Magyar Szó, 2016. szeptember (73. évfolyam, 203-228. szám)
2016-09-16 / 216. szám
Mkmr Jr) . KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com minim—■ EP: A tagállamoknak több menekültet kellene befogadniuk Az uniós tagállamoknak ígéreteikhez híven több menekültet kellene befogadniuk Görögországból és Olaszországból a két országra nehezedő migrációs nyomás enyhítése érdekében - áll az Európai Parlament (EP) tegnapi állásfoglalásában. A strasbourgi plenáris ülésen 470 igen szavazattal, 133 ellenében és 50 tartózkodás mellett elfogadott, nem jogalkotási állásfoglalásban a képviselők elutasították az Európai Bizottság azon javaslatát, mely szerint a Görögországból és Olaszországból áthelyezendő menekültek csoportjából le kellene vonni 54 ezer helyet, és ezt a számot inkább az EU és Törökország közötti migrációs megállapodás értelmében áttelepítendő szíriai menekültekkel kellene feltölteni. A képviselők szerint az „Európán belüli elosztási rendszert nem szabad egy Unión kívüli tagországot érintő letelepítési programmal összekeverni. A letelepítés nem mehet az áthelyezés rovására” - írták a Ska Keller zöldpárti politikus által jegyzett jelentésben, amelyben az olaszországi és görögországi humanitárius helyzetre utalva kiemelték, továbbra is nagy szükség van a vészhelyzeti áttelepítésre. „Az áthelyezési rendszer igazi szolidaritási eszköz, amit erősíteni, nem gyengíteni kell” - mondta a plenáris vitában Keller, hozzátéve, hogy a legfőbb problémát az jelenti, hogy a tagállamok egyszerűen nem tesznek eleget a vállalásaiknak, egyes országok még egyetlen menekültet sem fogadtak be. Gentiloni: Az EU-nak „védelmi Schengenre"van szüksége Az Európát sújtó ismételt terrortámadásokkal szemben a határokon belüli és kívüli biztonság ugyanannak a kihívásnak a része - javasolt közös európai védelmi stratégiát Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter a politico.eu honlapon tegnap megjelent véleménycikkében. Az Európai Uniónak „védelmi Schengenre” van szüksége című cikkben az olasz diplomácia vezetője a Pozsonyban ma kezdődő EU-csúcs egyik témájaként szorgalmazta egy közös európai védelmi övezet kialakítását. Gentiloni úgy fogalmazott, az EU-nak tényleges válaszokat kell adnia a biztonsággal kapcsolatos félelmekre és bizonytalanságra. Hangsúlyozta, hogy az általa javasolt védelmi stratégia több a titkosszolgálati és más hatósági együttműködésnél, diplomáciánál vagy az eddig gyakorolt válságkezelésnél. Lula Silva volt a visszaélések főkolomposa A brazil ügyészség a Petrobras állami olajipari óriáscégnél kialakult korrupció „főparancsnokának” nevezte Luiz Inácio Lula da Silva volt elnököt (a felvételen), miután vádat emelt ellene korrupció és pénzmosás miatt. Az ügyészség szerint Silva a korrupciós nyereséggel megpróbálta bebetonozni az általa vezetett baloldali Munkás Párt hatalmát. Az ügyészség Lula da Silva felesége és továbbá hat másik személy ellen is vádat emelt. Ez volt az első eset, hogy közvetlenül meggyanúsították a szegények körében jelenleg is nagyon népszerű Lula da Silvát a Petrobasnál kitört korrupciós botrányban, ráadásul rögvest a visszaélések „főkolomposának” kiáltották ki. Silva ügye Sergio Moro, a korrupciós ügy felgöngyölítésére irányuló, Autómosó elnevezésű akciót irányító bíró elé kerül majd. Moro már több tucat Petrobras-vezetőt és más, a botrányban érintett személyt juttatott börtönbe. Merkel és Hollande: Világos jövőkép kell Francois Hollande francia államfő szerint a briteknek az EU-ból való kilépéséről szóló döntését követően a közösségnek világos jövőképet kell felvázolnia és pontos menetrendet kell meghatároznia a mai pozsonyi csúcstalálkozón. A francia elnök ezt azután mondta, hogy az EU-csúcs témáiról egyeztetett az Elysée-palotában a német kancellárral. Angela Merkellel úgy vélte, hogy a Brexitről szóló népszavazást követő első uniós találkozón fontos, hogy az EU szembenézzen gyengeségeivel. Megértettük, hogy most egy olyan menetrendet kell kidolgoznunk, amely egyértelművé teszi, hogy képesek vagyunk közösen reagálni a gyengeségeinkre, a feladatokra, amelyekkel szembe kell néznünk mondta a közös párizsi sajtótájékoztatón Merkel. (Forrás: MTI/Reuters/AP) latintimes.com 2016. szeptember 16., péntek Szydlo (is) Brüsszelre mutogat Lengyel kormányfő szerint az eddigi EU szétesőben van, ennek fő bűnösei pedig Martin Schulz és Jean-Claude Juncker konkrét felelősei vannak az Európát érő válságoknak - jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő tegnap a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízió