Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)

1992-10-30 / 299. szám

10 MŰVELŐDÉS Bezárult a könyvvásár A hiányosságok listája a hosszabb Noha Nebojša Maljković, a köztársasági kormány alelnöke szerint az idei, sorrendben 37. belgrádi nemzetközi könyvvásár azt igazolta, hogy „a szerb nemzet megtörhetetlen” és „akkor tart ki a leginkább, amikor a legnehe­zebb időket élt”, Ognjen Ja­kičević, a Jugoszláv Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke szerint pedig „megtörtént a csoda”, azaz a rendezvény bebi­zonyította életképességét, az igaz­ság az, hogy ha az eredmények, a tervek és a hiányosságok listáját összevetjük, nyilvánvaló, hogy az utóbbi a leghosszabb. Az eredmények: az idei könyv­vásáron körülbelül 130 kiadó mu­tatta be köteteit, mintegy 1500 új kiadványt láthatott a mintegy 180 000 érdeklődő. Az Andric-jubile­­um alkalmából a Nobel-díjas író összegyűjtött művei is kiállításra kerültek, s megjelent a nemrégi­­ ben elhunyt Borislav Pekić utolsó, kéziratban megtalált műve, A brit birodalom szentimentális törté­nelme is. A rend­számok azonban mind hozzávetőlegesek. A részt vevő ki­adóké is, arról nem is szólva, hogy a külföldiek, a legnagyob­bak és legvonzóbbak elmaradtak. A megjelentetett 1500 könyv sem egészen biztosan 1500 (optimista becslések szerint­­ ezzel a megszo­rítással tüntetik fel), de ha annyi, vagy egy-két százzal több is volna, tény, hogy két évvel ezelőtt még 4000 új könyvről beszélhettünk. És arról is, mennyi könyv kelt el egykor ott, a helyszínen, az írott szó kedvelőinek hozzáférhető áron. Tovább boncolgatva a fend eredményeket: az Andric-évfor­­duló alkalmából húsz kötet kiadá­sát tervezték (ezt már csak négy kiadó ígérhette, közös vállalkozás­ban), ebből az idén csak öt kerül­hetett az olvasó kezébe, Pekic utolsó regénye pedig mindössze 3000 példányban jelent meg! Körülbelül egy éve már, ami­kor a Mladinska knjiga (a korábbi könyvvásárok rendszeres részve­vője) postán utolára értesítette klubjának tagjait, hogy a háború, a postai kapcsolatok megszakadá­sa miatt többé nem küldheti el ka­talógusait, s egy időre sajnálattal fel kell mondania a további együttműködést. Amelynek lé­nyege egyébként az volt, hogy a klub tagjai katalógus útján negye­dévente értesülhettek a legújabb kiadványokról (itt jelentek meg Borislav Pekic művei is többek között), a mellékelt szelvény ré­vén postán rendelhették meg a kívánt köteteket — kedvezményes áron. Azzal, hogy a Mladinska knjiga időről időre különféle ajándékkal is kedveskedett az ol­vasóknak. Az idei könyvvásáron már katalógus sem igen akadt, egy értékes kötet ára pedig egy jobb havi fizetés összegét is meg­haladta. Az idén először nem közvetítet­ték a könyvvásár ünnepélyes megnyitóját, s elmaradt a nagy pompával behirdetett díjátadás is az évtized legjobb regényéért. A televízió indolens magatartása mi­att. A legnépszerűbb médium ép­pen akkor feledkezett meg a leg­jobban a könyvről, amikor pedig annak a legnagyobb szüksége lett volna a népszerűsítésre. Azt is megjegyezték az újságí­rók, hogy nemigen volt lacikony­ha, sörösbódé sem. A szemfüles magánvállalkozók idejekorán ki­szagolták, hogy az idén nem lesz üzlet a könyvcsarnok előtt tanyáz­ni. Mert az a 180 000 látogató sem volt egészen 180 000, legfel­jebb a fele, és több nemzet is el­mondhatja: ők — ami a könyvki­adást illeti — kevésbé megtörhetet­­lenek, lévén, hogy a szerb nyelvű kiadványokon kívül csak néhány magyar könyv került a standokra. A románok, ruszinok, szlovákok és a többiek pénz és lehetőségek híján meghatározatlan időre el­maradtak. p. k. k. MAGYAROK AZ NSZK-BAN Hírválaszték Szabó István Álmodozások kora (1964) és Kovács András Falak (1967) című filmjét