Magyar Szó, 2005. november (62. évfolyam, 257-282. szám)
2005-11-03 / 259. szám
// 14 SZABADIDŐ szabadido@magyarszo.co.yu MicmSió Műanyag zacskó és számítógép A Világfigyelő Intézet jelentése alapján (A világ helyzete 2004) két termék tömegtermelésének az árnyoldalairól ejtünk szót. A műanyag zacskó. Az élelmiszer tárolására szánt műanyag tasakokat 1957- ben vezették be az Egyesült Államokban. A szemeteszsákok az 1960-as évek végén jelentek meg világszerte, gyártásuk az 1970-es évek közepén vált tömegessé. A műanyag zacskók alapanyaga nyersolaj vagy földgáz. A tipikus zacskó néhány gramm tömegű, néhány milliméter vastag, így a környezet szempontjából veszélytelennek hihetnénk. Ám 2002-ben 4-5 billió műanyag zacskót észsákot gyártottak a világon. Ennek 80 százalékát Észak-Amerikában és Nyugat-Európában használták fel. A műanyag zacskónak sok az előnye a papírral szemben: gyártása során 20—40 százalékkal kevesebb energiát és vizet használnak fel, a gyártási folyamat kevésbé szennyezi a levegőt, a használt zacskó pedig kevesebb helyet foglal el a szeméttelepen. Ha eljut oda... Kenyában a farmerek és a környezetvédők panaszkodnak, hogy zacskók akadnak fenn a kerítéseken, a fákon és a madarak nyakán. Pekingben a kormány kampányt folytatott, hogy az emberek kössenek csomót a zacskókra - úgy kevésbé hordja szét azokat a szél. Arról a gyakorlatról nem szól a jelentés, hogy a budapesti lakótelepeken megcsomózott műanyag zacskók lógnak a fákon, beléjük kötött csontokkal. A számítógép. A chipek előállítása több energiát igényel, mint a hagyományos árucikkeké. Egy 32 megabájtos chip előállítása legalább 72 gramm vegyi anyagot, 700 gramm gázt, 1200 gramm fosszilis tüzelőanyagot és 32 liter vizet igényel. Egyetlen 2 grammos chip gyártásához felhasznált agyagok tömege a termék tömegének hatszázharmincszorosa. (Egy autó előállításához szükséges anyagok tömege a végtermék tömegének csak kétszerese.) A számítógépeket „tiszta szobákban” készítik. Ezek levegőjében nincs por, ám van sok vegyi anyag, amely az ott dolgozók egészségét károsíthatja. A katódsugárcsöves monitor ólmot, foszfort, báriumot és hatértékű krómot tartalmaz. A chip ellenállásaiban és félvezetőiben kadmium, az alaplapban és a csatlakozókban pedig berillium van... Az elektronikai ipar a világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő iparága, és a termékek gyors elavulása miatt az elektronikai hulladék is gyorsan szaporodik. A személyi számítógépek száma a világon 1988 és 2002 között ötszörösére nőtt: 105 millióról több mint 500 millióra. A KSH adatai szerint Magyarországon is gyorsulva növekszik a számítógépek mennyisége. A legnagyobb tételt a háztartások gépei jelentik: 100 háztartásra 2000-ben 14, 2001-ben 17, 2002-ben 21,2003-ban 30, 2004-ben pedig 65 személyi számítógép jutott. Ez utóbbi országosan közel 2,5 millió készüléket jelent. A piac még telítetten, hiszen egy-egy háztartásban több gép is működhet. Ez a fejlődés a jelen öröme és a közeljövő gondja. (Élet és tudomány) Kiállítás Arábiai Lawrence életéről Lawrence élete és legendája címmel kiállítás nyílt a londoni hadtörténeti múzeumban a neves orientalista régészről, aki a politikától sem tartotta távol magát. A kiállítás végigvezeti a látogatót Arábiai Lawrence egész életén. Láthatók a selyemöltözékek, amelyeket