Magyar Szó, 1989. április (46. évfolyam, 88-117. szám)
1989-04-12 / 99. szám
1989. április 12., szerda Növekedtek a gondok ^H adak^S2tnak A hódsági község gazdálkodási eredményeiről Míg két, illetve három esztendővel ezelőtt növekedett az ipari termelés a hódsági községben, tavaly már csökkenő irányzatot mutatott. A tervezettnél 8, az egy évvel korábbinál viszont 4 százalékkal volt kisebb a termelés. Az általános kedvezőtlen feltételek mellett azzal magyarázzák a dolgok ilyen alakulását. Különösen a textil- és építőiparban, hogy elavult fölszereléssel, technológiával dolgoznak, nem megfelelőek a termelési programok, de szubjektív gyengeségek is tapasztalhatók. Emiatt ebben a két ágazatban különösen nehéz a helyzet. A kedvezőtlen gazdálkodási feltételek, továbbá a szárazság és a jégverés következtében a mezőgazdaság egyenlőtlen helyzetbe került a többi gazdasági ágazattal. Tekintettel az újratermelési anyagok árának rohamos növekedésére a magánszektorban, mind nehezebben képesek korszerű agrotechnikát alkalmazni. Ilyen körülmények között viszont egyelőre nem lehet számítani a terméshozamok különösebb növekedésére. Nos, a gondok ellenére is jól termett tavaly a búza és a napraforgó, jobbak a hozamok a tavalyelőttinél. Ezzel szemben azonban a kukorica 24 százalékkal kevesebbet fizetett a hatalmas szárazság következtében. Természetesen nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is áldatlan a helyzet, és nem csoda, hogy — különösen a magánszektorban — jelentősen csökkent az állatállomány. Kielégítőek az eredmények az árukivitelben, összesen 12,6 millió dollár értékű árut exportáltak, ami 1,6 százalékos növekedést jelent. A terv azonban mindössze 64 százalékban vált valóra. A behozatal értéke 11,6 millió dollár, 52,6 százalékkal több a tavalyelőttinél. Tavaly 9 társultmunka-alapszervezet veszteségesen gazdálkodott, a veszteség meghaladta a 17 milliárd dinárt. A dicstelen lista élén a Lola Ribar Textil- és Műanyaggyár áll, de hiányt mutatott ki a Poljostroj Mezőgazdasági Gépgyár, a Szil Készruhaüzem, a Mostonga Szállítóvállalat, a Szerbia Vendéglátóipari Vállalat továbbá az Usluga Kommunális munkaszervezet. összesen 7640-en voltak munkaviszonyban, 16-tal kevesebben, mint tavalyelőtt. Az év végén 2641 munkanélkülit tartottak nyilván, 10-zel többet az egy évvel korábbinál. A gazdasági munkaszervezetekben dolgozók átlagos személyi jövedelme 467 000 dinár volt Névlegesen ez 311,5 százalékos növekedést jelent, reálisan azonban csak 7,6 százalékosat. A legmagasabb átlagos személyi jövedelmet a Hippl Vegyipari Üzemben fizettékki (721 299 dinár), a legalacsonyabbat pedig a szerbmiliticsi Téglagyárban (281 963 dinár). Tavaly csak 7 ipari társultmunka-alapszervezet növelte termelését, 11nek azonban nem sikerült teljesítenie termelési tervét. Ez viszont nemcsak az elavult felszereléssel és technológiával magyarázható. Tavaly ugyanis munkabeszüntetések is voltak, meg az egymás közti viszonyok is megromlottak, és mindennek következményeit egyes helyeken még most is megérzik. Ez év elején például a Lola Ribar Textil- és Műanyaggyárban havonta mintegy 19 százalékkal csökkent a termelés H. A. Valamikor négy munkást alkalmaztam így látja Hartli Ivan a kisipar helyzetét és jövőjét Tapasztalt munkás, több mint 20 éves szolgálati idővel, dolgozott már vállalatokban is, az utóbbi 6-7 évben kisiparosként tevékenykedik. HARTLI Ivan zombori kisiparos, tapétázó mester, az ágazat jó ismerője, a szakma szerelmese. Rendszeresen figyelemmel kíséri mindazt, ami a kisiparral kapcsolatban történik, egyik alapítója volt a zombori Somborzanat vállalatnak, elégedetlen a kisipar ágazati helyzetével. — Az én műhelyemben rajtam kívül valamikor még négy bejelentett munkás dolgozott. Bútorhuzatot, üléshuzatot, meg ehhez hasonló anyagok, műanyag-fedőlapok