Magyar Szó, 1990. április (47. évfolyam, 104-118. szám)

1990-04-24 / 112. szám

1990. április 24., kedd 24. KMV Ezúttal sem vallottak szégyent Számbelileg kevesebb résztvevő volt, de a színvonal nem esett A középiskolások 24. művészeti­­ vetélkedőjére készülve a zónaköz­pontokból rendre olyan jelzések érkeztek, hogy jóval kevesebb lesz a résztvevő, mint a korábbi évek­ben, és a szervezők meg a ver­senyágakat kísérő bíráló­bizottsá­gok­ is okkal tartottak attól, hogy a számbeli csökkenés a minősé­gen is meglátszik. Szerencsére nem így történt. Most is születtek kimagasló alkotások. Sajnálattal kell megállapítani: az idén a Mu­­rántúli Lendváról nem érkeztek versenyzők, és a baranyai Pélmo­­nostorról is csak egy tanuló érke­zett A beszédművészeti vetélkedőre bizonyos értelemben a téves mű­­megválasztás nyomta rá a bélye­gét. A versmondók közül rendre azok szerepeltek gyöngébben, akik avantgárd művek előadásával pró­bálkoztak, és több versenyzőnél volt tapasztalható a modorosság. A díjazottak azonban egészében véve minden művészi követel­ménynek eleget tettek, így a sza­badkai Erdélyi Hermina szöveg­­mondó és az újvidéki Figura Te­réz, a versmondók közül pedig az ugyancsak szabadkai Illés Gabri­ella és Vicéi Zsolt, valamint a becsei Varga Izabella minden bi­zonnyal hallat még magáról. A környezetnyelvi ágazatban jó­val kevesebb volt a résztvevő, mint egyébként. A versmondók közül figyelmet érdemel a becsei Nikola Vučković, aki noha kiejtési prob­lémái is adódtak, nagy előadómű­vészi érzékkel adta elő az általa választott művet. Szövegmondás­ban három fellépő volt, és a bí­rálóbizottság mindannyiukat díj­ra javasolta. Kellemes meglepetés volt az, hogy az előadóművészek versenyét nagyon sokan kísérték figyelemmel. Az irodalmi versenyágban is lassan háttérbe szorult az úgyne­vezett avantgárd irányzat. Megle­pően jó kritikák és riportok szü­lettek. Itt többen is a nemzetisé­gi kérdéssel, sorssal foglalkoztak, ami a középiskolások problémaér­zékenységét bizonyítja. A verska­tegóriában az idén is azok jeles­kedtek, akikre már tavaly is fel­figyeltek. A novellák többségébe a képregényszerűség és a durva­ság lopakodott be, ez arra vall, hogy a fiatalok tulajdonképpen lépten-nyomon ilyesmivel vannak körülvéve. A humoreszk kategó­riában csak egy alkotás ugrott ki a mezőnyből, a bírálóbizottság csak ezt díjazta A műfordítók ve­télkedője a díjazottak kivételével bizonyos hanyatlást hozott, a dí­jazottak nevét, mivel a korábbi jelentéseinkből ez kimaradt, ezút­tal közöljük. Az első díjat a sza­badkai Apró Andrea kapta, a má­sodik díjat Barak Ottó topolyai, a harmadikat pedig Ferenczi And­rea becsei tanuló érdemelte ki. Lelkesítő volt a képzőművészeti vetélkedő résztvevőinek bemutat­kozása. Azt bizonyította, hogy ezt az ágazatot még az sem tudta tönkretenni, hogy eddig középis­koláinkban majdnem teljesen mel­lőzve volt a művészeti nevelés. Az idei vetélkedőn először iktatták be a népzenei ágazatot, és az első lépés máris sikeresnek minősíthe­tő. Az iskolai színjátszó csoportok közül egyetlen csoport, a díjazott szabadkai gárda emelkedett ki. Ha a középiskolai központok szereplését vesszük alapul, akkor egyértelműen kiderül, hogy négy helység — Újvidék, Szabadka, Topolya és Becse — versenyzői voltak a legeredményebbek, a többi központhoz tartozó