Fejszál szaúdi királytól kapott, a brit Lee Enfield karabély, szintén az uralkodó ajándéka, de érdekessége, hogy az arabok szerezték a törököktől az 1915-ös gallipoli csatában. És természetesen ott van a Brough Superior SS-as motorkerékpár, amelyen a halálos baleset érte 1935. május 13-án, amikor két kerékpáros fiút akart kikerülni. Thomas Edward Lawrence mozgalmas élete során politikával is foglalkozott. Miután 20 évet töltött a Közel-Keleten, fejében kirajzolódott egy elképzelés, amely szerinte megoldotta volna a már a múlt század elején is feszültségekkel terhes térség etnikai problémáit. Lawrence az I. világháború idején a brit katonai elhárítás szolgálatában került Egyiptomba, helyismerete hamarosan ideálissá tette a brit és az arab erők közti kapcsolattartásra, így jutott el az oszmán birodalom ellen harcoló arab törzsekhez, akikből szabadcsapatokat szervezett. Később már maga szervezte a reguláris arab erők és a szabadcsapatok közös akcióit. A legnagyobb sikert 1917 júliusában a mai Jordánia területén lévő Akaba stratégiai kikötő elfoglalásával érték el, majd egy évvel később Damaszkuszt is bevették. Ezért számos arab országban valóságos népi hősként, az arab függetlenség harcosaként tekintenek rá. A brit kormány figyelmébe ajánlott térképe a 2007 áprilisáig nyitva tartó kiállítás egyik legérdekesebb darabja. A mezopotámiai kurdok és arabok külön területen, a kurdok északon, az arabok délen éltek volna. A szíriai örményeket is külön költöztette volna. A szunnitákat és a síitákat viszont együttélésben képzelte el, mondván, tapasztalatai alapján mindkét irányzat gyermekei Mohamed leszármazottainak tekintik magukat, és ha megkérdezik tőlük, hogy síiták-e vagy szunniták, azt felelik: eredetük sokkal régebbi „a szomorú megosztásnál” - írta az El País című spanyol napilap. Thomas Edward Lawrence, bár királyokkal, miniszterekkel érintkezett, egyszerű körülmények között élt. Miután a politikában csalódott, tanácsai nem nagyon találtak meghallgatásra, egyszerű katonaként szolgált a brit királyi légierőben. Élete fő művét, A bölcsesség hét pillérét, fiatal szolgájának, Dahumnak ajánlotta. Lawrence temetésén részt vett a későbbi kormányfő, Winston Churchill is. (National Geographic Online) Lopott műtárgyak a Getty Múzeumban Szinte hihetetlen, de lopott műtárgyakkal van tele a Los Angeles-i Getty Múzeum. Az igazán nagy szépművészeti múzeumok nemcsak a művészetről és a szépségről szólnak, hanem pénzről is. Hogy, tudniillik, drága pénzen megvásárolt műkincseket mutatnak be drága pénzen kialakított luxuskörnyezetben. Ilyen értelemben a Los Angeles-i Getty Múzeum kétségtelenül igazán nagy szépművészeti múzeum. Ez a világ egyik leggazdagabb múzeuma. Egy Richard Meyer tervezte pompás épületben kapott helyet, amely már önmagában is lassanként műkincsszámba megy, és több mint 9 milliárd dolláros vagyonnal gazdálkodik. Az 1976-ban elhunyt olajmágnás Paul Getty, aki a múzeumot létrehozta, viszonylag rövid idő alatt annyi nemes műkincset gyűjtött össze, mint amennyit máskor más múzeumok esetében hozzáértő műgyűjtők nemzedékei szoktak. S olyan gyűjteményt alakított ki, amelynek az Egyesült Államok és a nagyvilág is csodájára járt és jár mind a mai napig. Csakhogy most könnyen meglehet, hogy a renoméja és alkalmasint még a kollekciója is