Magyar Szó, 1985. május (42. évfolyam, 132-147. szám)

1985-05-25 / 141. szám

Alkotás és áldozatkészség Az 1985. évi ifjúsági staféta üzenete Legszebb Tito szavaival kezdeni - beszéljünk magunkét és mind­arról, ami más, mint az egyszerű, nyugodt élet. E szavak jelentésének ma jobban tudatában vagyunk, mint bármikor. Mert nehéz időket élünk, önigazgatásunk megtorpant. Megoszlás és ellentét részeivé fe­nyeget bennünket. Az életszínvonal egyre alacsonyabb, ettől pedig már elszoktunk. A munkanélküliek szá­ma majd egymillió. Az események középpontjában ál­lunk. Sokfelől acsarkodnak ránk. Az el nem kötelezettség sokak szemé­ben szálka. A világon sok helyen háború van, éhség és igazságtalanság uralko­dik. Van, aki talán rosszallni fogja, hogy üzenetünket így kezdtük. De nem vagyunk sem felületesek, sem meggondolatlanok. Nem felejtettük el '45-öt, nem felejtettünk el egyet­len harcot, győzelmet sem. De nem is hallgatjuk el őket. Büszkék va­gyunk rájuk. De minden győzelem közül mindig a következő a legked­vesebb! Az a harc, amelyet most vívunk, új módon ébreszt öntudatra és erő­sít. Igaz, hogy ez nehéz, de talán először van így?! Habár fiatalsá­gunk nem felhőtlen, mégsem hiány­zik belőle a nélkülözhetetlen ra­jongás és szépség; alkotást és ál­dozatkészséget követel. Jó, hogy a szocializmusért vívott harcot soha­sem idealizáltuk, s nagy ez a harc nem kényeztetett el bennünket , bármilyen nehéz is nem fiatalnak lenni, élnünk és harcolnunk kell, mást nem tehetünk. Ezek Tito szavai, példája pedig meggyőződésünkké vált. Tito ihlet bennünket. Hitt ben­nünk, mi pedig szeretettel, tettekkel viszonoztuk hitét. Titónak az ifjú­sághoz való viszonyulása a forra­dalmunk jövőjével való törődés volt. A mi Titóhoz való viszonyulásunk pe­dig — a jövőnkért vállalt felelősség. Tudjuk, hogy nekünk is vannak hibáink. Szemünkre vetik, hogy nemzedékünknek nincsenek ideáljai, hogy inkább halogat, mint harcol. Nem egészen így van. Igaz, tisbbet hallgatunk, mint kel­lene. Jobban is dolgozhatnánk. De le is becsülnek bennünket. Vannak eszményképeink is, de nem ismerjük el, hogy az engedelmesség a for­radalmi célokhoz való ragaszkodás mércéje. A jugoszláv szocialista forradalom harcot követel! E harcban legyünk reálisak, és követeljék még a „le­hetetlent” is! Legyünk bátrak, de bölcsek is! Legyünk demokratiku­sak, de ne megalkuvók is. Csakis ilyen harc révén lehetünk a jelen hordozói, nem pedig a jövő gyakornokai. Az önigazgatás, a testvériség és egység győzelme a Jugoszláv Kommunista Szövetség ve­zetésével a szűkös életből a biztos élet távlatát nyitja. E­mberméretűre szabottét. Ha így van, követeljük, hogy a forradalmi célokat gyorsabban és következetesebben váltsuk valóra, hogy mi is dolgozzunk. Hogy a munkásosztály legyen az uralkodó osztály, mint ahogyan a történelem és a mi hitvallásunk szerint is ar­nak kell lennie. Ezt igaz szívvel valljuk, ezért hisszük, hogy ezt másoktól is megkövetelhetjük, üzenjük meg, hogy harcolni fo­gunk. Mint Tito, JUGOSZLÁA IFJÚSÁGA ÉS PIONÍRJAI Negyvenéves a Képes ifjúság A szerkesztőség