Magyar Szó, 2002. november (59. évfolyam, 259-284. szám)

2002-11-15 / 271. szám

10 MŰVELŐDÉS Fényképek az idő távlatában Megjelent a vajdasági fotográfiai antológia harmadik kötete Az antológia történelem, melyben sok olyan alkotó kapott teret, aki óriási energiát fektetett a fotográfia, a képzőművészeti kritika, a művészettörté­net, a formatervezés, a fényképgyűjtés valamely ágába - mondta Lennert Géza a Ljudi sa tri oka című, vajdasági fotográfiai antológia most megjelent harmadik kötetének újvidéki bemutatóján. Borivoj Mirosavljevic harmadik kötetébe kapott helyet Bálint Lajos bácsi, akit hegymászóként ismernek so­kan. Az újvidéki Dusan Basic, a zombori Stevan Božić, a nemrég elhunyt Lazar Hadžić ügyvéd, fotó-oktató, Lazukic Kati a ‘91-es utcai tüntetések ké­peivel, Zeljko Skrbic fizikaprofesszor, egyetemi tanár és kiváló fotográfus. A kordokumentumokat rögzítő Jovan Popovic, aki ötven éven át rögzítette fényképezőgépével Stapar életét. Marko (Kuki) Kasztelli sem, a víz alatti fényképezés egyik (vajdasági) úttörője. Az Aranylencse (Zlatno­vko) díjjal kitüntetett szerzők közül csak egy maradt a harmadik kötetben: Dusan Jova­­novic orvos, belgyógyász-onkológus. Dávid Csilla, a Magyar Szó munkatár­sa, aki középiskolás korában kezdett a Branko Bajic fotóklubba járni. A Vojvodina Sport- és Üzletközpont Galériájában a könyvbemutatót kísérő ki­állítást Dorde Randell nyitotta meg. A szerdai bemutatón a kiadványt Len­nert Géza mellett dr. Milanka Todic, Vladimir Cmjanski és maga a szerző mutatta be Sztrájk előtt a művelődési dolgozók Tegnap délután a művelődési intézményekben foglalkoztatottak újvidéki vá­rosi szakszervezetében megtartott ülésén a jelenlevők egyhangúlag elfogadták az Önálló Szakszervezetek köztársasági bizottsága művelődési ágazatának azon dön­tését, amelynek értelmében a művelődési intézményekben dolgozók november 19-én, kedden általános sztrájkba lépnek. Tomislava Rakovic, a művelődési in­tézményekben dolgozók szakszervezete városi bizottságának elnöke elmondta, hogy az általános munkabeszüntetés megkezdése előtt az elégedetlen dolgozók hétfőn délben egyórás figyelmeztető sztrájkba lépnek. A szakszervezet követeli a szerbiai kormány által tavaly decemberben jegyző­könyvezett határozat alkalmazását, amelynek értelmében a kulturális munkások bérének növekedése arányosan követi az általános és a középfokú oktatásban dolgozók béreit. A fizetési együttható 30 százalékos növelése gyakorlatilag 18 szá­zalékos béremelést eredményezne, amelyet az októberi fizetéstől számítva köve­telnek a sztrájkolók. Tomislava Rakovic nehezményezte, amiért Branislav Lech­ művelődési miniszter funkcióba lépése óta egyre kevesebb pénzt fordítanak a kulturális intézményekre. A művelődésre szánt pénz az idei büdzsé mindössze 0,7 százalékát teszi ki. Jubileum és emlékezés Ötvenéves az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület 1952-ben a helyi mezőgazdasági vállalatok, az iskolai tanítók és a falu if­júságának kezdeményezésére alakult meg az oromi Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület. Először a színjátszó kör kezdte meg működését, majd új szóra­kozási lehetőségként megjelent a mozi. Szombaton és vasárnap, télen pedig csütörtökön is telt ház előtt vetí­tették a filmeket. Az ötvenes évek vé­gén a könyvtárban megjelent az első tévé, ami igen nagy érdeklődést váltott ki. A könyvtárnak népes olvasótábora volt, a könyvállományt állandóan újí­tották és bővítették. Ebből az alkalomból idézzük fel röviden az egyesület történetét. A