Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)
1992-11-15 / 315. szám
1992. november 15., vasárnap szeretett fiunk ii MEGEMLÉKEZÉS MEGEMLÉKEZÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS GYÁSZJELENTÉS MEGEMLÉKEZÉS MEGEMLÉKEZÉS November 21-én lesz 10 éve, hogy itt hagyott bennünket szeretett édesanyánk, anyósunk, nagymamánk és dédmamánk Ez úton mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak és ismerősöknek, akik szeretett testvérünket utolsó útjára elkísérték Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy 1992. X. 22-én, rövid, súlyos betegség után elhunyt szeretett jó férjem, édesapám Fájó szívvel jelentjük rokonainknak, a szomszédoknak és ismerősöknek, hogy 6 hónapja annak a fájó napnak, amikor a halál elragadta drága jó szívű édesanyám Osztrugónál* Mária (1982-1992) Lelki üdvéért 1992. XI. 21- én, 7.30 órakor gyászmisét szolgáltatunk a palicsi templomban. Palics, 1992. XI. 15. Gyászoló szerettei MEGEMLÉKEZÉS November 18-án lesz egy éve, hogy a hideg sír fedi azt, akit nagyon szerettünk, drága jó férjemet, édesapámat, apósomat és a nagyi alól Fehér János nyugdíjast A te szíved nem fáj többé, csak a miénk sír mindörökké, a sors oly mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha. A mi szívfájdalmunk csak akkor szűnik meg, ha újra találkozunk. Temerin, 1992. XI. 15. Gyászoló család: felesége, Borbála, leánya, Irénke, veje, Róbert és unokája, Balázska MEGEMLÉKEZÉS November 18-án lesz szomorú két éve, hogy nincs többé közöttünk az, akit nagyon szerettünk Molnár László Az ő szíve pihen, a miénk vérzik, mert a fájdalmat csak a földiek érzik. Kispiac, 1992. XI. 15. Szerettei MEGEMLÉKEZÉS Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy azt, akit mindannyian nagyon szerettünk ifj Csurgó Károly 1992. X. 12-én 34 éves korában búcsúszó nélkül elragadta a kegyetlen halál. A munkád végzésére mentél el. Nem gondolva, hogy soha többé nem térsz vissza. Megállt egy áldott szív, ki élni vágyott, tele reménnyel és boldog jövővel, ami minden romba dőlt. Maradt a nagy bánat, egy virágos sírhalom, szemünkben könny, szívünkben örök fájdalom. Gyászolja unokaöccse, Laci, ángya, Gizi, unokatestvérei. Renáta Attila és Karcsi Kovács Zoltánra (1990. XI. 15.- 1992. XL 15.) Újvidék, 1992. XI. 15. Szerettei KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Fájdalommal megtört szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága, jó feleségemet, édesanyánkat, anyósunkat és édes mamikánkat Nagy Abonyi Honát (1932-1992) elkísérték utolsó útjára, sírjára koszorút és virágot helyeztek, valamint részvétnyilvánításukkal fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Köszönetet mondunk a rokonoknak, jó barátoknak, szomszédoknak és mindazoknak, akik a nehéz percekben mellettünk álltak. Köszönet a hajdújárási plébános úrnak, és a kántomének a szép búcsúztatásért. Köszönet mindazoknak, akik életében ismerték, tisztelték és szerették. Munka és küzdelem volt az élete, legyen könnyű a pihenése. Szerető szívünkben örökké élni fog. Hajdújárás, 1992. XI. 15. A gyászoló család MEGEMLÉKEZÉS November 5-én múlt egy éve, hogy örökre elment tőlünk az, akit nagyon szerettünk Toldi István Egy sír drága lakója vagy, mégis itt vagy velünk,mert nem Te haltál meg, csak a tested pihen. Kanizsa, 1992. XI. 15. Szerettei VÉGSŐ BÚCSÚ Fájó szívvel