és a laptanács d­íszülést tartott az újvidéki M-stúdióban A Képes Ifjúság, a jugoszláviai magyar fiatalok hetilapja fennállá­sának 40. évfordulója alkalmából Újvidéken az M-stúdióban teg­nap díszülést tartott a lap szer­kesztősége és lap­tanácsa. A je­lenlevőket, tartományunk jeles közéleti személyiségeit, a SZISZ tartományi és községi választmá­nyainak képviselőit, a testvérla­pok és egyéb tájékoztatási esz­közök munkatársait, továbbá a lap valamikori és jelenlegi mun­katársait NAGY MÉLYKIJTI Edit főszerkesztő köszöntötte. A Képes Ifjúság tevékenységé­nek jelentőségét, eddigi útját és további terveit, feladatait GYU­LAI Attila, a VSZISZ Tartomá­nyi Választmánya Elnökségének titkára, valamint DARABOS László, a laptanács elnöke mél­tatta. A Képes Ifjúság emlékplakettet adományozott a lap valamikori főszerkesztőinek: THOMKA Gá­bornak, BORSOS Istvánnak, VARGA Lászlónak, VARGA Jó­zsefnek, HORNYIK Miklósnak, BENCSÁR Tivadarnak és KAR­­TAG Nándornak. Mivel a Képes ifjúság a közép­­iskolások művészeti vetélkedőjé­nek védnöke, a díszülés ünnepi részében felléptek az idei ve­télkedő győztesei is: MIHÁLY Ibolya, Olga CVIJANOV és TÓTH Gábor, majd HEUCSIK Róbert (Folytatása a 4. oldalon) A díszülés résztvevői (LAZUKICS Anna felvétele) 9 ПАј Magyar Sió XLII. évf., 141. (13644.) szám 1965. május 25., szombat Ára 30 dinár /­­fiatal vagy, örülsz az életnek. Boldog vagy,­­ amikor tavasszal kinyílnak a tulipánok. A természetnek mi, fiatalok, tudunk legjob­ban örülni. De vajon gondoltál-e már arra, hogy kinek köszönheted azt, hogy szabad vagy. Ott szedsz virágot, ahol akarsz, kezedben tartod a szeretet jelképét. A Virágház előtt állsz, a virágot szorongatod. Titót látod magad előtt. Régebben sokszor kér­dezted, ki az a bácsi ott a televízióban, és akkor mindig érdekes meséket hallottál. Aztán iskolás lettél, azóta mindent tudsz. Boldogan várod a stafétát. Minden fiatal üzenete benne van. A sta­féta létezése is azt bizonyítja, hogy nem szűnt meg létezni, Tito örökké a szívekben él. Kézről kézre adják, mindenütt ünnepélyes a fogadtatása. Pioníravatáskor megfogadtuk, hogy minden erőnk­kel építjük Jugoszláviát. A mi feladatunk a ta­nulás. Akciókat szervezünk eszmei-politikai kép­zésben veszünk részt, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetségben helyt tudjunk állni. A történelemkönyvekből nem tanulhatunk meg mindent. A tárgyilagos leírás kevésbé marad meg emlékezetünkben. Annál inkább a munkásmozgal­mi harcosok elbeszélése. Mindig szívesen mesél­nek a múltról, a negyven évvel ezelőtti nehéz időkről. De mi is összefogunk, akárcsak az akkori fiatalok. Ifjúsági akciókon veszünk részt, ápoljuk a testvériséget,egységet. A cél közös: továbbra is­teni önigazgatási szocializmusunkat, továbbra is az el nem kötelezettség elvét valljuk, nem té­rünk le a titói útról. Virágokkal írták ki a dom­bok falára szeretett elnökünk nevét. A fogadal­maink neki is szólnak. Csodálatos dolog békében élni. A szabad negyven évet továbbra is őrizzük, és nemcsak a jeles történelmi dátumokon jutnak eszünkbe azok, akiknek