hat­vanas években a helyi rendezvények mellett a tagok a környező települé­sek műkedvelőit gyakran vendégül látták. Sokszor szerepeltek itt az Újvi­déki Rádió énekesei, a kanizsai, a sza­badkai, a topolyai színház, a Népkör, a magyarországi táncdalfesztiválok énekesei és együtesei, valamint híres színészek, mint Gobbi Hilda és Ráto­­nyi Róbert. A hetvenes években a tánccsoport a Gyöngyösbokrétán jeleskedett, vala­mint az irodalmi színpad Petőfi Sán­dor születésének 150. évfordulóján tar­tott rendezvényen. Az egyesület klubjá­ban újságokat és könyveket lehetett ol­vasni és vásárolni. A könyvhónap alkal­mából rendezett könyvvásár mindig nagy érdeklődést keltett és sok könyv talált vevőre. A művelődési egyesület ebben az időszakban érte el működé­sének csúcspontját és a községben a legeredményesebb egyesületnek szá­mított. A nyolcvanas években alakult a népdalkórus és a tánccsoport. Az 1989- ben megtartott arató ünnepség óta az asszonykórus minden évben részt vesz a Durindón, a tánccsoport pedig a Gyöngyösbokrétán. A kilencvenes években a hagyo­mányápoló csoport feleleveníti a régi népi hagyományokat: a betlehemjá­rást, a farsangi karnevált, a maszkabált, a locsolkodást és minden évben szere­pelnek a Gazdag ág hagyományőrző vetélkedőn is. A művelődési egyesület keretében működik a Margaréta kézimunkaklub, amely minden nőnap alkalmából kiál­lítást rendez. A kézimunkások részt vesznek a MIRK nemzetközi kézimun­ka-kiállításain is, ahol szép eredménye­ket érnek el. 2001-ben a művelődési egyesület pályázat útján telekunyhóhoz jutott, amely a könyvtárban működik. A szá­mítógépek minden nap használhatók szerda kivételével. Az egyesület 50 éves évfordulója al­kalmából meg kell említeni Bosznai József tanító nevét, akinek kezdemé­nyezésére alakult meg az egyesület, és aki a haladást, a falu fejlődését segítet­te munkájával, önzetlenül. A művelődési egyesület az elmúlt évek nehézségei ellenére fennmaradt, eredményesen működik, és ami a leg­fontosabb: nem ingott meg a jövőbe vetett hite. LOSONC Ernő szb Magyar Szó Fiatal kutatók tanácskozása Szabadkán ma kezdődik az I. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia Kiváló vajdasági egyetemi hallga­tók, magisztranduszok és fiatal kuta­tók tudományos tanácskozásának színhelye lesz Szabadka mától vasár­napig. A Vajdasági Magyar Felsőok­tatási Kollégium ugyanis ott rendezi meg az I. Vajdasági Magyar Tudo­mányos Diákköri Konferenciát, me­lyen több mint 50 előadás hangzik majd el. A résztvevőket 12 órára vár­ják a Műszaki Főiskolába (Marko Oreškovič utca 16.), az ünnepélyes megnyitó 13 órakor kezdődik. Egy órával később tervezik a plenáris előadást, majd 14.45-kor kezdődik maga a tudományos ülésszak. A résztvevőket 20 órakor fogadja Sza­badka polgármestere. Szombaton 9 órakor kezdődik a tudományos ülésszak, 20 órakor értékelik a kon­ferenciát és kiosztják az okleveleket, mellyel gyakorlatilag befejeződik a konferencia munka jellegű része, és következik a TDK-ból, majd vasár­nap városnézéssel, kirándulással folytatódik és zárul. B. Szabó György-napok Nagybecskereken Szerdán és csütörtökön tartották meg a nagybecskereki Petőfi Művelő­dési Egyesületben a hagyományos, sor­rendben XIII. B. Szabó György-napo­­kat. A rendezvénysorozat keretében kedden megkoszorúzták B. Szabó György síremlékét Újvidéken, a Futaki úti temetőben. A rendezvénysorozat megnyitója után alkalmi ünnepi műsort tartottak, majd pedig B. Szabó Györgyről, a képző­művészről beszéltek és bemutatásra ke­rült néhány olyan alkotása, melyet a