Magyar Szó, 2005. augusztus (62. évfolyam, 178-204. szám)

2005-08-31 / 204. szám

2005. augusztus 31., szerda A Gondűző ünnep Első falunap Bácsgyulafalván legutóbbi népszámlálás idején 2084-en éltek a faluban, egy év­ben 15-20 újszülött van, a teme­tések száma azonban eléri az ötvenet is. Munkahely nincs, a fiatalok elhagyják a falut, egyesek itthon maradnak, de mi­vel a kisgazdaságok évről évre nehezebb helyzetbe kerülnek, nem tudnak megél­hetést nyújtani a fiatal családoknak. 1996-ban körülbelül 400 menekült ér­kezett a faluba, szerb tagozat mindaddig nem volt. Jelenleg az alsósok összevont tagozaton helyben tanulhatnak, a felső­­sök viszont Kerénybe járnak. A magyar tagozatokon a gyerekek száma csökken, a hatodikosok például csak hatan vannak, a töb­bi osztályban egyelőre biztosított a tizenötös lét­szám. Az egykor virágzó gazdaságú, dohány­ter­­mesztőiről, szorgos gyula­iakról híres települést az általános visszafejlődés nem kerülte el, de ottjártunkkor - hiszen ünnepeltek vendéglátóink - nem sok szó esett a gondokról. Jó volt látni, hogy a helyi kö­zösség jelenlegi vezetősége lehetőségei­hez mérten mindent megtesz annak ér­dekében, hogy egy élhetőbb életet biz­tosítson a telecskai dombok déli pere­mén elterülő kis közösség tagjainak.­­ Már egy ideje érlelődött bennünk a gondolat, hogy a falubúcsú, az októ­ber végi „karózási”, a település felpar­cellázásához kötődő, 1883-as évre vissza­vezethető ünnep mellett jó lenne még egy ünnep, amely összehozza az embe­reket. Mivel a falu több mint nyolcvan százaléka földművelésből él, az időpon­tot a mezei munkák szünetére időzítet­tük. Jártunk a környező települések ha­sonló jellegű ünnepén, néhány ötletet tőlük is merítettünk, és saját igényeink­hez igazítottuk. Mindenképpen szeret­nénk hagyományossá tenni a falunapot - hallottuk Krizsán Józseftől, a helyi kö­zösség tanácsának elnökétől, akitől azt is megtudtuk, hogy a szervezésben 20-25 ember vett részt, de a részvevők számát 300 és 500 közöttire becsüli. A délelőtti főzőverseny kezdetén már látszott, hogy lesz visszhangja a kez­deményezésnek, húsz bogrács alá gyúj­tottak tüzet. Szabadon választott bográ­csos étel készült, a helyi közösség adta a tűzrevalót, és a zsűrizés után a piactéren közösen fogyasztották el. Közben me­gérkeztek a környező településekről és Magyarországról a vendégek, a virággal és léggömbökkel földíszített főtéren a kézművesek is elfogalaták helyüket, és a kiállított ajándék- és használati tárgyak megtekintése után ki-ki kedve szerint agyagot vagy gyapjút foghatott kezébe, és kellemes zenei aláfestés mellett ő maga is készíthetett emléktárgyat. A kö­zösen elfogyasztott ebéd a piactér ár­nyas fái alatt szintén különleges élmény volt. A délután folyamán a faluban alkotó amatőr művészek - Tót Ibolya, Varga Sándor, Kőműves Angéla, Móra József és Vajda Arnold - közös tárlatának meg­nyitójára került sor. A művelődési ház földszinti termeiben hímzések, rajzok, festmények és makettek mellett Pesti At­tila építész, a Campus egyik alapítójá­nak munkáiból is ízelítőt kaptunk. Ezután Kovács István otthonába lá­togattunk, és az előszobában kialakí­tott dohánymúzeumban hallgattuk a kedves vendéglátó történeteit, csodál­koztunk a száz évnél is többet megélt tárgyak felett. Az idősebb korosztály a délutáni ünnepi szentmisé­re érkezett a Magyarok Nagyasszonya katolikus templomba, majd a ma­gyarországi vendégek és a helybeli Petőfi Sándor Mű­velődési Egyesület