Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)
1992-10-30 / 299. szám
10 MŰVELŐDÉS Bezárult a könyvvásár A hiányosságok listája a hosszabb Noha Nebojša Maljković, a köztársasági kormány alelnöke szerint az idei, sorrendben 37. belgrádi nemzetközi könyvvásár azt igazolta, hogy „a szerb nemzet megtörhetetlen” és „akkor tart ki a leginkább, amikor a legnehezebb időket élt”, Ognjen Jakičević, a Jugoszláv Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke szerint pedig „megtörtént a csoda”, azaz a rendezvény bebizonyította életképességét, az igazság az, hogy ha az eredmények, a tervek és a hiányosságok listáját összevetjük, nyilvánvaló, hogy az utóbbi a leghosszabb. Az eredmények: az idei könyvvásáron körülbelül 130 kiadó mutatta be köteteit, mintegy 1500 új kiadványt láthatott a mintegy 180 000 érdeklődő. Az Andric-jubileum alkalmából a Nobel-díjas író összegyűjtött művei is kiállításra kerültek, s megjelent a nemrégi ben elhunyt Borislav Pekić utolsó, kéziratban megtalált műve, A brit birodalom szentimentális történelme is. A rendszámok azonban mind hozzávetőlegesek. A részt vevő kiadóké is, arról nem is szólva, hogy a külföldiek, a legnagyobbak és legvonzóbbak elmaradtak. A megjelentetett 1500 könyv sem egészen biztosan 1500 (optimista becslések szerint ezzel a megszorítással tüntetik fel), de ha annyi, vagy egy-két százzal több is volna, tény, hogy két évvel ezelőtt még 4000 új könyvről beszélhettünk. És arról is, mennyi könyv kelt el egykor ott, a helyszínen, az írott szó kedvelőinek hozzáférhető áron. Tovább boncolgatva a fend eredményeket: az Andric-évforduló alkalmából húsz kötet kiadását tervezték (ezt már csak négy kiadó ígérhette, közös vállalkozásban), ebből az idén csak öt kerülhetett az olvasó kezébe, Pekic utolsó regénye pedig mindössze 3000 példányban jelent meg! Körülbelül egy éve már, amikor a Mladinska knjiga (a korábbi könyvvásárok rendszeres részvevője) postán utolára értesítette klubjának tagjait, hogy a háború, a postai kapcsolatok megszakadása miatt többé nem küldheti el katalógusait, s egy időre sajnálattal fel kell mondania a további együttműködést. Amelynek lényege egyébként az volt, hogy a klub tagjai katalógus útján negyedévente értesülhettek a legújabb kiadványokról (itt jelentek meg Borislav Pekic művei is többek között), a mellékelt szelvény révén postán rendelhették meg a kívánt köteteket — kedvezményes áron. Azzal, hogy a Mladinska knjiga időről időre különféle ajándékkal is kedveskedett az olvasóknak. Az idei könyvvásáron már katalógus sem igen akadt, egy értékes kötet ára pedig egy jobb havi fizetés összegét is meghaladta. Az idén először nem közvetítették a könyvvásár ünnepélyes megnyitóját, s elmaradt a nagy pompával behirdetett díjátadás is az évtized legjobb regényéért. A televízió indolens magatartása miatt. A legnépszerűbb médium éppen akkor feledkezett meg a legjobban a könyvről, amikor pedig annak a legnagyobb szüksége lett volna a népszerűsítésre. Azt is megjegyezték az újságírók, hogy nemigen volt lacikonyha, sörösbódé sem. A szemfüles magánvállalkozók idejekorán kiszagolták, hogy az idén nem lesz üzlet a könyvcsarnok előtt tanyázni. Mert az a 180 000 látogató sem volt egészen 180 000, legfeljebb a fele, és több nemzet is elmondhatja: ők — ami a könyvkiadást illeti — kevésbé megtörhetetlenek, lévén, hogy a szerb nyelvű kiadványokon kívül csak néhány magyar könyv került a standokra. A románok, ruszinok, szlovákok és a többiek pénz és lehetőségek híján meghatározatlan időre elmaradtak. p. k. k. MAGYAROK AZ NSZK-BAN Hírválaszték Szabó István Álmodozások kora (1964) és Kovács András Falak (1967) című