Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)

1992-11-19 / 319. szám

12 TARKA OLDAL JÓ REGGELT Svájc és Svédország leszünk! - harsogták a szocialisták két évvel ezelőtt. S mi lett ígéretükből? Uralkodásuk két éve alatt nemhogy egy lépéssel közelebb, ha­nem több fényévnyi távolságra ke­rültünk az említett két országtól. Ott ugyanis már a jóléten túl az élet minősége a cél, nálunk meg abban sem lehetünk biztosak, hogy túléljük-e az előttünk álló éveket, vagy sem. Meg kell hagyni azonban, hogy két dologban mégiscsak „ha­sonlítunk” Svájcra. Abban, hogy ő sem tagja az ENSZ-nek. Svájc ugyan saját akaratából nem az, minket pedig kidobtak onnan, de ez nem tesz semmit. És abban, hogy mi is kezdünk bankállam lenni. Annyi a bank, mint égen a csillag. Igaz, hogy Svájcban nem történt még meg, hogy egy frankot is ellopott volna a bank, nem úgy, mint nálunk tet­te a polgárok több milliárd márká­ra rúgó devizabetéteivel, de a mi bankjaink mégis „százszorta job­bak” a svájciaknál, mert azok csu­pán 2-4 százalékos évi(!) kamatot fizetnek, a mieink viszont havi(!) 10-15 százalékot is le­rombolnak a devizára. Ezt csinálja utánunk Svájc és egyáltalán a világ! Most Panié kormányfő azzal rukkolt ki, hogy Kalifornia le­szünk. Azonmód ki kell javítanom a miniszterelnök urat. Nem leszünk, hanem már vagyunk. Tudniillik Kalifornia Amerikában van. Amerika pedig a korlátlan lehető­ségek országaként ismert széles e világon. Mi pedig „korlátlan lehetősé­gekben” nemcsak hogy utolértük, hanem messze felül is múltuk . Mert amit nálunk lehet (büntetlenül) csi­nálni, arról Amerikában még ál­modni sem mernek az emberek... s­r IDŐJÁRÁS Tegnap Nyugat-Európa fölül a ciklon átsodródott Németország és a Balti-tenger fölé- Az Alpokon át hideg légtömegek vonultak kontinensünk déli partvidékéig, és ennek következtében még egy ciklon keletkezett Olaszország, a Balkán-félsziget, Közép-Európa és Ukrajna fölött. Ezért tegnap Eu­rópa nagy részében felhős idő volt, helyenként esővel, záporral, zivatarral. Skandináviában to­vábbra is hideg idő volt, és hava­zott. A Brit-szigetek felé tegnap újabb nedves atlanti légtömegek vonultak, nagy esőzéseket és szelet idézve elő. Franciaországban és Spanyolországban a magas lég­nyomás következtében részben ki­derült: Vajdaságban ma mérsékelten felhős és száraz idő várható. Gyenge vagy mérsékelt, túlnyo­móan északi szél fúj. A reggeli hőmérséklet 2 és 4, a nappali 7 és 10 fok között alakul. Ma az egész országban mérsé­kelten vagy túlnyomóan felhős idő lesz, Crna Gorában és Szerbia déli térségében helyenként eső várható, a hegyvidékeken pedig havas eső, havazás. Az ország többi térségében száraz idő lesz. Gyenge vagy mérsé­kelt északi-északkeleti szél fúj. A reggeli hőmérséklet 2 és 7 fok kö­zött várható, a Crna Gora-i tenger­parton 10 fokig, a nappali hőmér­séklet 5 és 10 fok között, a déli ten­gerparton 15 fokig. Tegnap 13 órakor a hőmér­séklet a következőképpen alakult: Palics 8, Zombor 8, Kikinda 9, Becse 9, Zrenjanin 9, Újvidék 8, Versec 10, Sremska Mitrovica 9, Belgrád 9, Nl­š 15, Priština 12, Podgorica 12, Ulcinj 13, Budapest 7, Pécs 7, Szeged 9, Arad 9 és Szó­fia 11 fok. A SZABADKAI POSTA FELHÍVÁSA.