Magyar Szó, 2000. május (57. évfolyam, 102-126. szám)
2000-05-04 / 103. szám
TŐ MŰVELŐDÉS BEMUTATJUK AMATŐR SZÍNJÁTSZÓINKAT (7.) Még nem kíván elköszönni a színpadtól Pozsár Sándor művészetéről Több mint negyven éve jelen van műkedvelő színjátszásunkban. Egy olyan nemzedékhez tartozik, amely évtizedeken át töretlen hűséggel kötődik a színpad világához, és teszi a dolgát minden nehézség ellenére. Nem olyan régen egy interjúban többek között így vallott: „...három infarktust vészeltem át, kissé vigyáznom kell, hogy mit csinálok, de hát én a belső sugallatra hallgatok, és az azt súgja, hogy folytatnom kell a munkát. S éppen ezért én csak igent mondhatok a rendezőknek...” S hogy ez így van, bizonyítja már az a tény is, hogy Pozsár Sándorral újra és újra találkozunk a színpadon, hogy még mindig vállal kisebb-nagyobb színészi feladatokat. Az utóbbi években például ott láttuk Kállai István: Majd a papa című zenés vígjátékában, Nóti Károly: Nyitott ablak című ugyancsak zenés darabjában, majd a közelmúltban, műkedvelő színjátszóink feketicsi találkozóján, Szűcs György: Elveszem a feleségem c. vígjátékában. A muzslyai színjátszó ezekben a darabokban is azt bizonyította, hogy nagyszerű jellemszínész, hogy a pár szavas epizódszerepekből is figyelemre méltó miniatűröket tud a színpadra álmodni. Valamikor az ötvenes évek derekán Becskerek „fedezte” fel számára a színházat. Az ottani Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és persze a Madách előadásai „oltották” be ezzel a szérummal, ami aztán végleg a színpadhoz kötötte. Az első nagy színészi feladattal azonban mégis Muzslyán kellett „megbirkóznia”. Schönthan: A szabin nők elrablása című zenés bohózatban Rettegi Fridolin színházigazgató figuráját kellett megformálnia. A siker nem maradt el. Pozsár Sándor Rettegi Fridolin alakját színesen, valami természetes humorérzékkel formálta meg. Pozsár Sándor muzslyai színjátszó „pályafutása” a hatvanas években teljesedett ki. A színpadi feladatok egymást érték. A szabin nők elrablása után ott láttuk A meztelen lányban, a Fatányér című drámában, a Valahol délen című operettben, a Csirkepaprikásban, a Ne szóljatok bele című vígjátékban, de remekelt Farkas Ferenc-Dékány András: Zeng az erdő című daljátékában is, amelynek sikeréről még ma is sokat beszélnek a bánáti kis közösségben. Pozsár Sándor életének volt egy olyan periódusa, amikor úgy érezte, hogy a hivatásosok között folytatja a pályafutását. Garay Béla biztatására csatlakozott is a szabadkai Népszínház magyar társulatához, de nem sokáig maradt Kosztolányi városában. Visszatért Muzslyára, és ott folytatta, ott kapcsolódott be újra a műkedvelő színjátszók munkájába. Mindenesetre jól jött számára a szabadkai „kiruccanás”. Ismeretséget kötött ismert színművészeinkkel, a magyar színjátszás legismertebb rendezőivel, Varga Istvánnal, Szilágyi Lászlóval, akik nem egy produkcióban angazsálták is! Tehát alkalma volt nemcsak betekintést nyerni a színházi világba, hanem sikerült ott sok mindent elsajátítania, legalábbis ami a színjátszás mesterségbeli „fortélyait” illeti! Pozsár Sándor a muzslyai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszó csoportjának megbecsült tagja, aki még mindig úgy érzi, hogy több mint negyven esztendő után is van még mit mondania a nagybetűs Nézőnek, hogy neki ott a helye a színpadon, a fiatalok között, akiknek átadhatja majd azokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt évtizedek során „begyűjtött”. Pozsár Sándor műkedvelő színjátszásunk iránti elkötelezettségéről, hűségéről már számtalanszor meggyőzött bennünket. Eddigi munkássága ezt mindenképpen igazolja! FARAGÓ Árpád Anthony Quinn amerikai filmszínész 1915-ben a mexikói Chihuahua városban született (eredeti neve Anthony Rudolph Oaxaca), édesanyja azték, apja ír származású volt Mindkét szülő részt vett a legendás Pancho Villa csapatának diktatúraellenes forradalmában, ezért az 1910-es évek végén menekülniük kellett Mexikóból. A család az Egyesült Államokban talált otthonra, ahol az apa