Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-20 / 42. szám

Újvidék, 2007. február 20., kedd LXIV. évf., 42. (20 686.) szám ■ Ára 30 Din KÖZÉLETI NAPILAP DINDIC-PER Megfenyeget­ték a bírót Fenyegető üzeneteket kapott mobiltelefonjára Nata Mesarevic, a Dindic-pert vezető bíró. A bírónő a per tegnapi tárgyalási napjának kez­detén közölte, hogy a hivatali tele­fonjára fenyegető MMS-t kapott, és emiatt nyugtalan. - Megvárjuk az illetékes szervek jelentését, addig pedig mindenkit, akinek akár közvetett hatása is le­het az ügyre, hagyja a bírósági ta­nácsot, hogy nyugodtan végezhes­se a dolgát - mondta, ám nem kí­vánta elárulni, mi állt a fenyegető üzenetben. Maja Kovacevic, a Különleges Bí­róság szóvivője szintén nem tudta megmondani, milyen tartalmú volt a kérdéses üzenet, sőt, hozzátette hogy ő az újságíróktól értesült erről. A B92 Poligraf című műsorának újságírói úgy értesültek, hogy Na­ta Mesarevicet a Központi Börtön vezetőjének, Miroslav Midének a telefonjáról fenyegették meg, de szerintük az üzenetet nem erről a­­­ készülékről küldték, hanem egy szá­mítógépes szoftver segítségével is­meretlen helyről, hamis szám kimu­tatásával. A B92 szerint a Biztonsá­gi-tájékoztatási Ügynökség inten­zíven nyomoz az ügyben. A védelem ügyvédei nem kíván­ták kommentálni a történteket. Na­ta Mesarevicet korábban is megfenye­gették, két évvel ezelőtt ismeretlen sze­mélyek három szál vörös rózsát hagy­tak hétvégi háza ajtajában. (Beta) f • Óriáskígyót dugott viccből a posta­ládájába egy férfi az Egyesült Államok­ban postásnak szánt posta gyanánt. A tréfa sikerült: a postás - aki rá­adásul hölgy - igen nagyot ugrott, amikor szembesült a csaknem két­méteres hüllővel. A kígyó gazdája a kertjében egy sövényfal mögé búj­va élvezte végig a jelenetet, és még akkor is röhögött, amikor a postás­nő rátalált. A posta beperelte a férfit, a bíró­ság pedig fél év felfüggesztett bör­tönre ítélte, mert a viccet rossznak ítélte. (MTI-Panoráma) MŰHELYMUNKA ÉS KÖZÖS GONDOLKOZÁS Készül a külkapcsolati stratégia Budapesti tudósítónktól A magyar Külügyminisztérium külkapcsolati stratégia kidolgozására kért fel több neves szakértőt. A felkértek 45 résztanulmányt és nyolc témakörben tanulmányt készítenek, amelyeket a tárca több fordulóban szakmai és társadalmi vitára bocsát, majd az elkészült anyagot megvitatják a politikai, gaz­dasági-üzleti, illetve a nem kormányzati szféra szervezeteivel. Ezt követően (várhatóan júliusban) vég­leges formájába öntik, és a kormány, illetve a parlament elé terjesztik a külkapcsolati stratégiát. Minderről Göncz Kinga külügyminisz­ter számolt be tegnap budapesti sajtótá­jékoztatóján, amelyen megjelentek a kül­kapcsolati stratégia kidolgozásában fontos szerepet vállaló Konzultatív Tanács tagjai (Balázs Péter, Gazdag Ferenc, Gyarmati István, Inotai András és Szarka László) is. Majdnem 20 év telt el azóta, hogy a magyar külpolitika megfogalmazta hár­mas (integrációs, szomszédkapcsolat és nemzetpolitikai) prioritásrendszerét. Az­óta nagyot változott az ország helyzete előbb a NATO-, majd az EU-csatlakozás­­sal. Mindkettő keretet és eszközöket ad a cselekvéshez, de egyúttal kötelezettsé­geket is jelent. A globalizáció lehetősé­geket hordoz, de kockázatokkal (ter­rorizmus, illegális migráció, nemzetkö­zi bűnözés) is jár. Mindezért szükség van arra, hogy Magyarország újrafogalmaz­za céljait, törekvéseit, azok érvényesíté­sének útjait, eszközeit. A külügyminisz­ter emlékeztetett: a világban a Magyar­­országról kialakult képet nagyon sok sze­replő alakítja a testvérvárosi kapcsolato­kat ápoló önkormányzatoktól a nagybe­fektetőkig és a civil szféráig. Ezért tart­ja fontosnak, hogy mindezen szerep­lők részt vegyenek a stratégia kialakítá­sában is.