Magyar Szó, 2016. november (73. évfolyam, 255-280. szám)

2016-11-16 / 268. szám

2016. november 16., szerda Imtim kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ 3 Minden magyar közösség egyenrangú Potápi: A szórványnak ugyanakkora figyelmet kell kapnia, mint a többi nemzetrésznek A szórványnak ugyanakkora figyelmet kell kapnia, mint a többi nemzetrésznek - emelte ki Potápi Árpád János nemzetpolitikai állam­titkár a szórvány napján a Magyar­ság Házában, Budapesten. Potápi Árpád János ünnepi beszédében rámutatott: az elmúlt években - többek között annak köszönhetően, hogy immáron az egész Kárpát-medencében egy külön napot szentelnek a számukra - másként gondolkodnak a szór­ványról. Túlléptek azon a gondol­kodásmódon, amely a szórványra veszteségként tekintett - hangzott el. Mint mondta, az anyaországnak kiemelkedő szerepet kell játsza­nia a szórvány megőrzésében, de hisznek abban, hogy a szórvány revitalizációja csak a szórvány­ból indulhat el. Minden támoga­tást megadnak hozzá, de nem ők akarják megmondani, hogy mire van szükség. Az elképzeléseknek, a terveknek az ott élőktől kell szár­mazniuk - rögzítette. Kitért arra is, hogy 2010-ben a kormány paradigmaváltást hajtott végre a szórvány­kérdésben. Kimondták, hogy minden magyar közösség egyenrangú, a magyar nemzet megtartásához minden tagjának megtartására van szük­ség. A szórványnak ugyanakkora figyelmet kell kapnia, mint a többi nemzetrésznek - hangsúlyozta. Hozzátette: az elmúlt évek­ben soha nem látott összegeket mozgósítottak annak érdekében, hogy meg tudják tartani a szór­ványban élő magyarság védőbás­tyáit jelentő magyar szervezete­ket és intézményeket. Példaként említette az erdélyi és a vajdasági szórványkollégiumokat, a Felső- Tisza-vidéki óvodákat, a Zobor­­aljai Kulturális Központot - illet­ve a működő programokat­­, így a Moldvai Csángómagyar Oktatási Programot vagy a Magyar Nemzeti Tanács szórvány iskolabusz és beis­kolázási programját. Több kiemelt fejlesztéshez is hozzájárultak az elmúlt időszakban: az idén szep­temberben adták át Szamosújvá­­ron a Mezőségi Kemény Zsigmond Szórványoktatási Központot, a magyarlapádi szórványkollégium új és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium felújított épületét is. Megújult falak között kezdhették meg a tanévet a muzslyai Emmausz Kollégium diákjai is - sorolta Potá­pi Árpád János, aki kitért arra is: a tervek szerint még az idén elkészül a viski magyar óvoda, folyamatban van a Técsői Református Líceum bővítése is. A magyar kormány támogatásával jön létre egy magyar közösségi ház és szórványkollégi­um Temesváron, valamint Nagy­­becskereken egy hasonló funkciójú épület a bánáti magyarság számára - jelezte. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly elindították a Petőfi Sándor Programot, amelynek keretében immár második éve küldenek ki félszáz ösztöndíjast a szórványszer­­vezetekhez. Az idén öt új települést is sikerült bevonni a programba: Pozsonyt, Ungvárt, Türbét, Mára­­marosszigetet és Gyimesbükköt. Biztató látni, hogy van eredménye a munkának: az ösztöndíjasok segít­ségével több helyszínen indult be vagy indult el újra a magyar nyelv, a néptánc és a népzene oktatása - jegyezte meg az államtitkár. Potápi Árpád János kitért arra is, hogy a tömbben élő külhoni magyarok kapcsolatainak erősítése a szórványban élő nemzettársaik­kal létkérdés, hiszen a tömb védel­mét a szórványvidékek biztosítják Mint mondta, példaértékűnek tart­ja ebből a szempontból a Hargita és Kovászna megyeiek által indított összetartozunk programot, amely a székelyföldi és a szórvány megyék­ben élő magyarokat köti össze. Sok hasonló kezdeményezésre lenne szükség - mutatott rá. Kántor Zoltán, a Nemzetpoliti­kai Kutatóintézet igazgatója szerint a szórványban élők közül nagyon sokan nem szórványöntudattal élnek, ami biztató a jövőre nézve. Ugyanakkor probléma, hogy a szórványban egyre alacsonyabb arányban vesznek részt a válasz­tásokon - jegyezte meg. Az elmozdulás iránya a helyi „közösségcentrikus” önszervező­dések lehetnek - vélte a kutatóin­tézet igazgatója. Kántor Zoltán tegnap a magyar szórvány napja alkalmából az M1 aktuális csatornán is nyilatkozott, ahol arról beszélt, hogy