Magyar Szó, 2016. október (73. évfolyam, 229-251. szám)
2016-10-11 / 237. szám
12 ÚJVIDÉKiszo.com Kötelezővé teszik a szelektív szemétgyűjtést A Városi Köztisztasági Közvállalat a hétvégén bemutató akciót szervezett a belvárosban. Léggömbök és szórólapok kiosztásával igyekeztek felhívni az újvidékiek figyelmét arra, hogy november elsejétől újfajta hulladékszelektálási módszert próbálnak majd bevezetni a városban. Az elképzelést a belvárosban szeretnék kipróbálni, a Búzatér, a sétány és a Makszim Gorkij utca által behatárolt részen. A próba a háztartási hulladék elsődleges különválasztására vonatkozik. Nagyjából 15 ezer háztartás érintett, a lakásokban, illetve a házakban a hulladékot két részre osztják majd: kommunális hulladékra és csomagolóanyag-hulladékra. A föld alatti konténereket megjelöljük, feltüntetjük rajtuk, hogy melyik szolgál az egyik, melyik a másik fajta hulladék gyűjtésére. A konténereket ürítő kamionok is szétválasztva gyűjtik majd a hulladékot, az újrahasznosítható anyagot a városi szeméttelepnek azon a részén ürítik ki, ahol a szétválogatás történik - magyarázta Vladimir Zelenovic vállalatigazgató. A hétvégi akcióban és a tervezett projektumban részt vettekvesznek a Műszaki Kar hallgatói is, akárcsak több általános iskola, amelyek udvarában már huzamosabb ideje szelektálva gyűjtik a hulladékot a Cistoca közvállalat által biztosított szemetes kannákba. Ezáltal szeretnék elérni, hogy már gyerekként megtanuljuk, rászokjunk a hulladék szétválogatására. A tervszerint jövőre a szemétszétválasztás módszerét kiterjesztik az egész város területére. A peremvárosi településeken, ott, ahol többnyire családi házakban élnek a polgárok, két kannát - egy kéket és egy zöldet - osztanak majd szét, a hulladékelhordás is két alkalommal történik. - A kommunális felügyelőség fokozza majd az ellenőrzést, azokat, akiket tetten érnek abban, hogy a hulladékot felelőtlenül, nem megfelelő módon, azaz a nem megfelelő konténerbe helyezik, megbüntetik - figyelmeztet az igazgató. Felvételeink a Szabadság téren készültek, az akció résztvevői lufikat osztogattak, az alsó osztályos gyerekek rajzoltak a környezetvédelem témájára. Dávid Csilla KORKÉRDÉS Szelektálod a hulladékot? Megkérdeztük gimnazistáinkat, hogy ők mekkora figyelmet fordítanak a hulladékanyag reciklálására? G. Endre: - Nálunk, otthon a családban külön gyűjtjük a műanyag palackokat és a kupakokat is. Az általános iskolámban, Temerinben a használt zseblámpaelemeket is gyűjtik, ezeket az iskola később eladja. Néha papírgyűjtési akciót is szerveznek, az összegyűjtött újságpapírt stb. újrahasznosításra visszük. Az iskolának ebből van haszna, és ennek én is örülök. F. Gabriella: - Régebben különválogattam a PET-palackokat, most már nem. Külön zacskóba tettem, aztán elvittem a megfelelő konténerbe. Aztán idővel szétverték őket, meg a palackokat is széthordták, végül senki sem tette már ezekbe, és beláttam, hogy felesleges. Nagyon jó lenne, ha ismét bevezetnék a szelektív gyűjtést, így újra lehet hasznosítani a hulladékot, pénzt lehet megtakarítani. Biztos vagyok azonban abban, hogy itt, nálunk, most sem sikerül majd az elképzelés. H. Hunor: - Mostanában nem gyűjtöm szelektálva a hulladékot, de igazából régebben sem fordítottam túl nagy figyelmet erre. Jó lenne, ha sikerülne az elképzelésünk, nem tartom kizártnak, hogy ezúttal beindul majd a szelektív hulladékgyűjtés. Ha felállítják a konténereket, különválasztom majd a hulladékot. Most otthon,csak a kupakokat gyűjtöm, ezeket elviszem az iskolába és odaadom a portásnak. Az iskola eladja őket, és az összegből kerekes széket vásárolnak. ■ szb Én nem tudni Magyarul A Ja biti, ja ne znati Madarski című előadást ma este 9 órakor nézhetjük meg a Firchie Think Tank Stúdióban (Stefan despota sugárút 5.). A belépőjegy, pontosabban adomány 200 dinár, a darabról bővebben a http: //www.firchiethinktank.com/ja-biti-ja-ne-znati-madarski honlapon olvashatunk. 