Magyar Szó, 2004. június (61. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-15 / 138. szám

16 Június 5-én, szombaton tartották meg a palicsi Martin HE kupaversenyét. Az egész heti esőzés mellett az előrejelzések sem voltak biztatóak, ennek ellenére a reggeli csepergés után igazán kellemes időben zajlott a megmérettetés. A gyülekezőnél a vártnál kevesebb csapat nevezett be. Az idén ez mintha ál­talánossá vált volna. Érdekes módon a magánosítás hatása most szivárgott be a horgászsportba. Nagyon sok, hajdanán erős társadalmi vállalat csapata szűnt meg versenyezni, vagy a sportszervezeteik eddigi segélyezését szüntették meg. A megrendezett kupaversenyek díjazása is szerényebb lett, legtöbb helyen csak ér­meket és serlegeket osztanak ki. Maga a palicsi verseny mindig sok meglepetést tartogat. A különben mo­hón kapó kárászok az idén úgy válogat­nak, mint a grófkisasszonyok. Emiatt minden résztvevő csapat szenvedett, ki­véve a hajdújárási Goldot, amelynek mind a három versenyzője érmes lett. Az eddigi júniusi fogások általában tíz kilón felüliek voltak. A mérlegelésnél vált egyértelművé, hogy az idén ennek csak fele akadt horogra. A szektoreredmé­nyek: I. szektor: 1.Jaroslav Pavlovic (Linjak, Lalic) 5220 p., 2. Német Gábor (Gold, Hajdújárás) 4920 p., 3. Nagy György Já­nos (Zanadija, Horgos) 4120 p. II. szektor: 1. Stevan Beslic (Gold, Hajdújárás) 4560 p., 2. Fane Tom­ász (Proleter, Horgos) 2920 p., 3. Karácsonyi Tibor (Bratstvo, Magyarkanizsa) 2820 p. III. szektor: 1. Tímár Géza (Martin, Palics) 5200 p., 2. Nagy Farkas Sándor (Gold, Hajdújárás) 4780 p., 3. Damir Spasic­ (Tisza, Ada) 4260 p. A pályán a legeredményesebb a lalic­i Jaroslav Pavlovic lett 5220 ponttal, így övé lett az erre az alkalomra készült emléké­rem. A csapatversenyt sorrendben másod­szor a hajdújárási Gold nyerte 5 helyezési számmal. Második a moholi MOL csapa­ta lett (16 h. sz.). Igazán nagy verseny a harmadik helyért folyt, melyet a végén azonos 18 helyezési számmal, de több fo­gott hallal a házigazda Martin csapata nyert el. A jó hangulatú ebéd után a szervezők kiosztották az érmeket és a serlegeket. A győztesek és a helyezettek a palicsi Mar­tin Shop, Prokolor, World Trade Géza, a szabadkai Trend Line, Tehnobet és a baj­­moki Toni kömére ajándékait kapták. ■ HUZSVÁR József VERSENYHORGÁSZAT Másodszor is a Goldé a Martin Kupa Készülődés a Palicsi-tavon A kupaverseny győztese a Gold lett: Stevan Beslic, Orgonás Gyula, Németh Gábor, Nagy Farkas Sándor Jaroslav Pavlovic fogott legtöbbet Tarpon világrekord Nemcsak olaj, hal is van! A Közel-Keleten található a kőolajban rendkívül gaz­dag, 77 700 négyzetkilométer területű Arab Emírségek. A XIX. század közepéig a helybeliek fő megélhetési forrása a kalózkodás volt, emellett fűszerkereskedelemmel, gyöngy­halászattal és halászattal is foglalkoztak. A gazdasági fellen­dülést a XX. század hozta, miután megkezdték a kőolaj ki­termelését. Az 1971-ben kikiáltott Arab Emírségek jelenle­gi éves GDP-bevétele meghaladja a 39 milliárd amerikai dollárt, ami a 2,6 millió lakosnak igencsak gazdag megél­hetési forrást biztosít. A Perzsa-öböl partján fekvő ország horgászati lehetőségei sem rosszak. Különösen a termetes kardhalakból (Xiphias gladius) van sok. 2003 áprilisában német sporthorgászok egy maroknyi csapata ötvenkét kardhalat zsákmányolt­­ néhány nap leforgása alatt. Volt olyan nap, amikor tizennyolc példányt sikerült horogra csalni. A többség testtömege megközelítette az 50 kilót. A kifogott halakat megmérték, megjelölték, majd visszabo­­csátották