Magyar Szó, 2018. április (75. évfolyam, 75-98. szám)

2018-04-10 / 81. szám

­­I GAZDASÁG gazdasag@magyars zo.rs Mtmto RÁFORDÍTÁSOK Úgy kezdődött, hogy visszavágtak... Tóth Péter Az USA és Kína kereskedelmi háborúban áll egymással. Ezt már tényként kezelhetjük, még akkor is, ha az amerikai pénzügy­­miniszter épp az ellenkezőjét állítja. A dolog hátterét tekintve egy rendkívül bonyolult folyamatként írható le az, ami ide vezetett. Kína az elmúlt évek során több fontos kereskedelmi szervezet tagjává vált, az USA szerint azonban a szervezetek szabályait nem tartotta be maradéktalanul. Trump adminisztrációja a szigorú vámintézkedésekkel most arra próbálja rábírni Kínát, hogy a többiek által is elfogadott szabályokat betartva, tisztességes eszközökkel kereskedjen. Kína viszont - ahogyan várható is volt - nem a szabályok betartására törekszik, hanem ellenintézkedé­seket foganatosított. Országunk gazdaságát bizonyosan érinteni fogja mindez, noha hallani ezzel ellentétes véleményeket is. Az európai gazdaság Kína irányában jelentős kitettséggel rendel­kezik. Németország pl. Kína kiemelt beszállítója, országunknak pedig Németország a legjelentősebb kereskedelmi partnere. De Kína közvetlenül is jelentős partnerünk. Ha az USA és Kína közötti kereskedelmi háború még „pusztítóbbá” fokozódna, ezt országunk gazdasága bizonyosan megérezné. Ha az USA és Kína között dúló kereskedelmi konfliktus továbbgyűrűzik, negatív hatásai recessziót hozhatnak Kínában. Ez elsősorban indirekt módon - az európai gazdaságon keresztül - országunk­ban is negatívan befolyásolhatná a gazdasági trendek alakulását. Országunk erősen nyitott, exportorientált gazdasága érzékeny a világgazdasági kockázatokra, ezért mi is aggodalommal tekint­hetünk a legújabb fejleményekre. MI JÖHET MÉG? Korábban mindenki abban bízott, hogy a kereskedelmi hábo­rú megmarad a fenyegetések szintjén és valós intézkedéseket nem foganatosítanak egymással szemben a felek, magyarán, nem kezdenek el „lőni”. Mivel Kína érdemileg, azt is mondhatjuk, hogy arányosan reagált az amerikai lépésekre, innen már nehe­zen elképzelhető az enyhülés. A tőzsdék is érzékenyen reagáltak. A Fehér Ház is ingerülten reagált az amerikai árukra kivetett kínai vámtarifákra. Pedig ez várható válaszlépésnek tekinthető. A globális piacon a versenytársak jórészt máris készen állnak, hogy betömjék a kínai piacon keletkező réseket. Ebben akár még esélyek lehetnek számunkra is, de ez egyelőre inkább csak elméleti síkon létezik. Trump legfontosabb gazdasági tanácsadó­ja is arról beszélt, hogy rövidesen megkezdődik az egyeztetés a vámokról a két gazdasági szuperhatalom között. Az amerikai tőzsdéken minden szektorban esni kezdtek a részvényárfolya­mok. A befektetők különösen a nagy iparvállalatok és az egész­ségügyi szektor részvényeitől igyekeznek megszabadulni. A kínai agytrösztök közösségének tekintett China Finance 40 Forum több tagja azon véleményének adott hangot, hogy a kínai-amerikai kereskedelmi konfliktust az Egyesült Államok egyoldalúan váltotta ki, az egyetlen megoldás pedig az ellenlépés. Az Egyesült Államok korábban elindította a 301-es vizsgálatot és az eredménye alapján nagyobb vámtarifát vezetett be a Kíná­ból importált 50 milliárd amerikai dollár értékű termékek ellen. Erre reagálva tett ellenlépést Kína, az Egyesült Államok viszont bejelentette, hogy várhatóan nagyobb vámtarifát