Magyar Szó, 2016. március (73. évfolyam, 48-73. szám)

2016-03-19 / 64. szám

22HÉTVÉGE hetvege@magyarszo.com Halász Gyula Ha Újvidékről Kátyra utazunk, egykettőre célba érünk A városi forgalom és nyüzsgés egy pillanat alatt eltűnik egy vidéki kis településen találja magát az ember, ahol a hosszú főutcán minden jelentős helyi intézmény megtalálható. Káty Újvidéktől csupán 13 kilométerre van, ottjártunkkor azonban nem éreztük ezt a közelséget. Az utolsó népszámlálási adatok (2011) szerint Kátyon 11740 ember él, a 2002-ben készült felmérések alapján 90 százalékuk szerb ajkú, a magyarok csupán a 4 százalékát teszik ki a helyi lakosságnak Szám szerint 456 magyar él itt. A második világháború előtti időszak­ban népes német közösség települése volt ez. Káty fő utcáján végighaladva gyorsan a központba értünk, itt helyezkedik el a Dura Jaksic Általános Iskola, a nagy múltú oktatási intézményben 1763-ban kezdő­dött az oktatás, egy tanítóvá és 9 diákká. Ami a magyar nyelvű oktatást illeti, 1981-ben megszűnt az átlános iskolában a magyar nyelvű oktatás, és ezzel nagyjából egy időben az iskoláskor előtti intézményekben sem foglalkoztak többé magyar nyelven a gyermekekkel. A helyiek szerint nem is véletlen az időbeli egybeesés, Tito haláláva sok minden megvátozott. Az iskolává szemben áll a Svetosavski dóm, amely a helyi kultúrház szerepét tölti be, 1999-ig a helyi műve­lődési egyesület épülete állt ezen a helyen. Az épület­től nem messze a pravoszláv templom emelkedik a magasba, körülötte szép park várja a pihenni vágyókat. A központot elhagyva családi házak és kisebb kereszteződések után gyorsan megérkezünk a település kijáratához, itt helyezkedik el a Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület, amely a maroknyi helyi magyar közös­séget hivatott szolgálni, összetartani. Suhajda Gréta, a Petőfi Sándor Művelődési Egye­sület elnöke elmondta, régóta ténykedik az egyesület tagjaként, azelőtt alelnökként segítette a munkát - Nagyon sok munkánk van, megnőttek az igények is az utóbbi időben, hiszen minden szervezést elektro­nikus úton kell lebonyolítani, helyben viszont kevesen értenek ehhez a munkához. A művelődési egyesület A kézimunka-szakcsoport alkotásai elnökségében már ma csak 60 év felettiek vannak Az egyesület keretében működik egy gyermekcsoport, kórus, volt tánccsoport is, de sajnos már ma nagyon idősek a tagjai, és nem bírják a megerőltetést Az egye­sület programjának keretében a nagyobb ünnepeket mindig megtartjuk külön program van karácsonykor, húsvétkor, a nők napján vagy az almaba alkalmává - magyarázta Gréta. Hozzátette: a művelődési egyesület rendszeresen együttműködik ma vajdasági művelődé­si egyesületekkel, Szent István ünnepén rendszeresen fellépnek Szabadkán. Ilyenkor gazdag programot készí­tenek A művelődési egyesület elnöke kitért az oktató gondjaira is, az óvodától kezdve az átvános iskolán keresztül csak szerb nyelven folyik az oktató, így a helyi magyar gyerekek is szerb nyelvű iskolákba járnak Azok akik magyar nyelven tanulnának, nem tehetik, később azonban olyan eset is előfordul, hogy egy helyi magyar fiú beiratkozott egy felsőoktatái intézmény­be, ahol magyar osztágba helyezték, és kénytelen volt kérvényezni az áthelyezését, hiszen szerb nyelven tanut addig. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesüet műkö­­dtével kapcsolatban Suhajda Gréta kifejtette: az újvi­déki önkormányzat rendszeresen támogatja az egye­süet programját, ez nagy részben a Vajdasági Magyar Szövetségnek köszönhető. Erdély Lenke, a VMSZ Újvi­déki Szervezetének elnöke mindig figyelemmel kíséri munkájukat, és biztosítja az érdekképviseletüket. A helyi művelődési egyeslet keretében a kézimun­ka-szakcsoport is rendszeresen taálkozik és dolgozik. Nemes Erzsébet, a kézimunka-szakcsoport vezetője elmondta, rendszeresen kiállításokat szerveznek a munkáikból, vlamint ma kézimunkacsoportokká is együttműködnek - A kézimunka-szakcsoportban felnőttek és gyer­mekek­­ tevékenykednek, mindig vaami újat próbá­lunk készíteni. Jeleleg nyakékeket horgolunk, mert a csipkéket manapság a fiataok ma nem hajlandók viselni, nem tetszik nekik A nyakékeket viszont ma is kedvelik, mi mindig arra törekszünk, hogy vaami újat készítsünk a kiállításokra, rendszeresen figyelemmel kísérjük az interneten is a trendeket, így innen is „fris­sítjük” ötleteinket - mesélte Erzsébet. Német Rozália, a gyerekcsoport vezetője elmondta, igaz, hogy csak 11 gyermek já a csoportba, de medig vaami érdekeset készítenek­­ Az iskola csoporttá dobozokat szávétákká díszítünk húsvétra pedig természetesen tojáokat festünk, az anyukáknak virágokat készítettünk A legki­sebbeket táncra is tanítjuk nemrég fellépésünk is volt itt az egyesletben. Magyar ruhákat is készítettünk a fellé­pésekhez, mi varrtuk őket már. Az iskola gyerekek­nek nagyon sok az elfogu­tságuk, ezért csak hétvégén tartunk foglalkozásokat - mondta Rózália. Ottjártunkkor meglátogattuk a nagy múltú közpon­ti átlános iskolát is, az épületbe érve a folyosókon régi osztályképeket láttunk,­­ szerettünk vola leglább egy magyar osztást lefotózni, de ezek sajnos ma nem láthatók Verica Letic, a Dura Jaksic Áltaános Iskola igazgatója elmondta, 2013-ban megünnepelték az okta­tói intézmény fennálláának 250. évforduóját. Ennek alkalmából egy retrospektív iskola újságot adtak ki, amelyben a nagy múltú iskola történetéről olvashat­nak az érdeklődők A kiadványban sem laátható sok magyar vonatkozáú történet, kivéve az 1941 -es magyar „megszállót”, amelyben a magyar hadsereg brutalitás­ról tanulhatunk újdonságokat, a kiadvány szerint köny­veket égettek, majd magyar tanítókat mertek „hozni” az iskolába.­­ Igaz, hogy többé náci magyar nyelvű oktatás ebben az iskolában, de egyre többen érdeklődnek a magyar nyelv iránt. Újvidékről rendszeresen jár magyartanár szombatonként a régi iskolánkba, az itteni szerbeket tanítja magyar nyelvre - mondta Verica Letic. Káty Maroknyi magyar összefog­­A művelődési egyesületben szerteágazó, minőségi munka folyik Tavaly március 15-én indult útjára Szórványlétben sorozatunk. Az elmúlt évben összesen 40 településen jártunk. Beszámoltunk a kisebb-nagyobb közösségek életéről, terveiről. A sikerekről és a nehézségekről. Ezeket a riportokat összegyűjtöttük, és idén március 15-re, nemzeti ünne­pünkre kötetben megjelentettük ezeket az írásokat. A sorozatunkat azonban folytatjuk, mert nagyon sok helyen még nem jártunk. S feltett szándékunk, hogy feljegyezzük, milyen kondíció­ban van most éppen a szórványmagyarság, s ráirányítsuk a figyelmet azokra a kis közösségekre, amelyek távol a tömbmagyarságtól igyekeznek megőrizni identitásukat. 3* MEGVÁSÁROLHATÓ A SZÓRVÁNYLÉTBEN KIADVÁNYUNK A sorozatunkban tavaly megjelent riportokat kötetbe gyűjtöttük. Szórványlétben címmel a kiad­ványunk a napokban megjelent. 300 dináros áron beszerezhető a Magyar Szó újvidéki, szabadkai és a s­zentai szerkesztőségében munkanapokon 9 és 15 óra között. Ír SZÓRVÁNYLÉTBEN (51.) Suhajda Gréti, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesü­let elnöke Varga János Dávid Csilla A művelődési egyesület néhány tagja Nemes Erzsébet, a kézimunkacsoport vezetője Káty központja N kmitb 2016. március 19., 20., szombat-vasárnap

Next