Magyar Szó, 1986. október (43. évfolyam, 270-284. szám)

1986-10-13 / 282. szám

XLIII. évf, 282. (14144.) szám 1986. október 13., héső Előrelépés a REYKJAVÍKI ELŐCSÚCS esterelési megegyezés felé Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan váratlanul a tárgya­lások meghosszabbítása mel­lett döntött — Tegnap délután negyedszer is összeültek — Kölcsönös engedmények — A közepes hatótávolságú rakéták és a csillagháború a központi téma A tegnap megtartott, harmadi­­k és az eredeti­ tervek szerint utolsónak előirányzott tárgyalási menetet követően. Rorald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető úgy döntöttek, hogy helyi idő szerint délután 3 órakor ismét találkoznak. A har­madik menet 3,5 óráig tartott, másfél órával hosszabb ideig, mint ahogy előirányozták. Ezáltal megváltozott az eredeti terv, hogy­ az amerikai elnök ebéd után azonnal elutazik az izlandi fővárosból, a szovjet vezető pe­dig sajtóértekezletet tart. A tárgyalások meghosszabbításá­ról hozott döntés nagy érdeklődést és találgatást váltott ki a párbe­széd eddigi menetéről. Larry Speakes, a Fehér Ház sajtószóvivője kijelentette, hogy haladást értek el a fegyverzetel­lenőrzési kérdésekben, s ezt meg­magyarázva elmondta, hogy mind­két fél engedményeket tett a még mindig jelentős különbségek csök­kentésére. Elmondta, hogy a közepes ható­távolságú rakéták és az amerikai űrfegyverkezési program áll a fi­gyelem középpontjában, amit a szovjetek is szorgalmaznak. Az újabb találkozón kellett volna még jobban közelebb hozni egymáshoz­­ az álláspontokat. Larry Speakes, az amerikai fél , elégedettségének adott hangot a lényegi kérdésekkel kapcsolatos titoktartás megszegése miatt, mert­­ a szovjet, küldöttség egyik tagja állítólag kijelentette, megvan a remény a stratégiai atomfegyve­rek jelentős csökkentésére.­­ Lehetséges, hogy a két szuper­­hatalom még sohasem volt ilyen közel a megegyezéshez az atom­fegyverek csökkentéséről, mint je­lenleg, az izlandi minicsúcs befe­jezése előtt. A két nap alatt vi­lágunk e sorsdöntő kérdéséről tár­gyalnak a legtöbbet. Ez a következtetés vonható le az első, még mindig szegényes ér­tékelések és felmérések alapján. Annyi bizonyos, állítják Washing­tonban, hogy Reagan és Gorba­csov leszerelési megegyezést szán­dékozik aláírni a következő csúcs­­értekezleten, amelyet Washington­ban tartanak meg. Amennyiben így történik, akkor ez az első ilyen megegyezés lesz, amióta Reagan a Fehér Ház lakója. Nem jelentéktelen mozzanatról van szó. Minden arra utal, hogy hatéves elnökösködés után Rea­gan megértette, hogy megbízatási ideje hamarosan lejár, többé nem­­ várakozhat, ha el akar érni vala­mit ezen a téren. Amennyiben nem használja ki az alkalmat, megtörténhet­, hogy Moszkva meg­kerüli és megvárja utódját a Fe­hér Házban. A nukleáris fegy­verzetellenőrzés szempontjából nemcsak ez bátorító, hanem az a tény is, hogy az amerikai politi­kai vezetésben mégis a mérsékelt erők kerekedtek felül, amelyek megértették, hogy az enyhülés az amerikaiaknak is vitális érdeke.