vezet be 100 milliárd amerikai dollár értékű, Kínából importált termékre. TÖBB SZEKTORT IS ÉRINT Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a fejleményekre reagálva azt nyilatkozta, hogy jelenleg még nem folyik kereske­delmi háború az Egyesült Államok és Kína között, de fennáll ennek a veszélye. Szerinte az amerikai kormány célja ennek elkerülése. A Reuters hírügynökség viszont már közzétett egy listát, melyen azok a nagy multinacionális vállalatok szerepelnek, melyeket a legjobban érinthet a dolog. Az autóipari cégeken, a vegyianyag-gyártó vállalatokon és a szójabab-termelőkön és -szállítókon keresztül még a repülőgépipari társaságokat is érintené, ha a szemben álló felek mégsem tudnának gyorsan megegyezésre jutni. Ez utóbbiak közül a Boeing kifejezetten nagy vesztese lehet a kialakulóban lévő kereskedelmi hábo­rúnak. A General Motors, a Ford és Fiat Chrysler is kiemel­ten érintett lehet, ez utóbbin keresztül pedig közvetett úton minden bizonnyal országunk gazdasága is megérezné. A Tesla Inc. szintén a listán szerepel. A valós veszélyt csak nyomatéko­­sítja, hogy ezek közül mindegyik részéről elhangzottak olyan indítványok és vélemények, melyek arra ösztönöznék a „hadban álló” feleket, üljenek tárgyalóasztalhoz, és próbáljanak komp­romisszumos megoldásokat találni. Az agrárszektort szintén érzékenyen érintené a folyamat, a Kínában exportált sertéshús több mint 10 százaléka pl. az Egyesült Államokból származik, de áttételesen érinti a nagy mezőgépgyártókat és a nagy vegy­ipari konszerneket is. A Deere & Co., illetve a DowDuPont Inc. is ott van a listán. A technológiai ipar olyan óriásai, mint az Intel és a Nvidia, szintén jelentős károkat szenvedhetnek el a vámháború során. 2018. április 10., kedd Mit hoz Orbán Viktor negyedik kormánya? Megszólaltak a gazdasági elemzők Kedvezően reagáltak a piacok arra, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerezhetett a vasárnapi parlamenti választásokon. A Portfo­lio elemzői körképéből kiderül, hogy a szakértők továbbra fegyelmezett költségvetési politikát (alacsony hiányt) és csökkenő államadósságot várnak. Ugyanakkor a költségvetési politika így is prociklikus lehet, vagyis a konjunktúra lanyhuló ágában kell majd kevesebbet költeni. A kormány a személyi jövedelmi adó (szja) csökkentésére koncentrálhat, miközben megtarthatja a különadók rendszerét. Minden bizonnyal megpróbálkoznak a versenyképesség javításával, ugyanakkor nagyon sok múlik majd azon, hogy mi lesz az oktatással és az egészségüggyel. A siker kulcsát ugyanis ebben látják a szakértők. A kulcsszó most a folytonosság, amit a pénz és a tőkepiacok általában pozitívan értékelnek. Nincs tehát változás a kormányzatban, s erre a piacok enyhén pozitívan reagálhatnak. Kisebb forinterősödést és kötvénypiaci hozamcsökkenést valószínűsítünk rövid távon - válaszolta a Portfolio kérdésére Nyeste Orsolya és Ürmössy Gergely, az Erste Bank szakértői. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza nem számít jelen­tős piaci hatásokra, mert a Fidesz győzelme volt a papírforma. „Szerin­tem piaci szempontból mindegy, hogy egyszerű vagy kétharmados a többség” - tette hozzá. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza a forint erősödé­sét, a tőzsde ugrását és a hozamok csökkenését azzal magyarázza, hogy „kiárazódnak a választásokkal kapcsolatos bizonytalanságok”. Hozzátet­te: a piacok értékelik a politikai és gazdaságpolitikai stabilitást, a stabil fiskális politikát, a fenntartható pénzügyi stabilitást. Suppan Gergely is úgy véli, hogy a költségvetés nem lazul, a kormány a gazdasági növekedésből és a kamatkiadások csökkenéséből származó többletbevételeket óvatosan visszaosztja a gazdaságba, amely így fenn­tartható növekedést eredményez. 2020-ig szerinte van esély arra, hogy egy esetleges szja-csökkentés fedezete is létrejöjjön. „Az idei pénzforgalmi hiányt még megterhelik az uniós előlegek kifizetései, de amint kiküldhetjük a számlákat Brüsszelbe, a következő években a pénzforgalmi egyenleg akár 100-1000 milliárdos többletet is mutathat, így az államadósság nominálisan is csökkenhet, ami egy kedvező nominális növekedés mellett meredeken fogja csökkenteni a GDP-arányos államadósságot” - vélekedik a TakarékBank közgazdá­sza. Szerinte a nettó kibocsátás negatív is lehet, így tartósan nyomottak lehetnek a hozamok. A versenyképesség javítása még inkább előtérbe ÍGY REAGÁLT A FORINT A VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYÉRE Tegnap délelőtt fokozatosan erősödött a forint, az euróval szembeni kurzus egy egységgel került lejjebb, majd 10 órakor jött a fordulat. A nap elején látott kapaszkodás után 311,8 körül megtorpant a forint az euróval szemben, ez továbbra is 0,3% körüli erősödést jelent péntekhez képest. Hajnalban még láttunk egy kis forinterősödést a választási ered­mények megjelenése után, reggelre aztán ezt is visszabukta a magyar deviza. A dollárral szemben 254,34-nél jártunk, az angol font pedig 358,54 forintba kerül. A forint versenytársai közül a lengyel zloty és a cseh korona is mini­mális elmozdulással kezdte a napot, a feltörekvő piacokon az orosz rubel azonban 0,1 százalékkal erősödött a dollárral szemben, a török líra mini­mális mértékben gyengült, a dél-afrikai rand viszont 0,3%-kal erősödött reggelre. Az euró-dollár árfolyamban sem látszik komoly mozgás, az amerikai deviza minimálisan erősödött az euróval szemben, így 1,2277-nél jár a keresztárfolyam. A japán jen közben 0,1 százalékkal gyengült a dollárral szemben, az angol font pedig minimálisan erősödött. A héten nem sok érdemleges makroadat jelenik meg, elsősorban az inflációs statisztikákra lesz érdemes figyelni. Közben az amerikai-kínai kereskedelmi háborúval kapcsolatos lépések és nyilatkozatok is érdemi hatással lehetnek a piacra, (portfolio.hu) fog kerülni, amit támogatnak a versenyképességi tanács mellett az MNB javaslatai is. Egy éve igazgató nélkül a Szerbiai Posta A közvállalatokat már régen nyilvános pályázat útján kiválasztott menedzsereknek kellene irányítani, de nem ez a helyzet Több mint egy évvel ezelőtt, 2017. március 4-én lejárt a mene­dzserválasztás törvényes határ­ideje. A nyilvános felhívásokat közzétették, de a menedzsereket még mindig keresik. Ez a helyzet a Szerbiai Posta Közvállalat esetében is. Tavaly márciusban jelent meg a pályázat, azután egészen novem­berig kellett várni a jelentkezők első tesztelésére, a másodikra pedig a közelmúltig. A rangsort még mindig nem hozták nyilvá­nosságra. Annyit tudni, hogy nem kevesebb mint 26-an szeretnének a Szerbiai Posta élére kerülni. „Az írásbeli tesztelésen tavaly november 21-én estünk át, a szóbelin néhány hete. Az utóbbin ott voltak mindazok, akik a tesztet kitöltötték. Röviden elbeszélget­tünk a választási bizottság