közös műsora tette rá a koronát az első falu­napra Bácsgyulafalván. Összesen mintegy ötven magyaror­szági vendéget vártak az ünnepségre, köztük azoknak a szervezeteknek a kép­viselőit is, akik nagymértékben támogat­ták a települést. A több mint kétórás műsorban a helybelieket a Hajnalcsillag kórus, Égető Emese szólóénekes, vala­mint a színjátszók két rövid jelenete, a gyerekek táncos fellépése képviselte, a vendégeket pedig a Tápai Hagyo­mányőrző Egyesület táncosai, valamint a csátaljai Székely népdalkor. Kép és szöveg: H. E. Az egykor virágzó gazdaságú, dohány­termesztéiről, szorgos gyulaiakról híres települést az általános vissza­fejlődés nem kerülte el, de ottjártunkkor - hiszen ünne­peltek vendéglátóink - nem sok szó esett a gondokról. Aki csak teheti, látogasson el a nemrég megnyílt dohánymúze­umba, hiszen Kovács István otthonában sok érdekes, sehol máshol nem látható tárgyakat láthatunk, és nagy élmény a régi történetek hallgatása is A tűzgyújtás pillanatai a falu központjában Fekete J. József a faluban alkotó amatőr művészek iránti tisztelettel nyitotta meg első közös tárlatukat Végül a szépen megterített asztalnál fogyasztották el az asztaltársaságok a közösen elkészített ebédet A falunap vendégei voltak a bácskossuthfalvi Agyagvarázs kerámiacsoport tagjai is, valamint a zentai nemezkészítők. A helybeli gyerekek és fiatalok örömére nemcsak a kiállított tárgyakban gyönyörködhettek, de maguk is kipróbálhatták a mesterségek alapjait Mimitt­­kojelkep@magyar­szo.co.yu KÖZELKÉP 11 A bácsgyulafalvi faluna­­pi program művelő­dési részét természe­tesen a Petőfi Sándor Műve­lődési Egyesület szervezte, de az ünnep társszervezőjévé azért vált, mert az idén nyolc­vanéves kultúregyesület ezt a jubileumot szerette volna méltóképpen megünnepel­ni. Az ünnepségsorozat kere­tében megszervezték a falu­ban alkotó amatőr képzőmű­vészek tárlatát, topolyai, zen­tai és bácskossuthfalvi kéz­műveseket hívtak a falunapi kirakodóvásárra, illetve az es­­ti műsor programját is ők ál­lították össze. Égető Évát, az egyesület jelenlegi elnökét a falunapi ünnepi rendezvé­nyek forgatagában kértem rövid beszélgetésse.­­ A helyi közösséggel folyamatos és jó az együttműködésünk, így a két ün­nep egy napra került, közös az ünne­pünk, a falu napja, illetve a kultúre­gyesület jubileuma. Három magyaror­szági településről vannak vendégeink, a tápai Hagyományőrző Egyesület, a csátaljai Székely népdalkör és a ma­­gyarszombatfai önkormányzat kül­döttsége, de a kirakodóvásár környék­beli részvevői ugyanígy kedves vendé­geink. A kilencvenes évek pangása után, amikor szinte megszűnt a műve­lődési élet itt nálunk is, 2000-ben vá­lasztottunk új vezetőséget, én évekig a titkári teendőket láttam el, és körülbe­lül egy éve vagyok elnöke az egyesület­nek. Tulajdonképpen nem is tudom, mikor lettem kinevezve, hiszen évek óta mindenes vagyok, sok mindent magamra vállalok. ■ Az egyesület nyolcvan, a telepü­lés 122 éves. Készült-e összefoglaló jellegű munka Bácsgyulafalva művelő­dési életéről? - Sajnos nem. Nincs rendszerezett dokumentációnk, sok minden elve­szett Az biztos, hogy 1925-ben alakult, és az is, hogy a falu művelődési életét mindig a színjátszás határozta meg, a művelődési életet a műkedvelő színé­szek előadásai fémjelezték a települé­sen. Szabadtéri előadásokat is tartot­tak, például a János vitézt is előadta a társulatunk, bár erre már csak az idő­sebbek emlékeznek. Volt egy mozgó­színpadunk, és azt vitték