reggeli műsorában, majd név szerint felsorolta az általa felelősnek vélt uniós intézmények vezetőit, és az Európai Unió (EU) mélyreható reformját sürgette. A lengyel kormányfőnél többek között arról az egyeztetésről tudakozódtak, melyet Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével tartott kedden Varsóban. Beata Szydlo elmondta: Tusktól eltérően értékeli az EU helyzetét, ő maga úgy látja, hogy a közösség reformokra szorul, mégpedig nagyon mélyrehatóakra. „Talán az alapszerződések módosításáról is kell beszélnünk” - tette hozzá. Értékelése szerint az eddigi uniós politika válsághoz vezetett. „Ennek a válságnak konkrét nevei vannak: azoké a vezetőké, akik nem időben, nem megfelelő módon reagáltak” - mondta, majd Tuskon kívül név szerint említette az Európai Parlament (EP) elnökét, Martin Schulzot, valamint az Európai Bizottság élén álló Jean-Claude Junckert. „Ők ma az EU-nak olyan modelljét próbálják javasolni, mely nem tér el az eddigitől, és azt állítják: nem történt semmi baj. Az eddigi EU éppen szétesőben van, reformok híján újabb tagállamok is kiléphetnek, ezt pedig a reformokkal kell megakadályozni” - vélekedett. Szydlo a beszélgetés során kilátásba helyezte: a visegrádi országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - V4) az EU pénteki pozsonyi informális csúcstalálkozóján, melyet az EU jövőjének szentelnek, közös álláspontot terjeszt elő. „A V4 jelenleg az EU legállandóbb csoportja, a fő kérdésekben konszenzusra tudunk jutni” - értékelte. A Lengyelországról szóló állásfoglalásra is kitért, melyet szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén fogadtak el, és mely szerint a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások veszélyeztetik a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot. Szydlo csodálkozásának adott hangot, hogy az EP „a valóságtól teljesen elrugaszkodott dolgokkal” foglalkozik. Beata Szydlo, reformok híján újabb tagállamok is kiléphetnek, ezt pedig a reformokkal kell megakadályozni miközben az EU ily nehéz helyzetben van. A lengyel ellenzék által kezdeményezett EP-vitának szerinte nem volt formális alapja, „egyszerűen csak bizonyos politikai fogásról volt szó”, (az MTI alapján) newsweek.pl Szabó József A nyár végén 15 rabot szállítottak el amerikai katonák a guantánamói bázison kialakított ideiglenes börtöntelepről néhány közel-keleti országba, ahol azóta szabad emberként élhetnek. Sorsukról keveset tudni, bár a helyi hatóságok felügyelete alatt állnak, mivel annak idején terrorizmus gyanújával kerültek rács mögé a Kubában működtetett amerikai támaszponton kialakított ideiglenes börtönkomplexumban. Korábban is engedtek már el foglyokat Guantánamóból. Azért szabadulhattak, mert fogva tartóik úgy vélték: megváltoztak, s helytállnak a hétköznapi életben, nem térnek vissza a terroristák közé. Nem börtönbe kerültek, hanem szabadon élhetnek a fogadó országban, abban a reményben, hogy integrálódnak a társadalomba, és békén hagyják a többieket. A feltételezés sok esetben tévesnek bizonyult. Washington épp a héten erősítette meg, hogy az év első felében elengedett 17 guantánamói rab közül ketten ismét beálltak terroristának. Az Egyesült Államok 17 titkosszolgálatának föderációját vezető igazgató hivatala (ODNI) úgy tudja, hogy Barack Obama elnök mandátumának kezdete (2009 januárja) óta 161 fogvatartott került szabadlábra a hírhedt börtöntelepről, és 5,6 százalékuk, azaz 9 személy ment vissza terroristának. Georg W. Bush előző elnök megbízatási ideje alatt 532 fogolytól szabadultak meg, de a visszaesők aránya jóval magasabb, csaknem 21,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy 113-an csatlakoztak valamelyik terrorista mozgalomhoz. A megbízhatónak minősített rabokat befogadó országokba szállították, ahol az illetékesek igyekeznek szemmel tartani őket. Szerbiába a nyáron 2 guantánamói érkezett. Sok kormány azonban nem akar(t) átvenni egyet sem közülük. Attól félnek, hogy az amerikaiak által békésnek ítélt egykori foglyok némelyike meggondolja magát, és ismét elszegődik valamelyik iszlamista, dzsihadista fegyveres bandához. A terrorizmus elleni globális harcában az USA 2002 januárjától sok gyanúsítottat hurcolt Guantánamóra. A leghírhedtebb közülük Khalid Sejk Mohammed, aki 2003- ban azért került oda, mert ő volt az értelmi szerzője a csaknem háromezer ember halálát és kétszer annyi sebesülését okozó 2001-es New York-i öngyilkos támadásoknak, és az al-Kaida által elkövetett több másik vérengzésnek. A rendelkezésre álló