Magyar Szó, 2018. április (75. évfolyam, 75-98. szám)

2018-04-14 / 85. szám

MI HÉTVÉGE hetvege@magyarszo.rs Minifió 2018. április 14., 15., szombat-vasárnap Herceg Elizabetta A kúlai Népköz Vajdaság művelődési egye­sületei között a rangidős, Szakácsy Sándor plébános irányításával 1868-ban alapították, mostani székhelyére 1870 nyarán költözött. Az épület az idők folyamán több felújításon ment át, de a legjelentősebb építkezésre az elmúlt két évben került sor. Április 13-a és 15-e között tartják a jubileumi ünnepségso­rozatot: szentmise, díszülés, könyvbemutató, kiállítás és kórustalálkozó is lesz a jelentős évforduló jegyében. A jubileumra való készülés felpezsdítette a szakcsoportok munkáját, az építkezés pedig egy modern, minden igényt kielégítő épületet eredmé­nyezett, ez nagyon fontos, hiszen a kúlai Népkör épülete közkedvelt gyülekező- és szórakozóhelye a kúlai és a községbeli magyarságnak. A nagy múltú magyar művelődési egyesület oszlopos tagja Valka Károly, a Népkör MMK alel­nöke, Kúla község alpolgármestere, aki évtizedek óta aktív irányítója az ott folyó munkának, őt kérdeztük a nyugat-bácskai magyarság számára létfontosságú művelődési központról. - Nagy a sürgés-forgás hónapok óta, befejeztük a homlokzat kialakítását, a belső nagytermet és a körülötte levő termeket, sikerült felújítani a vizes­blokkot is. Sajnos a konyha és az emeleti termek még nem készültek el teljesen, de bízunk benne, hogy az év folyamán sikerül befejezni az új székházunkat, ehhez további pályá­zatok szükségesek. Tavalyelőtt kezd­tük el az épület felújítását a Népkör, több alkalommal az önkormányzat, a tartomány, és legnagyobb részben a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával. A Tartományi Oktatási, Jogal­kotási, Közigazgatási és Nemze­ti Kisebbségi Titkárság 1 millió dinárt, a helyi önkormányzat pedig 1,7 millió dináros támogatást hagyott jóvá a munkálatokra, ebből megemeltük a főépület külső fala­zatát és új tetőszerkezetet kapott az épület. Hajnal Jenő, az MNT elnöke is megtekintette az épületen folyó munkálatokat, és közel 3 millió dinárt biztosított annak folytatására, amely összegből az épület és tetőtér külső szigetelését, a belső mennyezet felújítását és a tetőtér részének kiala­kítását valósítottuk meg, ahol egy tárolószoba kap helyet a táncszak­csoport ruházatának és kellékeinek tárolására, valamit egy tárgyalóterem és egy kisebb kézműves foglalkozási tér és irodahelyiség lett kialakítva, amelyek további belső felszerelése még várat magára pénzhiány miatt, akárcsak a HASSAP-szabvány szerint megtervezett konyha átalakítása is. De mindez hatalmas előrelépés, és elmondhatom, hogy a jubileumot egy már felújított épületben tarthat­juk, amelyen rengeteget dolgozott a Népkör tagsága is önkéntes munká­val, a helyi kivitelezővel együtt. ■ Hullámhegyek és hullámvöl­gyek váltották egymást a Népkör életében a kezdetektől, de az utób­bi évtizedekben is.­­ Voltak nagyon szép napok sokszor, de voltak olyanok is, amikor az ember nehezen aludt el, éjszaka felébredt, gondolkodott... Sok akadályba ütköztünk a kilencvenes években. Volt egy olyan időszak, hogy ha nem fogott volna össze a vajda­sági magyarság, és nem állt volna ki olyan határo­zottan az érdekünkben a kétezres évek környékén, akkor lehet, hogy ma már nem tudnánk a jubi­leumról beszélni, mert nem volna miről. Óriási összefogást éreztünk magunk mögött. Az akkori hatalom, amikor hívott bennünket egy megbe­szélésre, arra kért bennünket, hogy a sajtóban ne jelentkezzünk. Én akkor azt mondtam nekik, hogy mi nem jelentkezünk, de mindenhonnan, Szabadkától Versecig, Gombostól Nagykikindáig, mindenhonnan hívnak bennünket és támogatnak. A Magyar Szó újságírója egyszer olyan címet adott az írásának, hogy a kúlai Népkör túl fogja élni az akkori hatalmi pártot, no nemhogy túlélte, hanem megedződött, megerősödött a Népkör. ■ Nemcsak köreinkben, hanem az anyaor­szágban is elismerték tevékenységüket.