szerelését végeztük. Volt munka bőven, meg lehetett élni. Ma már egymagam dolgozok műhelyemben, nem is merek arra gondolni, hogy felvegyek valakit, mert igaz, egy-két hónapig van forgalom, van munka, tudnám fizetni a segédet, vagy az inast, ám mi lesz akkor, ha nem érkezik megrendelés? Nem fizethetek, nem hozhatok bizonytalan helyzetbe senkit sem — mondja a zombori kisiparos. — Tavaly mennyi adót fizetett és mennyit irányoztak elő erre az évre? — Az 1988. évre 2 400 000 dinár volt az adó, a kilátások szerint az idei évre háromszor több, a jelen pillanatban azt mondják az adóhivatalban, hogy 5,1 milliótól 6,2 millióig valószínű majd. Persze az árakkal kapcsolatban előre semmit sem tudunk, meg kellene már fékezni az inflációt. — Véleménye szerint van-e lehetőség együttműködni a társadalmi szektorral? — Nagyon keserűek ezen a téren a tapasztalataim. A társadalmi szektorban lassú a pénzmozgás, ami azt jelenti, hogy ha leadom az árut, vagy elvégzek valamilyen szolgáltatást egy-egy vállalat részére 30—90 napon belül kaphatom meg a pénzt. Ez tudvalevő nagyon hosszú idő, a pénz elveszíti értékét, mire hozzám kerül. Azt mondják, építsem be az árba a várakozás idő alatt történő értékcsökkenést. Ez persze elfogadhatatlan. Kedvezőbb adópolitikát kellene biztosítani az iparosoknak, mert különben nem növekszik a foglalkoztatottak száma a műhelyekben. — Elsősorban milyen munkák végzését vállalja? — A vasútforgalmi vállalat részére is dolgozom, a sínbuszok üléshuzatait javítom, illetve cserélem különböző kárpitozást, bútorhuzat-javítást is vállalok, sajnos, nagyon drága a munkához szükséges anyag. A ragasztó, a szivacs, meg a borítóanyag ára annyira megemelkedett, hogy a megrendelőknek, ha megmondom mennyibe kerül egy-egy munka elvégzése, anyaggal együtt, akkor elállnak a rendeléstől. Ezért van aránylag kevés munkám — mondja Hartli Ivan zombori kárpitos. (6) Milyen lesz a termés? Még nemigen lehet jóslatokba bocsátkozni, de annak alapján milyen a kenyérgabona állapota, nem sok jó várható. A kenyérgabonát a csonoplyai határban is megtámadták a különféle bogarak, férgek, melyek ellen bizony védekezni kell. Ha ezt elmulasztják a földművesek, csökkenni fog a termés. A falu határában már szépen sorol a cukorrépa, melynek kedvez az időjárás. Csonoplyán azt is hallottuk, hogy a bátrabb földművesek mnár ültetik a kukoricát. Sz. P. Faluszépítés Bezdánban A bezdáni helyi közösségben is igyekeznek mindent megtenni a faluszépítés érdekében. Sajnos, nem tartja magát mindenki az előírásokhoz, nem teszi rendbe az utcát a háza előtt. Épületanyag, mezőgazdasági gép, de még szemét is van az utcákon, ezért a helyi közösség illetékesei 170 figyelmeztetést küldtek szét, amelyben fölhívják az érintettek figyelmét, hogy szombatig, április 15- éig tegyenek rendet házuk előtt. Amennyiben eddig a határidőig sem tesznek eleget a fölhívásnak, a községi előírások szerint a felügyelőség megbünteti őket. MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ Nem vonzó a szabad hizlalás Pang a kukoricapiac. A zombori kombinát 1200 dinárt kínál a májusi morzsolt kukorica kilójáért, előre fizet, de a termelők ennél sokkal magasabb felvásárlási árra számítanak augusztusban. Valahogy úgy vannak vele, hogy akinek szüksége volt a pénzre, átadta még az ősz folyamán, mások ma is a begórézott kukoricát tekintik legjobb takarékbetétnek és lehet, hogy nem is csalódnak. A kukorica ára így sincs összhangban a hízott sertés fölvásárlási árával, 5,9:1 az arány az utóbbi kárára. A késztakarmánnyal hizlalt sertésnél sokkal kedvezőtlenebb a helyzet, az arány 3,6:1. A hizlaláshoz való malacok kilónkénti ára 16 000 dinár, az arány 2,25:1, itt is rendkívül kedvezőtlen, csakúgy, mint a szuper- illetve töménytakarmánynál, melynek kilója 3450 dinár. Ilyen feltételekkel nem csoda, hogy csaknem teljesen leállt a szabadhizlalás, leginkább szervezett sertéshizlalással foglalkoznak. Az érvényben levő legújabb szerződések szerint a termelőt minden újratermelési anyaggal ellátják és 1119 dinárt fizetnek a súlygyarapodásért, őt terheli a kockázat, az állatorvosi költségek, az alomnak használt objektumok költségei és egyéb. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor egy földművesnek, aki ilyen úton akarja biztosítani jövedelmét, hízónként 84 000 dinárt tud megvalósítani vagyis évente 250—300 darabot kell fölhizlalnia, hogy annyi átlagfizetése legyen, mint egy szakmunkásnak. Bármennyire meghökkentő is, a szabadhizlalás akkor sem lenne vonzó ha a meglevő takarmányárak mellett nem 7100 dinárt, hanem ennek az 1,7-szeresét fizetnék a hízottsertés kilogrammjáért, ami ugyan pillanatnyilag megfelelne, de nincs, aki szavatolja az árarányokat. KOVÁCS Endre DUNATA) Hatszázharminckétmillió dinár a Panonkának A nemesmiliticsi Svetozar Miletic Mezőgazdasági Munkaszervezet Kalász szövetkezete, amely valamivel több mint 2200 hektár földön gazdálkodik és tehenészeti telepre is van, az elmúlt év nehézségei ellenére is anyagi támogatást nyújtott a Panonka ételgyár konszolidálásához. Az ügyviteli és tartalékalapjukat engedték át a Panonka veszteségének szanálására, ami 632 millió dinár körül mozog. A nemesi mülticsiek olyan körülmények közt döntöttek a támogatásról, amikor tehenészeti farmjukon is tetemes a veszteség, azt pedig senki sem hajlandó fedezni, még a Lomboled sem, pedig nekik szállítják a tejet. Ily módon a nemesmiliticsi szövetkezet ügyviteli alapjából egy dinárt sem fordíthat új gépek vásárlására, pedig a gépállomány elavult. Ez is önzetlenségükre vall Földművesek figyelmébe! Időszerű a gabonafélék biztosítása Földművesek! Kedvező feltételeket kínál a gabonafélék biztosítására a zombori Nyugat-Bácska vagyon- és személybiztosítási alapközösség. Harminc százalékkal olcsóbb, számos kedvezmény. A biztosítási illetékeket három részletben fizethetik. Érdemes meggondolni, hiszen 100—120 kg búza árába kerül a nyugodt álma. A szövetkezetekben, társastermelési alapszervezetekben, valamint a Nyugat-Bácska vagyon- és személybiztosítási alapközösségben érdeklődhetnek telefonon, vagy személyesen. A telefonszám: 38-077. Gyöngytyúkra is lőni fognak (A bezdáni vadászturizmusról) Sokan megirigyelhetik a bezdáni vadászokat, hiszen öt és félezer hektárnyi sokféle vadban bővelkedő területen gazdálkodnak. A tavaszi vadszámlálás szerint 1250 nyúl a törzsállomány, továbbá 800 fácán, 100 fogoly is van. Ez utóbbi igencsak szép mennyiség, mert az utóbbi időben nagyon megcsappant az állomány. Ezenkívül megszámoltak 160 darab őzet is. Három hektár saját termőfölddel redelkeznek, kukoricát és lucernát termesztenek rajta, és ezt természetesen föletetik a vaddal. Annak ellenére, hogy enyhe tél volt, háromszor etettek. Saját góréjuk, szénapajtájuk van, a vadászház azonban még hiányzik. Az idén valószínűleg megkezdik az építését. Harmincmillió dinár van a folyószámlájukon, de az építkezést■ elsősorban önkéntes munkával kívánják elvégezni. A vadászok évente négy dúvadírtáson kötelesek részt venni, négy napot önkéntesen ledolgozni, és szükség szerint kötelesek etetni a vadakat. Amennyiben nem vehetnek részt egy-egy akcióban, jelenleg 50 000 dináros napszámot kell kifizetniük. Néhány esztendővel ezelőtt Bezdánban is megkezdődött a vadászturizmus. Erről Ébli György vadászmester a következőket mondta: — Évről évre nagyobb az érdeklődés az olasz vadászok részéről. Vadgerlét, afrikai gerlét, fácánt, nyulat, őzet, vadlibát, vadkacsát vadásznak, de kedvelik a sárszalonkát is. Ez attraktív vad. Gyorsan és cikk-cakkban röpül, csak valamivel nagyobb a verébnél. Van, aki éppen azt a vadászatot élvezi. Tavaly az olasz vadászok 33 fácánt, 5 