2016. október 11., kedd Hat éve működik az újvidéki ombudsman intézménye A városi jogvédő intézmény immár hat éve működik, jelenleg Marina Popov Ivetic látja el az ombudsman tisztségét Az ombudsman elmondta, a polgároknak egyre inkább növekszik a bizalma a városi jogvédő intézmény iránt, mivel panaszaikat egyre gyorsabban és zökkenőmentesebben intézik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden jogsérelmet, beadványt a polgárok kívánsága szerint oldunk meg. A gyors ügyintézés annak köszönhető, hogy a jogvédő idejében kézhez kapja az összes szükséges információt az ügyek intézéséhez, így könnyebben meghozhatja a döntést azzal kapcsolatban, hogy történt-e jogsértés bizonyos esetekben - mondta Popov Ivetic. - Sokan nem is tudják, hogy mivel foglalkozik a városi ombudsman. Először is, az a feladata, hogy ellenőrizze az önkormányzat által alapított intézmények, közvállalatok munkáját. Ha a polgároknak kifogásuk van a városi közvállalatok, intézmények munkájára, vagy sérelem érte őket, akkor a sértett fél először az érintett városi intézményben köteles panaszt tenni - írta a Dnevnik napilap. Abban az esetben, ha itt nem jár sikerrel, akkor a városi ombudsmanhoz fordulhat, az intézmény hétköznap 9 és 14 óra között dolgozik, a címe: Vajdasági brigád u. 17. Előzetes időpont-egyeztetésre nincs szükség. A városi ombudsman intézményének munkájában újdonságnak számít az, hogy a polgárok interneten is benyújthatják a jogsérelmükre vonatkozó panaszukat. A beadványok átadása nagyon egyszerű, az egész folyamat ingyenes. Az a leglényegesebb, hogy a panasz tartalmazza a sértett nevét, lakcímét és annak az intézménynek a nevét, amelynél sérelem érte. Ezután le kell írni részletesen, hogy mi az, amire a polgár panaszt szeretne tenni. A polgár nem köteles feltüntetni a nevét a városi intézménynek benyújtott panasztétel alkalmával - mondta Popov Ivetic. Évente egyszer készül felmérés arról, hányan folyamodnak segítségért a városi ombudsmanhoz. - Különféle panaszokkal jelentkeznek az újvidéki polgárok, pl. a közigazgatási szervek lassúságára, a magas rezsiköltségekre, a közművesítés hiányára egyes utcákban, a vendéglátóipari létesítmények munkaidejére stb. - magyarázta a városi ombudsman. ■ hgy A Petőfi Sándor MMK tagjai, az elnök asszony vezetésével egész napos zarándokúton jártak Aradon, a helyszínen rótták le kegyeletüket az aradi vértanúk emléke előtt. Lélekemelő pillanat volt a koszorúzás a Zala György készítette Hungária emlékmű előtt, sok-sok résztvevővel. A szitáló eső ellenére sokan összejöttek hasonló indíttatással, Felvidéktől kezdve egészen Délvidékig. Felemelő érzés volt látni a sok, együtt érző, együtt gondolkodó különböző világnézetű embert, akik itt a vértanúk, a hősök emlékműve előtt fejet hajtottak. Sok fiatal kerékpáron jött több száz kilométert, hogy így fejezze ki a mártírok iránti tiszteletét.Talán példaképként is szolgálhat a mai fiataloknak, hogyan lehet a szabadság eszméjéért küzdeni... A délutáni órákban az ünnepség a vesztőhelyen folytatódott. A történelmi egyházak képviselői megszentelték az obeliszket, majd az egybegyűltek közösen imádkoztak. Megható látványt nyújtott a sokaság, érezni lehetett a lelkeket átjáró áhítatot, hallgatni a közös imát, nézni a sok mécses fellángoló fényét, a rengeteg szebbnél szebb, zömében nemzeti színekből összeállított virágkompozíciót. Elhelyezték a kegyelet virágait, az újvidéki MMK nevében Ladisity Melinda elnök asszony koszorúzott, a Magyar Kultúra Lovagjai - dr. Csáky S. Piroska és Bába Lúcia - kíséretében. - Ide el kellett jönni, ezt meg kellett élni - vélekednek a zarándokút résztvevői. Megtekintették Arad néhány nevezetességét a város központjában, a várba azonban nem tudtak felmenni, mivel most ott a katonaság székel. A vár fontos színhely lett volna számukra, hiszen rövid, nem szokványos megemlékező műsort szerettek volna ott bemutatni, ami külön élménye és különleges színfoltja lett volna az eseménynek. Egyszer talán ezt is sikerül majd megvalósítaniuk.