Magyar Szó, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-223. szám)

1985-08-01 / 209. szám

2 - KÜLPOLITIKA Az adzeárok szorongatják Latin-Amerikát Tanácskozás Havannában a tartozások súlyos problémájáról Ezerkétszáz latin-amerikai és karib-tengeri országból érkezett legkülönfélébb profilú és politikai irányvétel­i személyiség jelenlé­tében tegnap reggel Havannában tanácskozás kezdődött a dél-ame­rikai kontinens súlyos adósságterheinek problémáiról. A konferenciát Fidel Castro ku­bai elnök hívta össze azzal a szándékkal, hogy ezáltal hozzájá­rul az adósságok rendezéséhez, az új gazdasági világrend megterem­téséhez és a földrész gazdasági in­tegrálódásához. Hangsúlyozva, hogy átfogó, de­mokratikus és az érdekek plurali­tását tükröző vitát kell folytatni, a szervezők nem készítettek beve­zető beszámolókat, s záróokmány elfogadása sincs kilátásban, mivel a részvevők heterogén volta miatt erre valószínűleg nem is lenne lehetőség. Vitaindító beszámoló nélkül ma­ga Fidel Castro nyitotta meg a tanácskozást, és szokatlan módon csupán a vita szabályainak körvo­nalazására szorítkozott. Nyomban ezután átadta a szót Walter Gue­­varra Arte volt bolíviai elnöknek. Az első tíz felszólaló az adóssá­goknak a fejlődés szempontjából b­e­töltött sorsdöntő szerepére mu­tatott rá, ugyanakkor nyomaték­kal hangsúlyozta, hogy a kérdéstől már Latin-Ameri­ka és a karib- tengeri térség népeinek puszta lé­te függ. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a kontinens csaknem vala­mennyi országát egyformán súlyos mértékben sújtja a gazdasági krí­zis, az országok azonban más-más módon közelítik meg a megoldást egyrészt a politikai orientációtól függően, másrészt pedig abból a pozícióból eredő felelősség szem­szögéből, amelyikből kiindulva megoldást javasolnak. Az egyik legnagyobb figyelmet keltő felszólalás Siles Zuazo bolí­viai elnök személyes megbízottjá­nak szájából hangzott el. Kormá­nya nevében emelkedett szólásra. Vázolva a hazájában uralkodó drámaian súlyos helyzetet hangsú­lyozta, nem arról van szó, hogy­­honfitársai netán nem akarják törleszteni adósságaikat, hanem egyszerűen arról, hogy erre nincs módjuk. Annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a megol­dás felkutatása során realista és gyakorlati hozzáállást kell tanúsí­tani és nem szabad megengedni, hogy a nemzetközi finanszírozás forrásai elzáródjanak. Külföldi hiteleinek mintegy egy­negyedét Bolívia magánkézben levő bankintézményektől, mintegy 32 százalékát multilaterális szerve­zetektől (ilyen például az Ameri­ka-közi Fejlesztési Bank) és több mint 40 százalékát kormányoktól, illetve kormányok hatáskörébe tartozó bankoktól, azaz bilaterális úton kapta. Megítélése szerint a hitelezőkkel elsősorban a kamatok csökkentéséről, valamint arról kel­lene tárgyalásokat folytatni, hogy az újonnan felvett kölcsönöket az exportra irányuló termelés serken­tésébe ruházzák be. A vitában a továbbiakban fel­szólalt még Sergio Ramirez nica­­raguai alelnök és Argentína, vala­mint Ecuador elnökének személyes megbízottja. Ők is kormányaik álláspontját képviselik. A többi felszólaló vagy volt latin-amerikai elnök, illetve kormányfő, politikai (főként ellenzéki) párt vezetője, közgazdász, szociológus, szakszer­vezeti és nőmozgalmi aktivista, különféle felekezetű lelkész lesz. Még nem állították össze a fel­szólalók névsorát, mert a részve­vők a kubai légiforgalmi társaság gépein tovább érkeznek Havanná­ba. Mexikó nem fogadja el a kubai javaslatot Mexikó több okból nem fogadhatj­a el Fidel Castro kubai elnök javaslatait, hogy