­­ Tegnap délelőtt fél 11-kor, kü­lönben a harmadik menetet azt követően kezdték el, hogy a két fél fegyverzetellenőrzési szakértői csoportjának tagjai előzőleg egész éjszaka tárgyaltak. A Paul Nitze és Viktor Karpov által vezetett szakértői csoportok, valamivel szombat este 8 óra után ültek össze és közép-európai idő szerint csak tegnap reggel fél 7-kor fe­jezték be megbeszéléseiket. Meg­próbálták összehangolni az állás­pontokat a kulcskérdésekről. Meg­vitatták a nukleáris leszerelés kér­­déseit, továbbá az emberi jogok kérdéseit, a regionális konfliktu­sokat és az amerikai—szovjet két­oldalú kapcsolatokat. (Reuter, ITPI, telefotó) Kézfogás a harmadik menet után (Reuter, UPI, telefotó) A Greatweace környezetvédő mozgalom egyik hajója, a Sirius teg­nap megpróbált behajózni a reykjavíki kikötőbe, de a partőrség feltartóztatta, amikor a legénység éppen egy nagy transzparenst akarta kitűzni, amelyen az állt, hogy „A világ az atomrobbantá­sok betiltását követeli.” A Sirius törzse megrongálódott, mikor az izlandi ágyúnaszádok elállták az útját, de senki sem sebesült meg. A legénység tagjait később letar­tóztatták „Történelmi szovjet ajánlat” Reagan és Gorbacsov teg­napi 4. találkozója előtt nem jelentették be, hogy meddig fog tartani. George Arbatov, a szovjet küldöttség tagja tegnap ki­jelent­ette, hogy a Szovjet­unió „történelmi ajánlatot tett” az U­SA-nak az atom­fegyverek, elsősorban a stratégiai fegyverek csök­kentésére. Nem volt hajlan­dó részlegesebben megindo­kolni, mit tartalmaz a szov­jet ajánlat. (Tanjug) Reagan és Gorbacsov fél órával korábban kezdte a harmadik me­netét, minthogy eredetileg előirá­nyozták. Azért kezdtek hamarabb, hogy több idejük legyen a mun­kacsoportok dokumentumainak megvitatására, és hogy sietség nél­kül megállapodhassanak a jövő­beni amerikai—szovjet párbeszéd lényegi kérdéseiről. Reykjavik! (Fogltatása a 2. oldalon) Betű és nyeremányszelv­ény a 9. oldalon Mai számunkból: • TÖBB KÁR, MINT HASZON Mezőgazdasági kommentár a 4. oldalon • ÉN ANGOLT AKAROK TANULNI Nem szabályozza a törvény, hogy melyik isko­lában milyen idegen nyelvet kell tanítani (7. oldal) • TOVÁBBRA IS DERÜLT IDŐ Időjárás-jelentésünk a 10. oldalon SALVADORI FÖLDRENGÉS Mentik a túlélőket Eddig több mint 600 holttestet találtak, mintegy 7000 a sebesült — Egész városnegye­dek dőltek romba a főváros­ban — Repülőgépen érkezik a segély külföldről A holtfáradt és az idegileg vég­sőkig kimerült mentők már há­rom napja kíméletlen és elkese­redett harcot folytatnak, hogy a romok alól kimentsék a túlélőket a földrengés sújtotta San Salva­dorban. A talaj sehogyan sem akar megnyugodni. A pénteken bekö­vetkezett katasztrofális földrengés óta tegnapig 250 különböző erős­ségű rengést észleltek, és semmi sem utal arra, hogy a közeljövő­ben visszatérjen a nyugalom a fővárosban. Jose Napoleon Duarte elnök tegnap közölte, hogy egyetlen épü­let sem maradt sértetlen San Sal­vadorban. A helyzet azonban mégis lassan csillapodik, s a káosz és a pánik az apátiának és a reménytelenség­nek adja át a helyét. Csak mi­után leülepedett a porfelhő, vált láthatóvá az október 10-ei, a Rich­ter-skála szerint 7,5 fokos kataszt­rofális földrengés által okozott pusztítás. Egész városnegyedek tűntek el, s a főváros kórházak és iskolák nélkül maradt. Mintegy 100 000 ember, túlnyomó többsé­gük munkás, vált hajléktalanná. A Vöröskereszt közölte, hogy tegna­pig több mint 600 holttestet és mintegy 7000 sebesültet találtak. A néhány, még használható, de súlyosan megrongálódott kórház­ban az orvosok kétségbeesett küz­delmet folytatnak a sebesültek életben tartásáért. Érzéstel­enítők és gyógyszerek, sőt kesztyűk nél­kül végzik a műtéteket. Az egyik sebész elmondta, lehetetlen körül­mények között naponta 100 ampu­tálást is végeznek, mert ez az egyedüli