tagjai­val arról, hogyan látjuk a Szerbiai Posta tevékenységét. Arra számí­tok, hogy most már gyorsan lezá­rul ez a pályázati eljárás, semmi ok arra, hogy több mint egy évig elhúzódjon” - nyilatkozta a Novosti napilapnak Veljko Ivan­­ji, a jelöltek egyike, aki most a közvállalatban a jogi ügyekkel és az ingatlankezeléssel megbí­zott igazgató helyettese. A jelöl­tek között van Dejan Radenko­­vic, a közgazdaság-tudományok magisztere, a Szerbiai Szocialis­ta Párt elnökségének tagja, aki korábban a vállalat vezetői közé tartozott. A főmenedzseri tisztség­re pályázik Mira Petrovic mosta­ni megbízott igazgató. Tavaly év végén a sztrájkoló postai alkal­mazottak az ő leváltását követel­ték. Nem kívánta kommentálni az elhúzódó menedzserválasz­tást. Jelentkezett a pályázatra Vladimir Dimitrijevic, a Köztár­sasági Választási Bizottság elnö­ke is, aki egyébként most a jogi ügyekkel és a vállalati ingatlan kezelésével megbízott igazgató a Szerbiai Postán. Az ismertebb jelöl­tek között van Mihajlo Jovanovic, a köztársasági kormány információs technológiai irodájának igazgatója is. (Novosti) Vitatkoznak, de 25 százalékkal több amerikai turista látogatott Oroszországba A két ország közötti politikai feszültségek ellenére a múlt év első háromn­egyedében 25 százalékkal több amerikai turista látogatott Oroszországba, most az előző év hasonló idősza­kában - az orosz szövetségi biztonsági szolgá­lat adatai alapján. Egyes vélemények szerint az amerikaiak utazási kedvét az Államok-beli Oroszország-ellenes propaganda is motiválja. Ezt állítja az orosz turisztikai ügynökség vezetője is, megerősítve: az ottani médiában közvetített, ellenségképet formáló hírek késztetnek sok amerikait arra, hogy maguk is lássák Oroszországot. Ennek is tulajdo­nítható, hogy tavaly már 225 ezren érkeztek az USA-ból, a 2016-ban regisztrált 180 ezer látogató után. Való igaz: az orosz téma folyamatosan napirenden van az amerikai politikában és a médiában, amióta él a meggyőződés, hogy az oroszok beavatkoztak az elnökvá­lasztásba, Trump elnök pedig épp a napok­ban utasított ki 60 diplomatát a volt orosz kémet Salisburyben ért ideggázos merénylet miatt (bár az oroszok tagadják, hogy közük lett volna az esethez). Az amerikai turisták folyamatosan élénkülő utazási kedvét nem törte meg 2015-ben sem a Krímbe történt orosz bevonulás, sem a ma­­laysiai utasszállító repülőgép lelövése, katasztró­fája. Pedig azóta érvényes az amerikai külügy­minisztérium figyelmeztetése, amely utal a terror- és erőszakos cselekmények veszélyére Oroszországban, s egyáltalán nem javasolja az utazást a Krímbe és Észak-Kaukázusba. Az ENSZ idegenforgalmi világszerveze­te még nem tette közzé adatait a múlt évről. 2016-ra vonatkozóan a szervezet is növekedést jegyzett az Oroszországba látogató amerikai turisták számát illetően, de mindössze 1 száza­lékra becsülte. A hírt közlő BBC természetesen megemlíti: az utóbbi években az Egyesült Királyság­ban is nőtt az Oroszországba látogató turis­ták száma, de kisebb mértékben, mint az amerikaiaké. Friss fejleményként közli azt is, hogy Salisbury után visszaestek az oda szóló foglalások. Végül felteszi a kérdést: vajon hogyan befolyásolja majd a nyáron a britek utazási szándékát az orosz földön rendezen­dő labdarúgó-világbajnokságra az Egyesült Királyság, az Európai Unió, illetve az Orosz­ország közötti politikai feszültség?

Next