az adós országok tagadják meg a­z elveit és immár csillagászati össze­gekre rúgó kölcsönök törjesztését, s hogy ebben a latin-amerikai földrész — amely kí10 milliárd dollárral tartozik — legyen az első. Dél-Amerika adósságának zömével Mexikó, Brazília, Argentína, Peru és Venezuela tartozik. A mérsékelt és ki­mért mexikóiak Hivatalosan nem bo­csátkoztak vitába Castróval. Ehelyett igen türelmesen és meglehetősen pre­cízen fogalmazták meg elképzelésüket a megoldásról. Mexikó úgy véli, hogy a törlesztésekre kimondott moratórium vagy azok egyszerű megtagadása vég­zetes lenne a kontinensre, akárcsak a nemzetközi finanszírozási rendszerre, hiszen ez utóbbi távol áll a tökéletes­ségtől és még ennél kevésbé is igaz­ságos. Mexikó szerint revideálni kell a nemzetközi gazdasági rendszert, kö­vetkezésképpen a nemzetközi pénzügyi rendszert is, ezen a mexikóiak a ka­matok csökkentését és a pótmegterhe­­lések felfüggesztését értik. Más szóval, Mexikó a tartozások józan és realisz­tikus törlesztése mellett van és a fej­lett országokkal való gazdasági kap­csolatok fenntartásán inszisztál. Ez a magyarázata annak, hogy a ha­vannai konferenciára egyetlen hivata­los mexikói képviselő sem utazott el, noha némelyek, például Luis Echever­­ria közölték, hajlandók lennének a konstruktív vitára. Mexikói és külföldi bankkörök sze­rint jelenleg Mexikó az az­­ország, amely a legkézzelfoghatóbb eredmé­nyeket tudja felmutatni adósságainak törlesztésében, igen lényeges mozzanat, hogy politikájának meghatározó eleme volt és maradt a gazdasági, politikai és szociális realitások tiszteletben tartása. Tartanak a politikai következmé­nyektől is, elsősorban az USA és más fejlett országoktól, amelyek Latin- Am­erika hitelezői. A fejlett országok — a legjobb esetben — arról a szán­dékukról tennének le, hogy megtalál­ják a kompromisszumos megoldást. Ebben a viszonylatban igen jellemző Shultz amerikai külügyi államtitkár nyilatkozata, amely a közelmúltban Mexikóban tett látogatása alatt hang­zott el. Shultz beismerte, hogy az adósság a kontinens stabilitását veszé­lyeztető probléma, de egyértelműen azt is aláhúzta, hogy sem az egyik, sem a másik félnek nem áll érdekében va­lamiféle radikális megoldás, ellenkező­leg, valami olyasmire kell törekedni, mint amilyen a mexikói kormány sta­bilizációs programja. Mexicóvárosi megítélés szerint a ha­vannai vitára a radikalizmus lesz jel­lemző, mégis hozzájárul majd Latin- Amerika anyagi gondjainak valamiféle rendezéséhez. Újabb jel lesz ez az Egyesült Államoknak és más fejlett országoknak, hogy a probléma megol­dását nem lehet a végletekig halogat­ni, mert ebben az esetben az a veszély fenyeget, hogy a mérsékeltek kezéből könnyen kicsúszhat az irányítás. (Tan­jug) ^uađalupe 350 000 lakosa visszatért a szokásos életmenetbe az öt napig tar­tó bizonytalanság és feszültség után, amelyet a francia sajtó a lázadás hangulatának minősített. Lerombolták a barikádokat, a boltok ismét kinyitot­tak és dolgoznak a közszolgálatok. A függetlenségi mozgalmak ugyanis visz­­szavonták az általános sztrájkra és mozgósításra szóló felhívást, miután a francia hatóságok kiengedtek a bör­tönből Georges Fassans szabadsághar­cost (képünkön). Faisans 56 napig éh­ségsztrájkot folytatott a börtönben és 27 kilogrammot veszített testsúlyából, ő a guadalupei függetlenségi mozga­lom vezetője. Kijelentette, hogy a nép nyomására a hatóságok őt kénytelenek voltak szabadon bocsátani, a szigeten azonban „folytatódik a tortúra*’. (Tan­­jug) USA—SZOVJETÜNK» Felújítják-e a párbeszédet az atomkísérletek