­­ A szabadkai po­staforgalmi munkaszervezettől kapott tájékoztatás szerint no­vember 20-ától, azaz péntek délután 2 órától szombat estig kisebb fennakadások lehetsége­sek a telefonkapcsolatokban Zentán és a Zentához tartozó környező településeken, Tor­nyoson, Felsőnégyen és Kevi­­ben. (Az új telefonközpontot szerelik fel.) Kérik az előfizető­ket, hogy az említett időszakban minél kevesebbet telefonáljanak, hogy a szerelési munkálatok zökkenőmentesek legyenek. VMDK-KÖZGYŰLÉS ADÁN. - A Vajdasági Demokra­tikus Közösség adai körzeti szer­vezete szombaton, november 21-én, 18 órai kezdettel a város­háza tanácstermében tartja meg évi közgyűlését, amelyen részt vesz Ágoston András, a VMDK elnöke is. A közgyűlésen beszá­moló hangzik el a VMDK adai körzeti szervezetének tevékeny­ségéről, valamint a helyhatósági választásokról. Értékelik az ok­tatási bizottság munkáját is. Új vezetőségi tagok megválasztásá­ra is sor kerül. P. P. ERZSÉBET - a bizalmas A mai kedves ERZSÉ­BET nevünk óhéber erede­tű, és jelentése: bizalom. El­isabeth, Elizabeth, Jelizav­­eta és számtalan rövidített formában (Betti, Bettina, Elsa, Ella, Else, Ilse, Lilli, Lisa, Lisbeth) minden nyelvben elterjedt. Endre király Erzsébet nevű leánya óta - akit egyébként Holbe­in és Murillo képei örökí­tettek meg - minden Árpád­házi királylányt - és ez a nap Árpád-házi Szent Erzsé­bet emléknapja - így hívtak. Emlékére Nagy Lajos király az aacheni székesegyház mellett kápolnát építtetett Híres viselője volt a névnek Erzsébet angol királynő (1533-1603), akit Schiller Stuart Mária c. drámájában örökített meg. A budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzik Liezen-Mayer S. Szt. Erzsébet c. képét. KISKORÚ MENEKÜLTEK RABLÓTÁMADÁSA. - A zre­­njanini kerületi bíróságon rabló­­támadás elkövetésének a gyanú­jával eljárást indítottak három Borovo Naselje-i kiskorú ellen, akik menekültként tartózkod­nak a Bega menti városban. T. P., S. B. és I. D. a napokban be­mentek Gordana Ticának a Makszim Gorkij utcában levő üzletébe, mérgező permetet szórtak a tulajdonos szemébe, majd a pénztárból elvettek 15 000 dinárt. K. I. RABLÓTÁMADÁS ZRE­­NJANINBAN.­­ Rablótámadás gyanújával a zrenjanini kerületi bíróságon eljárást indítottak Szalma Ottó (25) és Slavica Da­­vidovic (40) zrenjanini lakosok ellen. Azzal terhelik őket, hogy ez év november 12-én a kora reggeli órákban bementek Új­házi Eszter lakásába, és elrabol­tak tőle 5000 dinárt. K. I. SZABAD FÓRUM ÚJVIDÉ­KEN.­­ A VMDK újvidéki kör­zeti szervezete pénteken, e hó 20-án, az Omladinski pokret u. 11. alatt megtartja Szabad Fóru­mát. A választásokról lesz szó, és ismertető hangzik el az EBEÉ- megfigyelőkről és tevékenysé­gükről. Megbeszélés lesz még az évi közgyűlés megtartásának idejéről, helyéről és módjáról. Mindenkit szívesen várunk. P. F. BUDAPESTI KIRÁNDU­LÁS.