filmjét október 27-én műsorra tűzte a berlini Haus Ungarn a Kelet filmkultúrája és filmkultusza című sorozatában. *** Tábori György kapta meg az idén — életművéért - a legjelesebb német irodalmi kitüntetést, a darmstadti Német Nyelvi és Költészeti Akadémia Büchner-díját. Ő az első külföldi, akit a díj alapítása (1949) óta erre érdemesítettek. Tábori György Hitler hatalomra jutásának 50. évfordulójára írt Jubileum című darabját - ősbemutatója 1983-ban Bochumnban a szerző rendezésében volt — Berlinben most a kacskaringós elnevezésű „Carrousel Sfieater an der Parkaue” vitte színre. A darab hangjátékváltozatát a RIAS Berlin rádióállomás sugározta, Jörg Jannings rendezésében. *** Tábori György Weisman and Copperface című darabját a (volt kelet) berlini Maxim Gorkij Theaterban játsszák. Ősbemutatója a bécsi Burgtheaterban volt 1990. március 13-án; Csehszlovákiában és Belgiumban is színre viszik. A Gorkijban volt Tábori ismert szerzőtől kölcsönzött című Mein Kampójának a németországi bemutatója is. *** A berlini Haus Ungarn ban, a volt Magyar Kultúra Házában felolvasó esttel ünnepelték meg Günther Denke (volt kelet) német költő és műfordító 70. születésnapját október 28-án. Denke többek között Vörösmarty Mihály, Ady Endre, József Attila, Szabó Lőrinc, Vas István, Garai Gábor, Orbán Ottó és Kalász Márton verseit fordította németre. Az est műsorvezetője Kárpáti Pál volt. *** Kálmán Imre operettkirály születésének 100. évfordulója alkalmá ból a Haus Ungarn ban október 30- án levetítették a Csárdáskirálynőt, Szinetár Miklós filmjét. T-n Magyar Szó Csak kemény tél ne legyen! Szabadkán még nincs megoldva az iskolák fűtőolajjal való ellátása Van olyan szülő, aki a reggeli órákban felhívja az iskolát, és megkérdezi: fűtenek-e, mert ha hideg van a tanteremben, el sem küldi gyerekét az iskolába. A közelmúltig a szülőkben fel sem merült a hűvösebb reggeleken, hogy esetleg hideg tanterem várja gyermekeiket. Eddig az iskolák már a tanévkezdés előtt beszerezték a szenet, a fát, a fűtőolajat, s nyugodtan várták a fűtési idény megkezdését. Az idén főképp azok az iskolák, amelyek fűtőolajjal melegítenek, aggodalommal tekintenek a közelgő télre. Szabadkán 16 általános és 3 középiskolában melegítenek fűtőolajjal. Takarékoskodva, de már fűtenek ezekben az oktatási intézményekben. A fűtőolajjal való ellátás azonban akadozik. Mint ahogy Tiberije Kopilovictól, a községi végrehajtó tanács tagjától megtudtuk: a múlt héten 18 000 liter fűtőolajat szállított le a NAP kőolajipari vállalat a szabadkai oktatási intézményeknek, ezt hét-nyolc általános iskola között osztották el. Egy komolyabb tél esetén ez egy hétre elegendő mennyiség. A középiskolák még nem kaptak fűtőolajat. Az építőipari középiskolában például - Pajo Beslié igazgató elmondása szerint - 7-10 napra elegendő mennyiség áll rendelkezésükre, ami még a múlt télről maradt meg-Felmerül a kérdés: mi lesz, ha az oktatási intézmények nem tudnak fűteni, jéghideg tantermekben ülnek a gyerekek, vagy módosítják a téli szünidő időpontját, esetleg kényszerszünet lesz? Tiberije Kopilovic elmondta: a község nem dönthet a tanítás szüneteltetéséről, ez a köztársasági oktatási minisztérium hatáskörébe tartozik. Ha esetleg nem lesz fűtés az oktatási intézményekben, a minisztériummal közösen szabályozni kell a kérdést, mert a diákok nem élhetnek hideg tantermekben. Konkrét minisztériumi utasítás arról, hogyan kell eljárni ilyen esetben, még nincs. A tervek szerint ez remélhetőleg így lesz, novemberben a fűtőolaj beszerzésében az oktatási intézmények előnyt élveznek. Egyébként a fűtőolajat köztársasági szinten osztják el. Néhány szabadkai általános