Magyar Szó, 1986. január (43. évfolyam, 1-13. szám)

1986-01-08 / 6. szám

KÉZIMUNKA Sakkmintás pulóver Nagyság: 38/40. Anyagszükséglet: 500 g fekete és 100 g erős ciklámen színű fonál, egy-egy pár 3- as és 4-es kötőtű és 3-as kör­kötőtű, va­lamint egy 3-as körkötőtű. Kötésminta: bordáskötés: 1 sima, 1 for­dított váltakozása — simakötésszíntén si­ma, visszáján fordított szemekkel. Sakk­minta: 1—5. sor: +5 szem ciklámen szí­nűvel, 5 szem feketével, váltakozva, -f-tól ismételjük. 6—­10. sor: a mintát megfor­dítjuk, az 1—10. sorokat folyamatosan is­mételjük. Méretpróba: 15 szem és 22 sor ad egy 10X 10 cm-es négyzetet. A pulóvert egy darabban kötjük ! A bal ujjával kezdjük. Hármas tűvel, fekete színű fonállal felszedünk 52 szemet és 5 cm magasan kötjük bordáskötéssel Ha ez megvan, akkor 4-es tűvel dolgozunk tovább a következőképpen: 21 sima, 10 szem a sakkminta szerint, 21 sima. A színcserénél keresztezzük egymáson a szálakat, hogy ne keletkezzen lyuk. A to­vábbiakban mindkét oldalon szaporítunk: 6X1 szemet minden 6. sorban, 6X1 sze­met minden 4. sorban, 5X1 szemet és 6X2 ___________________________________________ szemet minden 2. sorban, 5X4 szemet minden sorban =150 szem. Tovább egye­nesen kötjük, ötvennyolc cm-es összma­­gasságba­n kezdjük a nyakkivágás kikép­zését. A munkát a felénél két részre oszt­juk és az első 75 szemből kötjük a há­tát, miközben a nyakkivágás kiképzésé­hez a belső oldalon minden 2. sorban 4X2 szentet és minden 4. sorban 2X1 szemet fogyasztunk. Ezután még 6 sort kötünk egyenesen, fogyasztás nélkül. Ezután a kötés közepére keresztben belekötjük a sakkmintát. A továbbiakban a nyakki­vágás kiképzését fejezzük be úgy, hogy amit az előbbiekben fogyasztás volt, az most szaporítás lesz. Ezután ezeket a sze­meket félretesszük. Az eleje szemeivel dolgozunk tovább. A belső felén a nyak­­kivágást ugyanúgy képezzük ki, mint a hátánál. Ha ez is megvan, akkor a háta szemeivel együtt kötjük tovább. Mind a 150 szemet kötjük, a továbbiakban a nyak­kivágás kezdetéig közölt adatok fordított­jával dolgozunk, vagyis amit ott szapo­rításként tüntettünk fel, az most fogyasz­tás lesz. összeállítás: összevarrjuk az oldalakat és az ujjakat. Körkötőtűvel a pulóver al­ja köré felszedünk kb. 200 szemet, és 5 cm-es patentot kötünk. Ha megvan, va­lamennyi szemet egyszerre fejezzük be. A nyakkivágást egy sor rövidpálcával hor­goljuk körül. N. 12 I ЛЛ I 53 15 I гз I Divat­előzetes Az 1986. év divat­jára jellemző lesz, hogy a ruha vonala követi a test vona­lát, a ruhák több­sége egyenes szabá­sú, a szoknyarész szűkül, csak a vál­lak maradtak hang­súlyozottak. A szok­nya hossza változó, így mindenkinek a testmagassága hatá­rozza meg, melyik számára a legelő­nyösebb. Rajzunkon csíkos és kockás flanellből mutatunk be egye­nes szabású ruhá­kat, amelyeket ez­úttal szélesebb övvel díszítettünk, de hordhatók keskeny övvel vagy anélkül is. 1. Praktikus, mun­kába járó ruha. Vál­tozatossá tehetjük különböző színű és alakú övvel, selyem sállal, díszzsebken­­dővel. 2. Ingruha — min­den időt és divatot kiálló hálás modell. A ruhát színessé te­szi a más színű gallér és a passzpo­­ros zsebek. 