Magyar Szó, 2000. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

2000-05-04 / 103. szám

TŐ MŰVELŐDÉS BEMUTATJUK AMATŐR SZÍNJÁTSZÓINKAT (7.) Még nem kíván elköszönni a színpadtól Pozsár Sándor művészetéről Több mint negyven éve jelen van műkedvelő színját­szásunkban. Egy olyan nemzedékhez tartozik, amely év­tizedeken át töretlen hűséggel kötődik a színpad világá­hoz, és teszi a dolgát minden nehézség ellenére. Nem olyan régen egy interjúban többek között így vallott: „...három infarktust vészeltem át, kissé vigyáznom kell, hogy mit csinálok, de hát én a belső sugallatra hallgatok, és az azt súgja, hogy folytatnom kell a munkát. S éppen ezért én csak igent mondhatok a rendezőknek...” S hogy ez így van, bizonyítja már az a tény is, hogy Pozsár Sándorral újra és újra találkozunk a színpadon, hogy még mindig vállal kisebb-nagyobb színészi felada­tokat. Az utóbbi években például ott láttuk Kállai Ist­ván: Majd a papa című zenés vígjátékában, Nóti Károly: Nyitott ablak című ugyancsak zenés darabjában, majd a közelmúltban, műkedvelő színjátszóink feketicsi találko­zóján, Szűcs György: Elveszem a feleségem c. vígjátéká­ban. A muzslyai színjátszó ezekben a darabokban is azt bizonyította, hogy nagyszerű jellemszínész, hogy a pár szavas epizódszerepekből is figyelemre méltó miniatű­röket tud a színpadra álmodni. Valamikor az ötvenes évek derekán Becskerek „fe­dezte” fel számára a színházat. Az ottani Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és persze a Madách előadásai „ol­tották” be ezzel a szérummal, ami aztán végleg a szín­padhoz kötötte. Az első nagy színészi feladattal azonban mégis Muzslyán kellett „megbirkóznia”. Schönthan: A szabin nők elrablása című zenés bohózatban Rettegi Fri­dolin színházigazgató figuráját kellett megformálnia. A siker nem maradt el. Pozsár Sándor Rettegi Fridolin alakját színesen, valami természetes humorérzékkel for­málta meg. Pozsár Sándor muzslyai színjátszó „pályafutása” a hatvanas években teljesedett ki. A színpadi feladatok egymást érték. A szabin nők elrablása után ott láttuk A meztelen lányban, a Fatányér című drámában, a Vala­hol délen című operettben, a Csirkepaprikásban, a Ne szóljatok bele című vígjátékban, de remekelt Farkas Fe­­renc-Dékány András: Zeng az erdő című daljátékában is, amelynek sikeréről még ma is sokat beszélnek a bá­náti kis közösségben. Pozsár Sándor életének volt egy olyan periódusa, amikor úgy érezte, hogy a hivatásosok között folytatja a pályafutását. Garay Béla biztatására csatlakozott is a sza­badkai Népszínház magyar társulatához, de nem sokáig maradt Kosztolányi városában. Visszatért Muzslyára, és ott folytatta, ott kapcsolódott be újra a műkedvelő szín­játszók munkájába. Mindenesetre jól jött számára a sza­badkai „kiruccanás”. Ismeretséget kötött ismert szín­művészeinkkel, a magyar színjátszás legismertebb ren­dezőivel, Varga Istvánnal, Szilágyi Lászlóval, akik nem egy produkcióban angazsálták is! Tehát alkalma volt nemcsak betekintést nyerni a színházi világba, hanem sikerült ott sok mindent elsajátítania, legalábbis ami a színjátszás mesterségbeli „fortélyait” illeti! Pozsár Sándor a muzslyai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszó csoportjának megbecsült tagja, aki még mindig úgy érzi, hogy több mint negyven esztendő után is van még mit mondania a nagybetűs Nézőnek, hogy neki ott a helye a színpadon, a fiatalok között, akiknek átadhatja majd azokat a tapasztalatokat, ame­lyeket az elmúlt évtizedek során „begyűjtött”. Pozsár Sándor műkedvelő színjátszásunk iránti elkö­telezettségéről, hűségéről már számtalanszor meggyő­zött bennünket. Eddigi munkássága ezt mindenképpen igazolja! FARAGÓ Árpád Anthony Quinn amerikai film­színész 1915-ben a mexikói Chi­huahua városban született (erede­ti neve Anthony Rudolph Oaxa­ca), édesanyja azték, apja ír szár­mazású volt Mindkét szülő részt vett a legendás Pancho Villa csa­patának diktatúraellenes forradal­mában, ezért az 1910-es évek vé­gén menekülniük kellett Mexikó­ból. A család az Egyesült Államok­ban talált otthonra, ahol az