Magyar Szó, 1985. december (42. évfolyam, 329-343. szám)
1985-12-12 / 340. szám
MŰVELŐDÉS MAGYAR SZÓ 1995. december 12., csütörtök Lexikográfiai napok Tudományos tanácskozás az újvidéki Bölcsészettudományi Karon Újvidéken tegnap a Bölcsészettudományi Karon A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézetének a szervezésében megkezdődött a Lexikográfiai napok elnevezésű kétnapos tudományos tanácskozás, amelyen a hazai szakemberek mellett, külföldi vendégek is részt vesznek. Az egybegyűlteket dr. Utasi Csaba, az intézet igazgatója üdvözölte, s elmondta, hogy a tanácskozás a jövőben remélhetőleg hagyományossá válik. Az értekezleten elhangzó szakdolgozatok bizonyosan további impulzusokat adnak majd a magyar—szerbhorvát szótár projektumához és a további lexikográfiai kutatásokhoz. Dr. Jovan Jerkovic, a Bölcsészettudományi Kar dékánja beszédében hangsúlyozta, hogy a tanácskozást elősegíti a szótár készítése közben felmerülő fogyatékosságok kiküszöbölését és a munka folyamán jelentkező kérdések tisztázását. A magyar—szerbhorvát szótár rendkívüli projektum, amely ha elkészül, jelentősen hozzájárul majd a kultúrák egymás közötti jobb megismeréséhez, elmélyítéséhez. Dr. Penavin Olga, a projektum vezetője kiemelte, hogy a szótár nagy érték, és elkészülése a testvériségi egységet, a kultúrák és a nyelvek jobb megértését szolgálja. A munka menetéről elmondta, hogy a szótár igyekszik kiküszöbölni a terminológiai tarkaságokat, s a nyelvhasználat során felmerülő dilemmákat. Kételyek merültek fel, hogy egyes szavak esetleg szakszótárba kívánkoznak-e vagy sem, továbbá bekerüljenek-e a kötetbe a modern költészetben használt terminusok is. A jelentés és a poliszémia jelensége is külön fejtörést okoz a szótárkészítő munkatársak és szerkesztők számára. A tanácskozás és a dolgozatok utáni vita remélhetőleg hozzájárul majd a szótár még jobbá tételéhez — mondta. Tegnap Magay Tamás, Kisimre István, Jovan Kašić, Valentin Futanec, Zigány Judit, Pató Imre, Hódi Éva és Radmila Markovic dolgozatai hangzottak el, ma pedig a tanácskozás Szépe György, Cseh Szabó Márta, Reffle Gyöngyi, Szloboda János és Papp György beszámolóival folytatódik. Dt Dr. Utasi Csaba, A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézetének az igazgatója üdvözli a tanácskozás részvevőit és vendégeit KÖNYVÚJDONSÁGOK A jegyzékben szereplő kiadványok kaphatók a könyvesboltokban, illetve utánvéttel megrendelhetők a Forum Könyvterjesztő címén. 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. SZÉPPRÓZA Balázs Attila: Szerelem, szerelem Boccaccio, Giovanni: Dekameron 1—2. Bruck, Edith: Ki téged így szeret Burány Nándor: Cserbenhagyott Cardenal, Ernesto: A solentinanci evangélium Elliot, Arnold: A virrasztás éjszakája (OK) Galaktika 60. Juhász Erzsébet: Műkedvelők Mann, Heinrich: Eldorado földjén Merle, Robert: Állati elmék (Árkádia) Németh István: Hegyomlás Ryan, Cornelius: A leghosszabb nap Stoker, Bram: Drakula gróf (Árkádia) Tamási Áron: Szólít, szólít a szülőföld Turgenyev: Tavaszi vizek Vankó Gergely: Napot görgető dzsungelek Watson, Peter: A kettős képügynök IFJÚSÁGI IRODALOM Brasnyó István: Hogyan kell szivárványt festeni? Herlinger: Hihetetlen történetek Tasnádi—Breznay: Ásványok 2. (Búvár) Twain, Mark: Tom Sawyer, a detektív * ’ EGÉSZSÉGÜGY Gaálné: Diétás székrekedésben szenvedők számára Gaálné: Diétás tudnivalók érelmeszesedésben szenvedők részére GYERMEKKÖNYVEK Fóton-tót király Kiss Dénes: Tatár a Göncölszekéren Szepes Mária: Rőzse néni kunyhója Zöld Vitéz és Virág Péter IRODALOMTUDOMÁNY, NYELVÉSZET Galsai Pongrác: Este hét után Illyés Gyula: Petőfi Sándor (DK) Cs. Szabó László: Őrzők Szeli István: Nyelvhasználatunk etikája Szentkuthy Miklós: Múzsák testamentuma 1—2. SZAKKÖNYVEK Bálint György: Minden héten szüret (52 kerti növény) Lochner, Dietmar: Lakásbővítés, pincével Magyari Béla: Tranziszor-atlasz 2. Soós Béla: Kertben élni, kertészkedni A megrelelő neve és címe: — — — — — — — — — 500 450 504 576 594 Az utánpótlás az iskola Hatvanéves a telecskai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület A telecskai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület a megalakulásának évfordulóját méltató ünnepségen az elmúlt héten hat évtized távlatából idézte fel a legszebb dalokat, sajátos népies hangzásban. Egy művelődési egyesület életében hatvan év tekintélyt parancsoló idő. A telecskaiak ezt magukénak vallhatják, hiszen 1925-ben hivatalosan is megalakult a művelődési egyesület, amely a falu felemelkedésében, szellemi életében mindig