kocsmából kocsmába, vagy az iskolában állították fel. Később akadt egy vállalkozó szelle­mű vendéglátós, Krizsán Pál, aki a sa­ját kocsmájában egy színpadot épített, amit moziteremnek is használtak so­káig. Mindig volt kórusunk, citeraze­­nekarunk. Mivel 1883-ban 17 bánáti telepü­lésről, köztük Szajánból, Tordáról Lá­­zováról, Tóbáról érkeztek ide telepe­sek, egy közös hagyományról nem be­szélhetünk. A kibocsátó települések­kel való ismételt kapcsolatfelvételen még nem dolgoztam, bár az elmúlt év­tizedekben már volt rá példa. ■ Sok vajdasági kistelepülés meg­irigyelhetné a tágas, modern művelő­dési házat.­­ A művelődési otthonunk 1971- ben épült, a falu népe, Zombor kö­zség és az itteni vállalatok összefogásá­ból. Az első naptól kezdve a könyvtár is otthont kapott az épületben, és a mai napig is itt működik, az épület el­ső emeletén. Mintegy 5000 címszót tartalmaz a könyvállományunk, olva­sótermében a Magyar Szót, a Családi Kört, a Jó Pajtást és a Somborske novi­nét olvashatják a betérők. A könyvtár­ban író-olvasó találkozókat, különbö­ző ismeretterjesztő előadásokat tar­tunk, folyóiratok bemutatására is sor kerül. A színháztermünk 300-350 né­zőt is befogadó nagy terem, ahol sok szép műsort lehetne tartani. 20-30 év­vel ezelőtt hazai és magyarországi szí­nészek, humoristák, zenészek sora lé­pett itt fel. Jelenleg az Ötösfogat kere­tében, Zombor, Bezdán, Nemesmili­­tics, Csonoplya amatőrjeinek közös műsorain tellik meg a terem. Ezenkí­vül minden évben elkészítünk egy színdarabot. ■ Hány embert sikerült bekapcsol­ni a rendszeres munkába? - Körülbelül ötven tagunk van, a színjátszók, a Hajnalcsillag énekcso­port főként középiskolás lányokból áll, ők a Durindón is fölléptek, szólis­táink, Borsos Dóra és Égető Emese a Szólj, síp, szólj! versenyeken is sikere­sen képviselték falunkat. Tánccsopor­tunk sajnos nincs, a citeracsoport sem az igazi, hiszen nincs szakmai irányító­juk, vezetőjük. Létezik egy képzőmű­vészeti csoport, melynek tagjai közös tárlaton mutatkoznak be a falunap ke­retében. A kiállításon Pesti Attila, a fa­luból elszármazott fiatal, tehetséges építész is bemutatkozott eddigi pro­jektumainak plakátjaival. Az iskolával közösen működtetjük az anyanyelv­ápolók csoportját. Utánpótlásból egyelőre nincs hiány, és az érdeklő­désre sem panaszkodhatunk. Nyaran­ként a klasszikus tánciskola szervezése is a mi feladatunk, de például kirán­dulást is szerveztünk már Ópusztaszer­­re, és a tehetséges gyerekeket igyek­szünk minél több versenyre benevezni Vajdaság területén. Egyedüli nagy bánatunk, hogy a pénzhiány és a káderhiány miatt a néptánccsoport nem alakult meg. Je­lenleg éppen azon fáradozunk, hogy a művelődési egyesület tulajdonát képe­ző öltözeteket összegyűjtsük a faluból. ■ Kik azok, akik legnagyobb mér­tékben segítették az egyesület munká­ját? - Az elmúlt időszakban az Illyés Közalapítvány támogatásával a szín­házterem padlózatát újítottuk fel, a hangosítás is megoldódott, valamint 100 új széket vásárolhattunk. A HTMH egy tekerőlanttal segített ben­nünket, a helyi közösség is lehetősége szerint segíti az épület fönntartását, karbantartását, mondhatni, kölcsönö­sen segítjük egymást, a községi támo­gatás sem marad el, és a falu polgárai is látják igyekezetünket, így nem zár­kóznak el a támogatástól. ■ HERCEG Elizabetta Nyolc évtizedes tevékenység Jubilált a bácsgyulafalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület A szerző felvétele Égető Éva

Next