„Tisztelet a hősöknek"! A szabadságvágyat elfojtani nem lehet Nemzeti demokratikus mozgalomnak nevezte Nagy Imre a kezdetben az ’56-os forradalmat - Rozs András előadása az Apáczai Diákotthonban - Holnap este is ismeretterjesztő estet szerveznek ugyanitt Figyelemre méltó történelmi előadássorozattal emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról az Apáczai Diákotthonban, amelyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) szervez a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Alapítvány támogatásával. Nagy Margitnak, a VMPE elnökének köszöntője és Szilágyi Zoltán református segédlelkész áhítata után Rozs András pécsi történészkutató, levéltáros, számos tanulmány szerzője, felvezetőjében Nagy Imre életútjáról beszélt, majd vázolta hogyan zajlott a forradalom Pécs városában és mekkora harcok voltak a Mecsekben. Az utolsó fegyveres ellenállás is itt volt Magyarországon. A forradalomnak egyértelmű, mának szóló üzenete van: A szabadságvágyat elfojtani nem lehet. A tabu témáknak, a nem eléggé, vagy a manipuláltan feltárt események részleges ismertetésének jelenünkre és jövőnkre nézve is vannak és lehetnek súlyos következményei. Ennek minimalizálása érdekében mindinkább arra kell törekedni, hogy minél több adat, dokumentum felszínre kerüljön, és lejegyezzék a borzalmakat átéltek visszaemlékezéseit. Az ’56-os forradalom is, mint annyi más, tabu témának számított 1989-ig kutatta, a másik, amelynek tagja Rozs András - immár nyugdíjasán - is, pedig az ’56-os forradalmat. Előadásában kitért néhány, szerinte kissé mellőzött részletre is, amelyről azért meg kell emlékezni ezen a jelentős jubileumon. Nemzeti demokratikus mozgalomnak nevezte Nagy Imre a kezdetben a forradalmat, húzta alá Rozs kutató, aki 9 éves volt a szabadságharc kitörésekor. Jól emlékezik, hogy az addig Dunántúli Napló Szabad Dunántúl néven és a Kossuth-címerrel jelent meg. A sajtónak már akkor is jelentős szerepe volt: „A Baranya megyei pártlap, a Dunántúli Napló szerkesztésével, cikkeivel bizonyította azt, hogy a sajtó milyen jelentős hatással volt a forradalom helyi jelenségeire, a párt sajtómunkásai 23. utáni napokban igyekeztek lojálisak lenni a hatalmat még kézben tartó rákosista erőkhöz, ugyanakkor a pártreformerek hangját is megszólaltatták. A munkástanácsok megalakulásának közlésekor a jugoszláv modell követésére buzdítottak. A pécsi eseményekről hiányosan, vagy a vélt pártszempontok szerint tudósítottak. A forradalom radikalizálódásához a lap is alkalmazkodott: október 30- ától a címlapján Kossuth-címerrel jelent meg, október 31-étől Szabad Dunántúl néven, a Baranya megyei dolgozók lapja alcímmel. A forradalmi intézmények érdemi intézkedéseit azonban legtöbb esetben elhallgatták a szerkesztők. Üde kivételt jelentettek a forradalom fő ideológusának mondott dr. Abay Gyula volt közgazdász professzor írásai október utolsó és november első napjaiban, aki a Le a sztálini alkotmánnyal, a Munkásegység című fogalmazványával elméleti, elvi-eszmei megalapozást szándékozott adni a forradalomnak. November 4-e után a munkástanácsok utóvédharcáról, a mecseki szabadságharcosok küzdelméről - a Kádár-kormány iránti lojalitás jegyében - a forradalommal szemben ellenséges hangnemben tudósítottak...” A több szemszögből is megvilágított előadás után az idősebb hozzászólók a napjainkra vonatkozó üzenetet, a szabadságvágyat, és ennek egyik meghatározó feltételét, az egységre való törekvést emelték ki. Kérdésükre, hogy a magyarországi felnőtt diákság, hogyan viszonyult a referendumhoz, Rozs kutató szerint ezt alaposabban meg kellene vizsgálni, és keresni is rá a válaszokat, bármilyenek legyenek azok. Saját referendum-népszerűsítési akciójáról szólva elmondta: Azokon többnyire az idősebbek vettek részt, kevés fiatal arccal találkozott. Ezen komolyan el kellene gondolkodni. M. Kiss Sándor történész az ’56- os forradalom eseményeiről tart előadást október 12-én, holnap este 7 órakor az Apáczai Diákotthonban (Bogdan Luput utca 16.). A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt. ■ S. T. G. Magyarországon. Ekkor alakult lévén milyen manipulativ politikeg két kutatócsoport a Baranya- kai erővel rendelkezett. A lapnak a megyei Levéltárban. Az 1944-1948- Rákosi-időkben politikai tapasztaal, a „szovjetizációs” eseményeket latokat szerzett újságírói az október Az áhítatot hallgatják a résztvevők