Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)

1991-06-02 / 149. szám

10 Tavaszi tárgysorsjátékunk tizedik fordulóját kezdjük meg ma! Most már a Mazda van soron! Ez a tizedik forduló első szelvénye. Ebben a forduló­ban is összesen 12 szelvény lesz és valamennyit egyszerre kell majd be­küldeni Tavaszi tárgysorsjátékunk híradója Kupuszina várja a vendégeket Halfőző verseny keretében sorsoljuk ki a IX. forduló nyereményeit Az eddigi gyakorlattól eltérően nem élőújság keretében, hanem hal­főző bajnokságon sorsoljuk ki tavaszi tárgysorsjátékunk IX. fordulójának nyereményeit. Közeledik a nyár, úgy gondoltuk, szükség van egy hangula­tos, szórakoztató rendezvényre, ezért tartunk versenyt. Egyébként is a Ma­gyar Szó zombori szerkesztősége ti­zenhat éve szervez már az újságírók, külmunkatársak, lapbarátok és termé­szetesen az olvasók részére halfőző bajnokságot. A rendezvény június 7-én pénte­ken este nyolc órai kezdettel lesz a Zombor melletti Kupuszinán. A házi­gazda szerepét a József Attila Általá­nos Iskola és a Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület tölti be, az iskola dísz­termében pedig több mint 300 vendé­get várnak. A műsorban fellépnek: - a kupuszinai népi tánccsoport Marásek Gáspár vezetésével és a fú­vós zenekar, - a kanizsai Eridanus együttes Pá­linkás József vezetésével és az ugyan­csak kanizsai Carmen manökencso­port Forró Mária vezetésével. A halfőző versenyre meghívták a vajdasági tájékoztatási eszközök újság­íróit, képviselőit. A főzési versenyben mindenki részt vehet, benevezhet, a gazdagnak ígérkező szórakoztató mű­sorban pedig lesz táncbemutató, tom­bola és divatbemutató is, remélhető­leg jól szórakoznak majd a jelenlevők. Hogy úgy mondjuk, két tánc között ejtjük meg a IX. forduló sorsolását, a kupuszinai és a környékbeli olvasók­nak nem kell a szelvényeiket a szer­kesztőségünkbe küldeni, a helyszínen is átadhatják őket. A rendezvényre a belépőjegy 200 dinár, elővételben Zomborban a Du­­natáj szerkesztőségében, Újvidéken a Magyar Szó szerkesztőségében, Ku­puszinán a helyi általános iskolában és a Cuki nevű cukrászdában, Do­­roszlón Dautbegovics Zoltánnál, Ne­­mesmiliticsen pedig Pribilla Mátyás­nál szerezhető be. Kupuszinán készülnek a vendégek fogadására, bemutatják a látogatók­nak az itteni tájházat is, a házigazdák pedig a jó szórakozás érdekében igye­keznek mindent megtenni. MAGYAR SZÓ-NAPOK SZABADKÁN Hétközben rendezett fogadást a Magyar Szó képviselői részére Kasza József, a szabadkai községi képviselő­­testület elnöke. Szabadka és a Magyar Szó együttműködéséről volt szó. Meg­állapodás született arról, hogy június 12. és 21. között Magyar Szó-napokat tartanak Szabadkán, és ennek kereté­ben több alkalmi rendezvény lesz. Az első napon, június 12-én, szer­dán este 8 órakor élő újságot tartunk a fennállásának 120. évfordulóját ün­neplő Nép­közben, este 8 órakor talál­kozunk olvasóinkkal, a műsorban a Magyar Szóról, és időszerű társadal­mi-politikai, gazdasági kérdésekről lesz szó, de szórakoztató részt is készí­tünk a látogatók részére. Vitatribünt szeretnénk kialakítani, sok olvasónk juthat majd szóhoz. A