3. Kockás ruha sok gombbal. A gallérja lehet masnis vagy nyakkendős megol­,­dású. A ruhán jól mutat a kockák ra­finált elhelyezése. DOBI Jolanda CSILLAGÁSZAT Látómezőben a Halley-üstökös ELÉRKEZETT az idő, amikor az em­beriség történetének egyik leglátványo­sabb üstökösét, a Halley-üstököst egy kis türelemmel és hozzáértéssel bárki meg­figyelheti a csillagos égen. Ezzel a cikkel szeretném megkönnyíteni azoknak a dol­gát, akik kíváncsian fürkészik a csillagos eget az üstökös után kutava. Néhány szó a Halley-Üstökösről Az üstökösök a Naprendszerünk egyik legérdekesebb égi vándorai. Vannak kö­zöttük olyanok, amelyek csak egyszer közelítik meg a Napot, illetve a Földet, és soha többé nem térne vissza, de van­nak olyanok is, amelyek meghatározott időközökben ismét megjelennek. Ezek közé tartozik a Halley-üstökös is. A Halley-üstökös 76 évenként kerül napkö­zelbe. Hosszú útját a Nap körül nyújtott el­lipszis alakúnak kell elképzelnünk. A Nap az ellipszis alakú pálya egyik gyújtópontjában helyezkedik el, így meghatározott időközök­ben az üstökös napkö­zelbe kerül. A Halley­­üstökös 1910-ben volt legutóbb napközelben. A Naphoz közel az üstökös életének na­gyon aktív időszakát éli. A Nap sugárzásá­nak hatására szilárd magja körül megjelenik egy gázokból, gőzökből és porból álló felhő — az üstökös üstöke, amelyről a napsugárzás, egyszerűen mondva, lefújja az üstök egy részét, amely a hosszú farokszerű kép­ződményként figyelhető meg. Ezt nevez­zük az üstökös csóvájának. A Halley-üstökös mostani visszatérése­kor 1986. február 9-én kerül legközelebb a Naphoz. A Föld és az üstökös pályája és mozgásuk olyan kombinációja alakult ki, hogy az üstökös, ezen visszatérésekor, kétszer kerül földközelbe: 1985. novem­ber 27-én és 1986. április 11-én. A Napot 88 millió, a Földet a novemberi közel­álláskor 93 millió, az áprilisi közelállás­kor pedig 63 millió kilométerre közelíti meg. Pályáján haladva az üstökös változ­tatja sebességét is. Naptávolban „csak” 910 métert, napközelben pedig 55 kilo­métert tesz meg másodpercenként. Habár a Halley-üstökös tömege elha­nyagolható a Föld tömegéhez viszonyítva, mégis mérete óriássá növekszik, amikor napközelben kibontja üstökét. Üstökének átmérője felülmúlhatja a Nap átmérő­jét, csóvája pedig a Nap és Föld közötti távolság nagyságára is megnőhet. Az üstökös aktív életének nyomait megtalálhatjuk az üstököspálya mentén is. Az üstökösről leszakadt por és kő­törmelék az üstökös pályáján kering a Nap körül. Ezzel a maradékkal találko­zik Földünk minden év májusában (má­jus 3-a és 6-a között) és októberében (október 20-a körül) és az összeütközést mint meteorhullást (hullócsillagokat) fi­gyelhetjük meg. Érdekes megjegyezni, hogy a hullócsillagok száma az üstökös minden napközelsége után jóval megnö­vekszik. Májusban és októberben érdemes lesz megfigyelni ezt az égi tűzijátékot. Hogyan figyelhetjük meg? Az üstökös jelenleg szabad szemmel igen halványan látható. Kis méretű táv­csővel azonban már könnyen megfigyel­hető. Ilyen távcső sok háziban található. Távcsőként használhatjuk az egyszerű vadásztávcsövet, vagy más optikai eszkö­zökből egy kis ügyeskedéssel összetákol­hatunk magunknak csillagászati távcsö­vet is. Ehhez a barkácsmunkához néhány egyszerű tanácsot szeretnék nyújtani. Ha két pozitív dioptriájú lencsével rendelkezünk, a távcsövet könnyen el­készíthetjük. Honnan szerezzük a lencsé­ket? Lencséink lehetnek közellátásra használt