beszüntetéséről? Az amerikai szenátus kedd este kétórás vitát folytatott arról, vajon Mihail Gorbacsovnak a felhívásá­ra, hogy az év végéig függesszék fel a kísérleti atomrobbantásokat, azzal a követeléssel válaszolja­ Bak-e, hogy folytassák a tárgyalá­sokat a két szuperhatalom megál­lapodásáról, amellyel betiltják az összes atomrobbantást. E tárgyalá­sok 1982-ben szakadtak meg. Edward Kennedy szenátor ugyanis indítványozta, hogy fo­gadjanak el határozatot, amely felkéri Reagan elnököt, hogy mi­nél előbb újítsa fel a tárgyaláso­kat. Kennedy javaslata hosszas vi­tát robbantott ki, amelyet a kül­politikai bizottság elnökének in­dítványára félbeszakítottak. A ha­tározat meghozatalát szeptember­re, a szenátus nyári szünete után­ra halasztották. (AP, UPI) A kínai nagykövet Markovicnál Vidoje Žarković, a JKSZ KB Elnökségének elnöke Belgrádban tegnap fogadta Hszie Lit, a Kí­nai NK jugoszláv nagykövetét, aki a JKSZ KB Elnöksége elnökével való megválasztása alkalmából Žarkovićnak tolmácsolta Hu Jao­­pangnak, a Kínai KP KB főtit­kárának és a pártvezetőség szívé­lyes üdvözletét. Megvitatták a JKSZ és a Kí­nai KP együttműködésének idő­szerű kérdéseit. (Tanjug) üdvözlet Svájc ünnepére Radovan Vlajković, a JSZSZK Elnökségének elnöke az államel­nökség nevében Svájc nemzeti ünnepe alkalmából szívélyes üd­vözletét és jókívánságait intézte Kurt Furg­er svájci elnökhöz. Svájc baráti népének további előrehala­dást kívánt. (Tanjug) Három balti államból származó fiatal­ember tegnap a Szovjetunió stockholmi nagykövetségének vaskerítéséhez lán­colta magát, követelve Lettország, Észtország és Litvánia önállósulását. A képen: svéd rendőrök elvágják a lán­cokat, hogy őrizetbe vegyék a disszi­­denseket. (Fressens Bild, Stockholm, Reuter-telefotó) MAGYAR SZÓ • Klemenčič Londonban tárgyal A londoni látogatáson tartózko­dó Vlado Klemenčič szövetségi pénzügyi titkár megbeszélést foly­tatott Peter Reesszel, a brit pénz­ügyminisztérium főtitkárával és Robin Leigh Hembertonnal, a Bank of England, az angol központi bank kormányzójával. A megbeszélések során, amelyek­be bekapcsolódott Mirko Csalovsz­­ki, hazánk londoni nagykövete, az egyébként kedvezően alakuló ju­goszláv—brit pénzügyi együttmű­ködésről, a nemzetközi pénzügyi rendszer időszerű kérdéseiről tár­gyaltak, különös tekintettel a fej­lődő országokra. Londonban tegnap megbeszélé­sek kezdődtek az SZVT és a ju­goszláv társultmunka-szervezete­­ket hitelező kommerszbankok nem­zetközi koordinációs bizottságának delegációi között. Azoknak a megbeszéléseknek a folytatásáról van szó, amelyeken a kommerszbankok iránt 1988-ig esedékes 3,5 milliárd dollár vi­­szontfinanszírozásának kérdését igyekeznek rendezni. A megbeszélések kezdetén Vla­­do Klemenčič tájékoztatta a nem­zetközi koordinációs bizottságot hazánk gazdaságának időszerű kérdéseiről. Előtérbe helyezte a második negyedévet, amely ked­vezőbben alakult, nemkülönben azokat a becsléseket, amelyek szerint az idei év gazdaságpoliti­ka célja egészében véve teljesül­nek. (Tanjug) 1985. augusztus 1., csütörtök TERRORCSELEKMÉNYEK BULGÁRIÁBAN Halálra ítéltek egy diverzánst A Legfelsőbb Bíróság megerősítette az ítéletet, s ahogyan közölték, végre is hajtották A bolgár államügyész bejelen­tette, hogy számos diverziós cse­lekmény elkövetése miatt halálra ítélték a Szamkov városi Georgi Kosztov Alinszkit. Bűncselekmé­nyeit egyedül vagy másokkal az 1973-tól 1984 februárjáig terjedő időszakban követte el. A közle­mény szerint számos súlyos és a társadalmi rendszer és vagyon el­len irányuló bűncselekmény