apa ka­meraasszisztensként helyezkedett el egyik hollywoodi filmgyárban. Nagyon fiatalon lett autóbaleset áldozata, így a még kisfiú Anthony számára küzdelmes évek követ­keztek. Vonzotta a képzőművé­szet, építész szeretett volna lenni, ehelyett volt gyümölcsszüretelő munkás, újságárus, cipőtisztító, kitanulta a villanyszerelést és az asztalos mesterséget. Angolul csak 12 éves korában tanult meg, 18 évesen műtéttel korrigálták vele­született beszédhibáját. A harmincas évek közepén portásnak szegődött egy színészképző stúdióba Hollywoodban, s itt a filme­sek felfigyeltek a magas növésű, mar­káns arcvonású fiatalemberre, és gyak­ran hívták statisztálni. Külső megjele­nése hosszú évekre eleve meghatároz­ta a szerepkörét. Első kisebb szerepé­ben indiánt alakított Gary Cooper ol­dalán Cecil B. de Miile rendező A pré­ri ura cmű filmjében. Hollywood ren­dezőkirályának haragját 1938-ban az­zal vonta magára, hogy elcsábította ne­velt lányát, Katherine de Miile színész­nőt, akit később ugyan feleségül vett, de a filmcézár családja soha nem fo­gadta be. Mille filmjeiben többé nem szerepelhetett indián. Bár a pályakezdő Anthony Quinn sokat játszott, karrierje csak lépésről lépésre haladt előre. Sok epizódszerep után az egyikben végre az élre tört: a Viva Zapata című filmben nyújtott epi­zódalakításáért 1952-ben megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar­­díjat. A filmet Elia Kazan rendezte, Anthony Quinn Marlon Brando olda­lán a forradalmár fivérét játszotta. Az ötvenes évek elején Olaszországba hív­ták, és tizenegy hónap alatt öt film fő­szerepét játszotta el. 1954-ben itt találkozott azzal a sze­reppel, amelyben alakítása filmtörté­neti értékűvé vált. Federico Fellini rá­bízta Zampano szerepét az Ország­úton című filmben. A brutálisan go­nosz, a film utolsó perceiben magára maradó, bűnbánóan zokogó figurában találta meg igazi hangját, ez hozta meg számára a világsikert. Ekkorra világpolgár lett. Felváltva New Yorkban és Rómában élt és a leg­különbözőbb helyein a világnak, aho­vá filmszerepei szólították. Nagyon so­kat forgatott, és megtalálták az igazi nagy feladatok is. Eljátszotta Quasimo­­dót, a torz testű, de érzelmekben gaz­dag toronyőrt A párizsi Notre-Dame 1956-ban készült filmváltozatában, At­tilát, a hun vezért, valamint Gauguint, a festőt, a Nap szerelmese című film­ben. Ezért az alakításáért ismét meg­kapta a legjobb mellékszereplőnek já­ró, 1956. évi Oscar-díjat. Mihalisz Ka­­kojannisz görög filmrendező Nikosz Kazan­tzakisz regényéből 1964-ben forgatta Kréta szigetén a Zorba, a gö­rög című filmet. A rendező a címsze­repre Anthony Quinnt kérte fel, s ő tökéletes azonosulással formálta meg Zorba alakjában a dacos élni akarást, a küzdelem vállalását. A film felejthetet­len befejező képsorai is ezt fejezik ki Zorba tengerparton rejtett táncában, Mikisz Theodorakisz híres, azóta is népszerű szirtakijában. Ő maga így nyilatkozott a szerepről: „Zorba egy darab volt belőlem, a férfi, aki ismeri az életet, mégis örök gyerek marad.” Hollywood nagy öregje több mint 300 játékfilmben szerepelt. Eljátszotta többek között Arisztotelész Onasszisz görög hajómágnást, Mohamed prófé­tát, Barabást a Názáreti Jézus című filmben, Arábiai Lawrence-t, valamint egy amazoniai indián törzsfőnököt az indián című filmben. Magyarországon is járt: 1966-ban Henri Vernem­ ren­dezésében Budapesten forgatták a Huszonötödik óra cimű filmet, amely­ben egy román parasztot játszott. Nyolcvanéves korában úgy nyilat­kozott, hogy szeretné megszemé­lyesíteni Pablo Picassót, s jó esélye van rá, minthogy a spanyol festő­művész 92 esztendeig élt. Mindkét Oscar-díját melléksze­repért kapta. Főszerepért két al­kalommal jelölték: Vad a szél (1958), Zorba, a görög (1964). Há­rom alkalommal kapta meg a New York-i Filmkritikusok Díját: 1958- ban, 1964-ben (Zorba) és 1969- ben. Az Oscar-díjasok közül neki volt a legtöbb Oscar-díjas partne­re. Összesen 46-an voltak: 28 férfi és 18 nő. Ő az, aki a legtovább ját­szott férfi főszerepeket Hollywo­odban, megelőzve nem kevésbé híres kollégáit, Gregory