Magyar Szó, 2016. november (73. évfolyam, 255-280. szám)

2016-11-16 / 268. szám

4 BELFÖLD belfold@magyarszo.rs­­mb) ...........................Ilim Visszamentek a migránsok Belgrádba A vasútállomás és a buszállomás raktáraiban húzták meg magukat A többségében fiatal férfiakból álló migránscsoport, amely pénteken a szerb-horvát határ felé vette az útját, és arra számított, hogy megnyitják majd előttük a határt, és foly­tathatják útjukat Nyugat-Európa felé, tegnap reggel végül visszautazott Belgrádba. A mintegy 130 fős csoport továbbra is visszautasítja, hogy befogadóközpontba menjen, Belgrád­­ban a vasútállomás és a buszállomás környéki raktárakban húzzák meg magukat. Egy elsősorban afgán és pakisztáni fiatal férfiakból álló csoport, köztük néhány nővel és gyermekkel, a hétvégén úgy gondolta, Sídnél átlépik a szerb-horvát határt, hogy eljus­sanak Németországba, Franciaországba vagy Olaszország­ba. A határon azonban a határrendőrök feltartóztatták őket, hiába próbálták meg hétfőn áttörni a határon elhelyezett barikádokat, a rendőrök elállták az útjukat. A szabad ég alatt töltött éjszakák és a sikertelen kísérlet után tegnap hajnal­ban vonatra ültek, és visszautaztak Belgrádba. A fővárosban rendőrök és a Menekültügyi Főbiztosság képviselői fogadták őket, akik az elmúlt napokban is kísérték a több mint százfős csoportot. Arra ösztönözték őket, hogy befogadóközpont­ban melegedjenek meg, de ezúttal sem voltak hajlandóak erre. ■ mh Újabb kört futnak Folytatódik a brüsszeli párbeszéd A szerb községek közösségéről szóló megállapodás végre­hajtása, a távközlési egyezmény, az igazságszolgáltatás terén kötött megállapodások, a mozgásszabadság, az adminisztra­tív határvonal ellenőrzése azok a témák, melyekkel holnaptól ismét foglalkozik a belgrádi és a pristinai küldöttség Brüsz­­szelben, a párbeszéd folytatásában. Mára és holnapra tervez­nek újabb megbeszéléseket. A szerb küldöttséget Marko Duric, a kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója vezeti. A tárgyalásokon a Koszovó-ügyi iroda tisztségviselői mellett részt vesznek a párbeszéddel megbízott koordinációs testület tagjai, továbbá a napirenden szereplő témák kapcsán érintett szerbiai intézmények képviselői is. ■ v­ár Apja fegyverével ölte meg magát a kisfiú Újabb családi tragédia Szerbiában - Az apa a belügyminisztérium dolgozója Édesapja fegyverével játszott a 13 esztendős fiú Vlasotin­­cében, amikor bekövetkezett a tragédia, és megölte magát. A Sinion Janic Általános Iskola tanulója volt, édesapja a belügy­minisztérium dolgozója. A belgrádi médiumok értesülé­sei szerint egy kiegyensúlyozott családról van szó, teljesen kizárt, hogy öngyilkosságot akart volna elkövetni a 13 éves gyerek. D. K.-nak még két gyermeke van, a család Vlasotin­­cében él. A szomszédok elmondása szerint két lövés dördült el a kora délutáni órákban. Szerintük a gyermek játszott a fegyverrel, a második lövés volt végzetes számára. A sürgősségiek gyorsan a helyszínre értek, de már nem tudták megmenteni a gyermeket. A helyszínelés még mindig tart. Sajnos nem ez az első olyan eset az országban, amikor gyerek kezébe került a szülők tulajdonában lévő fegyver, és tragédia történt. Újvidéken, a Telep városnegyedben néhány éve egy ház pincéjében a háborús térségből hazahozott gránátok kerültek gyermek kezébe.A v­ár Aleksandar Vucic kormányfő Asztanában tett három­napos látogatása során tegnap Baku­zsán Abdirovics Szagintajev kormányfővel a két ország együttműködési lehetőségeiről tárgyalt, elsősorban a mezőgazdaság, az építészet, a turizmus és a kultúra területét érintették. Ugyanakkor szóba került a Fiat személygépkocsik export­ja is Kazahsztánba. A Vuck­ kazahsztáni látogatásáról szóló kormányköz­leményben rámutattak, hogy a szerb és a kazah kormány­fő tárgyalásának célja a két ország gazdasági együttmű­ködésének az erősítése, s ennek egyik fontos pontja a Fiat személygépkocsik megjelenése az eurázsiai piacon. Erről a lehetőségről ma Szagintajev moszkvai látogatása