Magyar Szó, 1989. április (46. évfolyam, 88-117. szám)
1989-04-12 / 99. szám
2 Falufejlesztés Kupuszinán Új helyi járulék bevezetését tervezik — Félúton nem szabad megállni — A tornaterem és a halottasház építése a legfontosabb A kupuszinai helyi közösségnek nem kell szégyenkezni azért, amit az utóbbi 4—5 évben elért. Ugyanis, mint az ezzel kapcsolatos beszámolóból kitűnt, 1985. januárjától 1988. végéig a falu területén összesen 722,3 millió dinárt fordítottak fejlesztésre, karbantartásra. Helyi járulék címén az említett időszakban 140,9 millió dinár gyűlt össze, a különbözetet más forrásokból fedezték. 1985-től napjainkig a kommunális objektumok építésére és karbantartására 134,3, a művelődési otthon tatarozására és más célokra 5,2, a sport, rekreáció fejlesztésére 4,8, lakásépítésre 77,7, tűzrendészetre 2,9, a vízvezetékkarbantartására 6,5, termálvíz kutatására 195, más társadalmi beruházásokra, a nyugdíjasotthon tatarozására, a régi iskola tatarozására, az ifjúsági otthon rendezésére, felszerelés vásárlására összesen 230, az egészségház javítására 2, gazdasági beruházásokra 270 millió dinárt költöttek. A falu fejlesztésére tehát igen tekintélyes összeget ruháztak be, és ennek van is látszata. A kupuszinai polgárok minden bizonnyal elégedettek lehetnek. Azonban 1989. december 31-én lejár a korábban megszavazott ötéves helyi járulék. Mivel továbbra is gondot okoz a már kiépített kommunális létesítmények karbantartása, esetleges felújításuk is időszerű és Kupuszinának még számos megoldatlan problémája is van, egyre időszerűbb az az új ötéves helyi járulék bevezetése. Így nem is csoda, hogy a faluban egyre gyakrabban hangzik el a kérdés: hogyan tovább? Többek között felvetődött a kisüzemi gazdaság fejlesztésének, új munkahelyek nyitásának lehetősége, a fiatalokkal való fokozottabb törődés szükségessége, illetve a testnevelési, műszaki, szórakozási, kulturális tevékenységek fejlesztése. A régi iskola egyik szárnya is kihasználatlanul áll, melyet tatarozni kellene. Sokan érdekeltek a telefonhálózat bővítésében, mások a mozi átköltöztetését sürgetik, az új iskolában kiválóak a munkai körülmények, de sajnos, a kupuszimai diákoknak még nincs tornatermük. Minden eddigi erőfeszítés dacára sem sikerült megoldani a halottasház építésének kérdését. A tornaterem és a halottasház építésére megtették az előkészületeket, folyamatban van a szükséges dokumentáció elkészítése, csupán az anyagiaktól függ, hogy mikor kezdik meg az építkezést. A felsoroltak minden bizonnyal minden kupuszinai polgár számára fontosak. Az is bizonyos, hogy mint máshol, Kupuszinán is egybe kell hangolni a szükségleteket a lehetőségekkel, a lakosság és a társadalom gazdasági helyzetével. Kupuszinán folyik a társadalmi vita arról, hogy hogyan tovább, mire kellene költeni az elkövetkező évek során a helyi járulékot. Kikristályosodik majd a többségnek a véleménye. Amennyiben sikerül majd összehangolni az óhajokat, véleményeket, sikerül majd a referendum is, melynek megtartását az év második felében tervezik. K. A. Megszűnik egy újság? Tizennégy esztendővel ezelőtt jelent meg a hódsági újság, a Glas Odžačke Komune, és kéthetenként tájékoztatta a község lakosságát a legfontosabb eseményekről. Nagy válságba jutott azonban az újság az