iskolában szénnel, fával fűtenek. Már október elején befizették a szükséges összeget, de egy-két létesítmény esetében akadozik a leszállítás Az Ivó Lola Ribar Általános Iskola négy épületben működik. A Szalay-féle iskolában szénnel, fával fűtenek, a másik három helyen pedig fűtőolajjal melegítik a tantermeket. A kelebiai épületben az első félév végéig elegendő lesz a rendelkezésre álló fűtőolaj. A napokban várnak a másik két iskolaépület számára bizonyos mennyiséget. Takarékosan gazdálkodnak a meglevő fűtőolajjal, s mint ahogy Kocsis Mihály, az Ivó Lola Ribar iskola igazgatója elmondta, a szülőknek melegebben fel kell majd öltöztetniük iskolás gyermeküket. Summa summarum: most, október végén még mindig bizonytalan, hogy kielégítő lesz-e az iskolák fűtőanyaggal való ellátása. Bízzunk abban, hogy az illetékeseknek sikerül annyi tüzelőanyagot szerezniük, hogy nem lesznek jéghidegek a tantermek, s reménykedjünk: talán enyhe lesz a tél. Ш. 1c. A JMMT évi közgyűlése A JMMT szombaton, november 7-én 11 órai kezdettel tartja első rendes évi közgyűlését az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület telepi székházában (József Anita u. 16.). Napirenden szerepel többek között a vitaindító a Társaság további munkájáról, az új tiszteletbeli tagok megválasztása, a társasági nívódíj kiosztása stb. Tévébemondók kerestetnek Audíciót hirdet a Hungária Televízió Az alakulóban levő Hungária Televízió audíciót szervez a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Vajdaságban. A vajdasági audíciót 1992. november elsején, vasárnap délelőtt 10 órától 18 óráig rendezik meg a szabadkai Szabadegyetem 3. emeletén. (Cím: Jovan Nenad cár tér 15.) Főként olyan 18 éven felüli fiatal lányok jelentkezésére számítanak, akik vállalni tudnak féléves tiszteletdíjas budapesti munkát, állandó ott-tartózkodással. Hogyan tovább a háború után népművészetünkkel? Hogyan tovább a háború után népművészetünkkel? címmel szerda este a szabadkai Népkörben vitaestet tartottak a JMMT szabadkai alosztálya és a Magyar Szó szervezésében. A vitaest részvevői Dudás Anikó, az Újvidéki Rádió népzenei szerkesztője, Kovacsev Olga, a Zentai Múzeum művészettörténésze és az Etnocamp szervezője, Laczkó Illés, a Népkör néptáncosainak vezetője, Varga Attila, a Csujogató együttes vezetője és Raffai Judit, az Etnocamp szervezője voltak. A beszélgetés házigazdája Beszédes Valéria, a JMMT néprajzi szakosztályának vezetője volt. Népművészetünk gondjaival, a népszerűsítő néprajzzal, az eltávozott népzenészek és népi táncosok után támadt űrrel, ahogyan most kérdéseivel foglalkozó beszélgetésről a jövő heti kilátóban számolunk be. 1992. október 30., péntek A ZÁRLAT KÖVETKEZMÉNYEKÉNT Valószínűleg elmarad a FEST Belgrád büszkeségei, a nemzetközi színházi, zenei, könyv- és filmrendezvények az összes igyekezet ellenére kíméletlenül tükrözik, milyen helyzetbe jutott a nemzetközileg el nem ismert ország. Súlyát az alkotók, művészek, kulturális dolgozók tudják talán a legjobban felmérni, és értékelni, milyen következményei lesznek a szellemi fagynak, amelyet a nemzetközi kapcsolatok megszakadása idéz elő. Azokat, akik ennek az áldatlan helyzetnek a létrehozásán állítólagos nemzeti érdekekből munkálkodtak — de nem hajlandók bevallani —, a művészet, a kultúra, a tudomány ügye egyáltalán nem érdekű, csak a hatalmon maradással törődnek. Az önteltséget jellemző, „a nemzet én vagyok”, az „utánam az özönvíz” felfogás vakságában önmagukon kívül semmivel sem törődnek igazán. A nemzetközi rendezvények szervezői kétségbeesetten igyekeznek megőrizni a folytonosság látszatát. A BITEF hazai előadásokkal töltötte meg a műsorát, a