mérföldkövet jelentett. Lakatos Jenő bácsit, aki ma hetvenkilenc éves, az ünnep alkalmából rendezett kiállításon találtuk, amint a régi képeket és plakátokat nézegette. Nem titkolta meghatódottságát. — Tizenkilenc éves fejjel szerepeltem először színdarabban, a Sári bírót adtuk elő, majd később bemutattuk a Cigánybárót is, amit többször felújítottunk. Azok más idők voltak. A közönség követelt bennünket, mi pedig lelkesen játszottunk. Sokáig volt ez így. A kitartás és barátság segített át bennünket a bajokon, mert azokból volt elég. Semmilyen hivatalos szerv sem támogatott bennünket. Igazi amatőrök voltunk. Nem úgy, mint ma, amikor — ha kevés pénzzel is —, de segít a község. Nekünk ez akkor eszünkbe sem jutott — mondja a ma már veterán műkedvelő. Színdarabot csak akkor mutattak be, amikor a mezőgazdasági munkálatok szüneteltek. Főleg télen és kora tavasszal. Ez tartotta össze a falut. A színjátszók között volt tanító, földműves, iparos és munkás egyaránt. 1929-ben Bálint István is rendezett, feleségével, Erzsébettel együtt, de számos színműben is szerepelt. Pisti bácsi 1970-ig dolgozott az egyesületben. A legszorgalmasabbak közt emlegetik. — Önkéntes adományokból tartotta fönn magát az egyesület. Hordozható színpadot szereltek össze, s ott állították fel, ahol arra éppen mód volt. Ilyen körülmények közt működött a társulat 20—22 évig. Ekkor állapodtak meg a mozi tulajdonosával, hogy a moziteremben állítják fel a színpadot. Itt működött 1971-ig, amikor felépült a mai művelődési ház. A felszabadulás után Váci József, Konter Mihály és Bezdán Ernő is rendezett. Szinte lehetetlen felsorolni azok névsorát, akik játszottak, támogatták az egyesületet. A művelődési otthon elkészültével az egyesület igazán megfelelő körülmények mellett dolgozhatott. Az otthon fölavatását sokban az elhunyt Bacsó Jánosnak köszönhetjük. Tágas színpadot kaptunk, háromszáz férőhelyes nézőteret. Később felszereltük a színpadi technikát — folytatja az elnök. — Számos ismert művész szerepelt abban az időben falunkban. Itt járt Havassy Viktor zongoraművész, a zombori szimfonikus zenekar, számos alkalommal föllépett a szabadkai Népszínház társulata. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején Stefán Tibor vezette az egyesületet. Ekkor vették fel a kapcsolatot a környék egyesületeivel, a doroszlóival, gombosival, moravicaival stb. Mint elnök igazán sokat tett a művelődési életért Barta József és jobbján Baranyi István pedagógus, aki titkár volt hosszú éveken át. Beneveztek az akkori Ötös fogat művelődési műsorba, ami később Nyolcas fogattá bővült. Ezekben az években sokat segített dr. Jankovich József, a falu orvosa is, aki mindig az amatőrizmus védnöke volt. Az újabb kort tekintve ki kell emelni id. Fekete József középiskolai tanár munkásságát, aki megjelentette a falu monográfiáját Telecska 1883—1983 címmel. Majd később, azaz pár héttel ezelőtt, az iskola megalakításának százéves jubileuma alkalmából Varga Sándor és Baranyi István pedagógussal megírták az iskola történetét bemutató könyvet. Lábadi Károly is értékes munkával, a Dohányosok című könyvvel járult hozzá Telecska művelődési életének, hagyományainak átmentéséhez. A sikerekhez tartozik, hogy 1984-ben megnyerték a színjátszók községi szemléjét, ők képviselték a zombori községiét a körzeti szemlén. Nem volt szűkmarkú a szövetkezet, a helyi vendéglátóipari munkaszervezet és az egészségügyi állomás sem. Anyagiakkal segítették a fiatalokat. Vásároltak tíz citerát és Maimuzsenszki József állatorvos közreműködésével megalakult a citerazenekar, melynek ő is tagja. Nemrég pedig létrehozták a női kórust is. Telecskin egyike azon falvaknak a zombori községben, ahol képzett rendező irányításával dolgoznak a színjátszók. Égető Károly befejezte az újvidéki rendező-szemináriumot. Az egyesület eredményei szorosan kapcsolódnak az iskola munkájához, hiszen az utánpótlás onnan érkezik. A faluban olyanok is vannak, akik műkedvelő művészi munkájukkal hívták inasukra az érdeklődőik és szakemberek figyelmét. Varga Sándor alkotta a falu központjában elhelyezett Kis Ferencmellszobrot. Az alkalmi kiállításon láthattuk Tóth András miniatűr gipszszobrait és Bezdán Ernő intarziáit... PRIBILLA Mátyás 500 2664 468 1200 936 342 540 600 684 900 600 600 630 1350 1206 600 1368 576 Stálit István, a legidősebb telecskai rendező, színész Az egyesület citerazenekara 1260 450 828 1224 684 306 1080 300 1422 666 1548 2970 990 MEGRENDELÉS Kérem, küldjék el címemre utánvéttel a következő könyveket: — — — — — — — — — — — — — — — /*\o Ж1Ш®