utóbbi időben a márciusi második számot már nem vehették kezükbe az olvasók, de nem jut el hozzájuk az áprilisi első szám sem! Unos-untalan emlegetjük a gazdaság tehermentesítésének szükségességét. Nem vitás, hogy elengedhetetlenül szükség van erre, de az is biztos, hogy nem a tájékoztatás rovására kell elsősorban tehermentesíteni A község lakosságának kell a tizennégy esztendeje megjelenő újság, és remélhetőleg hamarosan újra kezébe veheti. A nyomdaköltségek — bármilyen nagyok is — nem gördíthetnek akadályt az egyre nagyobb fontosságú tájékoztatás elé. H. A. ünnepség a Felsővárosban A múlt pénteken volt a zombori Felsőváros helyi közösség napja, és ebből az alkalomból ünnepi ülést tartottak, majd átadták az elismeréseket az arra érdemes polgároknak. Josip Pavlovic, a helyi közösség közgyűlésének elnöke ünnepi beszédében elmondta, hogy tavaly is dinamikus volt a fejlődés minden téren. Nagyszerű eredmények születtek a közművesítésben ötszáz méter hosszan vízvezetéket építettek, 450 méter hosszan pedig szennyvízelvezető -csatornát. Kétezer négyzetméteren betonozták az utcákat, korszerűsítették továbbá a villanyhálózatot, a közvilágítást. Elkészült két buszmegálló, rendezték a Šikara kirándulóhelyet. Két új üzlet nyílt a helyi közösség területén, javult tehát a polgárok ellátása. Tavaly tovább bővült az együttműködés a munkaszervezetekkel. Élénk volt a társadalmi-politikai tevékenység. Különösen a JSZSZK és a Szerb SZK alkotmánymódosítási vitája iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés. Megfelelő volt a helyi járulék eszközeinek fölhasználása, mintegy 300 millió dinárt használtak föl, és minden lehetőség megvan rá, hogy az öt évre tervezett létesítmények idejében elkészüljenek. Sikeres tevékenységéért emlékplakettet kapott: Mirjana Radanov, Kovács István, Oto Ni! Ué, Slobodan Racić-Berić, Petar Trbojevic. Oklevelet adtak át Marija Kovácnak, Ljubomir Gugletának, Todor Žmirićnek és Zika Cuvardiénak. H. A. Zombor központjában áll a Belgrádi Áruház. 1970-ben adták át rendeltetésének. A kivitelező a Dusán Staničkov Építővállalat. E nagyáruháznak 4000 négyzetméter alapterületű, 1988-ban 250 személyt alkalmaz.Az élelmiszertől a cipőig mindenféle árut árusít. Nagy egyemeletes épület helyén áll, amit 1804-ben Magyar Georgije János pravoszláv gazdag zombori kereskedő emeltette. Házára azt mondták: in foro, azaz fordításban „a bíróság előtt”. Nehéz lenne megmagyarázni, miért mondták éppen ezt rá, ha csak nem a Város-magisztrátusra, mint hatalomra gondoltak, Zombor ugyanis bírósági joggal rendelkezett. Ugyanerről az épületről van egy leírás 1813-ból: „a lakóház nagyon jó helyen van, tizenkét árkáddal, kilenc szobával három éléskamrával, cselédszobával éskonyhával. Szilárd anyagból épült, nagyon jó állapotban van, elsőrendű alappal, területe 523 négyzetméter.” Magyar János Georgije, akiről azt se tudni, mikor jelent meg Zomborban, honnan jött. Nagyon gazdag. 1813-ban vágyánál 42 0Ш forintra becsülték. Zomborban egy másik 147 négyzetméter területű háza is van (két konyha éléskamra és más helyiségek). Búzaőrlő malommal rendelkezik. 