október 27-én műsorra tűzte a berlini Haus Un­garn a Kelet filmkultúrája és film­­kultusza című sorozatában. *** Tábori György kapta meg az idén — életművéért - a legjelesebb német irodalmi kitüntetést, a darmstadti Német Nyelvi és Költé­szeti Akadémia Büchner-díját. Ő az első külföldi, akit a díj alapítása (1949) óta erre érdemesítettek. Tá­bori György Hitler hatalomra jutá­sának 50. évfordulójára írt Jubile­um című darabját - ősbemutatója 1983-ban Boc­hu­mnban a szerző ren­dezésében volt — Berlinben most a kacskaringós elnevezésű „Carrousel Sfieater an der Par­kaue” vitte szín­re. A darab hangjátékváltozatát a RIAS Berlin rádióállomás sugároz­ta, Jörg Jannings rendezésében. *** Tábori György Weis­m­an and Copperface című darabját a (volt kelet) berlini Maxim Gorkij Thea­terban játsszák. Ősbemutatója a bé­csi Burgtheaterban volt 1990. már­cius 13-án; Csehszlovákiában és Belgiumban is színre viszik. A Gor­kijban volt Tábori ismert szerzőtől kölcsönzött című Mein Kampójának a németországi bemutatója is. *** A berlini Haus Ungarn ban, a volt Magyar Kultúra Házában felol­vasó esttel ünnepelték meg Günt­her Den­ke (volt kelet) német költő és műfordító 70. születésnapját ok­tóber 28-án. Denke többek között Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Jó­zsef Attila, Szabó Lőrinc, Vas Ist­ván, Garai Gábor, Orbán Ottó és Kalász Márton verseit fordította né­metre. Az est műsorvezetője Kárpá­ti Pál volt. *** Kálmán Imre operettkirály szü­letésének 100. évfordulója alkalmá­­ ból a Haus Ungarn ban október 30- án levetítették a Csárdáskirálynőt, Szinetár Miklós filmjét. T-n Magyar Szó Csak kemény tél ne legyen! Szabadkán még nincs megoldva az iskolák fűtőolajjal való ellátása Van olyan szülő, aki a reggeli órák­ban felhívja az iskolát, és megkérdezi: fűtenek-e, mert ha hideg van a tante­remben, el sem küldi gyerekét az iskolá­ba. A közelmúltig a szülőkben fel sem merült a hűvösebb reggeleken, hogy esetleg hideg tanterem várja gyermekei­ket. Eddig az iskolák már a tanévkezdés előtt beszerezték a szenet, a fát, a fűtő­olajat, s nyugodtan várták a fűtési idény megkezdését. Az idén főképp azok az is­kolák, amelyek fűtőolajjal melegítenek, aggodalommal tekintenek a közelgő tél­re. Szabadkán 16 általános és 3 középis­kolában melegítenek fűtőolajjal. Takaré­koskodva, de már fűtenek ezekben az oktatási intézményekben. A fűtőolajjal való ellátás azonban akadozik. Mint ahogy Tiberije Kopilovictól, a községi végrehajtó tanács tagjától megtudtuk: a múlt héten 18 000 liter fűtőolajat szállí­tott le a NAP kőolajipari vállalat a sza­badkai oktatási intézményeknek, ezt hét-nyolc általános iskola között osztot­ták el. Egy komolyabb tél esetén ez egy hétre elegendő mennyiség. A középisko­lák még nem kaptak fűtőolajat. Az épí­tőipari középiskolában például - Pajo Beslié igazgató elmondása szerint - 7-10 napra elegendő mennyiség áll rendelke­zésükre, ami még a múlt télről maradt meg-Felmerül a kérdés: mi lesz, ha az ok­tatási intézmények nem tudnak fűteni, jéghideg tantermekben ülnek a gyere­kek, vagy módosítják a téli szünidő idő­pontját, esetleg kényszerszünet lesz? Ti­­berije Kopilovic elmondta: a község nem dönthet a tanítás szüneteltetéséről, ez a köztársasági oktatási minisztérium hatáskörébe tartozik. Ha esetleg nem lesz fűtés az oktatási intézményekben, a minisztériummal közösen szabályozni kell a kérdést, mert a diákok nem élhet­nek hideg tantermekben. Konkrét mi­nisztériumi utasítás arról, hogyan kell eljárni ilyen esetben, még nincs. A ter­vek szerint ez remélhetőleg így lesz, no­vemberben a fűtőolaj beszerzésében az oktatási intézmények előnyt élveznek. Egyébként a fűtőolajat köztársasági szin­ten osztják el. Néhány