Magyar Szó, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-223. szám)
1985-08-01 / 209. szám
2 - KÜLPOLITIKA Az adzeárok szorongatják Latin-Amerikát Tanácskozás Havannában a tartozások súlyos problémájáról Ezerkétszáz latin-amerikai és karib-tengeri országból érkezett legkülönfélébb profilú és politikai irányvételi személyiség jelenlétében tegnap reggel Havannában tanácskozás kezdődött a dél-amerikai kontinens súlyos adósságterheinek problémáiról. A konferenciát Fidel Castro kubai elnök hívta össze azzal a szándékkal, hogy ezáltal hozzájárul az adósságok rendezéséhez, az új gazdasági világrend megteremtéséhez és a földrész gazdasági integrálódásához. Hangsúlyozva, hogy átfogó, demokratikus és az érdekek pluralitását tükröző vitát kell folytatni, a szervezők nem készítettek bevezető beszámolókat, s záróokmány elfogadása sincs kilátásban, mivel a részvevők heterogén volta miatt erre valószínűleg nem is lenne lehetőség. Vitaindító beszámoló nélkül maga Fidel Castro nyitotta meg a tanácskozást, és szokatlan módon csupán a vita szabályainak körvonalazására szorítkozott. Nyomban ezután átadta a szót Walter Guevarra Arte volt bolíviai elnöknek. Az első tíz felszólaló az adósságoknak a fejlődés szempontjából betöltött sorsdöntő szerepére mutatott rá, ugyanakkor nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kérdéstől már Latin-Amerika és a karib- tengeri térség népeinek puszta léte függ. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a kontinens csaknem valamennyi országát egyformán súlyos mértékben sújtja a gazdasági krízis, az országok azonban más-más módon közelítik meg a megoldást egyrészt a politikai orientációtól függően, másrészt pedig abból a pozícióból eredő felelősség szemszögéből, amelyikből kiindulva megoldást javasolnak. Az egyik legnagyobb figyelmet keltő felszólalás Siles Zuazo bolíviai elnök személyes megbízottjának szájából hangzott el. Kormánya nevében emelkedett szólásra. Vázolva a hazájában uralkodó drámaian súlyos helyzetet hangsúlyozta, nem arról van szó, hogyhonfitársai netán nem akarják törleszteni adósságaikat, hanem egyszerűen arról, hogy erre nincs módjuk. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a megoldás felkutatása során realista és gyakorlati hozzáállást kell tanúsítani és nem szabad megengedni, hogy a nemzetközi finanszírozás forrásai elzáródjanak. Külföldi hiteleinek mintegy egynegyedét Bolívia magánkézben levő bankintézményektől, mintegy 32 százalékát multilaterális szervezetektől (ilyen például az Amerika-közi Fejlesztési Bank) és több mint 40 százalékát kormányoktól, illetve kormányok hatáskörébe tartozó bankoktól, azaz bilaterális úton kapta. Megítélése szerint a hitelezőkkel elsősorban a kamatok csökkentéséről, valamint arról kellene tárgyalásokat folytatni, hogy az újonnan felvett kölcsönöket az exportra irányuló termelés serkentésébe ruházzák be. A vitában a továbbiakban felszólalt még Sergio Ramirez nicaraguai alelnök és Argentína, valamint Ecuador elnökének személyes megbízottja. Ők is kormányaik álláspontját képviselik. A többi felszólaló vagy volt latin-amerikai elnök, illetve kormányfő, politikai (főként ellenzéki) párt vezetője, közgazdász, szociológus, szakszervezeti és nőmozgalmi aktivista, különféle felekezetű lelkész lesz. Még nem állították össze a felszólalók névsorát, mert a részvevők a kubai légiforgalmi társaság gépein tovább érkeznek Havannába. Mexikó nem fogadja el a kubai javaslatot Mexikó több okból nem fogadhatja el Fidel Castro kubai elnök