ter­heli, például: Borovec üdülőhe­lyen elvágta a nagyfeszültségű távvezetékeket, ugyanebben a helységben gyújtogatott az erdő­gazdaságban, robbanószerkezetet helyezett el egy társadalmi tu­lajdonban levő tehergépkocsin és hasonlók. Négy ízben súlyosan megrongálta a Borovec—Szitnya­kovo drótkötélpályát. Az államügyészség közleményé­ben nem jelezte, hogy mik voltak a diverziós cselekmények indíté­kai. Megállapítja viszont, hogy az Alinszki által elkövetett súlyos bűncselekmények következtében óriási anyagi kár keletkezett és bolgár állampolgárok élete forgott veszélyben. A büntetés kiszabása­kor súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy a vádlott már korábban — öt ízben is — büntetve volt. A Bolgár NK Legfelsőbb Bíró­sága megerősítette az ítéletet, s amint közölték, végre is hajtot­ták. (Tanjug) Megvitatták a világproblémák egész sorát Küldöttségvezetőnk a nehézségek ellenére kedvezően értékelte a nők nemzetközi értekezletét A nemzetközi nőkonferencia azért jelentős, mert súlyos gazda­sági és politikai körülmények kö­zött került rá sor, másrészt pedig azért, mert számos nemzeti delegá­ció véleménye hangzott el, s vége­zetül a határozatok és a záróok­mány folytán is. Ezt Miila Djor­­djic, a nairobi konferencián részt vett jugoszláv nőküldöttség elnöke nyilatkozta Belgrádba érkezte után. Megítélése szerint az Egyenran­gúság, fejlődés, béke jelszóval megtartott nőkonferencia alapjá­ban véve kedvezően értékelhető. További jelentősége a­bban van, hogy Afrika földjén tartották, és ez lehetővé tette, hogy a konti­nensről is nagyszámú küldöttség vegyen részt a munkában. Az alapvető, az egyenjogúságot érintő kérdéseken kívül szó ese­tt a békéről, az oktatásról, a foglal­koztatásról és az egészségvédelem­ről. A felszólalók mélyrehatóan megvizsgálták a problémákat, ele­mezték az elmúlt évtized esemé­nyeit, rámutatva az akadályokra, a gátló körülményekre — mondta a jugoszláv delegáció vezetője. A nehézségek ellenére, amelyek már az előkészületek, sőt a konferencia idején is éreztették hatásukat, a küldöttek összehangolták állás­pontjaikat az ezredfordulóig terje­dő időszakra szóló hosszú távú stratégiával kapcsolatban. A konferencia megmutatta, hogy a nők helyzetének javítása és a női egyenjogúság kérdése a legszoro­sabban kapcsolódik a nemzeti és regionális fejlődéshez. Ebből kö­vetkezik — folytatta —, hogy a női egyenjogúságért vívott harcot is össze kell kapcsolni az emberiség helyzetének általános előmozdítá­sával, mindenekelőtt a gyorsabb fejlődéssel és a világbéke megőr­zésének ügyével. A nairobi konferencia arról is tanúskodik, hogy a nők helyzeté­nek javítását — különös tekintet­tel a legsúlyosabb helyzetben le­vőkére — nem lehet kiragadni korunk­­ általános problémáinak összefüggéséből. Az értekezleten mindvégig voltak ezzel szemben álló nézetek, s így vol­t ez a záró­okmány elfogadásakor is — mond­ta egyebek között Mila Djordjic. (Tanjug) röviden KUWAIT: IRAK NEM KÍVÁNJA A HÁBORÚ FOLYTATÁSÁT (Reuter).­­ Szaddam Husszein iraki elnök egy interjúban kijelentette, hogy Irak n­em kívánja a háború folytatását, mivel egyik fél sem arathat katonai győzel­met. A kuwaiti Arab Times napilapnak adott nyilatkozatában az elnök hang­súlyozta, hogy egyetlen iraki polgár sem kívánja a háborút, és reméli, hogy hamarosan vége lesz. Trónnak azért van szüksége a háborúra, hogy forra­dalmát „exportálja" más országokba és ezért van szüksége Irak területére is. Irak ezt lenne szélesen nem engedheti meg, mondta Husszein. SAN SALVADOR: TILTAKOZÁS SALVADORBAN (UPI).