Magyar Szó, 2018. április (75. évfolyam, 75-98. szám)

2018-04-14 / 85. szám

2018. április 14., 15., szombat-vasárnap hetvege@magyarszo.rs HÉTVÉGE QJ Szilágyi, a ragadozó madarak vesztőhelye Folytatódnak a madármérgezések - Dúvadirtás címén pusztítják a természeti értékeinket - Tiltott mérgek a vásárban Gergely József Csak a téli hónapokban, december óta 40 ragadozó madarat, köztük számos fokozottan védett rétisast mérgeztek meg Vajdaságban. A múlt héten Kóla közelében találtak mérgezés tüneteit magukon viselő ragadozómadár-tete­meket, köztük barna rétihéja és egerészölyv is volt. A nyilvántartásba vett esetek csak a jéghegy csúcsa, nagyon sok méregtől elpusztult ragado­zó madárról nem is szerzünk tudomást. A HALÁL FALUJA Az Apatin melletti Szilágyi falut nem véletlen nevezi a média a „halál falujának”, a település határában vala­kik - állítólag felelőtlen vadászok dúvadirtás címén - rendszeresen mérgezett csalit raknak ki, amit első­nek a ragadozó madarak találnak meg és a helyszínen elpusztulnak. A Tartományi Természetvédelmi Intézet nyilvántartása szerint 2013 óta közel félszáz ragadozó madár, főleg rétisas mérgezett tetemét találták meg Szilágyi határában. Nem véletlen, hogy éppen a rétisasok mérgeződnek meg nagy számban. A közelben található a Felső Duna Speciális Természet­­védelmi Rezervátum, amely része egy a horvát és magyar határon átnyúló Bioszféra Rezervátum­nak. A Kopácsi-rét és a Dráva­­szög Európa egyik leggazdagabb Duna menti vizes élőhelye. Számos rétisaspár költ a terüle­ten. Különösen a fiatal példányok nagy területeket bekóborolnak és dögöt is fogyasztanak. A mérge­zéstől elhullott állati tetemekből fogyasztó rétisasok rövid időn belül elpusztulnak.­­ Sajnos mind a mai napig nem sikerült a rendőrség bevonásával sem kideríteni, hogy ki vagy kik azok a lelkiismeret­len egyének, vadászok, akik dúvadirtás címén Szilá­gyi környékén rendszeresen mérgezik a sakálokat. Az elpusztult madarak közelében sok sakáltetemet találtunk. Nem gondolnak arra, pedig nyilvánvaló­an tudják, hogy mekkora veszélyt jelent a ragadozó madarakra a csaléteknek kirakott mérgezett hús. Még ha a sakál találja is meg előbb a mérgezett csalit, az elpusztult sakál teteméből fogyasztó ragadozó mada­rak is rövid időn belül elpusztulnak - mondta Marko Tucakov, a Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársa. A törvény szigorúan tiltja mérgezett csali, hús, állati belsőség kihelyezését a természetbe. A mérge­zést szenvedett sasok mellett talált sakáloknak le volt vágva a farka. Ebből arra lehet következtetni, hogy Apatinban díjazzák a sakálok irtását. Nem számít, hogy hány rétisas pusztul el a mérgektől, csak vesszen a sakál, amely bár alig jelent veszélyt a lőhető vadállományra, nyúlra, fácánra, őzre, mégis bűnbak­nak kiáltották ki. A gyomortartalom-vizsgálatok igazolták, hogy háromnegyed részben rágcsálókkal, elsősorban mezi pocokkal táplálkozik. Nagy felháborodást keltett néhány éve a nagy­­becskereki önkormányzat bejelentése, hogy 5000 dinár jutalmat fizetnek minden elejtett lakásért. A vérdíj egyeseknek elhomályosította a józan ítélőké­pességét, és még a tiltott, törvénybe ütköző eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza, hogy minél több sakált pusztítsanak el. A vajdasági élőhelyét az elmúlt tíz-tizenöt évben visszahódító sakálokat tűzzel, vassal irtják Egész évben lőhető ragadozó állat a sakál. Úgy látszik azonban, vannak, akik a fáradságos lesben ülés, vadász­puska helyett mérget, rendszerint a betiltott Furadant vetik be a sakálok ellen. A levágott sakálfa­rokból ugyanis nem derül ki, hogy puskával vagy méreggel végeztek a szerencsétlen állattal, ha a mérgezett csali kihelyezését nem tudják tanúkkal vagy tettenéréssel bizonyítani. Amikor januárban egy műholdas jeladót viselő, Ausztriában jelölt fiatal parlagi sas mérgezett tetemét találták meg ugyancsak Szilágyi határában, intenzív nyomozás kezdődött a mérgezett