Pecket és Kirk Douglast. Magánemberként Anthony Quinn zárkózott, csak akkor oldó­dik fel, ha a képzőművészetről, közelebbről a saját művészetéről esik szó. Ugyanis nemcsak fest, ha­nem szobrászkodik is, és legalább annyira tartja magát képzőművész­nek, mint színésznek. Úgy véli, ha a 21. században megemlítik a nevét, az minden bizonnyal a képzőművészet­ben elért sikereivel lesz kapcsolatos. Egyik kiállítása után valóban a legje­lentősebb kortárs festőkhöz sorolták, sőt festményei jó pénzért keltek el. Életében mindig is kitüntetett sze­repet játszottak a nők. Harminc évig tartó első házasságából négy gyermeke született. Második felesége, az olasz származású Jolanda Addolori három gyermeket szült neki. Más nőktől négy további gyermeke született, az apasá­got minden esetben elismerte. Jelen­leg volt titkárnőjével, a 38 éves Kathy Benvinnel él együtt, akivel van egy hét­éves lánya és egy négyéves fia. SEBŐK Márta ÉVFORDULÓ Anthony Quinn nyolcvanöt éves Anthony Quinn leghíresebb szerepében, Zorbaként Magyar Szó MA A MAGYAR TANSZÉKEN Tudományos diákköri konferencia Az újvidéki Bölcsészettudomá­nyi Kar Magyar Tanszéke május 4-én 10 órai kezdettel a földszinti tanácsteremben megtartja hagyo­mányos diákköri konferenciáját. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. 2000. május 4., csütörtök Amit tudni érdemes rólunk Holnap lesz a Vajdasági marasztaló című kiadvány bemutatója Szabadkán A Vajdasági marasztaló című könyv a Magyarságkutató Tudományos Társaság harmadik kiadványa. Az MIT e tanulmányok és kutatási ered­mények gyűjteményével tiszteleg a magyar államiság 1000. évfordulója előtt. A könyv szerkesztői Gábrityné dr. Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa. A holnap délután 4 órai kezdettel a szabadkai Népkörben megrendezés­re kerülő könyvbemutatón az érdeklődők elbeszélgethetnek a 10 tudomá­nyos értekezés, tanulmány szerzőivel: dr. Hegedűs Antallal, Mirnics Ká­roly magiszterrel, ifj. Korhecz Tamás magiszterrel, Gábrityné dr. Molnár Irénnel, dr. Bori Imre akadémikussal, dr. Csáky S. Piroskával, dr. Gerold Lászlóval, dr. Franyó Zsuzsannával, Mirnics Zsuzsával, dr. Bosnyák István­nal, Beszédes Valéria magiszterrel.­­ Most a millennium kapcsán nemcsak veszteségeinket mértük fel, ha­nem azt is, hogy a megfogyatkozás, elszegényedés ellenére melyek azok az okok, amelyek miatt érdemes maradnunk - ezért is adtuk a könyvnek a Vajdasági marasztaló címet -, és melyek azok az értékeink, amelyekre e kevesebb mint 300 ezres létszámú magyarság büszke lehet. Most, amikor megmaradásunkért küzdünk, felhívjuk a figyelmet arra, hogy vannak ha­gyományaink, irodalmunk, politikai önszerveződésünk, médiumaink stb., s ezekért harcolni érdemes és kell, ezekre építeni lehet. Olyan szakembe­reket kértünk fel egy-egy témakör feldolgozására, akik már évtizedek óta foglalkoznak az adott szakterülettel - hallottuk Gábrityné dr. Molnár Irén­től, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnökétől. A kiadvány első fejezete múltunkkal, fogyatkozásunkkal foglalkozik a vajdasági magyarság történelmének, szellemi életének, demográfiai és gaz­dasági mutatóinak tükrében. A második fejezet értékeinket mutatja fel: irodalmunkat, színjátszásunkat, könyvtárainkat, a magyar népélet vonatko­zásait stb., a harmadik fejezet pedig tulajdonképpen a jelen idéző: a koldus­botra jutott médiumokról, jogállásunkról, politikai önszerveződésünkről, művelődési és civil szerveződésünkről. Annak, hogy a több mint 300 oldalas kiadványban nem több témakör került feldolgozásra, az idő és az anyagi lehetőségek szabtak korlátot. A kiadványban megjelenik azoknak a vajdasági oktatási intézményeknek a címtára, amelyekben magyar nyelven (is) folyik az oktatás, valamint az egyházi hivatalok és intézmények, továbbá civil szervezetek címtára is, még­pedig aktualizálva, vagyis igyekeztek a legnaprakészebb információkat (cím, telefonszám stb.) megjelentetni. Az MTT szívesen lát minden érdeklődőt dr. Szarka Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelye programigazgatójának az előadásán és a