REMUS-nak nagyon kevés külföldi vendége volt, a könyvvásáron mindössze négy külföldi kiadó szerepelt. A FEST viszont feladta a küzdelmet, nem áltatja magát és a közönséget, bevallotta, hogy tehetetlen az akadályok előtt- A szervezőket a producerek nemzetközi konferenciája emlékeztette, hogy a nemzetközi büntetőintézkedések még tartanak. Nem léteznek olyan kommunikációs kapcsolatok, hogy a filmeket be lehetne szerezni és a fővárosba szállítani. Egyetlenegy producer sem hajlandó megfelelő biztosítás nélkül kölcsönadni a filmjét, Jugoszlávia (Szerbia és Crna Gora) számára viszont egyetlenegy társaság sem hajlandó semmit sem biztosítani. A film sem kivétel. Ezért valószínűleg nem lesz a jövő év elején FEST. Vojislav Voki Kostic, a FEST szervezőbizottságának elnöke a NIN-ben azt mondta, hogy nem tartozik a beképzelt politikusok közé, akik úgy vélik, hogy a mennyei Szerbiában élünk, és nincs szükségünk a világgal való kommunikációra. Tudatában van, milyen a valóság, és meggyőződése, hogy ha nem lehet méltóságteljes FEST ’93-at szervezni, akkor elmarad a nemzetközi fesztivál. A FEST-nek csak az eddigi színvonal és tekintély mellett van értelme. Ezen nem változtat, hogy véleményével egyetért-e valaki, vagy nem. Az sem, hogy a tömegtájékoztatási eszközök megbízatásukkal összhangban igyekeznek felfújni, ha valamelyik hazai cím az alkotó ismeretsége vagy valamelyik külföldi koproducer révén a zárlat ellenére eljut a nemzetközi fesztiválokra, és esetleg még díjat is nyer, így volt ez azelőtt is, de akkor rövid hírben intézték el a lapok, a televízió pedig sokszor el is hallgatta. Az olyan nagy fesztiválok, mint a cannes-i vagy a velencei, a tekintélyes nemzetközi elismerések, mint a Felix vagy az Oscar, nem hajlandók megszegni az ENSZ határozatát. Jugoszlávia kénytelen lesz megvárni a zárlat feloldását. Ez természetesen nem kisebbíti a sikert aratott filmek értékét, csak azt jelzi, hogy a politika még ily módon is manipulál a filmmel. Filmen kívüli okokból egyszeriben nem tesz többé különbséget az elismerések fajsúlya között: igyekszik kiegyenlíteni azt, amiből van mintegy 300, a néhány világ viszonylatban valóban nagy fesztivállal vagy elismeréssel. A FEST érthető okokból marad el. Bármennyire kellemetlen a hiánya, a szervezőket nem lehet hibáztatni érte. Egyedül az kell az első pillanatban némi kételyt, hogy a Vreme szerint a három legnagyobb magánforgalnazó, a Tuck Vision, a First Production és az M-film (azelőtt M Export- Importnak hívták) november végén a legújabb filmjeiből szemlét rendez Belgrádban. Valószínű azonban, hogy a produkciók nagyobb része nem érdemel különösebb említést. Aligha lesz annyi színvonalas filmjük, hogy össze lehetett volna állítani belőlük a FEST műsorát. (!) ek Az Újvidéki Színház 1992. novemberi műsora 1992. 11.5. John Steinbeck: Lennie (Egerek és emberek) bemutató 19.30 Rendező: Kovács Frigyes 1992.11.6. Mariott Foot: Csak semmi szex, kérem Rendező: Kovács Viktor A becsei Művelődési Központ vendégjátéka 19.30 1992.11.10. John Steinbeck: Lennie (Egerek és emberek) Rendező: Kovács Frigyes 19.30 1992.11.12. John Steinbeck: Lennie (Egerek és emberek) Rendező: Kovács Frigyes 19.30 1992.11.16. Müller Péter: Szomorú vasárnap Rendező: Soltis Lajos kisszínpad 19.30 1992.11.17. Tersánszky J. Jenő: Kakuk Marci Rendező: Soltis Lajos 19.30 1992. 11.18. Jan Anouilh: Női zenekar Rendező: Voja Soldatovic kisszínpad 19.30 1992.11.24. John Steinbeck: Lennie (Egerek és emberek) Rendező: Kovács Frigyes 19.30 1992.11.26. Müller Péter: Szomorú vasárnap Rendező: Soltis Lajos kisszínpad 19.30 1992.11.27. Vendégeink - Németh István Klubest kisszínpad 19.30