búcsúzunk szeretett testvérünktől, aki hosszú, súlyos betegség után, 1992. X. 31-én, 44 éves korában elhunyt Bábinszki Ferenc Távozásával mély szomorúságot és fájdalmas emléket hagyottjóságát és szeretetét- amíg élünk nem feledjük, örökre szívünkbe zárjuk. Gyászoló testvérei, családjaikkal Dobó János nyug. borbély mester (1915-1992) Kanizsa, 1992. XI. 15. A gyászoló család GYÁSZJELENTÉS Szomorú és fájó szívvel jelentjük, hogy szeretett feleségem, édesanyánk, anyósunk és nagymamánk 1992. X. 24-én elhunyt Kormos (Andróczki) Julianna (1919-1992) „Csak egy lénnyel van [kevesebb Mint tegnap volt, S nekünk úgy tűnik: Az egészvilág kihalt. Itt állunk ahol rajtad a sírhalma kél. Messzebb vagy mégis a világ (legvéginél..." Köszönet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérték. Kishegyes, 1992. XI. 15. A gyászoló család KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mély fájdalommal jelentem, hogy szeret»"!! férjem Harangozó Lajos bognár (1926-1992) hirtelen elhunyt. Köszönetet mondok mindazoknak, akik fájdalmamban osztoztak. Feketics, 1992. XI. 15. Bánatos, gyászoló felesége KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik szeretett, jó édesapám, apósom, nagyapám Oláh József (1927-1992) temetésén megjelentek, koszorú- és világadományukkal és részvétnyilvánításukkal mély fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetet mondunk az orvosoknak, ápolóknak, gondozóknak és szomszédoknak odaadó segítségükért. Emlékét megőrizzük. Horgos, 1992. XL 15. A gyászoló család Fehér Ferenc (1950-1992) Ezúton mondunk hálás köszönetet a testvéreknek, rokonoknak, szomszédoknak, barátoknak, munkatársaknak, a Potisje munkaszervezetnek, Bori óvónéninek, dr. Lehoczki Annamária kezelőorvosának az önzetlen segítségért, és hogy a nehéz órákban mellettünk voltak. Köszönet a világadományokért, részvétnyilvánításokért, és hogy szeretett halottunkat utolsó útjára elkísérték. Ada, 1992. XI. 15. Gyászoló felesége, Rózsa és kisfia. Érik MEG EMLÉKE/ÉS Romhányi Erzsébet (1898-1991) November 18-án lesz egy éve, hogy az örök hazába távozott, de amíg élünk, emléke szívünkben élni fog. Csóka, 1992. XI. 15. Szerettei MEGEMLÉKEZÉS November 18-án lesz három éve annak a felejthetetlen napnak, hogy drága, jó férjem, édesapánk, apósunk és nagyapánk Győre István (1931-1989) örökre itt hagyott bennünket. Pihen a hű szív, mely értünk dobogott, és a szorgos kéz, mely értünk oly sokat dolgozott. Emlékét szívünken őrizzük. Utrine. 1992. XI. 15. Szerettei MEGEMLÉKEZÉS Egy szomorú év múlt el azóta, hogy Vida Daróci Júlia nyug. újságíró nincs közöttünk. Emlékét örökre megőrizzük. Újvidék, 1992 XI. 15. Gyászoló család Vörös (Németh) Rozália (1910-1992) 82 éves korában kísértük utolsó útjára a szenttamási római katolikus temetőben és ott helyeztük örök nyugalomra. Emlékét örökké őrzi gyászoló leánya, Rozika MEGEMLÉKEZÉS Hat hónapja, hogy elvesztettük azt, akit nagyon szerettünk Tasi Balázst (1917-1992) Magyarcsernye, 1992. XI. 15. Örökké gyászoló szerettei: felesége, fia, menye, két lánya, két veje, unokái, unokaveje és két dédunokája MEGEMLÉKEZÉS November 12-én volt egy szomorú éve, hogy itt hagyott bennünket az, akit nagyon szerettünk Varga Mihály Az ő szíve pihen, a miénk vérzik, mert a fájdalmat csak a földiek érzik. Zenta, 1992. XI. 15. Szerettei MEGEMLÉKEZÉS Szomorú egy éve, hogy