­­ A rendszerváltás után konszenzus volt a magyar külpolitika céljait, súly­pontjait illetően. Úgy látom, a konszen­zus ebben a szférában még mindig in­kább működik, mint bárhol másutt, leg­alábbis az olyan nagy horderejű kérdé­sekben, mint az afganisztáni, libanoni szerepvállalás, vagy a szlovákiai választá­sokat követő történésekhez való viszo­nyulás. Persze nem teljes az egyetértés, de közeliek az álláspontok - szögezte le Göncz Kinga. Folytatás a 3. oldalon Mihajlovits Klára Robbant a Barátság Expressz Mintegy hatvannégyen meghaltak egy indiai vonattűzben Megközelítőleg hatvannégyen vesztették életüket abban a robbanás következté­ben kiütött tűzben, mely egy Pakisztánba tartó gyorsvonaton következett be. A ren­dőrség közlése szerint az áldozatok többsége pakisztáni volt. Robbanószerkezetnek feltehetően a helyszínen talált két, gyúlékony anyaggal teli bőröndöt használták. Az egyik bőröndöt egy kiégett vasúti kocsiban, a másikat pedig a síneken találták meg. Manmohan Szingh indiai kormányfő szóvivője szerint a kettős robbanás vélhetően terrorcselekmény volt. Lalu Praszad vasútügyi miniszter szerint a merénylettel az India és Pakisztán közötti békefolyamatot kívánták destabilizálni. Az indiai fővárosból a pakisztáni határ közelében levő Atariba tartó Samdzshau­­ta (Barátság) Expressz (ez a két ország között közlekedő egyetlen vonat) két kocsija borult lángba a detonációt követően. Az utasok a határon egy másik vonatra átszáll­­va utaztak volna tovább Lahore-ba. A vonaton 610 utas tartózkodott. Több mint 15 sebesültet a közeli Panipat város kórházába szállítottak. A Times Now televízió érte­sülései szerint a mentők csak másfél órával a robbanás után értek a helyszínre. (MTI/AFP/Reuters/AP/dpa) FoNet Több mint hatvanan meghaltak TÉMÁINK: ■ Manojlovic-díj Tolnai Ottó­­ nak A nagybecskereki városi könyv­tár 2006. évi Todor Manoj­­lovic-díját Tolnai Ottó írónak ítéli oda - határozott tegnap az azonos nevű alapítvány dí­jodaítélő bizottsága. Az 1991- ben alapított díj velejárója, hogy kiadják a díjazott jelen­­tős alkotásaiból készült válo­gatást is (15. oldal) ■ Magyar filmek Vajdaságban Február 26-a és március 4-e között rendezik meg Vajda­ságban a hagyományos Ma­gyar Filmnapokat. A 38. Ma­gyar Filmszemle programjá­ból válogatott filmeket Sza­badkán, Magyarkanizsán, Zen­­tán, Topolyán, Kishegyesen és Bácsfeketehegyen vetítik (15. oldal) ■ Egymás elfogadásáért Kishegyesen befejeződtek a Gyermek, gyermek, hogy sze­ressétek, valamint az Esély az egyenlőségre elnevezésű programok. Kiállítással és filmvetítéssel egybekötött zá­róértékelést tartott a napok­ban a helyi Női Fórum az em­lített akciók befejezése alkal­mából, amelyeket a belgrádi BCIF (Helyi Kezdeményezé­sek Balkáni Alapja) és az új­vidéki Ökumenikus Szeretet­szolgálat támogatásával szer­veztek (8. oldal) Csak a parton aratnak Az idén a nád kévéséért 1,5 eurót adnak­­ A ludasiak gyalázkával vágják a nádat Hosszú évek után Ludason ismét előkerült a gyalázka. A környezetvédelemnek és a Ludasi-tó szeretetének köszönhetően immáron harmadik éve vágják a nádat a tavon. A szennyezéstől, valamint a nádtörmeléktől az évek alatt megszaporodott az iszap a tóban, amitől veszélybe került az élővilág. Összefogtak a ludasiak, kitisztították a tavat a szilárd hulladéktól, és közös erővel megkezdték a nád vágását. Az első év­ben még csak a tisztítás volt az elsődleges szempont, azóta azonban már gazdasági előrelépést is jelentett ez a falubelieknek. Tavaly 11 csoport vett részt a munkála­tokban, az idén csupán 6 csoport jelezte, hogy a part mentén levágja a nádat. Elő­kerültek a régi eszközök, a gyalázkák, ezzel láttak neki a munkának. A nádért ké­venként 1,5 eurót fizetnek, de a remények szerint akár a 3 eurót is elérheti az ára. Az időjárás azonban beleszólt a vállalkozásba, nem fagyott be a tó. A nád aratását március végéig még megszervezhetik, illetve folytathatják. Azután már, hogy az el­ső fészkelő madarak, a vadkacsák fészket raknak, mindent be kell fejezni a tavon, illetve az égetésen is túl kell lenni. Bővebben lapunk szabadkai oldalán

Next