Magyar Szó, 2005. február (62. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-08 / 31. szám

2005. február 8., kedd Drágállják a gázt Kanizsán a minőségre, Horgoson a magas árra panaszkodnak a fogyasztók A nagy lehűlés alaposan megnöveli ebben a hónapban a fűtési költségeket. Még az eddiginél is jóval többe fog kerül­ni a gázfűtés, pedig a magyarkanizsai községben már korábban is panaszkod­tak a használók­­ Kanizsán arra, hogy rossz minőségű a gáz, mégis annyiba ke­rül, mint a jó minőségű horgosi, Horgo­son pedig azt kifogásolja a lakosság érin­tett része, hogy itt drágább ez a fűtőa­nyag, mint bárhol másutt a környékben. A helyi mezőkről érkező gáz tagadha­tatlanul kevesebb kalóriával bír, mint a nemzetközi vezetékben érkező orosz gáz, de - mint Vajda Gellért, a Sloga képvise­lője a községi kommunális megbeszélé­sen elmondta - további gondok is várha­tók, hiszen Kanizsán a 15-18 éves vezeték elavult, sok a meghibásodás, a csövek nagy részét majd cserélni kell, továbbá rendezésre várnak a tulajdonviszonyok is. Horgoson a községi településrende­zési közvállalat a szolgáltató. Arra a kér­désre, miért itt a legdrágább a gáz, Köves­­di János, a közvállalat igazgatója elmond­ta, hogy ez a megállapítás így nem helyt­álló, mert van, ahol ugyanez a nemzetkö­zi gáz többe kerül. A nagyobb települése­ken a nagyfogyasztók miatt olcsóbb, Hor­goson azonban nem emelhetik a nagyfo­gyasztók, a vállalatok megterhelését, mert ha azok kilépnek a rendszerből, ak­kor a 640 kisfogyasztó magában nem tud­ja fenntartani a szolgáltatást. Ezért itt a vállalatok ugyanannyit fizetnek, mint a háztartások, ez azonban nem a lakosság terhére megy, hanem a működtetési költ­ségekére. A közvállalat valóban fizet a horgosi helyi közösségnek bérleti szerző­dést a vezeték után, ezt a pénzt azonban egyébként is el kellene különítenie amor­tizáció címén. A gáz alapárát az elosztó a novemberi­hez képest decemberben 20 százalékkal emelte - mondta Kövesdi János. Az alap­árhoz a szolgáltató hozzászámítja az úgy­nevezett disztribúciós költséget, a veszte­séget, a műszaki ellenőrzés költségeit (amit másutt külön fizettetnek meg a használókkal), valamint a 8 százalékos áfát, így a gáz Horgoson köbméteren­ként 15,47 dinár a 8 százalékos áfával megnövelve. Arra a kérdésre, hogyan lehet Kispia­­con olcsóbb a gáz, amikor ott is ugyaneb­ből a nemzetközi vezetékből történik az ellátás, a közvállalat igazgatója elmondta, ennek az az oka, hogy ott közvetlenül a Nisgas a szolgáltató. ■ M.M. Európában a helyünk Zentán tribünt szervezett a Demokrata Párt A zentai Városháza nagytermében múlt héten tribünt rendezett a DP helyi szervezete, melyen Borislav Novakovic, a Demokrata Párt tartományi szervezeté­nek elnöke, Sasa Vucinic, a szabadkai kö­zségi képviselő-testület elnöke és Sneza­­na Benjocki, a DP tartományi végrehajtó bizottságának tagja is részt vett Az össze­jövetelen a következő választásokra való megfelelő felkészülés volt napirenden. Arról is beszéltek a tartományi képvise­lők, hogyan kell a pártot lokális szinten működtetni. Borislav Novakovic kiemel­te, hogy a legutóbbi helyi választásokon a DP érte el a legnagyobb sikereket, hiszen a legtöbb polgármester közülük került ki, a pártnak tehát minden adottsága megvan ahhoz, hogy vezető szerepet tölt­sön be. A politikus örömmel nyugtázta, hogy Zenta azon községek egyike, ahol a DP kellő mértékben jelen van és megfe­lelő teret kap az érvényesüléshez, egye­dül még a községhez tartozó falvakban kell megerősíteni pozíciójukat. Majd hozzáfűzte, ez nem azt jeleni, hogy itt nincs erős konkurencia, mert igenis van, például a VMSZ, de érdekeik nem állnak szöges ellentétben egymással, hasonló cé­lokért küzdenek.