őzsutát és sajnos, csak 2 vadlibát lőttek, mert nagyon enyhe volt a tél. Tavalyelőtt 43 vadlibát vittek haza, összesen 15 millió devizadinárt hagytak itt. Őszre már francia és nyugatnémet csoport is meglátogatja vadászterületünket, és valószínűleg ők is rendszeres vendégeink lesznek. Aki egyszer eljön hozzánk, mindig viszszakívánkozik. Mindig nagyon ügyelünk arra, hogy kielégítsük vendégeink igényeit, a vendégeket becsapni nem szabad. Lehetőségeink egyébként sokkal nagyobbak a vadászturizmusban, mint amit eddig elértünk. A jövőben méginkább igyekszünk kihasználni a kiváló adottságokat. Természetesen a vadállomány gyarapításáról is igyekszik gondoskodni az egyesület. Ezer nagy fácánt rendeltek, bebizonyosodott ugyanis, hogy a kis fácánokból nagyon nagy az elhullás. Folyamatban vannak a megbeszélések 300 fogoly Magyarországról való behozataláról is. Kétszer is megkérdeztük a vadászmestert, jól értettük-e, hogy 100 darab gyöngytyúkot is rendeltek. Állítólag úttörők ebben. Elek György megmagyarázta, hogy a gyöngytyúk félvadnak számít, és a külföldiekkel szándékozzák levadászni őket. H. Á. A bezdáni szövőüzemben hallottuk Nem volt könnyű a tavalyi esztendő sem a bezdáni Duna damasztszövő üzemben dolgozók számára. Ezúttal a veszteség sem kerülte őket el, sikerült azonban fedezniük. A gazdálkodási eredményekről Lukácsevity László igazgató nyilatkozott: " Termelési tervünket 84 százalékban teljesítettük csupán, és ez 29 000 négyzetméter damasztot jelent. A tavalyelőttihez viszonyítva 10 százalékkal sikerült növelni a termelést. Pénzügyi tervünket 2 százalékkal túlteljesítettük, összbevételünk 153 százalékkal növekedett. Elsősorban termékeink áremelésének köszönhetően alakult így a helyzet. Eladási tervünket teljesítettük, sikerült mindazt értékesítenünk, amit megtermeltünk. Gondot jelent a szövőknek, hogy megjelent a konkurencia. A JAT- nak a bezdániak havonta 1500 darab szalvétát állíthatnak elő. Hamarosan képesek lesznek 2000-rel is elkészíteni, ez sem elegendő azonban a megrendelőnek, és máris beugrott egy szlovén magáncég. Olcsóbb a terméke, mint a bezdániaké, és így komoly esélyekkel versenghet. Eddig nem konkurált senki a bezdáni damaszttal, úgy tűnik azonban, hogy ezentúl erre is gondolni kell. Lehetségesnek tartják, hogy a drasztikus áremelések miatt a hazai piacon megnehezül az értékesítés. Éppen ezért külföldön kellene keresniük az érvényesülést. Csakhogy ez igen nehéz feladat, mert a külföldi vevők tökéletes minőséget követelnek, az igazgató szavai szerint viszont ez pillanatnyilag nincs meg. Tavalyról is maradt még rendelés, meg erre az évre is érkeztek újabbak, úgyhogy május végéig biztosítva van a munkájuk a damasztszövőknek. Természetesen bíznak abban, hogy azután is lesz elegendő rendelés. A tervek szerint különben az idén 32 600 négyzetméter damasztot állítanak elő, és remélik, mindezt el is adják. A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is komoly gondot okozott a nyersanyag állandó emelkedése. Szinte habonként emelkedett 20— 30 százalékkal a nyersanyagok ára. Mivel meglehetősen hosszú ideig tart egy-egy munka befejezése, előre lehetetlen megállapítani az itt készült termékek árát, a szerződéseket viszont előre meg kell kötni. Érdeklődtünk a keresetek felől is. Nem lepődtünk meg, amikor az igazgató azt válaszolta, nemigen lehet dicsekedni a személyi jövedelemmel. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy az év első két-három hónapjában még a tavalyról hátramaradt munkát végezték régi árakkal. Az idei árak azonban már hoznak némi hasznot is. Jelenleg 600 000 dinár körül van az átlagos személyi jövedelem, várható azonban, hogy hamarosan javulni fog. Elgondolkodtató, hogy tavaly háromezer munkaórát nem dolgoztak le. Ha ez nem így történik, nagyobbak lehettek volna a keresetek is. H. A.