javaslatait, hogy az adós országok tagadják meg az elveit és immár csillagászati összegekre rúgó kölcsönök törjesztését, s hogy ebben a latin-amerikai földrész — amely kí10 milliárd dollárral tartozik — legyen az első. Dél-Amerika adósságának zömével Mexikó, Brazília, Argentína, Peru és Venezuela tartozik. A mérsékelt és kimért mexikóiak Hivatalosan nem bocsátkoztak vitába Castróval. Ehelyett igen türelmesen és meglehetősen precízen fogalmazták meg elképzelésüket a megoldásról. Mexikó úgy véli, hogy a törlesztésekre kimondott moratórium vagy azok egyszerű megtagadása végzetes lenne a kontinensre, akárcsak a nemzetközi finanszírozási rendszerre, hiszen ez utóbbi távol áll a tökéletességtől és még ennél kevésbé is igazságos. Mexikó szerint revideálni kell a nemzetközi gazdasági rendszert, következésképpen a nemzetközi pénzügyi rendszert is, ezen a mexikóiak a kamatok csökkentését és a pótmegterhelések felfüggesztését értik. Más szóval, Mexikó a tartozások józan és realisztikus törlesztése mellett van és a fejlett országokkal való gazdasági kapcsolatok fenntartásán inszisztál. Ez a magyarázata annak, hogy a havannai konferenciára egyetlen hivatalos mexikói képviselő sem utazott el, noha némelyek, például Luis Echeverria közölték, hajlandók lennének a konstruktív vitára. Mexikói és külföldi bankkörök szerint jelenleg Mexikó az azország, amely a legkézzelfoghatóbb eredményeket tudja felmutatni adósságainak törlesztésében, igen lényeges mozzanat, hogy politikájának meghatározó eleme volt és maradt a gazdasági, politikai és szociális realitások tiszteletben tartása. Tartanak a politikai következményektől is, elsősorban az USA és más fejlett országoktól, amelyek Latin- Amerika hitelezői. A fejlett országok — a legjobb esetben — arról a szándékukról tennének le, hogy megtalálják a kompromisszumos megoldást. Ebben a viszonylatban igen jellemző Shultz amerikai külügyi államtitkár nyilatkozata, amely a közelmúltban Mexikóban tett látogatása alatt hangzott el. Shultz beismerte, hogy az adósság a kontinens stabilitását veszélyeztető probléma, de egyértelműen azt is aláhúzta, hogy sem az egyik, sem a másik félnek nem áll érdekében valamiféle radikális megoldás, ellenkezőleg, valami olyasmire kell törekedni, mint amilyen a mexikói kormány stabilizációs programja. Mexicóvárosi megítélés szerint a havannai vitára a radikalizmus lesz jellemző, mégis hozzájárul majd Latin- Amerika anyagi gondjainak valamiféle rendezéséhez. Újabb jel lesz ez az Egyesült Államoknak és más fejlett országoknak, hogy a probléma megoldását nem lehet a végletekig halogatni, mert ebben az esetben az a veszély fenyeget, hogy a mérsékeltek kezéből könnyen kicsúszhat az irányítás. (Tanjug) ^uađalupe 350 000 lakosa visszatért a szokásos életmenetbe az öt napig tartó bizonytalanság és feszültség után, amelyet a francia sajtó a lázadás hangulatának minősített. Lerombolták a barikádokat, a boltok ismét kinyitottak és dolgoznak a közszolgálatok. A függetlenségi mozgalmak ugyanis viszszavonták az általános sztrájkra és mozgósításra szóló felhívást, miután a francia hatóságok kiengedtek a börtönből Georges Fassans szabadságharcost (képünkön). Faisans 56 napig éhségsztrájkot folytatott a börtönben és 27 kilogrammot veszített testsúlyából, ő a guadalupei függetlenségi mozgalom vezetője. Kijelentette, hogy a nép nyomására a hatóságok őt kénytelenek voltak szabadon bocsátani, a szigeten azonban „folytatódik a tortúra*’. (Tanjug) USA—SZOVJETÜNK» Felújítják-e a párbeszédet az atomkísérletek