kameraasszisztensként helyezkedett el egyik hollywoodi filmgyárban. Nagyon fiatalon lett autóbaleset áldozata, így a még kisfiú Anthony számára küzdelmes évek következtek. Vonzotta a képzőművészet, építész szeretett volna lenni, ehelyett volt gyümölcsszüretelő munkás, újságárus, cipőtisztító, kitanulta a villanyszerelést és az asztalos mesterséget. Angolul csak 12 éves korában tanult meg, 18 évesen műtéttel korrigálták veleszületett beszédhibáját. A harmincas évek közepén portásnak szegődött egy színészképző stúdióba Hollywoodban, s itt a filmesek felfigyeltek a magas növésű, markáns arcvonású fiatalemberre, és gyakran hívták statisztálni. Külső megjelenése hosszú évekre eleve meghatározta a szerepkörét. Első kisebb szerepében indiánt alakított Gary Cooper oldalán Cecil B. de Miile rendező A préri ura cmű filmjében. Hollywood rendezőkirályának haragját 1938-ban azzal vonta magára, hogy elcsábította nevelt lányát, Katherine de Miile színésznőt, akit később ugyan feleségül vett, de a filmcézár családja soha nem fogadta be. Mille filmjeiben többé nem szerepelhetett indián. Bár a pályakezdő Anthony Quinn sokat játszott, karrierje csak lépésről lépésre haladt előre. Sok epizódszerep után az egyikben végre az élre tört: a Viva Zapata című filmben nyújtott epizódalakításáért 1952-ben megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Oscardíjat. A filmet Elia Kazan rendezte, Anthony Quinn Marlon Brando oldalán a forradalmár fivérét játszotta. Az ötvenes évek elején Olaszországba hívták, és tizenegy hónap alatt öt film főszerepét játszotta el. 1954-ben itt találkozott azzal a szereppel, amelyben alakítása filmtörténeti értékűvé vált. Federico Fellini rábízta Zampano szerepét az Országúton című filmben. A brutálisan gonosz, a film utolsó perceiben magára maradó, bűnbánóan zokogó figurában találta meg igazi hangját, ez hozta meg számára a világsikert. Ekkorra világpolgár lett. Felváltva New Yorkban és Rómában élt és a legkülönbözőbb helyein a világnak, ahová filmszerepei szólították. Nagyon sokat forgatott, és megtalálták az igazi nagy feladatok is. Eljátszotta Quasimodót, a torz testű, de érzelmekben gazdag toronyőrt A párizsi Notre-Dame 1956-ban készült filmváltozatában, Attilát, a hun vezért, valamint Gauguint, a festőt, a Nap szerelmese című filmben. Ezért az alakításáért ismét megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó, 1956. évi Oscar-díjat. Mihalisz Kakojannisz görög filmrendező Nikosz Kazantzakisz regényéből 1964-ben forgatta Kréta szigetén a Zorba, a görög című filmet. A rendező a címszerepre Anthony Quinnt kérte fel, s ő tökéletes azonosulással formálta meg Zorba alakjában a dacos élni akarást, a küzdelem vállalását. A film felejthetetlen befejező képsorai is ezt fejezik ki Zorba tengerparton rejtett táncában, Mikisz Theodorakisz híres, azóta is népszerű szirtakijában. Ő maga így nyilatkozott a szerepről: „Zorba egy darab volt belőlem, a férfi, aki ismeri az életet, mégis örök gyerek marad.” Hollywood nagy öregje több mint 300 játékfilmben szerepelt. Eljátszotta többek között Arisztotelész Onasszisz görög hajómágnást, Mohamed prófétát, Barabást a Názáreti Jézus című filmben, Arábiai Lawrence-t, valamint egy amazoniai indián törzsfőnököt az indián című filmben. Magyarországon is járt: 1966-ban Henri Vernem rendezésében Budapesten forgatták a Huszonötödik óra cimű filmet, amelyben egy román parasztot játszott. Nyolcvanéves korában úgy nyilatkozott, hogy szeretné megszemélyesíteni Pablo Picassót, s jó esélye van rá, minthogy a spanyol festőművész 92 esztendeig élt. Mindkét Oscar-díját mellékszerepért kapta. Főszerepért két alkalommal jelölték: Vad a szél (1958), Zorba, a görög (1964). Három alkalommal kapta meg a New York-i Filmkritikusok Díját: 1958- ban, 1964-ben (Zorba) és 1969- ben. Az Oscar-díjasok közül neki volt a legtöbb Oscar-díjas partnere. Összesen 46-an voltak: 28 férfi és 18 nő. Ő az, aki a legtovább játszott férfi főszerepeket Hollywoodban, megelőzve nem kevésbé híres kollégáit, Gregory