nagyközönség még nem látott Az est vendége Béla Duránd­ művészettörté­nész volt. Kihirdették az irodalmi és kép­zőművészeti pályázat eredményeit, és Szekeres Valériának átadták az idei B. Szabó György-díjat. Tegnap 18 órai kez­dettel a B. Szabó György víziói cím alatt megtartott esten új könyvekről szóltak. Dr. Káldi Katalin ízelítőt adott A nagy­becskereki színjátszás története című, 1832-1918 közötti időszakot feldolgozó monográfiájából Németh Ferenc pedig A bánáti fényképészet története című munkájából. Az est vendégei: dr. Csáky Piroska és Bordás Győző voltak. XV­­I. A hagyományok őrzői Nemes Fekete Edit kerámiakiállítása Topolyán -A Vajdasági Szép Magyar Könyv díjkiosztó gálaműsora A IX. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok keretében ma Topolyán két rendezvényre kerül sor: 17 órakor a Művelődési Otthon mozitermében megtartják a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2002. évi pályázatának díjki­osztó gálaműsorát, 18 órai kezdettel pedig a Hagyományok őrzői címmel megnyitják Nemes Fekete Edit kerá­miaművész kiállítását. A kiállítást Léphart Pál, lapunk karikaturistája nyitja meg. Közreműködnek a sza­badkai Középiskolás Diákotthon iro­dalmi színpada, a topolyai Aurora Versmondó Stúdió és a zentai Kiria­­na együttes. *Elő antológia Zentán Számos meghívott alkotóval, az 50 tagot számláló Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság szervezésében hol­nap 16.30 órai kezdettel Zentán meg­rendezik a Sorsunk írásban és képben címet viselő 5. Elő antológiát. A szerve­zők festők alkalmi tárlatát tervezik, ze­nei előadók közreműködését, irodal­mi szerzők felolvasását műveikből, köl­tői rögtönzőjátékot és mást. Az írókat Gruik Ibolya, Szloboda János, Vajda Gábor és Vicéi Károly kérdezi. 2002. november 15., péntek Befejezés előtt a Bolygó tűz forgatása A tervek szerint ma fejezi be Szabadkán Vicsek Károly az ‘56-os menekültekről szóló filmjét Tizennyolc napos forgatás után vár­hatóan ma fejeződik be a Szabadka környéki tanyán a jugoszláv-magyar kooprodukcióban készülő alkotás for­gatása. A mintegy 200 000 euró költ­ségvetésű film producere a szabadkai Suboticafilm és a budapesti Új Buda­pest Filmstúdió. Deák Ferenc forgató­­könyve alapján Bolygótűz címmel az ‘56-os magyarországi menekültek ha­tár menti kálváriáját, illetve a helybeli lakosság vergődését dolgozza fel a film. A fekete-fehér technikával gyár­tott alkotás várhatóan a jövő évi Ma­gyar Filmszemlére készül el. Siflis Zoltán, a produkció koordi­nátora a szerda esti szabadkai sajtótájé­koztatón elmondta, hogy a vajdasági oktatási-művelődési titkárság, valamint a további támogatók, illetve a film gyártásában részt vevő alkotók áldoza­tos munkájának köszönhetően készül­hetett el a film. Kántor László, az Új Budapest Filmstúdió vezetője kiemelte külön öröm számára, hogy vajdasági magyar film készül, hiszen Európa felé lépegetve sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy felhívjuk a figyelmet ma­gunkra, művészetünkre és történel­münkre egy olyan filmmel, ami a régi­óban készül. Megszűnt már a magyar­ság egzotikum lenni Európa számára, éppen ezért úgy kelthetjük fel az ér­deklődést, ha közös múltunkból merí­tünk, mondta. A producer köszönetet mondott a stábnak, akik szinte jelké­pes összegért vállalták a forgatást, azonban, mint mondta, reméli, hogy ez az első áldozatvállalás felkelti mind Budapest, mind Belgrád érdeklődését és jövőre már több pénzből szebb fil­met tudnak forgatni. Branislav Andn­é, a tartományi ok­tatási és művelődési titkárság, a