könyv bemutatóján. A Magyar Tudományos Akadémia képviselője azt ajánlotta, hogy Buda­pesten is mutassák be a Vajdasági marasztalót és az MTT korábban meg­jelent két kiadványát is. E könyvbemutatóra lehet, hogy már május végén sor kerül. BUDAPESTEN Végéhez közeledik az irodalmi múzeum felújítása Ez év nyarán befejeződik a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Kortárs Irodalmi Központnak is helyet adó Károlyi-palota négy éve tartó felújítá­sa, június 30-án adják át, a közönség előtt pedig október 20-án, négy új ki­állítással nyitja meg kapuit az irodalmi múzeum - hangzott el a munkálatok­ról tartott sajtótájékoztatón tegnap Budapesten. Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere egyebek között azt emelte ki, hogy a Budapest V. kerületében levő műemléképület teljes rekonstrukciója mellett - amely a millenniumi beruházások sorába il­leszkedik - az intézményt szervezetileg is fejlesztik, tevékenységi köre bővül.­­ Hankiss Ágnes író miniszteri biz­tosként, illetve május 1-je óta megbí­zott főigazgatóként felelős azért, hogy a Károlyi-palotában kialakítandó új egységek működési feltételeit, kon­cepcióját kidolgozza - jelentette be a kultuszminiszter. Újságírói kérdésre elmondta: a Pe­tőfi Irodalmi Múzeumot 1993 óta fő­igazgatóként vezető Praznovszki Mi­hály a jövőben általános főigazgató-he­lyettesként vezeti tovább a múzeumot. A Károlyi-palotában korábban 1700 négyzetméteren működött mú­zeum és irodalmi központ, illetve a tervezett új egységek mintegy 7000 négyzetméteren kapnak helyet - is­mertette. Hankiss Ágnes közölte: tervei sze­rint az alapterületében ötszörösére nö­velt intézmény tevékenysége október­től három fő irányvonalon fut tovább. A Petőfi Irodalmi Múzeum válto­zatlan névvel és irányítás mellett füg­­getlen intézményként működik majd, mellette a Kortárs Irodalmi Központ mintegy kulturális szalonná, illetve centrummá fejlődik, értékhordozó programokat kínálva Budapest kultú­rakedvelő lakóinak, továbbá megkez­dené működését egy, az ország szelle­mi életéből már régóta hiányzó kultú­rakutató intézet is - mutatott rá. A kultúrakutató intézet és az iro­dalmi központ Hamvas Béla nevét venné fel - jelezte a miniszteri biztos. - A kiemelt műemléképület felújí­tásával méltó helyet kap végre a ma­gyar irodalom, és méltó helyet kapnak az intézményben dolgozók is - fogal­mazott Praznovszki Mihály. Ismertette: a beruházás során min­den a tervek szerint haladt, egy fillér­rel sem lépték túl a keretet. A négy éve tartó, mintegy 2 milli­árd forintot felemésztő felújítást két ütemben végezte el a kivitelező. A be­ruházás második szakaszában, immár két éve a múzeum zárva tartott - mondta. Hozzáfűzte: a Károlyi-palota látvá­nyos kiállításokkal tér vissza a magyar kulturális életbe októberben. Újraren­dezett állandó és időszaki kiállítások nyílnak, többek között Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Márai Sándor életművéből. Praznovszki Mihály ismertette: az intézményben minden igénynek meg­felelő föld alatti raktárakat, légkondi­cionált bemutatótermeket, korszerű hangstúdiót, konferenciatermet, iro­dalmi kávéházat és modern irodákat alakítottak ki. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1 millió darab kéziratot őriz, digitális, CD-le­­mezre írt feldolgozásuk folyamatos. Az első 33, Petőfi Sándor munkásságáról, életéről szóló adathordozót májusban mutatja be az intézmény. (MTI) Eurythmicsék Hendrix múzeumi megnyitóján Nem kis meglepetésre a Euryth­­mics popduó neve röppent fel először azok közül, akik ott lesznek a Jimi Hendrix Múzeum június 24-i megnyi­tóján Seattle-ben. A Eurythmics zeneisége meglehe­tősen távol áll Hendrix világától, ám úgy tűnik, Annie Lennox és Dave Ste­wart nagyon fontosnak érzik, hogy a múzeumi megnyitón jelen legyenek, mivel közép-európai turnéjuk kellős közepén szakítanak majd időt arra, hogy a világ túloldalára röppenjenek. Azért a negédesebb dallamokat ki nem álló rockereknek nem kell elkese­redniük, bizonyára lesznek bőven Hendrix igazi zenei „örökösei” közül is kiválóságok a megnyitón.

Next