Pecket és Kirk Douglast. Magánemberként Anthony Quinn zárkózott, csak akkor oldódik fel, ha a képzőművészetről, közelebbről a saját művészetéről esik szó. Ugyanis nemcsak fest, hanem szobrászkodik is, és legalább annyira tartja magát képzőművésznek, mint színésznek. Úgy véli, ha a 21. században megemlítik a nevét, az minden bizonnyal a képzőművészetben elért sikereivel lesz kapcsolatos. Egyik kiállítása után valóban a legjelentősebb kortárs festőkhöz sorolták, sőt festményei jó pénzért keltek el. Életében mindig is kitüntetett szerepet játszottak a nők. Harminc évig tartó első házasságából négy gyermeke született. Második felesége, az olasz származású Jolanda Addolori három gyermeket szült neki. Más nőktől négy további gyermeke született, az apaságot minden esetben elismerte. Jelenleg volt titkárnőjével, a 38 éves Kathy Benvinnel él együtt, akivel van egy hétéves lánya és egy négyéves fia. SEBŐK Márta ÉVFORDULÓ Anthony Quinn nyolcvanöt éves Anthony Quinn leghíresebb szerepében, Zorbaként Magyar Szó MA A MAGYAR TANSZÉKEN Tudományos diákköri konferencia Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszéke május 4-én 10 órai kezdettel a földszinti tanácsteremben megtartja hagyományos diákköri konferenciáját. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. 2000. május 4., csütörtök Amit tudni érdemes rólunk Holnap lesz a Vajdasági marasztaló című kiadvány bemutatója Szabadkán A Vajdasági marasztaló című könyv a Magyarságkutató Tudományos Társaság harmadik kiadványa. Az MIT e tanulmányok és kutatási eredmények gyűjteményével tiszteleg a magyar államiság 1000. évfordulója előtt. A könyv szerkesztői Gábrityné dr. Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa. A holnap délután 4 órai kezdettel a szabadkai Népkörben megrendezésre kerülő könyvbemutatón az érdeklődők elbeszélgethetnek a 10 tudományos értekezés, tanulmány szerzőivel: dr. Hegedűs Antallal, Mirnics Károly magiszterrel, ifj. Korhecz Tamás magiszterrel, Gábrityné dr. Molnár Irénnel, dr. Bori Imre akadémikussal, dr. Csáky S. Piroskával, dr. Gerold Lászlóval, dr. Franyó Zsuzsannával, Mirnics Zsuzsával, dr. Bosnyák Istvánnal, Beszédes Valéria magiszterrel. Most a millennium kapcsán nemcsak veszteségeinket mértük fel, hanem azt is, hogy a megfogyatkozás, elszegényedés ellenére melyek azok az okok, amelyek miatt érdemes maradnunk - ezért is adtuk a könyvnek a Vajdasági marasztaló címet -, és melyek azok az értékeink, amelyekre e kevesebb mint 300 ezres létszámú magyarság büszke lehet. Most, amikor megmaradásunkért küzdünk, felhívjuk a figyelmet arra, hogy vannak hagyományaink, irodalmunk, politikai önszerveződésünk, médiumaink stb., s ezekért harcolni érdemes és kell, ezekre építeni lehet. Olyan szakembereket kértünk fel egy-egy témakör feldolgozására, akik már évtizedek óta foglalkoznak az adott szakterülettel - hallottuk Gábrityné dr. Molnár Iréntől, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnökétől. A kiadvány első fejezete múltunkkal, fogyatkozásunkkal foglalkozik a vajdasági magyarság történelmének, szellemi életének, demográfiai és gazdasági mutatóinak tükrében. A második fejezet értékeinket mutatja fel: irodalmunkat, színjátszásunkat, könyvtárainkat, a magyar népélet vonatkozásait stb., a harmadik fejezet pedig tulajdonképpen a jelen idéző: a koldusbotra jutott médiumokról, jogállásunkról, politikai önszerveződésünkről, művelődési és civil szerveződésünkről. Annak, hogy a több mint 300 oldalas kiadványban nem több témakör került feldolgozásra, az idő és az anyagi lehetőségek szabtak korlátot. A kiadványban megjelenik azoknak a vajdasági oktatási intézményeknek a címtára, amelyekben magyar nyelven (is) folyik az oktatás, valamint az egyházi hivatalok és intézmények, továbbá civil szervezetek címtára is, mégpedig aktualizálva, vagyis igyekeztek a legnaprakészebb információkat (cím, telefonszám stb.) megjelentetni. Az MTT szívesen lát minden érdeklődőt dr. Szarka Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelye programigazgatójának az