film egyik szponzora nevében elmondta, hosszú évek után most készül ismét film a vajdasági adófizetők pénzéből, ígérte, hogy a titkárság nem csak a film befejezését fogja anyagilag támogatni, hanem az alkotás utóéletét, bemutató­it is segíti. Vicsek Károly rendező azzal kezdte mondanivalóját, hogy az elkövetkező húsz évben minden más munkát félre­tesz és csak filmet szeretne forgatni. A munka végéhez közeledve már nem akar foglalkozni azokkal, akik gáncsos­­kodtak, meg akarták akadályozni, hogy ez a film elkészüljön. Négy miniszteri mandátumot emésztett fel az előkészü­let, mondta ironikusan. Végül a vajda­sági omnibusztörvénynek köszönhető­en készült el az alkotás, továbbá a stáb odaadó munkájának hála. Deák Ferenc, a Bolygótűz forgató­könyv-írója elmondta, a film alapja­ként szolgáló műben a határprobléma él tovább. Az ‘56-os események kap­csán arra világít rá a film, hogy sem az ide érkezett magyar menekültek, sem az itthoniak nem szeplőtelenek. A köz­ponti kérdés, hogy a politikailag kaoti­kus helyzetben milyen könnyen elvesz az ember becsülete, milyen könnyen vesz el az ember élete is. A film szereplői: Magyar Attila, ifj. Szloboda Tibor, Nagypál Gábor, Szilá­gyi Nándor, Albert János, Kovács Fri­gyes, Káló Béla, Szorcsik Kriszta, Éva Ras, Kovács Tamás, Jovan Ristovski, Budanov Márta, Barácsus Zoltán, Se­bestyén Tibor, Bada Irén, G. Erdélyi Hermina, Szabó Ferenc, Vicéi Natália, Szaghmeiszter Zoltán, Mess Attila, Bogdán József, Molnár Megyeri Pál, Péter László, Pesitz Mónika, Szőke At­tila, Pálfi Ervin, Ralkovszki Csaba, Cserik Árpád és Lalia Gábor. A for­gatócsoport: Kántor László producer az Új Budapest Filmstúdióból, Mester István igazgató a Suboticafilmtől, társproducer, Deák Ferenc forgató­könyvíró, Csíki László (Budapest) dra­maturg, Vicsek Károly rendező, Halász Gábor (Budapest) operatőr, Bánk Sza­bolcs (Budapest) másodoperatőr, Sza­bó Gyöngyi (Budapest) rendező­­asszisztens, Siflis Zoltán, a produkció koordinátora, Szohár Ferenc (Buda­pest) gyártásvezető, S. Gordon Klára gyártásvezető, Czutor György (Buda­pest) felvételvezető, Lengyel Gábor (Budapest) zeneszerző és még sokan mások. K-k Jelenet a filmből FOLYÓIRATOK Az Aracs folyóirat legújabb számából: Gubás Jenő: Még mindig kísérleti adás? Ágoston Mihály: A délvidéki ma­gyarság oktatásügyének anyanyelvűsé­­gi és egyéb vitális problémái az utóbbi tíz évben Faragó Árpád: Nem zsákutca a mű­kedvelés - Gondolatok színjátszó moz­galmunkról Szloboda János: Hogyan „szanálni” Trianont? F. Chrid Zsuzsa: Erkölcsi Infernó Párizsban Balla József: Három verse Szakolczay Lajos: Egy realista álom­látó Mimics Károly: Tájjellegek szerinti önazonosság-tudat Hajnal Jenő: Helytállni a történe­lem vizsgáján Szemerédi Magda: Kis káté a pozi­tív energiáról Vajda Gábor: Kétnyelvűség a Vajda­ságban a hatvanas és hetvenes években Burány Nándor: A vezérezredes utolsó levele Úri Ferenc: A teljesebb igazság ér­dekében Csorba Béla: A még teljesebb igaz­ság érdekében Bata János: Napló Tornán László: Ellenkezőleg Kopeczky László: Fára­ó) A novemberi Hitélet tartalmából: Harmath Károly: Remény az elmú­lásban Kalacsi János: Látni a láthatatlant Smidt Valéria riportja a hetvenéves házassági évfordulóját ünneplő Gulá­­csi házaspárról Pósa László: A vértanúk öröksége Sávai János: A feltétel nélküli szeretet Szingyi László: Mindent Istenért, de az embertársért Magdalena Ponichter: Amnesztia Szabó Judit: „Te, Széchenyi, királyi kincsnél többet nyújtottál a Hazának” Kovács Ervin: Voltak-e már skatu­­lyás misén?

Next