adatok szerint eddig összesen 779 (más források szerint 800) gyanúsított fordult meg a börtöntelepen, többségében afganisztáni, jemeni, pakisztáni, szaúd-arábiai és szíriai állampolgárok. Jelenleg már csak mintegy hatvan személyt tartanak fogva. Ők nem helyezhetők szabadlábra, mivel hétpróbás gazemberek. A szabadulók közül korábban többen kínzásokról és megaláztatásokról számoltak be a külvilágnak, amely addig alig tudott valamit a szigorúan őrzött támaszpont „rácsos” részéről. A terroristagyanús férfiak központi fogolytáborát rengeteg bírálat érte az utóbbi években. A fogva tartás körülményei, a bánásmód és egyéb okok miatt kormányok és emberi jogi szervezetek is kikeltek a létesítmény ellen. Obama megígérte, hogy bezáratja a börtönrészt, amely kongreszszusi jóváhagyást igényel. Ez viszont kérdéses. „Megbízható” terroristák álltak át nbcnews.com Az elhúzódó megszállás elnyomja a palesztinokat Több száz neves, izraeli értelmiségi a konfliktus megegyezéses rendezését követelő petíciót írt alá Több száz ismert izraeli művész és értelmiségi fordult nyílt levélben a diaszpórában élő zsidókhoz, hogy segítsenek véget vetni a palesztinok megszállásának, annak közelgő ötvenedik évfordulóján - értesült tegnap a The Times of Israel című angol nyelvű honlap. A felhívást jegyző 470 neves izraeli között megtalálható mások mellett Ámosz Óz és David Grossman író, Dániel Kahneman közgazdasági Nobel-díjas tudós, valamint Izrael két legfontosabb kitüntetésének, az Izrael-díjnak és az Emet-díjnak 48 birtokosa, hét magas rangú katonatiszt, húsz korábbi nagykövet, parlamenti képviselők, magas rangú kormányhivatalnokok és 160 egyetemi professzor is. A levelet az Izrael Megmentése, a Megszállás Befejezése nevű civil szervezet kezdeményezte, mert „2017-ben, a palesztin területek megszállásának közelgő ötvenedik évfordulóján útkereszteződéshez ért az ország. A jelenlegi helyzet katasztrofális nemcsak a palesztinok, hanem az izraeliek számára is”. Ezért a megszállás befejezése érdekében közös akciókra szólítanak fel a zsidó diaszpórával. „Az elhúzódó megszállás elnyomja a palesztinokat, és táplálja a kölcsönös vérontást. Aláássa Izrael erkölcseit és demokratikus felépítését, árt a nemzetek körében elfoglalt helyének. Legfontosabb jövendő reményünk - a biztonsághoz, békéhez és virágzáshoz vezető legbiztosabb út - az izraeli-palesztin konfliktus megegyezéses rendezése, amely egy független palesztin államot eredményez Izrael szomszédságában” - állapítja meg a külföldön élő zsidókhoz intézett levél. (Forrás: MTI) SZÍRIA - AMNESTY INTERNATIONAL 75 ezer menekült ragadt a senki földjén Mintegy 75 ezer menekült vesztegel hetek óta embertelen körülmények között a szíriai-jordániai határon - hívta fel a figyelmet az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet csütörtökön kiadott jelentésében. A londoni székhelyű AI hangsúlyozta, hogy a senki földjén ragadt emberek - akik a szíriai polgárháború borzalmai elől menekültek el - gyakorlatilag két hónapja el vannak zárva a humanitárius segélyektől, így hiányt szenvednek élelemben, vízben és gyógyszerekben is, sokan emiatt életüket is vesztették. A szervezet felvette a kapcsolatot néhány emberrel, akik ebben a sivatagi övezetben tartózkodnak és felvázolták elkeserítő helyzetüket. Az egyik menekült, a hevenyészett táborban öt hónapja sínylődő Abu Mohamed elmesélte, hogy ivóvizük ugyan van, de étel vagy tej alig. „Sokan meghaltak (...) Csak rizst és lencsét osztottak és egy kiló aszalt datolyát, de egész hónapra ennyit, ezen kívül mást nem kaptunk” - tette hozzá. Az AI tájékoztatása szerint felvételek készültek arról, hogy a július vége óta lezárt rukbáni és hadalati határállomások környékén tömegsírok vannak. Ez a tarthatatlan helyzet annak következménye, hogy a nemzetközi közösség csődöt mondott a menekültválság kezelése terén - véli a szervezet. Jordánia azután zárta le két szíriai határállomását, hogy július 21-én egy merényletben életét vesztette hét határőre. Azóta csupán egyetlen humanitárius szállítmány érkezett a térségbe, még augusztus elején. Az ENSZ New Yorkban tartandó menekült- és migrációsügyi csúcstalálkozója közeledtével az AI felszólította a politikai vezetőket arra, hogy lépjenek túl a retorikán, és cselekedjenek. A szervezet úgy véli, hogy Jordániának nem szabad tovább a határokat zárva tartania és be kell engednie a senki földjén rekedteket az országba. A többi államnak pedig igazságosan ki kell vennie a részét a menekültek befogadásából - hangsúlyozta az AI. (Forrás: MTI/dpa/EFE)