­­ Nincsenek kételyeink afelől, hogy a jövőnk Európában van, odáig viszont csak rátermett emberek vezetésével jut­hatunk el. Kostunica kormányában már szinte mindenki csalódott, ezért előreho­zott választásokat kellene tartani, melyen egy reális erőviszonyokat tükröző és eu­rópai célokat szolgáló köztársasági kor­mányt kell választanunk - mondta Nova­kovic. Slobodan Bordoski, a helyi szervezet elnöke befejezésképpen elmondta, hogy a DP ajtaja nyitva áll minden változást igénylő polgár előtt, ezért a párt zentai székhelyén péntekenként este nyolc órá­tól fogadják a polgárokat ■ hhá Folytatás Gyulán A helyesírási verseny Tisza menti döntőjéről A múlt héten Zentán megtartották az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny Tisza menti regionális döntőjét. A Thurzó Lajos Közművelődési Központ szervezésében lebonyolított versenyen öt középiskola tizennégy diákja vett részt. Ahogy Gera Ibolya könyvtárostól meg­tudtuk, a korábbi évekhez viszonyítva az idei iránt volt legkisebb az érdeklődés úgy az iskolák részvételét, mint a tanulók számát illetően. Hiszen a harminckét meghívott versenyzőnek még a fele sem vett részt a versenyen, a csókai középisko­lából pedig egyáltalán nem jöttek a gye­rekek, így tehát Zenta, Ada és Magyarka­­nizsa középiskolásai mérettettek meg. A gyerekek munkáját Búza Rózsó Angéla, Kószó Ágnes és Szloboda János (a zsűri elnöke) magyartanárok értékelték. A ver­senyzők által elért pontszámok 187 és 79 között alakultak, 75 százaléknál jobb eredményt 4 versenyző, 50 százalék fölöt­ti eredményt 8, ennél kevesebbet csupán 2 tanuló ért el. A Kárpát-medencei dön­tőre február 25-én és 26-án Gyulán az Er­kel Ferenc Gimnáziumban kerül sor, ahol Gruik Zsuzsanna (Bolyai Tehetség­gondozó Gimnázium és Kollégium, Zen­ta), Ágó Eszter (Gimnázium, Zenta), Grujin Tamara (Bolyai), Palusek Edina (Egészségügyi Szakközépiskola, Zenta), Lakatos Zoltán (Műszaki iskola, Ada), va­lamint tartalékként Gergely Gabriella (Gimnázium, Zenta) és Tóth Ágnes (Be­szédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, Magyarkanizsa) képviseli a Tisza menti régiót. Az Implom József Középiskolai Helyesírási Versenyt Gyula Város Önkormányzata és a Polgármesteri Hivatala hirdette meg, támogatója pedig a Magyar Oktatási Minisztérium. A ver­seny célja az anyanyelv, mint nemzeti ér­tékünk iránti tisztelet, a tudatos nyelv­­használat iránti igény elmélyítése, a tanu­lók és a széles közvélemény nyelvi érzé­kenységének fokozása. ■ lya M/KKU­&C II. FEKETE MIHÁLY EMLÉKVERSENY Bizonyítottak a matematika szerelmesei Kiválóan szerepeltek a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanulói a 2005. évi Nemzetközi Magyar Matemati­ka Verseny délvidéki döntőjéban, hiszen négy első, öt második és ugyancsak négy harmadik díjat szereztek. A Fekete Mi­hály Emlékverseny névre keresztelt meg­mérettetést, melyre a résztvevők csak egy kétfordulós levelező verseny sikeres telje­sítése után nyerhettek jogot, múlt szom­baton a Bolyai Tehetséggondozó Gimázi­­umban rendezték meg 42 tanuló részvé­telével. A szabadkai, újvidéki, topolyai és zentai középiskolákból érkezett verseny­zők közül a délvidéki döntőből összesen 21-en jutottak tovább. Ők Miskolcon, a március 20. és 23. között megrendezésre kerülő döntőben bizonyíthatnak. Díjazottak az első osztályból, 1. díj: Csizmadia Laura (Svetozar Markovic Gimnázium, Szabadka), Gombár Tamás (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta), Juhász Andor (Bolyai). 2. díj: Lajkó Miklós (Bolyai), Fontányi Andor (Bolyai), Grujin Tamara (Bolyai). 3. díj: Kalmár Gergely (Bolyai), Seregély Eme­se (Bolyai). A második osztályból: 1. díj: Csizmadia Zsolt (Bolyai), Döme Zsolt (Bolyai), Lakatos Zoltán (Svetozar Mar­kovic). 