iskolák tanulói az idén valamivel gyen­gébben szerepeltek. Az idei vetélkedő egyértelműen alátámasztotta azt a véleményt, hogy erre a vetélkedőre nagyon nagy szükség van, és noha vala­mennyien tartunk a társadalmunk­ban végbemenő különböző válto­zások esetleges káros hatásától, van remény arra, hogy a közép­­iskolások küzdeni fognak azért, hogy ez a rendezvény ne szűnjön meg. LAJBER György A díjazottak Млаикба MŰVELŐDÉS 15 A nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának az oktatásban és a kultúrában való megvalósulásá­ról tárgyaltak a VKSZ TB okta­tási és művelődési, a kultúra esz­mei-politikai vonatkozásaival és a nemzetek közötti viszonyok meg­valósulásával foglalkozó illetékes bizottságainak együttes ülésén. A viaindítóul szolgáló, három bizottság tagjaiból álló munka­­csoport által összeállított jelentés­ben hangsúlyozták, hogy a társa­dalomban jelentkező demokratikus folyamatok megkövetelik a KSZ- től is mint a demokratikus szo­cializmus pártjától, hogy megsza­baduljon privilegizált társadalmi pozíciójától, akácsak a társadalmi igazság egyetlen tolmácsolójának szerepétől, s ki tárulkozzon Vajda­ság nemzeteinek és nemzetiségei­nek demokratikus kezdeményezé­sei előtt, s velük együtt dolgozza ki a nemzeti egyenjogúság kiépí­tésének új stratégiáját, miközben a VKSZ-nek az eddigi nemzeti egyenjogúsági politikáját is bírá­­lóan felül kell vizsgálnia, s a kor­szerű követelményekhez igazíta­nia. Megállapították, hogy hiá­nyosságok tapasztalhatók a nem­zetiségi oktatás terén, tartomány­­szerte több ezer tanuló nem anya­nyelvén tanul. Jan Kmeć szerint az anyanyel­vű oktatás helyett használatos anyanyelvápolás nemcsak a jugo­szláv viszonyokhoz és vívmányok­hoz nem méltó, de a nemzetközi konvenciókkal sem áll összhang­ban. A KSZ az eddigiek során éppen a nemzetek közötti viszo­nyok formálása terén kompromit­tálhatja magát leginkább, s ezért érthetetlen, hogy a vitaindítóul szolgáló jelentés az „eddigi vi­szonyulás fejlesztését” irányozza elő. H­ornyik Miklós felszólalásában kiemelte, hogy a VKSZ az elmúlt időszakban nem fordított kellő figyelmet sem a nemzetiségek a­nyanyelvének megőrzésére és fejlesztésére, sem a többnyelvű kommunikáció feltételeinek meg­­fejlesztésére, sem a többnyel­vű kommunikáció feltételeinek kiépítésére a tartományiban. A VKSZ a nyelvet elsősorban az eszköz (a megértés eszközének) szerepében értékelte, s jórészt el­hanyagolta azt a tudományos tényt, hogy a nyelv a kultúra hordozója, a hagyományok őrzője és minden­­nemzet és nemzetiség identitása­ Az 1989/90-es tanévben a tartományi általános isko­lákban nem az anyanyelvén tanul 5644 magyar (17 szá­zalék), 1338 szlovák (21 szá­zalék), 1053 román (34 szá­zalék), 920 ruszin (54 száza­lék), 2143 macedón és 485 albán diák­­nak legfontosabb összetevője. El­hanyagolta azt a tudományosan bizonyított, vitathatatlan igazságot is, hogy az anyanyelven szerzett tudás minden ember legtartósabb és legalaposabb ismerete. A sta­tisztikai adatok arról szólnak, hogy a középfokú oktatás ,,reform­ja” a nemzetiségek felgyorsult, mesterséges asszimilciójának leg­főbb mozgatója. A testvériségi egység eszméjét mindinkább csak egy nyelven, szerbhorvátul dicsér­tük. A kétnyelvűség egyre inkább a nemzetiségek kiváltságává­­és kötelességévé vált. Ileana Ursu szerint a