során Dmitrij Medvegyev orosz kormányfővel folytat megbeszéléseket. Vucic kiemelte, Szerbia és Kazahsztán politikai együtt­működése rendkívül dinamikus, ugyanakkor a két ország közötti szoros kapcsolatokat erősítené, ha Kazahsztán Szerbiában nagykövetséget működtetne. Kiemelte, a két ország együttműködését minden területen dinamiku­­sabbá kellene tenni. Elmondta, hogy Szerbia kazahsztá­ni exportját az év első 8 hónapjában 6 százalékkal siker­ renne a Fiat az eurázsiai piacra A szerb kormány intenzívebb gazdasági együttműködést szeretne megvalósítani Kazahsztánnal vált növelni, a behozatal viszont 9 százalékkal csökkent. Ennek ellenére a két ország közötti árucsere-forgalom nagyon szerény, elsősorban a gyümölcs, zöldségféle és a gyógyszerek kiszállítására korlátozódik, Kazahsztán­ból pedig nyersanyagot hoz be az ország. Szagintajev ugyanakkor rámutatott, Kazahsztán egy részletes terv megfogalmazásán munkálkodik a Szerbiával való együtt­működési lehetőségekről. Arra szólította fel a szerb építő­vállalatokat, hogy a kazah vállalatokkal közösen vegyenek részt különféle projektumok valóra váltásában, például a Kínával tervezett úgynevezett selyemúton. Latolgatta annak lehetőségét is, hogy a szerb mezőgazdasági válla­latok a kazah vállalatokkal együtt élelmiszeripari termé­keikkel a harmadik piacon képviseltessék magukat. A szerb delegáció több bilaterális dokumentumot is aláírt a kazah államvezetőkkel, így a 2017-2018-ra vonatkozó együttműködés fejlesztésére megfogalmazott dokumentumot, amit Goran Knezevic szerbiai gazdasági miniszter és kazah kollégája írt alá. Protokollt írtak alá továbbá a Belgrád és Asztana város közötti együttműkö­désről, ezt Sinica Mali, Belgrád polgármestere és Asztana polgármestere látta el kézjegyével. ■ mh Köztársasági kormányiroda Kézjegyükkel látják el az országközi fejlesztési együttműködési terveket 2016. november 16., szerda Kutatás a magyarság emigrációs tervei ügyében A következő év elején mutathatják be a kutatási eredményeket, amelyekből kiderül, mi, ki és hogyan tarthatja szülőföldjükön a vajdasági magyarokat Az elvándorlás, illetve a folyamat megállításának lehetőségei álltak a Magyar Nemzeti Tanács tegnap megtartott, XXI. rendes ülésének középpontjában. Bár a napirenden jórészt az okta­táshoz és kinevezésekhez kapcsolódó beterjesztések szerepel­tek, érdemi vita és eszmecsere a vajdasági magyarság tömeges elvándorlásával kapcsolatban alakult ki. A Magyar Mozgalom képviselői, illetve más képviselők a témához kapcsolódó kuta­tás elkészítését kezdeményezték, és ekkor derült ki, hogy már négy ilyen jellegű kutatás van folyamatban. Folytatás az 1. oldalról - Nekünk elsősorban azt kell kutatnunk és felmérnünk - foly­tatta Hajnal Jenő -, hogy miként tehetnénk jobbá, otthonosabbá azoknak az életét, akik itthon maradtak. Arra szeretnénk választ kapni, hogy vajon mivel, hogyan tudnánk a fiatalokat maradásra késztetni, vagy ha külföldön foly­tatják tanulmányaikat, akkor mivel tudnánk őket hazatérésre bírni. Az a kérdés, hogy a kutatásoknak mi lehet a haszna a mindennapi élet vonatkozásában. Vajon származ­hat-e hasznunk abból, ha szám­szerűleg kimutatjuk a feltehetőleg drasztikus elvándorlást. Ennek az lehetne a következménye, hogy az emberekben az a tudat erősödik, hogy innen mindenki elmegy, és nem éri meg itthon marad­ni. Nekünk ehelyett a mozgató­rugókat kell felkutatnunk. Nem hiszem, hogy kompetens adato­kat kapnánk, ha a 2011-es és 2021-es népszámlálás felezővo­nalán megpróbálnánk kideríteni, hogy hányan mentek el. Ezeket az adatokat nem kapjuk meg a négy felmérésből. Értékelésem szerint nem azt kell néznünk, hogy hányan mentek el, ehelyett arra kell választ kapnunk, hogy miért mennek el a vajdasági magyarok, és mi tarthatná őket szülőföldjü­kön - fogalmazott Hajnal. MEGLEPŐDTEK, DE NEM AKARNAK KÉTELKEDNI A beszámolót követően felszó­laló Joó Horti Lívia (Magyar Mozgalom) elmondta, nem volt tudomásuk arról, hogy az MNT részt vesz az elvándorlásról szóló felmérések