szabadságunkat köszön­hetjük. A szabad 40 év alatt rengeteg gyárat épí­tettünk, vasútvonalakat, autóutakat. Új iskolákat létesítettünk, a romokon új élet fakadt. Az össze­fogás bizonyítja, hogy együttesen mindent el tu­dunk érni. Sajnos, a Virágház is felépült. Szorongatod ke­zedben a virágcsokrot, némán adózol Tito elvtárs emlékének. Virágok mindenütt. A szeretet, a meg­értés hazánk minden fiának, fiataljának szívében ott él. Együtt táncolták a kólót különböző nem­zetiségű emberek a háborúban és ma is. Egy óriá­si lánc vagyunk, amelyet nem lehet elszakítani. Továbbra is tartjuk a fogadalmat: Tito elvtárs, utadról le nem térünk. HARANGOZÓ Éva a szabadkai Svetozar Markovic Középiskola végzős diákja ••Összefogunk Dr. Alekszandar Grucskov a JDNSZSZ Országos Választmányának elnöke A Szocialista Szövetség Országos Választmánya tegnapi ülésén dr. Alekszandar Gru­cskovot választot­ta meg a választmány elnökévé. Mandátuma egy évre szól, dr. Marjan Rožičot váltja fel ezen a tisztségen. A Választmány ugyan­akkor Branislava Trivicet válasz­totta meg a Jugoszláv Nőszervezet elnökévé, szintén egyéves megbí­zatással. Az ülésről szóló részletesebb be­számolónk az 5. oldalon. Nemzeteink és nemzetiségeink, a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség, mindannyian bizalommal tekintünk fiatal­jainkra, akik készek és képesek arra, hogy fennen hordoz­zák forradalmunk zászlaját, és folytassák az előző nem­zedékek nagy tettét. Hazánk ilyen ifjúsággal biztosan ha­ladhat a jövő felé. Tito Fiatalok küldöttsége Vlajana Radovan VLAJKOVIC, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap fogadta a Szocialista If­júsági Szövetség küldöttségét, amelyet Silvija ŽUGIC RIJAVEC, a JSZISZ Országos Választmánya Elnökségének elnöke vezetett. A fiatalok beszámoltak Vlajkovicnak az idei ifjúság napi ünnepséggel kapcsolatos tevékenységről. Közöl­ték, hogy a fiatalok nagy érdek­lődéssel vettek részt a staféta al­kalmából megtartott rendezvénye­ken és akciókon. Hazánk ifjúsága ezáltal válaszolt mindazoknak, akik forradalmunk vívmányaira törnek és akik ellenzik társadal­munknak a testvériségen és egy­ségen, a szocialista önigazgatáson alapuló fejlesztését. A beszélgetésben szó volt a fia­talokat érintő időszerű társadalmi problémákról is. A küldöttség tagjai tájékoztatták Vlatkovicot arról, hogy a fiatalok szeretnék megkapni az őket megillető helyet. (Folytatása az 5. oldalon) A C. zvezda és a Vojvodina kupagyőztes A kupadöntőben: C. zvezda—Dinamó 1:1 és Vojvodina—Hajduk 3:1 Látványos sportünnepnek volt részese tegnap mintegy 50 000 néző a C. zvezda stadionjának lelátóin és országszerte több százezer tévénéző. Kiváló játé­kot láthattak a Jugoszláv Lab­darúgó Kupa két döntő mérkő­zésén, amelyekben a C. zvezda legyőzte a Dinamót (összesítés­ben, 3:2-re), az ifik mezőnyében pedig a Vojvodina a spliti Haj­­dukot. A két mérkőzés közötti szü­netben a C. zvezda stadionjába megérkezett az ifjúsági staféta is. Miután felolvasták a jugo­szláv ifjúság üzenetét, a dön­tős csapatok kapitányai tiszte­letkört futottak vele.

Next