a tengerbe. Az, hogy a Perzsa-öbölben aránylag sok kardhal található, jó hírnek számít. Ugyanis a „hagyo­mányos” lelőhelyekről, például a Kanári-, az Azori-szigete­­ket övező Atlanti-óceánból, jószerivel eltűntek ezek a pom­pás, s sporthorgászok által sokra értékelt halak. Utat fie Vannak mesés világrekordok, amelyek megdönthetetle­­nek. Ilyen 482,2 kilós karddal, amelyet 1953-ban fogtak ki Chile előtt. Tavaly megdőlt egy másik örökösnek hitt re­kord: Max Donecq francia horgász Guinea-Bissau előtt fogta a képen látható 117 kilós tarpont. 2004. június 15., kedd Kellemetlen „kibicek” a horgászok körül A tócsák zümmögő terméke: a szúnyog Az állatrendszertan a szúnyogokat a rovarok osztályába, a kétszárnyúak rend­jébe sorolja. Földünkön több ezer szú­nyogfajt tartanak számon, melyek megta­lálhatók az északi sarkkörtől az Egyenlí­tőig egyaránt. Szerencsénkre nem min­den szúnyogfaj vérszívó, de a vérszívók­ból is akad jócskán. Azt hiszem, hogy senki sem szenved olyan sokat a szúnyogoktól, mint a víz­partján vagy a ladikban ülő horgász. Amióta ember él a földön, örök vi­szály van a szúnyogokkal. Ez az ellenség mindenütt jelen van, és nemcsak maró csípésével kellemetlenkedik, hanem gyakran betegségeket is terjeszt, melyek alig, vagy egyáltalán nem gyógyíthatók. Ilyen a filab­ólis, a sárgaság, a malária stb. A legtömegesebben támadó szú­nyogokon kívül egyes helyeken a csopor­tosan támadó böglyök, ritkábban a dara­zsak okoznak kellemetlenséget sok em­bernek. A vérszívók szúrása legtöbbször csak átmeneti viszketést okoz. Szerencsére tá­jainkon ritkán okoz súlyos következmé­nyekkel járó fertőző betegségeket. Ezért pánikra nincs okunk, de az óvatosság ajánlatos. Hazai szúnyogjaink 17—18 fajtája kö­zül csak négy fajta támadja az embert. Ezek az ártatlanabbak közé tartoznak, ki­véve a maláriát terjesztő fajt, amelyet azonban csaknem teljesen kiirtottak. A muzsikáló röpködőkkel való talál­kozás igen kellemetlen, s emlékül bőrpír, kis duzzanat és viszketegség marad. Na­gyobb veszélyt jelenthet a vakaródzással felsértett bőr megfertőződése. Nem ke­vés azoknak a száma, akik a rovarcsípések következtében kialakult allergiában szen­vednek. Meglehetősen nagy számban lesi ál­dozataikat a bozótosban, füves terepen, és az erdőben is a vérszívók veszélyes faj­tája, a kullancs. Áldozatukat a jó szaglá­suk révén fedezik föl. A kullancsok a fa­ágakról ejtik rá magukat a tovahaladó emberre, vagy észrevétlenül másznak fel az arra haladóra. Nemcsak az embert, ha­nem elsősorban az erdei állatokat, és a mezőn legelésző háziállatokat, főleg a birkákat lepik el a kullancsok. A közönséges kullancs vak, bőrszerű teste nyúlékony, az atkák között a legfej­lettebb. Legfigyelemreméltóbb szervük a mellső végükön levő szipóka, mely mé­lyen behatol a testbe, és az így előbuggya­nó vér a kullancs szájába kerül. Szíváskor a kullancsok olyan erősen kapaszkodnak meg, hogy ha letépik őket, ormányuk csaknem mindig beleszakad a sebbe. En­nek az egy-két milliméteres állatkának, ha teleszívja magát vérrel, potroha borsó­­nyira vagy akár klikker nagyságúra is megdagadhat. Legjobb rögtön orvoshoz fordulni. Nem ajánlatos benzinnel, vagy más erős szerrel kenegetni, mert akkor visszafecs­kendezi magából a vért, mely fertőzést okozhat, de az is, ha letépjük magunkról és bent marad a szívókája. A kullancs által terjesztett agyvelő­­gyulladás rendkívül veszélyes, de szeren­csére nagyon ritkán fordul elő. Úgy tud­juk, hogy ez a betegség 10%-ban mara­dandó bénulással, 1%-ban halállal végző­dik. Ezért, ha a