elkészítésében. A képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy kevés az objek­tív adat a migrációról, ehelyett szubjektív benyomások mentén értékelik az aktuális helyzetet. Ezért javasolta a nyolc képviselő az említett szakmai felmérés elké­szítését - tette hozzá Joó Horti. Az elvándorlás égető problé­ma, folyamatosan veszélyezteti a vajdasági magyar oktatást és a tagozatok megnyitását - emelte ki a továbbiakban Joó Horti. Szavai szerint kimutathatóan csökken a vajdasági magyar nyelvű általá­nos és középiskolákba iratkozók száma. A vajdasági magyaroknak érdekük, hogy tisztán lássanak az elvándorlás tekintetében, az MNT- nek pedig, a magyarság autonóm szerveként, feladata, hogy foglal­kozzon ezekkel a kérdésekkel - hangsúlyozta a képviselő, aki aggasztónak tartja, hogy Hajnal Jenő beszámolójában nem emlí­tett részleteket a kutatásokról, azok módjáról vagy az alkalma­zott módszerről. Joó Horti lapunknak nyilat­kozva azt mondta, egyetért a megállapítással, hogy az elván­dorlás okainak a kutatása az egyik legfontosabb szempont, hiszen ezek azonosítása nélkül nem lehet érdemben kezelni a helyze­tet. Hamarosan elválik, hogy az MNT által kezdeményezett kuta­tásokból mi derül ki - jegyezte meg Joó Horti. - Egyedül az aggaszt, hogy a kezdeményezésről nem tudtunk. Ha az MNT komoly szándékkal kezdte el a folyamatot, akkor talán be kellett volna jelentenie. Azt is jó lenne tudni, kit, hol és milyen mutatók mentén kutatnak. De ne legyünk eleve és előre szkeptiku­sak, várjuk ki a kutatás eredmé­nyeit - taglalta Joó Horti. A témához kapcsolódóan felszólaló Paskó Csaba (Magyar összefogás) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy hosszú időre visszanyúló migrációs folyamatot követhetünk nyomon a térségben, amely során fejletlen országból egy sokkal fejlettebb országba történő elvándorlás történik. Vajdaságban már a múlt század kilencvenes évei óta folyamatos az elvándorlás. Azért támogatja a már megkez­dett kutatást, mert azt vizsgálja, hogy miért maradnak itthon a fiatalok, és miért nem külföldön kezdenek vállalkozni. Szerin­te nem Londonban kell kutatni, hanem azokat támogatni, akik itthon vannak. Magyarként Szer­biában még azokkal a lehetőségek­kel sem egyszerű élni, amelyekkel az utóbbi időszakban kecsegtetnek - fogalmazott a képviselő. OKTATÁS, KINEVEZÉSEK, KÉRDÉSEK Az ülésen számos, oktatáshoz kapcsolódó beterjesztés került napirendre. Az MNT egyebek között megszavazott több, kis létszámú tagozat megnyitásával kapcsolatos végrehajtó bizottsági döntést, magyar nyelvű tanköny­vekről alkotott véleményt, támo­gatta dr. Lepes Josip kinevezését az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának dékánválasztási eljárásában, majd megszavazta a Forum Könyvkiadó Intézet 2016-os pénzügyi és kiadói tervének módosítását, az újvidé­ki Európa Kollégium Egyetemista Központ szervezeti és munkahelyi besorolási szabályzatát, támogatta a magyar nemzeti közösség iden­titása megőrzésének szempontjá­ból kiemelt jelentőségű szabadkai kulturális intézmények igazgató­bizottsági és felügyelőbizottsági tagjainak a kinevezéséről szóló javaslatokat, valamint megsza­vazta a szenttamási, bácsi, antal­­falvi, palánkai és újvidéki helyi önkormányzatok köztájékoztatási pályázati pénzeinek az elosztásáról szóló javaslatokat. Az ülés befejezését megelőzően Joó Horti Lívia képviselői kérdést intézett a tanácshoz. A képviselő arra kívánt választ kapni, hogy a nyáron megejtett átszervezést és elbocsátásokat követően miért mondott fel az utóbbi egy hónap­ban öt újabb újságíró a Magyar Szóban. Joó Horti ezenfelül kéri, hogy az MNT bocsásson rendel­kezésére kimutatást a Magyar Szó eladott példányszámának alakulá­sáról 2016-ban, napi lebontásban, valamint arra is választ szeretne kapni, hogy az idei évben havi lebontásban hányan és kik kapnak térítésmentesen Magyar Szót. Az MNT következő ülését december első felében tartják meg, akkor kerül napirendre a tanács kétéves munkabeszámo­lója is. ■ P. E. Szabó Attila

Next