­­ Mintegy 5000 egyetemista, tanár és egyetemi alkalmazott vonult fel a Salvadori főváros ut­cáin és az emberi jogok tiszteletben tartását követelte, továbbá az egyete­mek tönkrement épületeinek adaptálását. A tiltakozók közül sokan álarcot viseltek. A felvonulásban részt vettek az eltűntek és politikai foglyok hoz­zátartozói is, és egyben megemlékeztek a salvadori egyetemisták elleni vé­rengzés tizedik évfordulójáról. Koszorút helyeztek a gyilkosságok színhelyére. DELHI: MEGGYILKOLTÁK A KONGRESSZUS PÁRT KÉPVISELŐJÉT (PTI)­­ Két, egyelőre ismeretlen fiatalember meggyilkolta Lalith Maként, a Kongresszus Párt képviselőjét. Gandhi kormányfő pártjának egyik vezető fiatal aktivistája volt, felesége pedig, akit a merénylők súlyosan megsebesí­tettek, az indiai egyetemisták szervezetének elnöke volt, ez pedig szintén a Kongresszus Párthoz tartozik. A gyilkosok elmenekültek, indítékaik egyelőre ismeretlenek. BUDAPEST. MIND TÖBB VEGYES VÁLLALAT (Tanjug). — A külföldi vállalkozók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a magyarországi tőkebe­fektetés iránt, amióta két és fél évvel ezelőtt a hatóságok leegyszerűsítették a vegyes vállalatok megalakításának eljárását és jelentős kedvezményeket vezettek be. A vegyes vállalatok lehetősége már 13 éve fennáll, de két és fél évvel ezelőtt mindössze 13 volt, míg ma 44 a számuk, összesen 14 ország vállalkozói fektettek tőkét magyarországi vállalatokba, a legtöbb nyugatné­met, osztrák és svájci. A vegyes vállalatok közül 17 termeléssel, a többi szolgáltatással és kommerciális ügyekkel foglalkozik. LOME: ÖSSZEHÍVJÁK AZ AFRIKAI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLETET (APS).­­ Az afrikai biztonságról, leszerelésről és fejlődésről fognak tárgyal­ni Lomeben augusztus 11-étől 15-éig. A togói fővárosban tartandó értekezle­tet az Afrikai Egységszervezet, az ENSZ leszerelési kérdésekkel foglalkozó szervei és a logói kormány szervezi. LONDON: CSÖKKEN THATCHER ASSZONY NÉPSZERŰSÉGE (Tanjug). — Jelentősen csökkent Margaret Thatcher konzervatív kormányának népsze­­rűsége, és most van a legalacsonyabb szinten, amióta 3 évvel ezelőtt, sor­rendben másodszor megnyerte a brit választók bizalmát. A London Standard újság közvélem­ény-kutatása szerint a konzervatívok a szavazatok 29 százalé­kát kapták, az ellenzéki Laburista Párt pedig 37 százalékot. Szembetűnő, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok koalíciója 32 százalékot kapott. A megkérdezettek nem értenek egyet a konzervatív kormány döntésével, hogy 46 százalékig növeljék az állami tisztviselők, a fegyveres erők tagjai, vala­mint a bírók jövedelmét. Ez valóságos forradalmat váltott ki a konzervatív parlamenti képviselők körében is, így az alsóházban csupán 17 szavazattal sikerült megszavazni, noha a pártnak 140 főnyi többsége van. RÓMA: SEGÉLY FELHÍVÁS (OPECNA). — Az Afrikai Egységszer­vezet nemzetközi segélyt kért, hogy pótolják a 300 millió dolláros hiányt a Sza­harától délre fekvő országok nemzetközi fejlesztési alapjában, amelyből a mezőgazdaságot finanszírozzák. Afrika e részében az éhínség és a szegény­ség égbekiáltó, és hamarosan katasztrofálissá válhat. Az Addis Abeba-i csúcs­­értekezleten hangsúlyozták, hogy Afrika a század végén már csak 70 szá­zalékban tudja majd fedezni élelmiszer-szükségleteit, ami jelentős csökkenés az 1980-ban elért 10 százalékhoz viszonyítva. Franciaország 31 teherautót küld Afrikába, hogy az élelmiszer-segélyt továbbítani tudják az éhezőkhöz. Az UNICEF közölte, hogy Franciaország egymillió dollár értékű szerződést írt alá ezzel kapcsolatban.

Next