etnikai versenyhelyzet van a szomszédos országokban, amit a magyarok úgy nyerhetnek meg, ha magyar intéz­ményeket választanak a többségi helyett. Elmondta, láthatóan csök­ken a magyarság száma a szórvány­ban, jelenleg a külhoni magyarság 40 százaléka olyan településen él, ahol nincsenek többségben a magyarok. A szakértő fontosnak nevez­te, hogy az utóbbi években több határon túli városban - például Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Temesváron­­ is elkezdtek magyar napokat szervezni. Ezeken bemu­tatják a magyar kultúrát a több­ségnek és egyúttal erősítik a helyi közösséget is. A Magyarság Háza szórvány­napi rendezvényén az aulában egész nap tájjellegű ételek kósto­lójára várta az érdeklődőket, akik a Felvidék, a Muravidék, Vajdaság, Kárpátalja, Erdély, illetve a horvát­országi magyarság jellegzetes étele­ivel ismerkedhetnek meg. A Mi, magyarok című kiállításnak is helyet adó teremben a közmédia rendezett be stúdiót, illetve ugyan­itt játékos vetélkedőkkel is készül­tek, egy másik teremben pedig a Táncos bárány című mesejátékra várják a gyerekeket. Az egész napos programo­kat gálaműsor zárta, amelynek a meghívott előadói voltak Petrás Mária népdalénekes, Varga Erzsébet mesemondó, Pál Péter versmondó, Pál István Szalonna és zenekara, az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüt­tes, a Kárpátaljai Magyar Népmű­vészeti és Hagyományőrző Egyesü­let táncosai, illetve a Horvátországi Magyar Kórus is. (Forrás: MTI) Magyarság Háza, Facebook Potápi Árpád János Kántor Zoltán Magyarország segíti a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációját Magyarország a jövőben is segíti a Nyugat-Balkán euroatlanti integ­rációját, mert fontos biztonságpolitikai érdekei fűződnek a régióhoz - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden, miután fogadta Bosznia-Hercegovina képviselőházának soros elnökét. A házelnök sajtótájékoztatóján kiemelte: az európai integráció addig nem fejeződhet be, amíg a Nyugat-Balkánon egyetlen olyan ország is van, amely nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Bosz­nia-Hercegovina belső problémái megoldásában fontos az integráció, valamint már azt megelőzően az integrációs perspektíva megtartása - vélekedett. Hozzáfűzte: különösen lényeges a hit fenntartása az emberekben, hogy van jövőjük az Európai Unióban. Egyúttal az EU jelenlegi problé­máinak - például a migrációs kérdésnek­­ a megoldását is segítheti, ha Európa valóban egységes lesz - jelentette ki. Kövér László kifejtette: Bosznia-Hercegovina fontos gazdasági part­nere is Magyarországnak, a Nyugat-Balkánon Szerbiát követően a legje­lentősebb kereskedelmi partnere az országnak. Mint mondta, Bosznia-Hercegovina esetében is Magyarország keresi azokat az eszközöket, amelyekkel a korábbi támogatása fenntartható, illetve megerősíthető. Ezért a házelnökök most egy olyan megállapodást írtak alá, amely a két törvényhozás közötti kommunikáció intenzívebbé tételét szolgálja - közölte. Mladen Bosic kiemelte: Magyarország barátságát nagyra becsülik, nincsenek nyitott kérdések a két ország parlamentjei között sem, a gazda­sági kapcsolatok azonban még tovább bővíthetők, és Magyarországon megvan az ehhez szükséges nyitottság. (MTI) Mladen Bosic és Kövér László RÖVIDEN Magyar rendőrök indultak a szerb-bolgár határ védelmére Húsz magyar rendőr indult el kedden a szerb-bolgár határ védelmére - közölte a rendőrség a honlapján. A tájékozta­tás szerint a kontingens december 6-áig teljesít szolgálatot a balkáni térségben. A magyar rendőrök szerb kollégáikkal együttműködve járőrszolgálatot látnak el, és közreműködnek az embercsempészek és a Szerbia területére belépett illegá­lis migránsok előállításában. A kiutazó szakértők nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a mélységi területen található főbb és alsórendű utakon is. A magyar fél terepjárókkal, teherszállító gépjárművel és hőka­merával felszerelt autókkal támogatja a határszakasz védelmét. A most útnak induló kontingenssel együtt jelenleg 45 magyar rendőr teljesít határrendészeti szolgálatot a balkáni útvonalon - írták. (MTI) Elrendelték a baromfi zártan tartását három megyében Az országos