beszüntetéséről? Az amerikai szenátus kedd este kétórás vitát folytatott arról, vajon Mihail Gorbacsovnak a felhívására, hogy az év végéig függesszék fel a kísérleti atomrobbantásokat, azzal a követeléssel válaszolja Bak-e, hogy folytassák a tárgyalásokat a két szuperhatalom megállapodásáról, amellyel betiltják az összes atomrobbantást. E tárgyalások 1982-ben szakadtak meg. Edward Kennedy szenátor ugyanis indítványozta, hogy fogadjanak el határozatot, amely felkéri Reagan elnököt, hogy minél előbb újítsa fel a tárgyalásokat. Kennedy javaslata hosszas vitát robbantott ki, amelyet a külpolitikai bizottság elnökének indítványára félbeszakítottak. A határozat meghozatalát szeptemberre, a szenátus nyári szünete utánra halasztották. (AP, UPI) A kínai nagykövet Markovicnál Vidoje Žarković, a JKSZ KB Elnökségének elnöke Belgrádban tegnap fogadta Hszie Lit, a Kínai NK jugoszláv nagykövetét, aki a JKSZ KB Elnöksége elnökével való megválasztása alkalmából Žarkovićnak tolmácsolta Hu Jaopangnak, a Kínai KP KB főtitkárának és a pártvezetőség szívélyes üdvözletét. Megvitatták a JKSZ és a Kínai KP együttműködésének időszerű kérdéseit. (Tanjug) üdvözlet Svájc ünnepére Radovan Vlajković, a JSZSZK Elnökségének elnöke az államelnökség nevében Svájc nemzeti ünnepe alkalmából szívélyes üdvözletét és jókívánságait intézte Kurt Furger svájci elnökhöz. Svájc baráti népének további előrehaladást kívánt. (Tanjug) Három balti államból származó fiatalember tegnap a Szovjetunió stockholmi nagykövetségének vaskerítéséhez láncolta magát, követelve Lettország, Észtország és Litvánia önállósulását. A képen: svéd rendőrök elvágják a láncokat, hogy őrizetbe vegyék a disszidenseket. (Fressens Bild, Stockholm, Reuter-telefotó) MAGYAR SZÓ • Klemenčič Londonban tárgyal A londoni látogatáson tartózkodó Vlado Klemenčič szövetségi pénzügyi titkár megbeszélést folytatott Peter Reesszel, a brit pénzügyminisztérium főtitkárával és Robin Leigh Hembertonnal, a Bank of England, az angol központi bank kormányzójával. A megbeszélések során, amelyekbe bekapcsolódott Mirko Csalovszki, hazánk londoni nagykövete, az egyébként kedvezően alakuló jugoszláv—brit pénzügyi együttműködésről, a nemzetközi pénzügyi rendszer időszerű kérdéseiről tárgyaltak, különös tekintettel a fejlődő országokra. Londonban tegnap megbeszélések kezdődtek az SZVT és a jugoszláv társultmunka-szervezeteket hitelező kommerszbankok nemzetközi koordinációs bizottságának delegációi között. Azoknak a megbeszéléseknek a folytatásáról van szó, amelyeken a kommerszbankok iránt 1988-ig esedékes 3,5 milliárd dollár viszontfinanszírozásának kérdését igyekeznek rendezni. A megbeszélések kezdetén Vlado Klemenčič tájékoztatta a nemzetközi koordinációs bizottságot hazánk gazdaságának időszerű kérdéseiről. Előtérbe helyezte a második negyedévet, amely kedvezőbben alakult, nemkülönben azokat a becsléseket, amelyek szerint az idei év gazdaságpolitika célja egészében véve teljesülnek. (Tanjug) 1985. augusztus 1., csütörtök TERRORCSELEKMÉNYEK BULGÁRIÁBAN Halálra ítéltek egy diverzánst A Legfelsőbb Bíróság megerősítette az ítéletet, s ahogyan közölték, végre is hajtották A bolgár államügyész bejelentette, hogy számos diverziós cselekmény elkövetése miatt halálra ítélték a Szamkov városi Georgi Kosztov Alinszkit. Bűncselekményeit egyedül vagy másokkal az 1973-tól 1984 februárjáig terjedő időszakban követte el. A közlemény szerint számos súlyos és a társadalmi rendszer és vagyon ellen irányuló bűncselekmény terheli, például: Borovec üdülőhelyen elvágta a nagyfeszültségű távvezetékeket, ugyanebben a helységben gyújtogatott az erdőgazdaságban, robbanószerkezetet helyezett el egy társadalmi tulajdonban levő tehergépkocsin és hasonlók. Négy ízben súlyosan megrongálta a Borovec—Szitnyakovo drótkötélpályát. Az államügyészség közleményében nem jelezte, hogy mik voltak a diverziós cselekmények indítékai. Megállapítja viszont, hogy az Alinszki által elkövetett súlyos bűncselekmények következtében óriási anyagi kár keletkezett és bolgár állampolgárok élete forgott veszélyben. A büntetés kiszabásakor súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy a vádlott már korábban — öt ízben is — büntetve volt. A Bolgár NK Legfelsőbb Bírósága megerősítette az ítéletet, s amint közölték, végre is hajtották. (Tanjug) Megvitatták a világproblémák egész sorát Küldöttségvezetőnk a nehézségek ellenére kedvezően értékelte a nők nemzetközi értekezletét A nemzetközi nőkonferencia azért jelentős, mert súlyos gazdasági és politikai körülmények között került rá sor, másrészt pedig azért, mert számos nemzeti delegáció véleménye hangzott el, s végezetül a határozatok és a záróokmány folytán is. Ezt Miila Djordjic, a nairobi konferencián részt vett jugoszláv nőküldöttség elnöke nyilatkozta Belgrádba érkezte után. Megítélése szerint az Egyenrangúság, fejlődés, béke jelszóval megtartott nőkonferencia alapjában véve kedvezően értékelhető. További jelentősége abban van, hogy Afrika földjén tartották, és ez lehetővé tette, hogy a kontinensről is nagyszámú küldöttség vegyen részt a munkában. Az alapvető, az egyenjogúságot érintő kérdéseken kívül szó esett a békéről, az oktatásról, a foglalkoztatásról és az egészségvédelemről. A felszólalók mélyrehatóan megvizsgálták a problémákat, elemezték az elmúlt évtized eseményeit, rámutatva az akadályokra, a gátló körülményekre — mondta a jugoszláv delegáció vezetője. A nehézségek ellenére, amelyek már az előkészületek, sőt a konferencia idején is éreztették hatásukat, a küldöttek összehangolták álláspontjaikat az ezredfordulóig terjedő időszakra szóló hosszú távú stratégiával kapcsolatban. A konferencia megmutatta, hogy a nők helyzetének javítása és a női egyenjogúság kérdése a legszorosabban kapcsolódik a nemzeti és regionális fejlődéshez. Ebből következik — folytatta —, hogy a női egyenjogúságért vívott harcot is össze kell kapcsolni az emberiség helyzetének általános előmozdításával, mindenekelőtt a gyorsabb fejlődéssel és a világbéke megőrzésének ügyével. A nairobi konferencia arról is tanúskodik, hogy a nők helyzetének javítását — különös tekintettel a legsúlyosabb helyzetben levőkére — nem lehet kiragadni korunk általános problémáinak összefüggéséből. Az értekezleten mindvégig voltak ezzel szemben álló nézetek, s így volt ez a záróokmány elfogadásakor is — mondta egyebek között Mila Djordjic. (Tanjug) röviden KUWAIT: IRAK NEM KÍVÁNJA A HÁBORÚ FOLYTATÁSÁT (Reuter). Szaddam Husszein iraki elnök egy interjúban kijelentette, hogy Irak nem kívánja a háború folytatását, mivel egyik fél sem arathat katonai győzelmet. A kuwaiti Arab Times napilapnak adott nyilatkozatában az elnök hangsúlyozta, hogy egyetlen iraki polgár sem kívánja a háborút, és reméli, hogy hamarosan vége lesz. Trónnak azért van szüksége a háborúra, hogy forradalmát „exportálja" más országokba és ezért van szüksége Irak területére is. Irak ezt lenne szélesen nem engedheti meg, mondta Husszein. SAN SALVADOR: TILTAKOZÁS SALVADORBAN (UPI). Mintegy 5000 egyetemista, tanár