csalit kirakó szemé­lyek megtalálása érdekében. A parlagi sas mellett még tucatnyi másik állat pusztult el, valószínűleg Furadan­­tól. A tetemek laboratóriumi bevizsgálása még várat magára, de a mérgezés tünetei és a korábbi esetek is arra utalnak, hogy megint csak karbofurán tartalmú szert használtak. Ez a legerősebb mérgek kategóriájába tartozó növényvédő szer már 2014 óta tiltólistán van Szerbiában. A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület feljelentése alapján a rendőrség nyomozásba kezdett Szilágyin, hogy végre kiderítsék, kik azok a felelőtlen egyének, akik gátlástalanul és folyamatosan mérge­zik, pusztítják a természeti értékeinket. A hatóság házkutatást tartott a Jastreb, azaz a Héja nevű vadász­egyesület elnökénél, kiderült, hogy az illető H. A. több védett emlős és madárfaj kipreparált egyedét birtokolta törvénytelenül. A kitömött madarak (karvaly, kakukk, fenyőrigó, erdei szalonka) és emlősök (vidra, vadmacs­ka, menyét, denevér) mellett három illegálisan tartott vadlibát is találtak, amelyeket a palicsi állatkertbe szállítottak. A rendőrség több engedély nélkül tartott vadászfegyvert is talált. H. A- tól nem kevesebb, mint tíz puskát koboztak el és bűnvádi feljelentést tettek ellene. A madártani egyesület munka­társa, Slobodan Knezevic, az ügy kapcsán elmondta: - A vadászok jelentős része egyben természetszerető, termé­szetvédő ember is, akik gondos­kodnak a vadállományról, védik és óvják a környezetünket. Sajnos mindig akad néhány kirívó ellen­példa a vadászok körében, akik megszállottan irtják a dúvadnak vélt állatokat, nem törődve azzal, hogy mindeközben mekkora kárt tudnak okozni a védett természeti ritkaságokban. Leggyakrabban a fokozottan védett ragadozó mada­rak esnek áldozatul elvakult tény­kedésüknek Tudatosan szegik meg a törvényeket, bízva abban, hogy úgysem tudják őket tetten érni és nem tudnak ellenük felhozni megcáfolhatatlan bizonyítékokat, hogy ők a mérgezés elkövetői. Szilágyi kirívó példája a felelőtlen természetkárosításnak, eddig már 70 védett madár esett áldozatul az ismétlődő mérgezéseknek, köztük 25 réti­sas, egy parlagi sas, 15 egerészölyv - mondta a madár­védő egyesület aktivistája. A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület felhívja a polgárok figyelmét, hogy jelentsék, ha termé­szetkárosítást, madárpusztulást észlelnek környeze­tükben, hogy az állami természetvédelemmel együtt­működve közös erővel meg tudjuk őrizni természeti értékeinket az utánunk jövő generációk számára. VADÁSZOK A CÉLKERESZTBEN A szerb média nagy teret szen­telt az újabbnál újabb ragadozó­madár-mérgezéseknek. Az elmúlt években talált mérgezett sasok miatt több bűnvádi feljelentés is készült ismeretlen elkövetők ellen, de mind a mai napig senkit sem sikerült vád alá helyezni nagy érté­kű természetkárosítás, fokozottan védett ragadozó madarak elpusztí­tása miatt. Sajnos nem sokat tehet a környezetvédelmi felügyelő sem. Fiatal parlagi sas, amelyből Szerbiában már csak egy pár költ Bánátban Az oktalanul vádolt és pusztított sakál az élővilág csúcsragadozója Gergely József A nagy területen portyázó barna rétihéja is gyakran mérgezés áldozatává válik Télen az egerészölyvek rendszeresen fogyasztanak dögöt, ezért könnyen megmérgeződhetnek A Velebitnél talált mérgezésgyanús fiatal rétisas, amit két éve Pádénál jelöltek meg fiókakorban FURADAN A VÁSÁRBAN Az eddig kivizsgált mérgezések alkalmával használt gyilkos szer minden esetben a Furadan nevű, négy éve betiltott gyilkos méreg volt. A legutóbb a zentai vásárban nagy felirat hirdette, hogy FURADAN kapható. Egy belgrádi rendszámtáblás gépkocsival hozták a vásárba az ötliteres kiszere­lésben csomagolt, folyékony Furadant. A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület feljelentést tett a tiltott mérget árusító, eddig még ismeretlen személy ellen. A vásárok üzemeletetőinek köteles­sége reagálni az ilyen és hasonló kirívó esetekre.

Next