főállatorvos Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyékben elrendelte a baromfi zártan tartását - közölte tegnap a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Az előírás célja, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal törté­nő érintkezés lehetősége. Korábban az országos főállator­vos az egész országra kiterjedően elrendelte a baromfitartó gazdaságok számára, hogy állataikat kizárólag teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen etessék és itassák. A tájékoz­tatás szerint Bognár Lajos főállatorvos az újabb intézkedést a hétvégi újabb hazai madárinfluenza kitörések, valamint a Németországban és Ausztriában is megjelent madárinfluen­za esetek miatt hozta, hogy ezzel is csökkenjen az állomá­nyok vadon élő madarakkal történő érintkezésének lehető­sége. A rendelkezés nem egyedülálló Európában: a jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel hasonló döntést hozott Németország, Hollandia és Franciaország hatósága is. Hétfőn a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közölte: újabb madárinfluenza megbetegedéseket találtak három Bács- Kiskun megyei településen, ezek Bugac, Kisszállás és Kelebia. Ezzel ötre emelkedett az érintett magyarországi települések száma, korábban egy tótkomlósi pulykaállományban és egy kiskunmajsai kacsatartó telepen jelent meg a betegség. A vírus miatt már több Európai Unión kívüli ország tiltotta meg az exportot az érintett magyarországi megyéből vagy Magyaror­szágról, köztük Kanada, Szerbia, a Dél-Afrikai Köztársaság, Izrael, Japán, Hong-Kong és Szingapúr. (Forrás: MTI) Kiállítás az EP-ben a Duna jegyében Az Európai Parlament brüsszeli épületében ma fotókiállí­tás nyílt Deli Andor vajdasági EP-képviselő szervezésében Duna, művész, utazó, szemtanú címmel. A megnyitón jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Parlament elnöke, Jadranka Joksimovic, Szerbia EU-integrációval megbízott minisztere, valamint több EP-képviselő. Deli Andor üdvözlő beszédé­ben elmondta: a Duna Európa egyik fő jelképe, amely fontos szerepet játszik az emberek összekötésében, valamint fontos a turizmus szempontjából is. Pásztor István köszönetet mondott Deli Andornak a meghí­vásért és a kiállítás megszervezéséért. Beszédében kiemel­te: „Európa nagy változásokon megy keresztül, remélhető­leg ezúttal a változások nem fognak károkat okozni nekünk. Másrészt, fontos nap ez a mai, nemcsak a kiállítás miatt, hanem azért is, mert a Szerb Haladó Párt (SNS) az Európai Néppárt tagja lett”. Joksimovic miniszter asszony kiemelte, Szerbiának ki kell használni az EU által nyújtott lehetőségeket, az IPA-alapokat, a Duna-stratégiát, valamint fontosnak tartotta elmondani, hogy Szerbia továbbra is elkötelezett az EU-integráció mellett. Kósa: Sikeres RMDSZ nélkül nincs sikeres Románia A Fidesz frakcióvezetője szerint sikeres Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nélkül nincs sikeres Romá­nia, és sikeres Románia nélkül nincs sikeres RMDSZ. Kósa Lajos hétfő este Nagyváradon beszélt erről a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel és a szövetségi Bihar megyei jelölt­jeivel közös sajtótájékoztatóján, amelyről a Maszol.ro portál tudósított. A politikus az RMDSZ Bihar megyei kampányin­dító rendezvényén vett részt Pajna Zoltánnal, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökével. Kósa Lajos a magyarság szempontjából „hallatlanul fontos­nak” nevezte, hogy az RMDSZ-nek sikerült egyezségre jutnia minden olyan magyar politikai erővel, amellyel „értelmes kompromisszumot” lehet kötni. A Fidesz frakcióvezetője szerint a 2013-14 óta eltelt időszak sorsdöntő változásokat hozott Európában és a kontinens keleti felén. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió gazdasági motorja a nyugati részekről a középső részekre tevődött át, és az Unió gazdasági növekedésének meghatározó részét a poszt­­szovjet térségek adják, ezért ezeknek az országoknak a politi­kai álláspontja és véleménye is felértékelődött - közölte. „Ilyen helyzetben kulcskérdés, hogy az RMDSZ ne csak nemzetiségi vagy kisebbségi kérdésekkel foglalkozzon, hanem olyan kérdésekkel, amelyek az egész román társadalomnak fontos problémái” - jelentette ki a frakcióvezető. (Forrás: MTI)

Next