mód egyesek életének megmentésére. Legalább egy ke­vés gyógyszerünk lenne, a helyzet reménytelen, mondta az orvos. A kimerültség és a tehetetlen­ség lett úrrá az önfeláldozó men­tőkön, önkénteseken, tűzoltókon, rendőrökön és katonákon. Az első perctől kezdve megszakítás nél­kül, puszta kézzel próbálják szét­feszíteni a betonlemezeket és a groteszkül összegörbült vasbeton­szerkezeteket. Poros arccal és szin­te erőtlenül húzzák ki a romok alól a holttesteket és sebesülte­ket, s egy-egy­ sértetlen embert. Végső erőfeszítések árán 12 túl­élőt mentettek ki a Ruber Dario kereskedelmi központ romjai alól. A központi gyermekkórház romjai alól 50 gyermeket mentettek ki, s ugyanennyi holttestet találtak, a többi gyermeket pedig, akik élet­ben maradtak, az egyik csodálatos módon sértetlen épületszárnyban, a közeli parkba szállították. Sú­lyos beteg is van közöttük, aki talán meg is hal a legalapvetőbb gyógykezelés híján. A romok eltakarítása emelő­darukkal, földesalukkal és más gépekkel, sőt dinamit segítségével is folyik. Mégis a kézi erővel tör­ténő mentés a legmegbízhatóbb. A munkások házacskái annyira gyenge konstrukciójúak, hogy még csákányt sem használhatnak. Teg­(Folytatása a 2. oldalon) (Reuter telefotó) A hajléktalanok az utcán töltik az éjszakát Jeles évfordulót ünnepeltek Negyvenéves a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Fennállása négy évtizedes év­fordulóját ünnepelte tegnap a pancsovai , Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület. A szerény ünnep­ségen részt vett számos társadal­mi-politikai dolgozó és a környe­ző bánáti községek képviselői is. FÖLDESI László, a művelődési egyesület elnöke méltatta az egye­sület tevékenységét, majd az al­kalma műsor után 81 elismerő ok­levelet nyújtottak át az alapító tagoknak, illetve azoknak az egyéneknek, akik aktívan kivet­ték részüket az egyesület felvirá­­­­goztatásából.­­ Gazdag történelmi m­últ­ja van a pancsovai Petőfi Sándor Műve­lődési Egyesületnek. 1046 júniusá­­ban hozták létre a XIV. körzeti­­ népfront keretében tevékenykedő pancsovai magyarok, s első tag­jai az egykori harcosok voltak. Azóta 175 ismeretterjesztő előadást tartottak az egyesületben, vala­mint 22 irodalmi estet, színjátszó szakcsoportjának 36 fellépése volt. Az egyesület egyébként összesen 260 ízben lépett közönség elé, eb­ből nyolcvanhat vendégszereplés­­ volt a környező falvakban, telepü­léseken (Kovin, Kovacica, Alibu­­nar, Fehértemplom, Plandište, Versec, Opovo stb.), ezenkívül egy ízben külföldön is bemutatkozott. Az ország nagyobb városaiban, Szabadkán, Újvidéken, Belgrád­­ban stb. 96-szor vendégszerepelt a pancsovai egyesület. Harmincöt k­ép- és kézimunka-kiállítást szer­vezett. Könyvtárában 3200 magyar­­ és szerbhorvát könyv található,­­ valamint ennek keretében műkö­dik a Veljko Vlahovic pancsovai népkönyvtár egyik kihelyezett egy­sége is. Gazdag munkáról tanúskodik az adat, hogy az eltelt 40 esztendő alatt több mint ezren voltak tag­jai. Ma a Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület 250—270 fiatal és felnőtt tagot számlál, vannak köztük diákok, egyetemi hallga­tók, földművesek, tanárok és más foglalkozásúak. Igen szoros kapcsolatot tart fenn a pancsova, Abrašević, a Tamási Áron és a többi művelődési egyesülettel. Szá­mos elismerés és díj tulajdonosa, a legrugalmasabb ezek közül a Kultúra Szikrái, a Május 1. díj, valamint Pancsova Októberi díja. D. T.

Next