tanítási nyelvtől függetlenül oktatásunk tragikusan alacsony színvonalon van. S mindenekelőtt ezen kell változtat­. Amíg a kevésbé jókat arról győzzük meg, hogy nem is olyan rosszait, a kiemelkedően jó­kat pedig a középszerűség szintjé­re kényszerítjük, s ha ehhez hoz­záadjuk még a negatív szelekció jelenségét is, akkor azt kell, hogy mondjuk, még mindig nem sül­­­­lyedtünk elég mélyre. Nem az egyént tartjuk szem előtt, hanem a tömeget, a csűrhet, s ilyen vi­szonyulás mellett semmiféle okta­tás nem lehet színvonalas. Előbb ezt kell megvalósítani, s a tártai beszélhetünk az oktatás nyelvéről. Ám a nemzetek és nemzetiségek közötti nyelvi egyenjogúságról is csak beszélünk, s ez így csak dek­laratív egyenjogúság. Ez jogi úton nem valósítható meg. A nyelvi egyenjogúság számomra nem az, hogy valaki egy ülésen felszólalhat anyanyelvén is, ha­nem az, ha mindennemű kulturá­lis igényét is kielégítheti anya­­nyelvén, mondta. programok Oktatás és kultúra a nemz­etek és nemzetiségek egyen­jogúságának tükrében Ma este az Újvidéki Rádióban Tanakodó Az Újvidéki Rádióban ma 21.05 és 22 óra között sugározzák az Újvidéki és a Magyar Rádió közös vita­műsorát, a Tanakodót a jugoszláviai magyar kisebb­ség anyanyelvi oktatásának jelenéről és jövőjéről. A műsor vendégei: dr. Borde Nadrijanski, tartományi ok­tatási titkár, Bunyik Zol­tán, a VKSZ TE tagja, a József Attila Általános Is­kola igazgatója, dr. Gerold László, az Újvidéki Egye­tem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékének vezetője és Ágoston András, a VMDK elnöke. A hallga­tók 20-tól 21 óráig tehetik fel a témával kapcsolatos kérdéseiket a (021) 22-226- os telefonszámon, a műsor­idő alatt­ pedig a (021) 21-121-es számon. Charley nénje Szombaton Újvidéken vendégszerepel a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház — Az Újvidéki Színház heti mű A zalaegerszegi Hevesi Sándor­­ Színház vendégjátékára hívjuk­­ fel a figyelmet az Újvidéki Szín­ház heti műsorából. A társulat Vajdaságban turnézik. Újvidék előtt fellépnek Topolyán, Szabad­kán és Zentán. Újvidékre szom­baton, április 28-án érnek Bran­don Thomas—Aldobolyi Nagy György—Szenes Iván zenés víg­játékával, a Charley nénjével. A népszerű darabot Petrik Józs­ef rendezte. Szereplők: Rácz Tibor, Kerekes László, R. Kárpáti Péter, Siménfalvy Lajos, Egervári Klára és sokan mások. Az előadás az Újvidéki Színház nagytermében 19.30 órakor kezdődik. A belépő­jegy ára 60 dinár. Két másik vendégszereplésre is sor kerül az Újvidéki Színházban ezen a héten. A belgrádi Zvez­­dara teatar társulata Dušan Kova­­čević A profi című sikerdarabját mutatja be, melynek főhőse egy költő és egy ráállított titkosrend­őr. Történik napjainkban, nálunk. A vendégjáték időpontja: április 25-e, 19 és 21 óra. A nagy érdek­lődés miatt kétszer is eljátssza a társulat. Az előadás bekerült az idei Sterija Játékok műsorába. A­­ másik belgrádi produkció, amit­­ megnézhetnek Újvidéken, Boris­­l­lav Pekic drámája, a Korrespon­­­­dencia. Előadja az Atelje 212 tár­­s­sulata, csütörtökön 19.30 órai kezdettel. •­­ Az Újvidéki Színház pillanat­­­ nyilag legjobb előadását, Molnár I Ferenc színművét, a Liliomot ked­­­­den játssza, 19.30 órai kezdettel, a neves Rejtő-kabarét, a Herkules bonbont pedig pénteken, 19.30- kor. A társulat múlt hétre bejelen­tett törökbecsei