előadásán és a könyv bemutatóján. A Magyar Tudományos Akadémia képviselője azt ajánlotta, hogy Budapesten is mutassák be a Vajdasági marasztalót és az MTT korábban megjelent két kiadványát is. E könyvbemutatóra lehet, hogy már május végén sor kerül. BUDAPESTEN Végéhez közeledik az irodalmi múzeum felújítása Ez év nyarán befejeződik a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Kortárs Irodalmi Központnak is helyet adó Károlyi-palota négy éve tartó felújítása, június 30-án adják át, a közönség előtt pedig október 20-án, négy új kiállítással nyitja meg kapuit az irodalmi múzeum - hangzott el a munkálatokról tartott sajtótájékoztatón tegnap Budapesten. Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere egyebek között azt emelte ki, hogy a Budapest V. kerületében levő műemléképület teljes rekonstrukciója mellett - amely a millenniumi beruházások sorába illeszkedik - az intézményt szervezetileg is fejlesztik, tevékenységi köre bővül. Hankiss Ágnes író miniszteri biztosként, illetve május 1-je óta megbízott főigazgatóként felelős azért, hogy a Károlyi-palotában kialakítandó új egységek működési feltételeit, koncepcióját kidolgozza - jelentette be a kultuszminiszter. Újságírói kérdésre elmondta: a Petőfi Irodalmi Múzeumot 1993 óta főigazgatóként vezető Praznovszki Mihály a jövőben általános főigazgató-helyettesként vezeti tovább a múzeumot. A Károlyi-palotában korábban 1700 négyzetméteren működött múzeum és irodalmi központ, illetve a tervezett új egységek mintegy 7000 négyzetméteren kapnak helyet - ismertette. Hankiss Ágnes közölte: tervei szerint az alapterületében ötszörösére növelt intézmény tevékenysége októbertől három fő irányvonalon fut tovább. A Petőfi Irodalmi Múzeum változatlan névvel és irányítás mellett független intézményként működik majd, mellette a Kortárs Irodalmi Központ mintegy kulturális szalonná, illetve centrummá fejlődik, értékhordozó programokat kínálva Budapest kultúrakedvelő lakóinak, továbbá megkezdené működését egy, az ország szellemi életéből már régóta hiányzó kultúrakutató intézet is - mutatott rá. A kultúrakutató intézet és az irodalmi központ Hamvas Béla nevét venné fel - jelezte a miniszteri biztos. - A kiemelt műemléképület felújításával méltó helyet kap végre a magyar irodalom, és méltó helyet kapnak az intézményben dolgozók is - fogalmazott Praznovszki Mihály. Ismertette: a beruházás során minden a tervek szerint haladt, egy fillérrel sem lépték túl a keretet. A négy éve tartó, mintegy 2 milliárd forintot felemésztő felújítást két ütemben végezte el a kivitelező. A beruházás második szakaszában, immár két éve a múzeum zárva tartott - mondta. Hozzáfűzte: a Károlyi-palota látványos kiállításokkal tér vissza a magyar kulturális életbe októberben. Újrarendezett állandó és időszaki kiállítások nyílnak, többek között Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Márai Sándor életművéből. Praznovszki Mihály ismertette: az intézményben minden igénynek megfelelő föld alatti raktárakat, légkondicionált bemutatótermeket, korszerű hangstúdiót, konferenciatermet, irodalmi kávéházat és modern irodákat alakítottak ki. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1 millió darab kéziratot őriz, digitális, CD-lemezre írt feldolgozásuk folyamatos. Az első 33, Petőfi Sándor munkásságáról, életéről szóló adathordozót májusban mutatja be az intézmény. (MTI) Eurythmicsék Hendrix múzeumi megnyitóján Nem kis meglepetésre a Eurythmics popduó neve röppent fel először azok közül, akik ott lesznek a Jimi Hendrix Múzeum június 24-i megnyitóján Seattle-ben. A Eurythmics zeneisége meglehetősen távol áll Hendrix világától, ám úgy tűnik, Annie Lennox és Dave Stewart nagyon fontosnak érzik, hogy a múzeumi megnyitón jelen legyenek, mivel közép-európai turnéjuk kellős közepén szakítanak majd időt arra, hogy a világ túloldalára röppenjenek. Azért a negédesebb dallamokat ki nem álló rockereknek nem kell elkeseredniük, bizonyára lesznek bőven Hendrix igazi zenei „örökösei” közül is kiválóságok a megnyitón.