­­ Az FFKK tanulmányi ki­rándulása november 27-én lesz. A társasgépkocsi 27-én reggel 6 órakor indul Újvidékről, a Fo­rum Kiadóház elől. Temerin­ben, Becsén, Moholon, Zentán az autóbusz-állomáson felveszik az utasokat. Az első nap megte­kintik az Országos Széchenyi Könyvtárat, másnap pedig a Parlamentet. Visszaindulás szombaton 15 órakor, a Forum Szálló elől. A részvételi díj 10 000 dinár. A szállás 600 fo­rint. Jelentkezni lehet a 021/20- 737-es telefonon. (bi) HALÁLOS KIMENETELŰ LESZÁMOLÁS.­­ Két héttel az­után, hogy a Zombor és Bački Monostor közötti úton összecsa­pott két banda, belehalt sérülé­seibe a zombori Dragán Sturic (33). Az apatini Miljkovic Mili­­sav kétszer belelőtt pisztolyával. Miljkovicot előzetes letartózta­tásba helyezték. A.R. KÉZIGRÁNÁTOKKAL IJESZTGETTE A VENDÉGE­KET.­­ Zomborban szerdán elő­zetes letartóztatásba helyezték Mirko Rabulja (30) kulai mun­kást, mert november 17-én Zomborban, a Mari Royal kocs­mában ittas állapotban 5 kézi­gránáttal ijesztgette a vendége­ket. A kézigránátokat a borovói frontról hozta magával. A hely­színre érkezett rendőrök meg­akadályozták abban, hogy akti­vizáljon egyet. Házkutatáskor még egy kézigránátot találtak. A. R. MAJD NÉGYMILLIÓ DOLLÁROS KÁRTÉRÍTÉS.­­Egy floridai bíróság ítélete alap­ján a General Motors autógyár­nak 3,7 millió dolláros kártérí­tést kell fizetnie egy embernek, aki egy 1986-ban történt közle­kedési baleset alkalmával meg­bénult. Az illető egy Chevrolet (a General Motors által gyártott kocsi) hátsó ülésén ült, amikor az autó nekiütközött egy parko­ló kocsinak, és súlyosan megsé­rült; a bíróság szerint azért, mert a hátsó ülésen az autónak nem volt olyan biztonsági öve, amely a vállat is rögzíti. Az első ülésen ülők, akiknek a vállát is rögzítette a biztonsági öv, csak könnyebb sérüléseket szenved­tek. HETVEN CENTÉRT EL­ADTA GYERMEKÉT.­­ Egy szegény indiai asszony, akit a férje elhagyott, eladta egynapos csecsemőjét, 20 rúpiáért (70 cent). A kórház egy dolgozója vette meg, majd továbbadta egy takarítónőnek. Cinkos, aki hallgat... Miről ír a pénteki Tiszavidék ■ Újabb átirat érkezett Zentán nem tudnak elfo­gadható ellátást nyújtani az új menekülteknek, ha jönné­nek ■ Cinkos, aki hallgat Csókán különböző nyel­ven is szót értettek a pártve­zetők ■ Vétett-e Petőfi és Ady a szerb nép ellen?­­ Minden épkézláb em­bernek szavaznia kell S ha nem így lesz, sokat veszíthetünk ■ Kényszerszabadságon a zentai textilgyár dolgozói Mivel nincs gáz, azért van zűr ■ Közös, lónak mégsem túrós a háta? Az esetleges pártkoalíció­ról Kanizsán ■ Januárig lesz szén Egyelőre nem hidegek Adán a tantermek ■ A mélyszántás eddig nulla Üzemanyag - talán majd, ha fagy ■ Új termék a Ferminből Ételízesítő, melyre külföl­dön is fölfigyeltek ■ Prémium a napraforgó­ra ■ Kedvezmény a törzsve­vőknek A TILL market 10 száza­lékkal olcsóbb, ha... ■ Milyen hitelfeltételeket kínál a zentai szövetkezet Csütörtök 1992. november 19. Erzsébet napja VÍZÁLLÁS A DUNA kissé árad. Bécsnél 277 (+89), Pozsonynál 286 (+98), Budapestnél 200 (-4), Bezdánnál 116 (+16), Gombosnál 156 (-2), Újvidéknél 216 (-2), Slankamen­­nál 317 (+1), Zimonynál 380 (-4), Pancsovánál 393 (-1) cm. A TISZA kissé apad. Vásáros­­naménynál 308 (+199), Szolnok­nál 353 (+3), Szegednél 280 (-11), Zentánál 306 (-11), Becsénél 299 (-2), Titelnél 318 (-) cm. A SZÁVA kissé árad. Sremska Mitrovicánál 435 (-5), Belgrádnál 343 (0) cm. A TEMES kissé apad. Jaša Tomicnál 114 (0) cm. A víz hőmérséklete Újvidék­nél 8,4 fok, Zentánál 6,6 fok. Vízszintes: 1. Ta­szítja, 4. Hélium vegyjele, 6. Kalapban van, 7. Ilyen gyógyá­szat is van, 8. Táncra kéri, 10. Német teni­szező, Boris, 12. Belgrádi énekes, Minja, 16. Keresztül emeli, 18. Idő, 19. Vissza, rozspálinka, 20. Kötőszövet, 21. Érdekcsoportosulás, versenyosztály. Függőleges: 1. Vissza­ ház része, 2. Veszélyes kutya, 3. Volt válogatott kosa­razó, 4. Takarmány­­növény, 5. Tévesen írt, 7. Békét tenni, 9. KC, 11. Szalmájáról ismert, 13. Zupančič neve, 14. OM, 15. Ép­pen hogy, 17. Járom. Keresztrejtvény 1 6 8 12 16 18 20 2 3 —­­4 5 Be 7 9 Ц 10 11ш 13 14 15ш 17 19 21 Magyar Szó ­bi. A már készülnek a MIRK '93-ra Temerinben. Fog­tak az előkészületek a Kézimunkások és Gyűjtők Nemzetközi Kiállítására, melyet 1993. április 22-i és 25-e között szerveznek meg Temerin­ben, az I. helyi közösség védnöksége alatt. Tizennégy országból várnak gyűjteményeket, és a kézi­munkák mellett bizonyára tömeges lesz a nagyanyáink kalácsait és süteményeit bemutató kiállítás is. Képünk a bácsföldvári nők egyik régebbi kiállításán készült. November 20-án és 21-én a pacséri hobbisok, kézimunkások tartanak bemutató kiállítást a Moša Pijade iskolában. A kalács- és süte­mény-, valamint a tortasütők is bemutathatják remekeiket. Szívesen látják a vajdaság­i kiállítókat is. A legjobbak arany-, ezüst- és bronzjelvényt kapnak a Vajdasági Gyűjtők Szövetségétől. 1992. november 19., csütörtök (1.) A POLGÁRI ISKOLA Magyarországon a polgári iskolát az 1868. évi XXXVIII. évi t. c., a népiskolai törvény szervezte meg. A polgári iskola felállítását a XIX. század közepén az abszolutizmus korszaka után beállt és teljesen megváltozott életviszonyok tették szüksé­gessé. A jobbágyság megszüntetésével eltűnik a választófal jobbágy és nemes között, a paraszt és úri osztály közé természetszerűleg ékelődik be a polgárság, amely a most már egyforma jogokkal és kötelezettségek­kel egyszerre megteremtette a maga­biztos helyét a társadalomban. A polgárság csakhamar megérezte, hogy a társadalomban nyert helyét csak úgy tudja magának biztosítani, fenntartani, ha tudását megfelelő is­kolában magasabb fokra emeli. Olyan típusú iskolára volt szüksége, amely az iparban és a kereskedelemben, a mezőgazdaság terén munkál­kodóknak olyan ismereteket nyújt, melyeket a gyakorlatban értékesít­hetnek és az önképzéshez szükséges biztos alapot is megadja, egyszóval, amely művelt polgárokká neveli őket. A már régóta fennálló két intézménynek: a népiskolának és a közép­iskolának határozottan jellemezhető célja volt. A népiskola a minden ál­lampolgártól megkövetelhető műveltségi elemeket akarta megadni; nem többet, mint amennyi az adott társadalomban mindenkinek szük­séges, de arra aztán a törvény erejével mindenkit rákényszerített. A kö­zépiskola az állam, a társadalom, az egyház vezető elemeinek a nevelésé­re szolgált, és éppen ezek szervezték meg azt a maguk számára: legelő­ször az egyház, később a társadalom és az állam. Mindkettő általános ne­velő iskolatípus; a népiskola a műveltségi szükségletek minimumát, a középiskola a műveltségi követelményeknek akkor korszerű maximu­mát volt hivatva szolgálni.