és egyetemi alkalmazott vonult fel a Salvadori főváros utcáin és az emberi jogok tiszteletben tartását követelte, továbbá az egyetemek tönkrement épületeinek adaptálását. A tiltakozók közül sokan álarcot viseltek. A felvonulásban részt vettek az eltűntek és politikai foglyok hozzátartozói is, és egyben megemlékeztek a salvadori egyetemisták elleni vérengzés tizedik évfordulójáról. Koszorút helyeztek a gyilkosságok színhelyére. DELHI: MEGGYILKOLTÁK A KONGRESSZUS PÁRT KÉPVISELŐJÉT (PTI) Két, egyelőre ismeretlen fiatalember meggyilkolta Lalith Maként, a Kongresszus Párt képviselőjét. Gandhi kormányfő pártjának egyik vezető fiatal aktivistája volt, felesége pedig, akit a merénylők súlyosan megsebesítettek, az indiai egyetemisták szervezetének elnöke volt, ez pedig szintén a Kongresszus Párthoz tartozik. A gyilkosok elmenekültek, indítékaik egyelőre ismeretlenek. BUDAPEST. MIND TÖBB VEGYES VÁLLALAT (Tanjug). — A külföldi vállalkozók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a magyarországi tőkebefektetés iránt, amióta két és fél évvel ezelőtt a hatóságok leegyszerűsítették a vegyes vállalatok megalakításának eljárását és jelentős kedvezményeket vezettek be. A vegyes vállalatok lehetősége már 13 éve fennáll, de két és fél évvel ezelőtt mindössze 13 volt, míg ma 44 a számuk, összesen 14 ország vállalkozói fektettek tőkét magyarországi vállalatokba, a legtöbb nyugatnémet, osztrák és svájci. A vegyes vállalatok közül 17 termeléssel, a többi szolgáltatással és kommerciális ügyekkel foglalkozik. LOME: ÖSSZEHÍVJÁK AZ AFRIKAI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLETET (APS). Az afrikai biztonságról, leszerelésről és fejlődésről fognak tárgyalni Lomeben augusztus 11-étől 15-éig. A togói fővárosban tartandó értekezletet az Afrikai Egységszervezet, az ENSZ leszerelési kérdésekkel foglalkozó szervei és a logói kormány szervezi. LONDON: CSÖKKEN THATCHER ASSZONY NÉPSZERŰSÉGE (Tanjug). — Jelentősen csökkent Margaret Thatcher konzervatív kormányának népszerűsége, és most van a legalacsonyabb szinten, amióta 3 évvel ezelőtt, sorrendben másodszor megnyerte a brit választók bizalmát. A London Standard újság közvélemény-kutatása szerint a konzervatívok a szavazatok 29 százalékát kapták, az ellenzéki Laburista Párt pedig 37 százalékot. Szembetűnő, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok koalíciója 32 százalékot kapott. A megkérdezettek nem értenek egyet a konzervatív kormány döntésével, hogy 46 százalékig növeljék az állami tisztviselők, a fegyveres erők tagjai, valamint a bírók jövedelmét. Ez valóságos forradalmat váltott ki a konzervatív parlamenti képviselők körében is, így az alsóházban csupán 17 szavazattal sikerült megszavazni, noha a pártnak 140 főnyi többsége van. RÓMA: SEGÉLY FELHÍVÁS (OPECNA). — Az Afrikai Egységszervezet nemzetközi segélyt kért, hogy pótolják a 300 millió dolláros hiányt a Szaharától délre fekvő országok nemzetközi fejlesztési alapjában, amelyből a mezőgazdaságot finanszírozzák. Afrika e részében az éhínség és a szegénység égbekiáltó, és hamarosan katasztrofálissá válhat. Az Addis Abeba-i csúcsértekezleten hangsúlyozták, hogy Afrika a század végén már csak 70 százalékban tudja majd fedezni élelmiszer-szükségleteit, ami jelentős csökkenés az 1980-ban elért 10 százalékhoz viszonyítva. Franciaország 31 teherautót küld Afrikába, hogy az élelmiszer-segélyt továbbítani tudják az éhezőkhöz. Az UNICEF közölte, hogy Franciaország egymillió dollár értékű szerződést írt alá ezzel kapcsolatban.