kullancs csípése helyén a bőrünk pirosodni kezd, azaz gyulladásos lesz, okvetlenül forduljunk orvoshoz, mert lehetőség van utólagos védőoltásra. A vakcinát 70-80 órán belül kell felvenni. Különösen legyünk óvatosak, ha a horgászkirándulásra gyerekeket is vi­szünk magunkkal. Horgászás után ott­hon alaposan vizsgáljuk meg őket, de ma­gunkat is, mert a kullancs teljesen észre­vétlenül, legkisebb fájdalom nélkül fúró­dik a bőrbe. Különben a kullancs szúrásá­nak, ha nem fertőzött valamilyen vírus­sal, nincs semmilyen káros­­hatása. De­ mint már említettük, nem szabad egysze­rűen letépni a testünkről, hanem szak­szerűen kell eltávolítani. Védekezhetünk a rovarcsípések ellen riasztószerekkel. Nálunk is beszerezhető rovarriasztó szer a Bayer gyármányú Au­tan. Ez a szer nemcsak a repülő vérszívók ellen hatásos, hanem távol tartja a többi földön mászkáló rovart is. Az Autan kipá­rolgása elűz minden vérszívót, melyeket az emberi test szaga vonz. Tehát nincs érintkezés a férgekkel, nincs szúrás, nincs vakarózás, nem lehet fertőzés. Nem reklámnak szánom, de több mint 30 éve használják világszerte az Au­­tant a szúnyog, a bögöly, a darázs, a méh, az atka, és a kullancs csípése ellen. Hosszabb-rövidebb ideig megvéd ben­nünket a kellemetlen vérszívóktól. ■ KÖTELES Károly Akvakultúrás kiállítás 2004. május 19. és 21. között a skóci­ai Glasgow-ban rendezik meg az Aqua Culture International kiállítást. Európá­ban ez a legnagyobb szakmai bemutató, ahol az édesvízi, de főleg a tengeri halak tömeges tartását, nevelését stb. ismerhe­tik meg az érdeklődők. Kikeltek a Ludas-tavi kisteknőcök Tudni kell a következőket: minden becsületes sporthorgásznak, bármennyire is borsot tör az orra alá, ha hal helyett a Ludas-tavi teknőc akad a horgára, nem szabad bosszankodnia, óvatosan meg kell szabadítani, ha lehet, a horogtól, és egy bal karha­jítással legalább húsz méterre visszadobni otthonába. Láttam már több mint négy évtizedes horgászásom során zsinórral felkötött tek­nősbékát a nádzsomban aszalodni, kitéve a tűző napra, és annak a horgásznak, aki ezt cselekedte, halvány fogalma sincs arról, hogy a mocsári teknős mennyire hasznos la­kója élővizünknek. Egyetlen Ludasi-tavunkban előforduló teknősfaj. A kifejlett állat 15-20 cm hosszú. Átlagos súlya 70-80 dkg. Teste lapos. Hátpáncélja legtöbbször feke­te, és apró, sárga pettyekkel díszített. Haspáncélja szutykossárga. Ragadozó, de elfogyasztja a vízben levő elpusztult hala­kat is, és sekély vizű mocsarunkban ezért is hasznos. Gondoljunk csak vissza az 1987- es katasztrofális Ludas-tavi halpusztulásra, amikor is vagonszámra takarítottuk ki a hal­tetemeket, és egy természetes folyamat szerint a teknőcök is segítettek nekünk. Tehát rengeteg halat elfogyasztottak. Mint neve is utal rá, sekély állóvizeink lakója. Kint a parton esetlen és lassú, a vízben azonban fürgén mozog. Kitűnő hallása van, már 10-15 méter távolságból észleli a feléje közeledő ember lépteit. Ez esetben késlekedés nélkül eltűnik a zavaros vízben. A Ludasi-tó keleti partszakaszán jelenleg, talán nem túlzás úgy írni, hogy többezer fehér színű teknősbékatojás van kinyílva. Tehát a pán­célosok násza e jelek szerint jól sikerült, mert az alig két centiméteres teknőccseme­­ték már boldogan úsznak a Ludasi-tó jelenleg tiszta vizében. Egy mondat erejéig, hogy témát változtassak, nagyon nagy örömmel tudatnám a tisztelt természetbarátokkal, hogy a Ludasi-tó északi csücskén tegnap a hattyúmama öt pici hattyút vezetett be a tó kifürkészhetetlen lagúnáiba.­ ­ SZLOVJÁK István

Next