szabadkai általá­nos iskolában szénnel, fával fűtenek. Már október elején befizették a szüksé­ges összeget, de egy-két létesítmény ese­tében akadozik a leszállítás Az Ivó Lola Ribar Általános Iskola négy épületben működik. A Szalay-féle iskolában szénnel, fával fűtenek, a másik három helyen pedig fűtőolajjal melegí­tik a tantermeket. A kelebiai épületben az első félév végéig elegendő lesz a ren­delkezésre álló fűtőolaj. A napokban várnak a másik két iskolaépület számára bizonyos mennyiséget. Takarékosan gazdálkodnak a meglevő fűtőolajjal, s mint ahogy Kocsis Mihály, az Ivó Lola Ribar iskola igazgatója elmondta, a szü­lőknek melegebben fel kell majd öltöz­tetniük iskolás gyermeküket. Summa summarum: most, október végén még mindig bizonytalan, hogy ki­elégítő lesz-e az iskolák fűtőanyaggal va­ló ellátása. Bízzunk abban, hogy az ille­tékeseknek sikerül annyi tüzelőanyagot szerezniük, hogy nem lesznek jéghide­gek a tantermek, s rem­énykedjünk: ta­lán enyhe lesz a tél. Ш. 1c. A JMMT évi közgyűlése A J­M­M­T szombaton, november 7-én 11 órai kezdettel tartja első rendes évi közgyűlését az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület telepi székházá­ban (József Anita u. 16.). Napirenden szerepel többek között a vitaindító a Társaság további munkájáról, az új tisz­teletbeli tagok megválasztása, a társasági nívódíj kiosztása stb. Tévébemondók kerestetnek Audíciót hirdet a Hungária Televízió Az alakulóban levő Hun­gária Televízió audíciót szer­vez a Felvidéken, Kárpátal­ján, Erdélyben és Vajdaság­ban. A vajdasági audíciót 1992. november elsején, va­sárnap délelőtt 10 órától 18 óráig rendezik meg a szabad­kai Szabadegyetem 3. emele­tén. (Cím: Jovan Nenad cár tér 15.) Főként olyan 18 éven felüli fiatal lányok jelentke­zésére számítanak, akik vál­lalni tudnak féléves tisztelet­­díjas budapesti munkát, ál­landó ott-tartózkodással. Hogyan tovább a háború után népművészetünkkel? Hogyan tovább a háború után népművészetünkkel? címmel szer­da este a szabadkai Népkörben vi­taestet tartottak a JMMT szabadkai alosztálya és a Magy­ar Szó szervezé­sében. A vitaest részvevői Dudás Anikó, az Újvidéki Rádió népzenei szerkesztője, Kovacsev Olga, a Zen­­tai Múzeum művészettörténésze és az Etnocamp szervezője, Laczkó Il­lés, a Népkör néptáncosainak veze­tője, Varga Attila, a Csujogató együttes vezetője és Raffai Judit, az Etnocamp szervezője voltak. A be­szélgetés házigazdája Beszédes Va­léria, a JMMT néprajzi szakosztá­lyának vezetője volt. Népművésze­tünk gondjaival, a népszerűsítő néprajzzal, az eltávozott népzené­szek és népi táncosok után támadt űrrel, a­hogyan most kérdéseivel foglalkozó beszélgetésről a jövő heti kilátóban számolunk be. 1992. október 30., péntek A ZÁRLAT KÖVETKEZMÉNYEKÉNT Valószínűleg elmarad a FEST Belgrád büszkeségei, a nem­zetközi színházi, zenei, könyv- és filmrendezvények az összes igye­kezet ellenére kíméletlenül tükrö­zik, milyen helyzetbe jutott a nemzetközileg el nem ismert or­szág. Súly­át az alkotók, művészek, kulturális dolgozók tudják talán a legjobban felmérni, és értékelni, milyen következményei lesznek a szellemi fagynak, amelyet a nem­zetközi kapcsolatok megszakadása idéz elő. Azokat, akik ennek az ál­datlan helyzetnek a létrehozásán állítólagos nemzeti érdekekből munkálkodtak — de nem hajlan­dók bevallani —, a művészet, a kultúra, a tudomány ügye egyál­talán nem érdekű, csak a hatal­mon maradással törődnek. Az ön­teltséget jellemző, „a nemzet én vagyok”, az „utánam az özönvíz” felfogás vakságában önmagukon kívül semmivel sem törődnek iga­zán. A nemzetközi rendezvények szervezői kétségbeesetten igyekez­nek megőrizni a folytonosság lát­szatát. A BITEF hazai előadások­kal töltötte