a legfontosabb témák lesznek a küszöbönálló pártkongresszusok és választási értekezletek előkészületei során is. A tegnapi felszólalók elmondták, hogy egyre több bírálat éri a KSZ-t, de sokan kritizálják is. Ezeket a kritikákat fel lehet osztani több részre is, azokra, amelyek erélyesebb fordulatot követelnek, mert állítólag az eddig elért eredmények nem jók, a másikfajta bírálat képviselői új, színvonalas, minőségi ugrásszerű változást akarnak, de a kijelölt fejlesztéspolitika következetes érvényesítésének alapelveire támaszkodva. A tegnap elhangzott vélemények szerint nem lenne reális azt várni, hogy összfejlődésünket illetően újabb, nagyobb ugrás előtt állunk. Mivel a fejlesztés alkotmányos koncepciója egyesíti a múlt tapasztalatait, rendszerünk csak nagyon kis mértékben alkalmas a változásokra. Ez rendjén is van, ha legfontosabb irányelveink megváltoztatásának próbálkozásait vesszük figyelembe, ám rossz abból a szempontból, hogy lassan és nehezen tudunk megszabadulni az elavult, idejét múlt dolgoktól. (Tanjug) SMS az út a tudománytól a technológiain Megkezdődött Belgrádban a mérnökök és technikusok kongresszusa — Ion Srbovan elnök nyitotta meg és mondott vitaindító bevezetőt . A részvevőket üdvözölte Dusan Bogdanov, Aleksandar Grlicskov és Bogdan Bogdanovic Tegnap Belgrádban, a szakszervezeti otthon nagytermében megkezdődött a mérnökök és technikusok háromnapos kongresszusa. A küldötteken kívül részt vett rajta Ali SHUKRIU, a JKSZ Központi Bizottságának elnöke, Marjan ROŽIČ, a Szocialista Szövetség Országos Választmányának elnöke, Dusan BOGDANOV, a Szakszervezeti Szövetség Országos Tanácsának elnöke, Petar STAMBOLIC, a Föderáció Tanácsának tagja és Branislav IKONIC a Szerbiai Végrehajtó Tanács elnöke. A kongresszust Ion SRBOVAN mérnök, a Mérnökök és Technikusok Országos Egyesületének elnöke nyitotta meg, majd üdvözölte a megjelenteket Dusan Bogdanov, dr. Alekszandar GRLICSKOV, dr. Milenko BOJANIC, és dr. Bogdan BOGDANOVIC. Ion Srbovan emlékeztetett arra, hogy Jugoszláviában 800 OUO (Folytatása a 4. oldalon)