­­ A polgárságnak a gimnázium - bár nagyra becsülte az egyetemre elő­készítő iskolát - nem felelt meg, mert latin tanítása nélkül gyakorlati ér­tékű reáltárgyakat óhajtott tanulni. Az e tárgyak megismerése iránti tö­rekvés hozta létre Magyarországon a gyakorlati irányú, két tagozatú, 6 évfolyamból álló reáliskolát már 1850-ben, mely alsó tagozatában (3 osz­tály) hivatva lett volna az ipari és kereskedelmi érdekeket szolgálni, va­gyis tanulóit a gyakorlati életre előkészíteni; felső tagozatának bevallott célja az volt, hogy a műegyetemre (akkoriban mérnöki iskola) készítse elő növendékeit. Ez a reáliskola azonban nem felelt meg a létesítésekor hozzá fűzött várakozásnak, hiszen a gimnáziummal együtt az egyetemnek, a tudomá­nyos pályákra készülőknek lett előkészítő iskolájává. A gyors fejlődésnek indult polgárság csakhamar sürgetni kezdte a maga iskoláját, amely nélkül a kívánt haladáshoz szükséges ismereteket nem szerezhette meg. A népiskola igen hiányos és csekély ismereteket adott, a gimnázium, majd a reáliskola sok évfolyamával, melyekben a tantárgyak a holt latin és a görög nyelv tanításával csak úgy nyújtottak kerek, egész ismeretkört, ha valaki azokat összes évfolyamaiban végezte el, s akkor is olyan általános tudást, amilyenre az ipar, kereskedelem és VIRÁG GÁBOR: Volt egyszer egy középiskola... A topolyai polgári iskola története 1909-1944 a mezőgazdaság szolgálatában, a gyakorlati pályán működőknek egyál­talában nem volt szükségük. Nagy volt tehát az oktatási űr a népiskola (elemi) és a tudományos pályára előkészítő középiskola között - az ipariskolákat létrehozó tör­vény csak 1884-ben jelenik meg -, ezért szükség volt olyan iskolára, mely tantárgyaival - klasszikus műveltség nélkül - általános műveltséget adjon s a reáltantárgyakat tanítsa. A két határiskola, a nép- és középiskola közé kellett­­ nyugati mintá­ra - beépíteni a polgárság követelményeinek megfelelő nevelési intéz­ményt, a polgári iskolát. Magyarországon a polgári iskolai cél legilletékesebb meghatározója Csengery Antal volt. 1868 előtt Csengery volt az, aki a polgári iskolának a legnagyobb propagandát csinálta. A Polgári iskola c. értekezésében ezeket írja: „Van a nemzetnek egy nagy osztálya, amelynek szellemi szükségletét az elemi oktatás távolról sem elégíti ki, az az oktatás pedig, mely a felsőbb okta­tásra készít elő, túlszárnyalja, amelynek módja is, akarata is van tovább tanítani gyermekét, mint a szegényebb, kevésbé művelt néposztályok­nak, de a tanításban rövid idő alatt akar célt érni, mint azok, akik tudo­mányos pályákra készítik elő gyermekeiket, amelynek ennélfogva a népiskola kevés, a gimnázium és a reáliskola meg sok. A nemzet e nagy osztálya számára is gondoskodni megfelelő tanintézetekről oly feladat, melyet ma már egy nemzet sem téveszthet szem elől közoktatási rend­szerének megállapításánál. ” A