meg a műsorát, a RE­­MUS-nak nagyon kevés külföldi vendége volt, a könyvvásáron mindössze négy külföldi kiadó szerepelt. A FEST viszont feladta a küzdelmet, nem áltatja magát és a közönséget, bevallotta, hogy te­­hetetlen az akadályok előtt- A szervezőket a producerek nem­zetközi konferenciája emlékeztet­te, hogy a nemzetközi büntetőin­tézkedések még tartanak. Nem léteznek olyan kommunikációs kapcsolatok, hogy a filmeket be lehetne szerezni és a fővárosba szállítani. Egyetlenegy producer sem hajlandó megfelelő biztosítás nélkül kölcsönadni a filmjét, Ju­goszlávia (Szerbia és Crna Gora) számára viszont egyetlenegy tár­saság sem hajlandó semmit sem biztosítani. A film sem kivétel. Ezért valószínűleg nem lesz a jövő év elején FEST. Vojislav Voki Kostic, a FEST szervezőbizottságának elnöke a NIN-ben azt mondta, hogy nem tartozik a beképzelt politikusok közé, akik úgy vélik, hogy a mennyei Szerbiában élünk, és nincs szükségünk a világgal való kommunikációra. Tudatában van, milyen a valóság, és meggyő­ződése, hogy ha nem lehet méltó­ságteljes FEST ’93-at szervezni, akkor elmarad a nemzetközi fesz­tivál. A FEST-nek csak az eddigi színvonal és tekintély mellett van értelme. Ezen nem változtat, hogy véle­ményével egyetért-e valaki, vagy nem. Az sem, hogy a tömegtájé­koztatási eszközök megbízatásuk­kal összhangban igyekeznek fel­fújni, ha valamelyik hazai cím az alkotó ismeretsége vagy valame­lyik külföldi koproducer révén a zárlat ellenére eljut a nemzetközi fesztiválokra, és esetleg még díjat is nyer, így volt ez azelőtt is, de akkor rövid hírben intézték el a lapok, a televízió pedig sokszor el is hallgatta. Az olyan nagy feszti­válok, mint a cannes-i vagy a ve­lencei, a tekintélyes nemzetközi elismerések, mint a Felix vagy az Oscar, nem hajlandók megszegni az ENSZ határozatát. Jugoszlávia kénytelen lesz megvárni a zárlat feloldását. Ez természetesen nem kiseb­bíti a sikert aratott filmek érté­két, csak azt jelzi, hogy a politi­ka még ily módon is manipulál a filmmel. Filmen kívüli okokból egyszeriben nem tesz többé kü­lönbséget az elismerések fajsúlya között: igyekszik kiegyenlíteni azt, amiből van mintegy 300, a néhány világ viszonylatban való­ban nagy fesztivállal vagy elis­meréssel. A FEST érthető okokból ma­rad el. Bármennyire kellemetlen a hiánya, a szervezőket nem lehet hibáztatni érte. Egyedül az kell az első pillanatban némi kételyt, hogy a Vreme szerint a három legnagyobb magánforgalnazó, a Tuck Vision, a First Production és az M-film (azelőtt M Export- Importnak hívták) november vé­gén a legújabb filmjeiből szemlét rendez Belgrádban. Valószínű azonban, hogy a produkciók na­gyobb része nem érdemel külö­nösebb említést. Aligha lesz annyi színvonalas filmjük, hogy össze le­hetett volna állítani belőlük a FEST műsorát. (!) ek Az Újvidéki Színház 1992. novemberi műsora 1992. 11.5. John Steinbeck: Lennie (Egerek és emberek) bemutató 19.30 Rendező: Kovács Frigyes 1992.11.6. Mariott­ Foot: Csak semmi szex, kérem Rendező: Kovács Viktor A becsei Művelődési Központ vendégjátéka 19.30 1992.11.10. John Steinbeck: Lennie (Egerek és emberek) Rendező: Kovács Frigyes 19.30 1992.11.12. John Steinbeck: Lennie (Egerek és emberek) Rendező: Kovács Frigyes 19.30 1992.11.16. Müller Péter: Szomorú vasárnap Rendező: Soltis Lajos kisszínpad 19.30 1992.11.17. Tersánszky J. Jenő: Kakuk Marci Rendező: Soltis Lajos 19.30 1992. 11.18. Jan Anouilh: Női zenekar Rendező: Voja Soldatovic kisszínpad 19.30 1992.11.24. John Steinbeck: Lennie (Egerek és emberek) Rendező: Kovács Frigyes 19.30 1992.11.26. Müller Péter: Szomorú vasárnap Rendező: Soltis Lajos kisszínpad 19.30 1992.11.27. Vendégeink - Németh István Klubest kisszínpad 19.30

Next