2. díj: Borbás Imre (Bolyai), Ta­kács Árpád (Svetozar Markovic), Kará­csonyi Éva (Bolyai), Szegedi Mihály (Sve­tozar Markovic). 3. díj: Botos Zsófia (Bolyai), Varga Dávid (Svetozar Markovic), Dósa Szilvia (Bolyai). A har­madik osztályból: 1. díj: Sóti Valentin (Svetozar Markovic). 2. díj: Oláh Attila (Svetozar Markovic). 3. díj: Holló Dóra (Dositelj Obradovic­ Gimnázium, Topolya). ■ hhu Kérik a terveket Csóka község művelődési egyesületeinek figyelmébe ajánljuk A csókai Művelődési és Oktatási Köz­pont felhívja a község művelődési egye­sületeinek, kultúrköreinek és színtársula­ti vezetőinek figyelmét, hogy legkésőbb február 24-éig a Művelődési és Oktatási Központ 7-es számú irodájában adják át az idei tevékenységi és pénzügyi tervüket, valamint a múlt évben végzett tevékeny­ségük összegezését és a felhasznált pénz­ről szóló kimutatást Csak ezeknek a do­kumentumoknak a jelzett időpontig tör­ténő átadása után számíthatnak a mű­kedvelők a község támogatására. A támogatás érinti a csókai Móra Fe­renc és Sveti Sava egyesületet az Orpheus Színtársulatot, a Talija társulatot, a Tisza­­szentmiklós Kultúrkört, a T. O. színjátszó­kat, a pádéi Takáts Rafael egyesületet, a sza­­nádi Vuk Karadzic­, a monostori Petőfi Sán­dor, a Feketetó és az egyházaskéri Aranybo­gár egyesületeket Hódegyházán továbbra is szünetel a Petőfi Sándorról elnevezett művelődési egyesület tevékenysége. Tekintettel a község válságos helyze­tére, a művelődés területén tevékenyke­dőknek az idén is a szükségesnél keve­sebb pénzzel kell beérniük, de remélhe­tőleg néhány nagyobb, fontosabb akcióra futja majd a támogatásból. ■ si tiszavid@sksyu.net TISZAVIDÉK 9 Évtizedek óta a legtehetségesebb diák Homolya Miklós a moholi iskola legjobb tanulója A közelmúltban rangos köztársasági elismerésben részesült Homolya Miklós moholi kisdiák. Az elismerést ünnepélyes keretek között vehette át Slobodan Vuk­­sanovic­ köztársasági oktatási és sportügyi minisztertől a belgrádi Sava Kongresszusi Központban megtartott Szent Száva-napi akadémián. Az oktatásügyi tárca vezetője minden évben Szent Száva napján az al­kalomhoz illő ajándékkal jutalmazza meg a köztársasági és szövetségi versenyeken díjazott diákokat. A moholi Novak Rado­­nic Általános Iskola 8. c osztályos tanuló­ja köztársasági és szövetségi matematika­­versenyeken elért kitűnő eredményeiért - a múlt évben első lett a köztársasági és tizenhatodik a szövetségi versenyen - kapta az elismerést. Dorde Matic igazga­tó közölte, hogy már évtizedek óta nem volt ilyen tehetséges diákja az iskolának. Homolya Miklós példás diák, kitűnő tanuló, aki saját bevallása szerint napon­ta legfeljebb egy órát tanul, a versenyek­re viszont alaposan felkészül. Az iskolai, körzeti, köztársasági és szövetségi vetélke­dőkre mindig egyedül készül feladatgyűj­temények és szakkönyvek segítségével. Ha nem érti a szerb nyelvű feladatokat, akkor édesapját kéri meg a fordításra, szakmai kérdésekben pedig tanáraihoz - Miklós Gyöngyi, Mészáros Csaba mate­matika-, Trungel Valéria és Tényi László fizikatanárokhoz­­ fordul segítsé­gért. Eddig a matematikai vetél­kedők mellett fizika- meg kémia­versenyeken is indult és indul az idén is. Emellett jelenleg angol-, német- és számítástechnikai ve­télkedőkre készül. Homolya Mik­lós ottjártunkor kapta meg Dor­de Matic igazgatótól az idei ver­senynaptárt. A naptár látványa felvillanyozta az egyébként csön­des és megfontolt diákot, aki ezután kérdések áradatát zúdí­totta az igazgatóra. Hirtelen nagy gondba esett, majd azon morfon­dírozott, hogy a matematika­vagy a fizikaversenyre készüljön fel alaposabban, mivel az előbbi a ballagás másnapján lesz. A nagy kedvencekkel, a fizikával és a ma­tematikával való kapcsolatáról egyébként így vallott: - A fizikaversenyeken eddig jobb eredményeket értem