belépőjegyek árusítását a jövő hé­ten kezdjük meg, a jegyek alapján pe­dig két színes televíziót is kisorsolunk. KI NYERI A MAZDA 323-AST? Szabadkán lesz a tavaszi játékunk szuperfőnyereményének a kisorsolá­sa, június 21-én, pénteken este, nyolc órai kezdettel tartunk gálaestet a sza­badkai Sportcsarnokban. Már készít­jük a kimondottan szórakoztató mű­sort, több ismert művészt hívtunk meg, közöttük van Zvonko Bogdan és Biszák Júlia, valamint Schön Ignác és zenekara, Marian Lizzi bűvész és mások. A Mazda 323-ast június 12-étől a szabadkai Népszínház előtti téren lát­hatják olvasóink egészen a sorsolásig, de itt állítjuk ki a többi nyereménytár­gyat is.­­ A belépőjegyek árusítását június 10-én kezdjük meg a rendezvényre. Nemcsak Szabadkán, hanem szinte az egész Észak-Bácskában kaphatók lesz­nek majd. YUGO 45-ÖS A FŐNYEREMÉNY A szabadkai gálaestünk belépője­gyeivel sok értékes tárgyat lehet nyer­ni, közöttük van: - egy Yugo 45-ös­ személygépkocsi (a forgalmi adót a nyertes fizeti) - egy Jawa 350-es motorkerékpár -tévékészülék, több kerékpár stb. Érdemes lesz tehát részt venni a szabadkai gálaestünkön. T. L. Ezt a Yugo Korai 45-öst nyerheti meg az olvasó a szabadkai gálaesten a belépőjeggyel Magyar Szó 1991. június 2., vasárnap A NOROSA és Elterjed! a hír, hogy a jól elindult kispiaci NOROSA magánvágóhíd csődbejutott -Mi ebből az igazság? A kispiaci Kovács Ferenc három évvel ezelőtt úgy döntött, hogy fel­hagy a sertéshizlalással, és magán­­vágóhidat nyit. Három fiának nevé­nek kezdőbetűiből megalkotta a vállalat nevét (Norbert, Roland, SZabolcs), majd a kezdeti nehézsé­geken túljutva elindította az üze­met. Vállalatokat látott el hússal és hústermékekkel, majd boltokat nyi­tott. Először csak Zentán és Szabad­kán, majd Újvidéken is kettőt. A két újvidéki mészárszéke körüli bo­nyodalmak adtak okot arra a hí­resztelésre, hogy a NOROSA vál­ságba került, és csőd előtt áll. Nemrég becsukott mindkét újvi­déki boltja, és valaki látni vélt egy olyan újsághirdetést, amelyben állí­tólag az állt, hogy a NOROSA áru­ba bocsátotta gépeit. Felkerestük a kispiaci üzemet, és örömmel állapítottuk meg, hogy nincs lakat a vágóhíd kapuján. Ugyanolyan munkaláz, sürgés-for­gás fogadott bennünket, mint mondjuk egy évvel ezelőtt, Kovács Ferenc pedig igencsak rácsodálko­zott a hírre, amit tőlünk hallott. - Hogy csődbe jutott a NORO­LA? Nem, dehogy. Sőt, fejlődtünk, az idén még egy lépést tettünk el­őre. - Miért zárta be újvidéki boltjait? Igaz-e, hogy gépeit árulja? - Az újvidéki boltok bezárásának okáról egyelőre nem beszélnék, mert a bíróságon van az ügy. Azt el­mondhatom, hogy ezeknek a bol­toknak a bérlete jóval magasabb volt, mint a zentai és a szabadkai boltoké, és az idén még emeltek is volna rajta. A gépeket pedig nem árulom, sőt újabbakat vettem. - Tehát bővült az üzem, és talán még a kínálat is. - Mondjam el először azt, hogy két boltot becsuktunk ugyan, de helyükbe négyet nyitottunk. Még egyet Szabadkán, továbbá Topo­lyán, Adán és Palicson. Néhány gé­pet vettünk Németországban, és bővítettük a vágóhidat is. Termé­szetesen mindezt azért tettük, hogy növeljük a termelést és