vendégjátékát szervezési okok miatt április 29- ére halasztották. A Jovan Veseli­­nov Zarko Művelődési Házban 18 órától­­ mutatják be a Herkules bonbont. Rejtő Jenő három egy­­felvonásosában fellép: Fischer, Várady Hajnalka, Fischer Károly, Fejes György, Ferenci Jenő, Áb­rahám Irén, Banka Lívia, László Sándor, Szilágyi Nándor és má­sok. A topolyai ifjúsági színpad áp­rilis 30-ára bejelentett Füst Mi­lán-estjét egy későbbi időpontra halasztották. b-c A SZERB NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA Halld és lásd Suki John koreodrámájának bemutatója — A Vaj­dasági Filharmónia hangversenye Amíg vannak jogfosztottak, kitaszí­­tott­ak, üldözöttek, addig az egyetlen becsületes magatartás a velük való szolidaritásvállalás lehet. Ilyen hozzá­állással készítette koreodrámáját Suki John, a magyar származású amerikai koreográfusnő az újvidéki Szerb Nem­zeti Színházban. Zsidó szárm­azású csa­ládja második világháborús történetét, meghurcoltatását mondja el, a táncmoz­dulatok nyelvén. „Amikor meghívtak, rendezzek Újvidékem egy táncszínházi produkciót, keresni kezdtem a kapcso­lataimat ezzel a tájjal, a közös élmé­nyeinket e táj emberével — nyilatkozta Suki John. — Az emlékek, az örök­ség a közös. A nagybátyámat a bori táborba internálták a második világ­háború alatt, megszökött és csatlako­zott a partizánokhoz, azután a szövet­ségesekhez. Anyámnak és családjának is menekülnie kellett Budapestről. Amerikában telepedtek le. Meghurcol­tatásuk része az életemnek. Ameriká­ban kollégáim, ha erről mesélek nekik, nem tudnak igazán megérteni, vagy legalábbis nem tudják átérez­­i úgy, mint az itteni táj embere azt, hogy mit jelent zsidónak lenni. A zenét Mi­tar Subotic írta a darabhoz. Stílusos kombinációja lesz ez az előadás. José Simón-technika és dzsessz alkotja a gerincét, azonban minden jelenet ér­zelmi és gondolati töltéstől függően, más mozdulatsort, más kifejezési stí­lust követel. Bár a családom történe­téről van szó, igyekszem elvonatkoz­tatni, univerzális jelentéssel felruházni a személyes tapasztalatot. Ugyanis még ma is megbélyegeznek, meghurcol­nak embereket fajuk, vallásuk miatt. Amerikában és Afrikában is, tehát a fajgyűlölet nem európai találmány. Innen az afrikai és a latin-amerikai zenei motívumok az előadásban —■ mondta Suki John. A koreodráma címe héber szó: Sh’ma, ami magyarul annyit jelent: Halld. A színpadképet Branka Adžić- Ursulov tervezte. Szereplők: Olivera Kovačević, Aleksandar Neškov, Rastis­­lav Varga, Biljana Njegovan, Toni Ran­­đelović. Diján a Kozarski Ne­vena An­­tić-Igrić, Leonora Miler Hrisztidisz, Robert Kolar, Ana Kosztovszka és má­sok. A bemutatót csütörtökön tartják a kisteremben, 20 órai kezdettel. A másik jeles esemény a Szerb Nem­zeti Színház heti műsorában a Vajda­sági Filharmónia hangversenye. Hol­nap, április 25-én este Julius Williams (USA) karmester vezényli a Vajdasági Filharmóniát, zongorán közreműködik Jasminka Stancul. Műsoron S. Diviako­­vic S­imfonietta című szerzeménye, Beethoven: 4­. G-dúr zongoraversenye, valamint Ravel Daphnis és Chloé ba­lettje szerepel. A hangverseny 20 óra­kor kezdődik a nagyteremben. Vasárnap, április 29-én egy angol bohóctársulat szerepel a Szerb Nem­zetben, a The Right Size. Példaké­pük Jacques Tati,­­­aurel és Hardy. A világot a maguk módján