142 hold kiváló minőségű szántóföldje van. Apatin felé szállása van gyümölcsössel, kerttel, nagy szénapajtával. A szállás körül jó minőségű föld van, „kukoricásnak” nevezték abban az időben. Magyar Georgije János szőlővel is rendelkezik a baranyai Hercegszőlősön és Sepsén. A régebbi egyemeletes épületet Vasilije Damjanovictól vásárolta Magyar János- Georgije. Azt ledöntötte és helyébe építette az „in foro” épületet. A földszinten boltok sorakoztak egymás mellett. Az épületet 1860 után a szerb pravoszláv egyházközség vásárolta meg, később oda helyezik a Tanítóképző internátusát (1941-ig működik). 1944. november elejétől itt működik a Petőfi Sándor partizánbrigád magyar önkéntesek parancsnoksága. Parancsnokuk Berszt Henrik százados, a politikai biztos pedig Márton Pál százados, debelgacsai munkás. Ebben az egységben 10 000 bánáti, bácskai, baranyai és magyarországi magyar nemzetiségű személy harcolt. Rövid kiképzés után a második és a harmadik hadseregbe vezényelték őket. Tekintélyes polgára volt Zombornak Vasilije Damjanovic. Itt született 1735-ben. Apja, Jovan Damjanovic a katonai sánc (1745-ig létezett) utolsó parancsnoka volt. Nagy vagyonra tett szert, és ebből fia Vasilije 724 hold földet eladott Lazar Bikareviének 14 000 forint értékben. Gradinán volt ez a föld, mögötte pedig a szénapajta. Lazar Bikarević és örökösei 1802 után fahidat építenek a Ferenc-csatornán. Még ma, 1988-ban is Bikar-hídnak nevezik az emberek. Vasilije Damjanovic Pozsonyban és Velencében folytatta tanulmányait, szerb, olasz, magyar, német, szlovák és román nyelven beszélt. Saját költségén 1767-ben Velencében matematika tankönyvet nyomtatott ki, ám a pravoszláv egyház nem engedélyezte iskolai használatát, mivel népnyelven íródott (Dositej Obradovic és Vuk Karadžić előtt). Vaslije Damjanovic Zombor kenéze-elnöke volt. A könnyebb érvényesülés érdekében a pravoszlávból áttért a katolikus hitre. Érdemeiért osztrák nemességgel tüntették ki. Zomborban halt meg 1792- ben. •Amikor a Belgrádi Áruház alapjait ásták, emberi csontvázakra bukkantak ott, ahol most az önkiszolgáló van. Valószínűleg itt temették el a katonai kórházban elhunytakat. A katonai kórház egyébként a 18. század végén a ferencrendi zárdában volt. Milenko BELJANSKI RÉGI ZOMBORI ÉPÜLETEK Az áruház DUNATÁJ Apatinban kevés a gyakornok Egyre nehezebb elhelyezkedni, s ezt az apatini község fiataljai is érzik. A munkaszervezetek zömében nagyon kevés gyakornokot alkalmaztak az elmúlt évben. A törvényben előírt létszámnak csak a felét. Ily módon alaposan leszűkítették a fiatalok lehetőségeit, ufjobban nemcsak az a baj, hogy a szakképzetlen, vagy a szakképzett munkaerő nem tud elhelyezkedni, hanem az is, hogy nehezen jutnak munkahelyhez a főiskolát, vagy egyetemet befejezett fiatalok is. Jelen pillanatban a község gazdaságaiban és a gazdaságon kívüli tevékenységekben 12 600-an dolgoznak. Az elmúlt évben csupán 1,5 százalékkal gyarapodott a foglalkoztatottak száma. A magánszektor viszi a fő szót. A magánipar 32 százalékkal növelte a foglalkoztatottak számát. Az erdőgazdaság 25, a vízgazdálkodás 16, a lakásgazdálkodás 12, az apatini alapbank 11,4, a mezőgazdasági munkaszervezetek pedig 6,4 százalékkal gyarapították a dolgozók számát. Az iparban kevesebben dolgoztak, mint 1987-ben. A munkanélküliek száma 1933- ban 1429 volt, mintegy 4 százalékkal növekedett. A munkanélküliek túlnyomó többsége 18—30 éves. Mintegy 705 személy egy éve vár munkára, 724 pedig már több mint egy esztendeje. A munkanélküliség kérdésével a községi képviselő-testület is foglalkozott legutóbbi ülésén. A küldöttek határozatba foglalták, ahol csak lehet meg kell gyorsítani a gyakornokok elhelyezkedését, de indokolt esetben egyik-másik munkaszervezetet fel kell menteni a gyakornokok alkalmazása alól. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az apatini községben az elmúlt évben mintegy 5 százalékkal csökkent a termelés, alig van beruházás, vagy fejlesztési program, akkor megállapíthatjuk, hogy nem lesz könnyű a fiataloknak munkahelyet találni. Talán a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, a kisiparban tudnak legkönnyebben elhelyezkedni. K. A. összesen 763 rendbontás Az elmúlt évben összesen 763 rendbontás, szabálysértés történt a közrend és a polgárok nyugalma ellen, ez 8,8 százalékkal több, mint az 1987-ben. Ezt a községi képviselő-testület végrehajtó tanácsának ülésén állapították meg, amelyen a községközi belügyi titkárság ezzel kapcsolatos jelentését vitatták meg. Rámutattak, hogy Zomborban, a városban 160 vendéglő, kávéház, illetve étterem van, aggasztó méreteket öltött az alkoholfogyasztás, ezért néhány vendéglátóinak objektumnak a jövőben felülvizsgálják a nyitvatartási idejét. Hartung József, a végrehajtó tanács tagja azt javasolta, hogy azoknak a vendéglőknek, amelyekben gyakori a verekedés, a rendbontás, ne engedélyezzék a nyitvatartást 23 óráig, hanem csupán este 8 óráig. A továbbiakban megállapították, hogy Zomborban növekszik a kérgetők, koldusok, munkanélküli csavargók száma, ezek főleg a zombori piacon gyülekeznek. A községközi belügyi titkárság illetékeseinek ezért külön figyelemmel kell kísérni mindazt, ami a zombori piacon történik. 1959. április 12., szerda A zombori főutcán Nem újdonság, egymás után nyílnak a magánkereskedések a zombori község területén. Itt, a városban, meg a falvakban is, mind több a magántulajdonban levő üzlet, ahol a legkülönbözőbb árut szerezhetik be a polgártársak. A legtöbb valójában vegyeskereskedés, főleg élelmiszercikkeket árusítanak, de nyitott már magánszemély olyan kereskedést, ahol könyveket, mezőgazdasági alapanyagokat, különböző más termékeket árusítanak. Nyissunk be egy magánkereskedésbe és hallgassuk meg a tulajdonos véleményét. — Kezdetben egymagam dolgoztam. Az egyéni a ház, az épület, tehát nem kell bérletet fizeteni a használatáért. A beszerzést ugyancsak a kezdetben magam végeztem, meg az áruértékesítést is. A nyitvatartási időt úgy szabtam meg, ahogyan legjobban megfelel a környéken lakók igényének. Igyekszem előzékeny, kedves lenni, ha valami olyan árucikket keresnek, ami nincs az üzletemben, akkor azt azonnal felírom és lehetőleg pontosan megmondom, mikor jöjjenek érte. Be kell szerezni minden egyes vásárló számára, amit akar, mert csak így nyerhetem meg a bizalmát. Korábban a társadalmi szektorban dolgoztam, ugyancsak mint kereskedő, amíg másnak dolgozik az ember, addig számolja az órákat, nézi és méri azokat a perceket, amelyeket munkahelyén tölt el. Most, a legnagyobb változás az, hogy nincs munkaidő, nincs megállás és szinte nincs is záróra. Nem bántam meg, hogy önállósultam — állítja az egyik üzlet tulajdonosa. A további beszélgetésből kiderül, hogy