Magyar Szó, 1986. január (43. évfolyam, 1-13. szám)
1986-01-08 / 6. szám
KÉZIMUNKA Sakkmintás pulóver Nagyság: 38/40. Anyagszükséglet: 500 g fekete és 100 g erős ciklámen színű fonál, egy-egy pár 3- as és 4-es kötőtű és 3-as körkötőtű, valamint egy 3-as körkötőtű. Kötésminta: bordáskötés: 1 sima, 1 fordított váltakozása — simakötésszíntén sima, visszáján fordított szemekkel. Sakkminta: 1—5. sor: +5 szem ciklámen színűvel, 5 szem feketével, váltakozva, -f-tól ismételjük. 6—10. sor: a mintát megfordítjuk, az 1—10. sorokat folyamatosan ismételjük. Méretpróba: 15 szem és 22 sor ad egy 10X 10 cm-es négyzetet. A pulóvert egy darabban kötjük ! A bal ujjával kezdjük. Hármas tűvel, fekete színű fonállal felszedünk 52 szemet és 5 cm magasan kötjük bordáskötéssel Ha ez megvan, akkor 4-es tűvel dolgozunk tovább a következőképpen: 21 sima, 10 szem a sakkminta szerint, 21 sima. A színcserénél keresztezzük egymáson a szálakat, hogy ne keletkezzen lyuk. A továbbiakban mindkét oldalon szaporítunk: 6X1 szemet minden 6. sorban, 6X1 szemet minden 4. sorban, 5X1 szemet és 6X2 ___________________________________________ szemet minden 2. sorban, 5X4 szemet minden sorban =150 szem. Tovább egyenesen kötjük, ötvennyolc cm-es összmagasságban kezdjük a nyakkivágás kiképzését. A munkát a felénél két részre osztjuk és az első 75 szemből kötjük a hátát, miközben a nyakkivágás kiképzéséhez a belső oldalon minden 2. sorban 4X2 szentet és minden 4. sorban 2X1 szemet fogyasztunk. Ezután még 6 sort kötünk egyenesen, fogyasztás nélkül. Ezután a kötés közepére keresztben belekötjük a sakkmintát. A továbbiakban a nyakkivágás kiképzését fejezzük be úgy, hogy amit az előbbiekben fogyasztás volt, az most szaporítás lesz. Ezután ezeket a szemeket félretesszük. Az eleje szemeivel dolgozunk tovább. A belső felén a nyakkivágást ugyanúgy képezzük ki, mint a hátánál. Ha ez is megvan, akkor a háta szemeivel együtt kötjük tovább. Mind a 150 szemet kötjük, a továbbiakban a nyakkivágás kezdetéig közölt adatok fordítottjával dolgozunk, vagyis amit ott szaporításként tüntettünk fel, az most fogyasztás lesz. összeállítás: összevarrjuk az oldalakat és az ujjakat. Körkötőtűvel a pulóver alja köré felszedünk kb. 200 szemet, és 5 cm-es patentot kötünk. Ha megvan, valamennyi szemet egyszerre fejezzük be. A nyakkivágást egy sor rövidpálcával horgoljuk körül. N. 12 I ЛЛ I 53 15 I гз I Divatelőzetes Az 1986. év divatjára jellemző lesz, hogy a ruha vonala követi a test vonalát, a ruhák többsége egyenes szabású, a szoknyarész szűkül, csak a vállak maradtak hangsúlyozottak. A szoknya hossza változó, így mindenkinek a testmagassága határozza meg, melyik számára a legelőnyösebb. Rajzunkon csíkos és kockás flanellből mutatunk be egyenes szabású ruhákat, amelyeket ezúttal szélesebb övvel díszítettünk, de hordhatók keskeny övvel vagy anélkül is. 1. Praktikus, munkába járó ruha. Változatossá tehetjük különböző színű és alakú övvel, selyem sállal, díszzsebkendővel. 2. Ingruha — minden időt és divatot kiálló hálás modell. A ruhát színessé teszi a más színű gallér és a passzporos zsebek. 