el, mint matematikából. Viszont nem tudom eldönteni, hogy melyik szá­momra a kedvesebb, mert a fizika a való­sággal foglalkozik, valós dolgokat ír le, a matematika pedig a valóságban nem léte­ző dolgok közötti összefüggéseket tárja fel. Mindkettő foglalkoztat. A moholi diák állítását eredményei is bizonyítják: fizikából 6. osztályosként 1. lett a köztársasági és 3. a szövetségi verse­nyen, a múlt évben a köztársasági verse­nyen 2., a szövetségin pedig ismét 3. he­lyezést ért el. A végzős Homolya Miklós jövőbeni terveiről szólva elmondta, gimnáziumba készül. Ősztől a zentai tehetségkutató gimnázium diákja szeretne lenni. A gim­názium befejezése után pedig egyetemre szeretne iratkozni. Egyelőre nem döntöt­te el, hogy matematikát, fizikát vagy szá­mítástechnikát tanulna szívesebben, de mint mondta, erre még van négy éve. ■ Csin: Csincsik Zsolt_____ Homolya Miklós Tanárbúcsúztató Most éppen vidáman és együtt kellene farsangolnunk. Ehelyett falunyi nép áll a felsőhegyi havas-fagyos temetőben, többségünk a tanárától búcsúzik. Pedig jókedvet, színeket szeretnénk keresni ebben a fehér-fekete világban. Vigasztal kicsit, hogy ezer­nyi ember jött elköszönni a pedagógustól, ad ez valamicske hitet: lehet becsülete a ta­nári hivatásnak és a tudásnak. Meg az ehhez társuló emberségnek. Csütörtökön szóltak: meghalt A Kaszás. Merthogy ilyen (határozott!) nevelős em­ber volt, nem kellett hozzátenni, hogy Károly. Senki nem járt annyit szülőfalujának az iskolájába, mint ő: negyvennyolc évet. Ebből nyolcat ült a padban, negyvenben volt ta­nár. Húszévesen állt első alkalommal diákjai elé. Két és fél esztendővel ezelőtt, amikor nyugdíjba vonult, reggel kezdett beszélgeté­sünket a délutánba nyújtva igyekeztem megtudni tőle a jó tanár definícióját - mert a kémia és a biológia mellett definíciók biztosan vannak a többi tíz tantárgyban is, ame­lyeket örömmel vagy kényszerből oktatott. Igazán csak egyetlen kérdésre igyekeztem választ kapni tőle - hogy egyszer ezernyi tanítványa közül a két kezén meg tudná-e szá­molni haragosait Miért szeretik? Búcsúszavaim helyett inkább az övéit érdemes fölidézni az emlékezetemből. Nem szól ugyan mindegyik hang szépen, de mégis nyilván ezekből ismerhető föl legjobban. „Tudod - mondta -, nem lokálpatriotizmusból maradtam én itt, hanem önzésből, mert ezekkel az emberekkel tudok szót érteni. Úgy indultam tanárként az iskolába, hogy emberszámba kell venni a gyereket, és olyan kapcsolatot kialakítani mindenki­vel, hogy diákként és felnőttként is mindig egymás szemébe tudjunk nézni. Ha né­hány esetben nem sikerült, azt hiszem, nem rajtam múlott. Nem beszéltem én arról diákjaimnak, hogy Zentán gimnazistaként albérleti fészerünkben reggel jeget törtünk a lavórban, és csak kesztyűben tudtunk írni. Meg arról sem, hogy Újvidéken főiskolás koromban, amikor két napig nem ettünk, a lopott káposzta úgy harsogott a fogunk alatt, mint ló szájában a répa. Számukra mindez távoli, idegen, közömbös. Megválto­zott a világ, az utóbbi években már a tanteremben széthullott az osztály. Míg ti örülte­tek egy kirándulásnak, ők sietnek, és hiába kértem öt perc figyelmet az órán, nem győzték kivárni, meg kirándulni sem volt idejük. Igyekeznek szépre, jóra tanítani őket, becsületes embert nevelni belőlük, de látom, hogyha erre szeretném rávenni őket, ak­kor elvesznek az életben. Arról sem beszéltem, hogy a főiskola huszonnyolc tagú évfo­lyamán, a második év végén négyen szereztünk diplomát: hároman magyarok, hoz­zám hasonló szegények, akik egyszobás albérletben együtt laktunk, és egy monteneg­rói barátunk. Leginkább a parasztember apám filozófiáját igyekeztem elhinteni: csak az a tiétek, amit a fejetekben tudtok hordani. Minden más bizonytalan.” ■ FODOR István

Next