az indulás óta kedvezőek a tapasztalatok. A tulajdonos, a jelek szerint, megnyerte a vásárló bizalmát, egyre többen keresik fel üzletét és ezért élettársát is mozgósította, mind a beszerzésben, mind az értékesítésben és a könyvelésben, ketten osztják meg tehát a munkát, lehet, hogy mindkettőjüknek teljes megélhetési lehetőséget jelent majd az aránylag tenyérnyi kis üzlet. A kérdésünkre, hogy a felügyelőkkel van-e valamilyen gondjuk, azt válaszolták — nincs, mert pontosan feltüntetik az árakat, nyilvántartást vezetnek a beérkezett árucikkekről, a napi forgalomról, a forgalmat pedig elektromos kézikassza segítségével tartják nyilván és ez a hiteles mód a bizonyítéka annak, hogy mennyi volt a napi összbevételük. Úgy tűnik, igazolják létjogosultságukat a magánkereskedések. Vásárolhatunk ezekben az esti, kései órákban. Vagy éppen bekopoghatunk hozzájuk, ha váratlan vendég érkezik vacsorára, látogatóba. Az sem mellékes, persze, hogy ezekben az üzletekben az áru 10—30 százalékkal olcsóbb, ami különösen a mai világban jelent sokat, hiszen a családi költségvetésből bizony nem futja mindenre, mint azelőtt. Nem sajnáljuk tehát a fáradságot, felkeresni a magánboltot, hiszen takarékoskodást is jelent. Azokban a városrészekben, a falvaknak azon üzleteiben,, amelyben magánüzlet nyílt, de közelében van valamelyik kereskedelmi vállalat vegyesboltja, bizony megérzik a forgalom csökkenését. Nincs annyi vásárló, mint korábban a társadalmi szektorban, csökken is a forgalom, amit nem néznek jó szemmel a korábban figyelmetlen és önkényeskedő kereskedők. Azt hisszük, ez is volt a cél, a versengés a vevőért mindig is azt eredményezte, hogy javult a kínálat, az áruellátás és végeredményben tehát a polgártárs jár jó. “ T. L. Apatini gondok Meg kell gyorsítani a vízvezeték-hálózat kiépítését Ismeretes, hogy Apatinban községi vízvezeték-hálózat kiépítését tervezik. Már elég régóta folynak az ezzel kapcsolatos előkészületek. Sajnos, igen kis eredménnyel. (Úgy tervezték eredetileg, hogy már 1990-ben csővezetékkel összekapcsolják a község településeit. Apatinban pedig felépítik a nagyteljesítményű vízgyárat, illetve víztisztító-berendezést. Sajnos, az eszköztársítás lassan haladt, pénzhiány miatt pedig nem lehetett hozzákezdeni a nagy munkához. Csupán a Szilágyi és Prigrevica közötti 3,5 kilométernyi szakaszt sikerült befejezni, Apatinban Szilágyin és Prigrevicán víztornyot is építettek. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásának kérdésével nemrégen a községi képviselő-testület is foglalkozott. A küldöttek sürgették a korábban megkezdett és tervezett munkák mielőbbi kivitelezését, biztos pénzforrások teremtését. A község dolgozói már az elmúlt évben kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden évben egynapi keresetüket különítik el a vízvezetékre. Arról is szó van, hogy a vízfogyasztással arányban a munkaszervezetek is vegyenek részt a tervezett beruházás finanszírozásában. A helyi közösségeknek is nagyobb terhet kellene vállalni. Annak a gondolata is felmerült, hogy a községi vízvezetékhálózat építésére külön községi járulékot, vagy valamilyen illetéket kellene bevezetni. Ezzel kapcsolatban még nem született végleges döntés, de a nagyarányú infláció miatt gyorsan kellene cselekedni. K. A.