magyarázzák, akrobációkon, burlesek számokon ke­resztül fedik fel valóságunk nevetsé­ges, abszurd vonásait. Estjük, melynek címe The Bath (Fürdő), 20 órakor kezdődik a kisteremben. B. G. SZABADKAI SZÍNHÁZ Gyerm­ekmusical A szabadkai színház társulata a hé­ten négy alkalommal mutatja be mű­sorát a városban, de lesz egy vendég­játéka is, Becsén, m­­a­­kenyen, a régi városháza dísztermében az újjászerve­zett Vajdasági Filharmónia ad hang­versenyt a szabadkaiaknak. Julius Williams (USA) a dallasi, a vermon­­ti, az oklahomai szimfonikusok екуко­­ri vezetője, a Dubrovniki Nyári Játé­kok állandó vendége, a spanyolorszá­gi Costa del Sol-i fesztivál direktora a karmester. Szólista: Jasminka Stan­dal (zongora), volt szabadkai diák. A tavalyelőtti Beethoven-verseny győz­tese. A hangverseny műsorán Beetho­­ven-művek szerepelnek (20). Aznarj az újvidéki Szerb Nemzeti Színház szereplőgárdája a zsinagógában bemu­tatja Ratko Radivojevic és Aleksa­dra Pleskonjié A kecskenyúzó akcióban című gyermekmusicaljét, az előadások 1I és 13 órakor kezdődnek. S­zerdán a zsinagógában Drágán Tomic — Ljubiša Ristié Siptar II. című produk­ciója lesz műsoron Ljubiša Ristié ren­dezésében. Szereplők: Miodrag Krivo­­kapić, Nebojša Colic, Ljiljana Jaksić Bakota Árpád és mások. Az előadás 19 órakor kezdődik. Végel László Túl az Óperencián című operettjét az ér­deklődők csütörtökön nézhetik meg. Nada Kokotovic a rendező, Lengyel Gábor szerezte a zenét. Szereplők: Jó­nás Gabriella, Faragó Edit, Dóró Emma, B. Kasza Éva, Bada Irén, T. Sziráck­i Katalin, Törköly Levente és Kovács Frigyes. Az előadás a színház első emeleti kamaratermében 20 éa­kor kezdődik. Pénteken a ljubljanai Adeei pilot (Vörös ■ pilóta) csoport rendezésében, dramaturgiai átdolgozá­sában, díszlet- és kosztümtervezésében állították színre a palicsi vasútállo­máson — két vagonban — a Zenit Ill. című produkciót, a harmadik kilövést, vagyis egy mozgásszínházi, netán kozmokinetikus változatot Thomas Eliot Gyilkosság a székesegyházban című műve alapján. A munkát Drágán Živađinov irányította. Szereplők: Jó­nás Gabriella, Kovács Frigyes, Bako­­ta Árpád, Dóró Emma, Korica Miklós, Arcson Rafael, Árok Ferenc és mások. Az előadás 21 órakor kezdődik. A szín­ház autóbusza az érdeklődők rendel­kezésére áll természetesen díjtalanul. Aznap a zsinagógában a pop- és folksztár, Ibrica Jusic­s hangversenye­zik (20). * Szombaton A kosovói csata című összeállítás tekinthető meg Palicson. A nagyszabású verses, táncos, énekes történelmi megemlékezést Ljubila Ristic rendezte. Az előadásban bemu­tatkozik a szabadkai társulat vala­­mennyi tagja. Az előadás 20 órakor kezdődik. Vasárnap a szabadkaiak Be­csére utaznak, és a színházteremben színre viszik Végel László Túl az Ópe­­rencián című szomorú operettjét. Hét­főn is lesz színházi előadás Szabad­kán. Az angliai The Right Size Szín­ház együttese a kamarateremben be­mutatja a THE BATH (Fürdő) című produkciót, este 8 órai kezdettel. Megemlíthetjük még, hogy Szabad­kán a héten még egy színházi előadá­st hirdetnek. Csütörtökön a Népkör nagy- i termében a zalaegerszegi (Magyaror­szág) Hevesi Sándor Színház szereplő­gárdája bemutatja Brandon Thomas — Aldobolyi Nagy György—Szenes Iván Charley nénié című zenés vígjátékát. Érvényes a Népkör A és C bérlete, az előadás 20 órakor kezdődik, B**Zi

Next