kegyetlen módon elvesztettük azt, akit nagyon szerettünk, a drága, jó édesapát, férjet, sógort, vejünket Mészáros József (1959-1991) „Remény, remény, mért vagyte szép virág? Téged nekünk az ég miért is rád? Azért-e csak? Hogy hervadandó kelyhed légyen, hová csalódás éjjelében szemünk harmatjai [hulljanak..." Gunaras, 1992. XI. 15. Gyászoló felesége, leánya, sógora, sógornője és fiuk, apósa és anyósa Varga Mihályt Megkínzott fáradt teste, dermedt földbe hullott, maradt a nagy bánat, egy virágos sírhalom. Szememben könny és az örök fájdalom. Zenta, 1992. XL 15. Nóra MEGEMLÉKEZÉS November 10-én múlt egy éve, hogy búcsúszó nélkül távozott közülünk Menda László (1961-1991) Gyógyíthatatlan a seb, amit a sors mért ránk."Állunk a sírodnál, könnyes szemmel, némán, nincs kinek elmondani, hiányod mennyire fáj. Emlékét örökre megőrizzük. Zenta, 1992. XI.15. Gyászolja édesanyja, édesapja és nővére családjával MEGEMLÉKEZÉS Szeptember 27-én hagyott itt bennünket Nagy Tibor (1961-1992) Megállt egy szív, ki élni vágyott, tele reménnyel és boldog jövővel, de a tragikus halál mindent összetépett, maradt egy néma sírhalom, szemünkben a könny, szívünkben a gyász, a riadalom és a szörnyű fájdalom. Gunaras, 1992. XI. 15. Édesapja, felesége és kisfia, Gergő KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mély fájdalommal jelentjük, hogy drága jó feleségem, édesanyánk, anyósunk, nagymamánk szerető szíve hirtelen megszűnt dobogni és dolgos keze örökre megpihent Barsi (Jáger) Mária (1931-1992) Köszönet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérték, sírját virággal, koszorúval borították, és mély fájdalmunkban velünk voltak. Amíg élt, szerettük, amíg élünk, soha nem feledjük. Topolya, 1992. XI 15. Gyászoló család Radek Győzőre (1987-1992) Öt éve, hogy itt hagytál bennünket. Az idő múlik, de a fájdalom és az üresség marad. Péteriévé. 1992. XI. 15. Szeretteid KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Fájdalommal jelentjük, hogy szeretett édesanyánk, nagyanyánk, dédanyánk és testvérünk Szabó (Cinege) Erzsébet (1902-1992) elhunyt. Köszönet mindazoknak, akik segítségünkre voltak, és utolsó útjára elkísérték. Emlékét szeretettel és kegyelettel őrizzük. Becse, 1992. XI. 15. A gyászoló család MEGEMLÉKEZÉS November 14-én múlt hat szomorú hónapja, hogy a MH-ban egy gyilkos kéz áldozata lett szeretett fiunk, bátyám, unokám Piri Géza (1973-1992) Megállt egy áldott szív, mely [élni vágyott, tele reménnyel és boldog [jövővel. De az élet tavaszán [elragadta tőlünk a halál. A temető felől jövő kósza szél, [mosolyát hozza felénk, és meg nem valósult álmairól [beszél. Számunkra nem maradt más,csak egy virágos sírhalom. Szemünkben könny. Szívünkben örök bánat és a fájdalom? Köszönet mindazoknak, akik megemlékeznek róla. Gyászoló édesanyja, nevelőapja, húga, Gabriella, nagyanyja és a család többi tagja MEGEMLÉKEZÉS Fájdalomtól megtört szívvel emlékezem rád, szeretett bátyám! Piri Giil (1973-1992) Talán holdfény, talán csillag. Talán napsugár vagy az égen. Mindig hazavárlak téged. Mint valaha régen. Állok sírodnál, könnyesszemmel némán Nincs kinek elmondani hogy hiányod mennyire fáj! Verbíca. 1992. XI. 15. Fájó szívű, soha nem feledő húgod. Gabriella November 12-én múlt egy szomorú éve, hogy elvesztettem drága, jó nevelő apámat Fájó szívvel emlékezünk Magyar Szó 25