ugyanolyan gyorsan elvész, mint ahogyan megszületett. A Getty Múzeum igazgatótanácsa ugyanis a napokban bizottságot hozott létre annak kiderítésére, hogy vajon igaz-e a hír, hogy a világhírű múzeum lopott műtárgyakat vásárolt hosszú-hosszú évek óta, összejátszva a műkereskedőkkel. A gyűjtemény vezetői pedig, enyhén szólva luxuséletet éltek a múzeum, vagyis az adófizetők pénzéből. Ráadásul a kaliforniai igazságügyi minisztérium egyenesen az ügyben nyomoz, hogy az igazgatótanács elnöke saját zsebre is használta-e a múzeum pénzét. A hírek ugyanis arról szólnak, hogy a múzeum illetékesei 42 darab lopott római kori és etruszk műtárgyat vásároltak az ókori gyűjtemény kuratóriuma közreműködésével, amely tudván tudta, hogy a műtárgyak lopottak, és illegálisan kerültek az Egyesült Államokba. Ráadásul az is kiderült, a lopott kincseket közvetítő műkereskedő takaros görögországi villa megvásárlásához segítette a kuratórium vezetőjét. A Getty Múzeum egyébként mindig is híres volt agresszív beszerzéseiről, és a műkereskedők világában itt Amerikában most az a szóbeszéd járja, hogy valószínűleg éppen ez bátorította a lopott műtárgy-kereskedelmet is. 1995-ben paradox módon éppen a Getty Múzeum kuratóriumának elnökét bízták meg azzal, hogy szigorúan felügyelje, csakis ellenőrzött műtárgyakat vásároljanak, akiről most kiderült, hogy a lopott műkincsek felvásárlásának bonyolítója és egyben haszonélvezője is volt. A bajok azonban még ennél is nagyobbak látszanak. A Los Angeles Times oknyomozó riportja szerint a múzeum tisztségviselői arról is tudtak, hogy támogatóik szintén lopott műkincseket adtak el. Ugyancsak a Los Angeles-i lap tudósít arról, hogy a múzeum felügyelő-bizottságának elnöke a múzeum pénzén utazgatott első osztályú repülőjegyekkel, bérelt jachtokat és vásárolt Porsche kocsit is. S mivel a Getty Múzeum nonprofit szervezet, ezért ez a pocsékolás az adófizetők pénzének költését is jelentheti, s ezt az Egyesült Államokban nagyon komolyan veszik. A kaliforniai igazságügy-miniszter ezért is rendelte el a nyomozást. John Wells, aki 1983-tól 7 évig volt a múzeum igazgatója, a napokban úgy nyilatkozott, hogy a Getty Múzeumnak volt egy bizonyos fajta intellektuális és morális elismertsége, amelyet éppen pénzügyi önállóságával, szabadságával teremtett meg, s most talán éppen a pénzügyei sodorják válságba is. (MNO) Képrestaurálás az interneten A norvég műemlékvédő intézet néhány hónappal korábban elhatározta a híres norvég festő, Edvard Munch (1863-1944) alkotásainak a restaurálását, mert azok némelyike igencsak megviselt állapotban van. A veszélyeztetett képek közé tartoznak a Solen (Nap), illetve az Alma Mater festmények, melyek helyreállítási munkálatait az internetfelhasználók figyelemmel kísérhetik élőben a világhálón. Lili Heidi Opsahl, a múzeum pedagógiai részlegének vezetője elmondta, hogy ily módon szeretnék népszerűsíteni az elfeledett korok és művészek alkotásait, és bíznak abban, hogy a restaurálás pillanatait az internetről megtekintő személyek egy része személyesen is felkeresi majd az intézetüket. Az internetfelhasználók tehát a Föld bármely pontjáról lehívhatják az intézet hivatalos weboldalát (imvui.mundi.mueum.no) és élőben tanúi lehetnek annak, amint Mille Stein restaurátor és csapata az oslói múzeum előadótermében található