3. Kockás ruha sok gombbal. A gallérja lehet masnis vagy nyakkendős megol,dású. A ruhán jól mutat a kockák rafinált elhelyezése. DOBI Jolanda CSILLAGÁSZAT Látómezőben a Halley-üstökös ELÉRKEZETT az idő, amikor az emberiség történetének egyik leglátványosabb üstökösét, a Halley-üstököst egy kis türelemmel és hozzáértéssel bárki megfigyelheti a csillagos égen. Ezzel a cikkel szeretném megkönnyíteni azoknak a dolgát, akik kíváncsian fürkészik a csillagos eget az üstökös után kutava. Néhány szó a Halley-Üstökösről Az üstökösök a Naprendszerünk egyik legérdekesebb égi vándorai. Vannak közöttük olyanok, amelyek csak egyszer közelítik meg a Napot, illetve a Földet, és soha többé nem térne vissza, de vannak olyanok is, amelyek meghatározott időközökben ismét megjelennek. Ezek közé tartozik a Halley-üstökös is. A Halley-üstökös 76 évenként kerül napközelbe. Hosszú útját a Nap körül nyújtott ellipszis alakúnak kell elképzelnünk. A Nap az ellipszis alakú pálya egyik gyújtópontjában helyezkedik el, így meghatározott időközökben az üstökös napközelbe kerül. A Halleyüstökös 1910-ben volt legutóbb napközelben. A Naphoz közel az üstökös életének nagyon aktív időszakát éli. A Nap sugárzásának hatására szilárd magja körül megjelenik egy gázokból, gőzökből és porból álló felhő — az üstökös üstöke, amelyről a napsugárzás, egyszerűen mondva, lefújja az üstök egy részét, amely a hosszú farokszerű képződményként figyelhető meg. Ezt nevezzük az üstökös csóvájának. A Halley-üstökös mostani visszatérésekor 1986. február 9-én kerül legközelebb a Naphoz. A Föld és az üstökös pályája és mozgásuk olyan kombinációja alakult ki, hogy az üstökös, ezen visszatérésekor, kétszer kerül földközelbe: 1985. november 27-én és 1986. április 11-én. A Napot 88 millió, a Földet a novemberi közelálláskor 93 millió, az áprilisi közelálláskor pedig 63 millió kilométerre közelíti meg. Pályáján haladva az üstökös változtatja sebességét is. Naptávolban „csak” 910 métert, napközelben pedig 55 kilométert tesz meg másodpercenként. Habár a Halley-üstökös tömege elhanyagolható a Föld tömegéhez viszonyítva, mégis mérete óriássá növekszik, amikor napközelben kibontja üstökét. Üstökének átmérője felülmúlhatja a Nap átmérőjét, csóvája pedig a Nap és Föld közötti távolság nagyságára is megnőhet. Az üstökös aktív életének nyomait megtalálhatjuk az üstököspálya mentén is. Az üstökösről leszakadt por és kőtörmelék az üstökös pályáján kering a Nap körül. Ezzel a maradékkal találkozik Földünk minden év májusában (május 3-a és 6-a között) és októberében (október 20-a körül) és az összeütközést mint meteorhullást (hullócsillagokat) figyelhetjük meg. Érdekes megjegyezni, hogy a hullócsillagok száma az üstökös minden napközelsége után jóval megnövekszik. Májusban és októberben érdemes lesz megfigyelni ezt az égi tűzijátékot. Hogyan figyelhetjük meg? Az üstökös jelenleg szabad szemmel igen halványan látható. Kis méretű távcsővel azonban már könnyen megfigyelhető. Ilyen távcső sok háziban található. Távcsőként használhatjuk az egyszerű vadásztávcsövet, vagy más optikai eszközökből egy kis ügyeskedéssel összetákolhatunk magunknak csillagászati távcsövet is. Ehhez a barkácsmunkához néhány egyszerű tanácsot szeretnék nyújtani. Ha két pozitív dioptriájú lencsével rendelkezünk, a távcsövet könnyen elkészíthetjük. Honnan szerezzük a lencséket? Lencséink lehetnek közellátásra használt