gazdagítsuk a választékot. - Érdemes-e ebben a pénztelen­ségben növelni a termelést? - Hetente most 50-100 darab jó­szágot vágunk le és dolgozunk fel. Negyven munkásunk van, és kor­szerű gépeink. Ugyanezzel az erő­vel naponta vághatnánk kétszer ennyi jószágot. Ezt azért nem tesz­­szük meg, mert nem tudnánk elad­ni a húst, a hústermékeket. Ponto­sabban fogalmazva a jelenlegi ter­melés hétszerese is elkelne, de óriá­si késésekkel kapnánk meg érte a pénzt. Egy-két évvel ezelőtt, amikor még a gyárak fizetőképesek voltak, harminctól negyvenet is elláttunk. Ma csak háromba szállítunk, mert azok az egyed­üliek, amelyek késve ugyan, de fizetnek. - Melyek azok? - Az újvidéki Pobeda, a szabad­kai Namatex és a Nasa Radost. - A hat boltjuk forgalmából és az említett három vállalattal lebonyolí­tott üzletek jövedelméből el tudják tartani magukat? - Alig-alig. Ha még hat boltot nyitnánk, nem kellene a vállalatok­kal dolgoznunk. Erre azonban nincs lehetőségünk, legalább is a környéken nincs. Újvidéken, Belg­­rádban kellene, de ezek a városok távol vannak tőlünk, nehéz lenne az ottani boltokat ellenőrizni. Na­gyobb baj azonban az, hogy a bank­tól, a könyvviteli szolgálattól is ne­hezen tudjuk behajtani a pénzt. Vannak olyan napok, amikor kö­nyörögve jönnek a munkások dol­gozni, hogy legalább annyit fizes­sünk ki bérükből, amennyivel ki tudják fizetni a villanyáramot, hogy ne kapcsolják ki őket. Mi pedig a banktól azt a választ kapjuk, hogy zárolva vannak. A könyvviteli szol­gálatban pedig a társadalmi vállala­tok élveznek előnyt a kifizetéskor. Hiába vagyunk mi a soron, a társa­dalmi vállalatok akkor is előbb megkapják a pénzüket, ha az ő számlájuk később futott be. - Külkereskedelemmel nem fog­lalkoznak? - Nem merünk. Jóval olcsóbban megvehetnénk a jószágot külföl­dön, de nem merjük vállalni az üz­letet, mert attól félünk, hogy a bank nem utalja át a pénzt, esetleg késve utalja át. Ezt pedig határainkon kí­vül nemigen tűrik el. A NOROSA tehát él, és a fenti­ekből ítélve virágozhatna is, ha... Ha meglennének erre a gazdasági feltételek, ha valóban létezne a pi­ac, ha az üzletek lebonyolításához megvolnának a biztonságot nyújtó feltételek. De így? így kénytelenek lehetőségeikhez mérten jóval kisebb erőbevetéssel dolgozni. És ezzel nemcsak a NOROSA szegényebb... NÉMETH Zoltán Kovács Ferenc: „Nem jutott csőd­be a NOROSA" (Oros András felvételei) Hetente 50—100 jószágot vágnak le, noha ennek a hétszeresére is képe­sek lennének Nyolc hónap alatt két fizetés Ismét az utcára kerülnek a topolyai volt Petőfi, jelenlegi Erke dolgozói? Nagyon szerencsétlen csillag alatt születhettek az egykori topolyai Petőfi cipőgyár dolgozói, akik a gyár bezárása után munka nélkül maradtak volna, ha nem jelenik meg egy magánvállalkozó, és a csődeljárás alatt levő gyár gépeivel együtt nem veszi át a dolgozók egy részét is. A nagy tervekkel induló Krke Obuce magán­­vállalat Milan Gogic tulajdonos-igazgatóval az élén, mintegy 60 dolgozónak biztosított munkahelyet azzal, hogy számukat idővel 120-ra növeli. A község részéről annak idején támogatást kapott a magánvállalat, a vég­rehajtó tanács