monumentális alkotások egyes idő által megtépázott részeit kijavítják. Ugyan a kép minősége hagy némi kívánnivalót maga után, de ez korántsem zavaró. A festmények restaurálását néhány héten keresztül a nap néhány órájában élőben lehet követni az internetről, akik pedig erről lemaradnának, azok megtekinthetik később a napi összefoglaló videoanyagát. (ap) A dán királynő paródiája November 23-án lesz a franciaországi ősbemutatója annak a filmnek, amely az európai királyi famíliákat gúnyolja ki. A szereplőket főleg a dán uralkodócsalád tagjai ih lették meg. Catherine Deneuve játssza a főszerepet abban a francia királyi filmparódiában, amelyet november 23-án mutatnak be Párizsban. A díva egy meg nem nevezett európai ország uralkodóját alakítja - a rossz nyelvek szerint nemcsak öltözködésében, de még hanghordozásában is az idős dán királynőt, Margitot utánozva. A történetet az európai királyi családok különböző botrányaiból gyúrták össze: lesz benne utalás például Diana angol hercegnőre is. A céltábla azonban elsősorban a dán monarchia: Frederik herceg és felesége, Mary, a hajdani modell szerelmi története is igen mulatságos színben tűnik fel. A film rendezői azt állítják, a hasonlóság csupán véletlen. A dán udvar egyelőre nem reagált a provokatív filmre. Lis Fredriksen szóvivő szerint előbb meg kell nézni az alkotást, hogy kiderüljön, sértő-e vagy csak egyszerűen szórakoztató. (shake) Margit dán királynő Napóleon foga Akinek netán Bonaparte Napóleon fogára fáj a foga, és erre nem sajnálja a pénzt, a jövő pénteken megszerezheti. A császári jobb felső szemfogának vételára elérheti a 12 ezer fontot - vélik az árverést előkészítő brit szakértők. A fogat annak idején Barry O’Meara, a franciák 1815-ben véglegesen száműzött császárának fogorvosa személyesen húzta ki Szent Ilona szigetén, majd később ő maga ajándékozta Maceroni tábornoknak, a nápolyi király szárnysegédének. A jelenlegi tulajdonos 1956-ban vásárolta meg. Napóleonnak élete alkonyán közismerten problémái voltak a fogaival, valószínűleg skorbut következtében - közölte a sajtóval Chris Albury árverési biztos, aki az Anglia délnyugati részében lévő Wiltshire-ben sorra kerülő november 10-i aukciót vezeti. A Napóleon-relikviák keresettek mostanában: egyik jellegzetes kalapja október 19-én 97 000 eurós árat ért el Londonban, a trafalgari csata 200. évfordulója alkalmából rendezett aukción. (National Geographic Online) 2005. november 3., csütörtök Hozzávalók: 60 dkg sertéskaraj, 3 g őrölt bors, 3 dkg mustár, 2 g szerecsendió, 5 dl olaj, 3 dkg vaj, 3 dkg paradicsompüré, 2 dl must, 20 dkg szőlő, só. Elkészítés: A karajszeleteket kiveregetjük, megsózzuk, őrölt borssal, reszelt szerencsendióval meghintjük, majd kevés mustárral megkenjük. Serpenyőben kevés olajat forrósítunk, ebben a hússzeletek mindkét oldalát fél-fél percig sütjük. Az így elősütött húst lábasba szedjük. A sütésből visszamaradt zsiradékhoz hozzáadjuk a vajat, majd amikor felforrósodott, a paradicsompürét belekeverjük, és állandóan keverve kissé megpirítjuk. Kevés vízzel felengedjük, megsózzuk, felforraljuk, majd a hússzeletekre öntjük. Fedővel letakarva pároljuk, amikor a hús puhulni kezd, musttal felengedjük, később belekeverjük a szőlőszemeket, és készre pároljuk. Vajas burgonyát és vajon párolt zöldségeket tálalunk mellé.