szemüveglencsék, fényképezőgéplencsék, teleobjektívek, mikroszkóp-lencsék stb. Szükségünk van egy hosszú és egy rövid gyújtótávolságú (fókusztávolságú) lencsére. A lencse gyújtótávolságát meghatározhatjuk, ha a lencsét a Nap felé fordítjuk, és egy papírlap segítségével megkeressük, hogy milyen távolságban van a legkisebb átmérőjű fényes folt (a Nap képe) a lencse mögött (lásd az 1. ábrát). Ez a távolság a lencse gyújtótávolsága. Hogyan állítsuk össze a távcsövünket? A két lencsét a gyújtótávolságuk öszszegével egyenlő távolságban rögzítsük (lásd a 2. ábrát). Ezzel már kész is a távcsövünk. A rövid gyújtótávolságú lencse a megfigyeléskor a szemünk felé néz. Ezért ezt a lencsét okulárnak hívjuk. A hosszú gyújtótávolságú lencse mindig a megfigyelt tárgy (mi esetünkben valamely égitest) felé irányul és ezért objektívnek hívjuk. Törekedjünk arra, hogy a távcső egyik lencséje mozgatható legyen, hogy élesre tudjuk állítani a megfigyelt tárgy képét. A távcsövünket fényes csillagon állítsuk be, mégpedig úgy, hogy a csillag képe pontszerűnek látsszon. A távcső annál nagyobb képet ad, minél nagyobb a két lencse gyújtótávolságának aránya. Ne törekedjünk túl nagy nagyításra, mert az sok bosszúságot okoz megfigyelés közben. Nagy nagyításnál ugyanis csak kicsi részét látjuk az égboltnak, ez megnehezíti a tájékozódást a csillagok között, és egyben az üstökös megkeresését is. Nagy nagyítás mellett a távcsövet stabil állványra kell szerelnünk, mert kis rezgések is a kép cikcakkos mozgását idézik elő, ami lehetetlenné teszi a megfigyelést Nagy nagyítás helyett inkább arra törekedjünk, hogy az objektívunk átmérője minél nagyobb legyen, hogy az üstököst minél fényesebbnek lássuk. Az üstököst jól láthatjuk már néhányszoros nagyítás mellett is. Kényelmes megfigyelést nyújt el az 5—10-szeres nagyítás. A nagyítást ne növeljük 20-szoros fölé. Hol keressük az üstököst? Jelenleg az üstökös az esti szürkület után figyelhető meg legjobban. A megfigyelést olyan helyről végezzük, ahol nem zavar a lámpák fénye. Ha egyszer megtaláljuk az üstököst, akkor már könnyen követhetjük útját napról-napra a csillagok között.. Aki jártas a csillagképek felismerésében, a 3. ábra segítségével megtalálhatja az üstököst a Pegazus csillagkép alatt. A csillagkép könnyen felismerhető négyszög alakú formájáról. Jelenleg délután öt és hat óra között delel közel a zenithez. Tehát 17 és 18 óra körül déli irányba fordulva majdnem a fejünk felett megtalálhatjuk a Pegazust. Alatta, a képen látható dátumokkal ellátott görbe vonalon megtalálhatjuk az üstököst. Az üstökös abban különbözik a csillagoktól, hogy egy ködszerű képződmény veszi körül. Figyeljünk, nehogy összetévesszük az Andromeda köddel, amely szintén a közelben van. Remélem, hogy ez a cikk segítséget nyújt az olvasóknak a Halley-üstökös megkeresésében. Kellemes üstökösvadászatot és derült időt kívánok minden megfigyelőnek. VINCE István magiszter ______________________ 5 OTTHONUNK Forgó ablak-ajtó Amikor csukva van, aligha támadna az embernek kedve kilépni rajta, így nyitva szinte hívogat. A süllyesztett kis lépcsőfok kényelmessé teszi a ki-bejárást a teraszra. A nappali egész bútorzata elég lapos — így nem zavaró az alacsony parapetű ,,ablak” sem. (Maison Francaise — Párizs).