szemüveglencsék, fényképezőgép­­lencsék, teleobjektívek, mikroszkóp-len­csék stb. Szükségünk van egy hosszú és egy rövid gyújtótávolságú (fókusztávolsá­gú) lencsére. A lencse gyújtótávolságát meghatározhatjuk, ha a lencsét a Nap felé fordítjuk, és egy papírlap segítségé­vel megkeressük, hogy milyen távolság­ban van a legkisebb átmérőjű fényes folt (a Nap képe) a lencse mögött (lásd az 1. ábrát). Ez a távolság a lencse gyúj­tótávolsága. Hogyan állítsuk össze a távcsövünket? A két lencsét a gyújtótávolságuk ösz­­szegével egyenlő távolságban rögzítsük (lásd a 2. ábrát). Ezzel már kész is a távcsövünk. A rövid gyújtótávolságú len­cse a megfigyeléskor a szemünk felé néz. Ezért ezt a lencsét okulárnak hív­juk. A hosszú gyújtótávolságú lencse mindig a megfigyelt tárgy (mi esetünk­ben valamely égitest) felé irányul és ezért objektívnek hívjuk. Törekedjünk arra, hogy a távcső egyik lencséje moz­gatható legyen, hogy élesre tudjuk állí­tani a megfigyelt tárgy képét. A távcsö­vünket fényes csillagon állítsuk be, még­pedig úgy, hogy a csillag képe pontsze­rűnek látsszon. A távcső annál nagyobb képet ad, mi­nél nagyobb a két lencse gyújtótávolságá­nak aránya. Ne törekedjünk túl nagy nagyításra, mert az sok bosszúságot okoz megfigyelés közben. Nagy nagyításnál ugyanis csak kicsi részét látjuk az ég­boltnak, ez megnehezíti a tájékozódást a csillagok között, és egyben az üstökös megkeresését is. Nagy nagyítás mellett a távcsövet stabil állványra kell szerel­nünk, mert kis rezgések is a kép cikcak­­kos mozgását idézik elő, ami lehetetlenné teszi a megfigyelést Nagy nagyítás he­lyett inkább arra törekedjünk, hogy az objektívunk átmérője minél nagyobb le­gyen, hogy az üstököst minél fényesebb­nek lássuk. Az üstököst jól láthatjuk már néhány­­szoros nagyítás mellett is. Kényelmes megfigyelést nyújt el az 5—10-szeres na­gyítás. A nagyítást ne növeljük 20-szoros fölé. Hol keressük az üstököst? Jelenleg az üstökös az esti szürkület után figyelhető meg legjobban. A meg­figyelést olyan helyről végezzük, ahol nem zavar a lámpák fénye. Ha egyszer megtaláljuk az üstököst, akkor már könnyen követhetjük útját­­ napról-napra a csillagok között.. Aki jár­tas a csillagképek felismerésében, a 3. ábra segítségével megtalálhatja az üstö­köst a Pegazus csillagkép alatt. A csil­lagkép könnyen felismerhető négyszög alakú formájáról. Jelenleg délután öt és hat óra között delel közel a zenithez. Te­hát 17 és 18 óra körül déli irányba for­dulva majdnem a fejünk felett megta­lálhatjuk a Pegazust. Alatta, a képen látható dátumokkal ellátott görbe vona­lon megtalálhatjuk az üstököst. Az üstö­kös abban különbözik a csillagoktól, hogy egy ködszerű képződmény veszi kö­rül. Figyeljünk, nehogy összetévesszük az Andromeda köddel, amely szintén a kö­zelben van. Remélem, hogy ez a cikk segítséget nyújt az olvasóknak a Halley-üstökös megkeresésében. Kellemes üstökösvadá­szatot és derült időt kívánok minden megfigyelőnek. VINCE István magiszter ______________________ 5 OTTHONUNK Forgó ablak-ajtó Amikor csukva van, aligha támadna az embernek kedve kilépni rajta, így nyitva szinte hívogat. A süllyesztett kis lépcsőfok kényelmessé teszi a ki-bejárást a teraszra. A nappali egész bútorzata elég lapos — így nem zavaró az alacsony parapetű ,,ablak” sem. (Maison Francaise — Párizs).

Next