közoktatásügyi bizottság őt, Csengeryt bízta meg az általa indítvá­nyozott új iskola szervezetének elkészítésével. A bizottság a polgári isko­láról benyújtott javaslatát teljes egészében, minden változtatás nélkül el­fogadta, s az 1868-as népiskolai törvény, amely a kötelező elemi iskolai oktatást kimondta, C pontja alá iktatta. Ez a törvény kimondja: „67. par. Nagyobb községek, amelyeknek anyagi ereje engedi, köte­lesek felső népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn a község lakosai számára felekezeti különbség nélkül. 68. par. Polgári iskolákban a tanfolyam fiúk számára 6 év, leány­­gyermekek számára négy év. 69. par. Azon növendéknek, aki polgári iskolába kíván felvételezni, bizonyítványt kell fölmutatnia arról, hogy a népiskola első négy évi fo­lyamát elvégezte, vagy felvételi vizsgát kell tennie a polgári iskolába lép­­hetésre megkívánt ismeretekből.” Miként került az új középiskola, a polgári iskola a népiskolai törvény keretébe? A választ a polgári iskola megteremtőjétől, Csengery Antaltól kapjuk meg: „A mi polgári iskoláinkat mint felsőbb népoktatási taninté­zetek egy felsőbb nemét szervezi a törvény. Egészen megfelelően a köz­oktatási rendszer elfogadott osztályozásának, mely nálunk maiglan nép­iskolai, közép- és felsőbb oktatást különböztet meg, középiskolák alatt azon tanintézeteket értvén, amelyek a felsőbb egyetemi és műegyetemi oktatásra készítenek elő. Ily értelmezés mellett a polgári iskolák a Nép­oktatási törvények keretébe voltak legcélszerűbben beilleszthetők mind­addig, míg a középiskolák rendezéséről szóló törvény olyan értelmezést nem nyújt a középiskolákról, mely a polgári iskolákra alkalmazható lesz.” A magyar népoktatási törvény a polgári iskolát tehát a népoktatás­hoz osztotta be. Minden kétséget kizáróan két dolog bizonyos: hogy a polgári iskola középfokú iskola és ideiglenesen volt a népoktatási tör­vények közé iktatva. Ha ez nem így lett volna, akkor az 1883. évi minő­sítési törvény nem adta volna meg a négy polgári osztályt végzett tanu­lóknak mindazon kisebb tisztviselői állásra a minősítési jogot, mint amit megadott a középiskolák 4 osztályát végzetteknek. A polgári iskolák tantervére a népiskolai törvényben a következő rendelkezések vannak: „74. par. A polgári iskola tantárgyai: a) hit- és erkölcstan; b) anyanyelvi iránytan és irodalom; c) ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott magyar nyelv; d) ahol a tanítási nyelv magyar, ott a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; e) számvetés, kiterjesztve a polgári számvetésig; f) mértan; g) földrajz és h) történelem, hazai és egyetemes; i) természetrajz; k) természettan és l) vegytan, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra; m) mezei gazdaság vagy ipartan, tekintettel a község és vidéke szük­ségére; n) statisztika; o) köz-, magán- és váltójog alapvonalai; p) könyvvitel; q) rajz, a mértannal összhangzatba véve és szépírás; r) ének; s) test- és fegyvergyakorlat. Rendkívüli tárgyak, amint a község ereje engedi és rendkívüli órák­ban: a latin, francia stb. nyelvek és zene. (Folytatjuk)

Next