elfogadta termelési programját és azt a kérelmüket is, hogy tartományi eszközökből segítséget kapjanak 120 dolgozó átképzésére. A kérelmet azonban az illetékes tartományi szervek még nem tűzték napirendre, csak ezután tárgyalnak az ilyen jellegű eszközök felosztásáról, így a kért összeget, a 2,97 millió dinárt, a gunarasi magáncégtől kaphatta meg, pedig erre alapozta a dolgozók átképzését. Ma­gyarán, előre elköltötte azt, amiről még nem is tudta, hogy megkapja-e. Az átképzés alatti időszakra tervezett selejtet csökkentették, de tekintettel az országban ural­kodó pénztelenségre nem tudtak annyi jövedelmet megvalósítani, hogy fedezzék a költségeket, többek kö­zött a személyi jövedelmeket. A dolgozók már hónapok óta dolgoznak egy dinár térítés nélkül, pontosabban az elmúlt nyolc hónap alatt csak két alkalommal kaptak minimális személyi jövedelmet. Legutóbb március 8-án a januárit. A helyzet mind rosszabb lett, a társadalmi közösség segítsége nélkül nem tudnak talpraállni, így az igazgató pénteken egy közleményt juttatott el a köz­ségi és a tartományi végrehajtó tanácsoknak és szak­­szervezetnek, melyben közli, hogy június elsejétől kéri a csődeljárás megindítását. Az igazgató szerint a társa­dalom nagyon hanyagul viszonyul a gazdasági kérdé­sekhez, nem tartja saját érdekének a dolgozók foglal­koztatását, nem részesíti egyforma elbírálásban a ma­gán- és a társadalmi részleget. Talán érthető az igazga­tó ilyen véleménye, de még inkább a dolgozók elkese­redése, akik az elmúlt néhány hónap alatt már nem el­őször kerülnek ilyen bizonytalan helyzetbe nagy adós­ságokkal terhelve, mert 8 hónapig nem lehet két fize­tésből megélni. Az igazgató szerint a társadalom segít­ségével kifizetnék az elmaradt személyi jövedelmeket, a vállalat adósságait és talpra állhatnának. Néhány ügy­féllel ugyanis folyamatban vannak a megbeszélések megrendelésekre, de tekintettel az előállt helyzetre nem mernek szerződést aláírni. A dolgozók ebben hisznek is meg nem is, mert ígéretekből korábban sem volt hiány. A községi szakszervezeti tanács illetékesei tegnap fo­gadták a gyár igazgatóját és néhány dolgozóját, hogy tájékozódjanak a helyzetről, és számba vegyék azokat a lehetőségeket, melyek a helyzet áthidalására vagy meg­oldására szolgálhatnak. A községi végrehajtó tanács il­letékese is jelen volt és megígérte, hogy utánanéz a dolgoknak, hol, milyen alapból lehetne eszközöket ta­lálni legalább a fizetésekre. Minderről hétfőn tájékoztatják az érdekelteket, ami­kor ismét megbeszélést tartanak a gyár, a szakszervezet és a végrehajtó tanács képviselői. A dolgozók elkesere­déséből és elégedetlenségéből ítélve azonban hétfőn már nem indulnak be a gépek a gunarasi gyárban mindaddig, míg nem kapják kézhez négyhavi bérüket. Ennyi idő után ez is nagy segítség lenne számukra, de további sorsukra nézve nem megoldás. Mindenesetre igen bonyolultnak tűnik az egész helyzet, és lehet, hogy naivitásra vall, de nem értjük el, hogyan lehet magántevékenységet kezdeni, 60 ember bőrét vásárra vinni ígéretekre alapozva, és miért kellett hónapokat várni azzal, hogy segítséget kérjenek valahonnan. N. K.

Next