­­ A kúlai Népkör 2012-ben megkapta a Külho­ni Magyarságért Díjat. A Magyar Parlament főka­puján mentünk be, Semjén Zsolt miniszterelnök­helyettes fogadott bennünket, és ő adta át a díjat, a magyar közélet szereplői, Pásztor elnök úr, Kalo­csa testvérvárosunk alpolgármestere is osztozott örömünkben. Nagyon szép élmény volt. A kitün­tetés azt mutatja, hogy a kúlai Népkör nemcsak az éveivel dicsekedhet, de a munkájának színvonala is magas. A szabadkai Népkör után mi voltunk a második kultúregyesület, amelyik ezt a rangos elismerést megkapta. ■ A Népkör tagjai nagy lelkesedéssel készül­nek a jubileumra, hogyan állt össze az ünnepi program? - Valamennyi szakcsoportunk készül, mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a kúlai Népkör a legidősebb magyar kultúregyesület ezen a tájon, és ezért nagy is a felelősség, hogy a jubileumhoz méltó módon ünnepeljük meg. Bábel Balázs kalo­csai érsek pénteken szentmisét celebrált a katoli­kus templomban, ezzel kezdődött a programso­rozat. Kézimunka, fotó- és dokumentum-kiállítás nyílt a Népkör múltjáról és jelenéről, majd ünnepi műsor volt a színházteremben, amelyben a küla­lakon kívül testvérvárosunk, Kalocsa táncosai is felléptek. Szombaton könyvbemutatót tartunk és Dudás Károly lesz a vendégünk. Vaskos könyvet jelentettünk meg 150 éves a kúlai Népkör címmel. Juhász András szerkesztésében tíz évvel ezelőtt már megjelent egy könyv az addigi munka össze­foglalójaként, most ezt bővítettük ki az utolsó évtized történéseivel Hugyik Karolina szerkesz­tésében. Szombaton délután kórustalálkozó lesz, fellépnek a Népkör kórusai, a kalocsai, balaton­kenesei, cservenkai, veprődi, verbászi kórusok. Vasárnap az alapítónk, Szakácsy Sándor sírhe­lyének megkoszorúzása előtt hálaadó szentmisét, délután ünnepi közgyűlést tartunk, végül pedig az Újvidéki Színház előadása zárja az ünnepi prog­ramot. - Jelentős mérföldkőhöz érkezett a kúlai művelődési egyesület, mit üzenne a fiatalabb generációknak? - Bízunk benne, hogy a megálmodott épület nemcsak a kúrai magyarok, hanem a város büsz­kesége is lesz. Arra törekszünk, hogy még jobb körülményeket teremtsünk a megújult székházunk termeiben, jobb feltételeket biztosítsunk a szak­csoportjainknak. Büszkék lehetünk rá, hogy egy olyan kis közösség, mint a miénk, a Népkört fenn tudja tartani, be tudja érni, kultúrával megtölteni, a kúlai és a község magyarságának szempontjából ez létfontosságú. Jó kapcsolatot ápolunk a katoli­kus egyházzal és a Petőfi Brigád Általános Iskolá­val, amely a község egyedüli iskolája, ahol folyik magyar oktatás. Nagy panaszunk nincs, csak után­pótlás legyen! A tanulók 70-80 százaléka aktívan részt vesz a munkában. Bízom abban, hogy amit a Népkör MMK vezetősége és választmánya erőn felüli munkával tesz, az nem vész majd kárba, otthont tudunk biztosítani a felnövő generáció­nak, hogy értékeinket megbecsüljék és majd ők is továbbadják, ezért dolgoztunk, dolgozunk. Azt is el kell mondani, hogy a kúlai magyarság összetar­tó közösség, minden magyar embernek a Népkör a második otthona, mert ha nem így állnánk hozzá, akkor már valószínűleg nem volna Népkör sem, meg nem volna kúlai magyarság sem. Bástyaként 150 éve Ünnepi beszélgetés Valka Károllyal, a kúlai magyarságot összefogó Népkör Magyar Művelődési Központ alelnökével Herceg Elizabetta Valka Károly, a kúlai Népkör alelnöke Regécz László A megújult székház Oros András A szakmai vezetők nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlás-nevelésre: mintegy ötven gyerek és fiatal táncol a három táncegyüttesben, de színjátszó- és kézművescsoport is működik Pásztor Mária, a Népkör szervezőtitkára és csoportvezetője elmondta, hogy minden tanév elején a Petőfi Sándor iskolában és az óvodában tagtoborzást tartanak. - A legkisebbek az Aprócskák, ők 4 és 7 év közötti gyerekek, akikkel népi énekes gyermekjátékokat tanítunk, ez alapul szolgál a későbbi néptánctanuláshoz. Elsajátítják a szép magyar beszédet, a kiejtést, a magyar mondókákat, népdalokat, alapvető térformákat megtanulnak, és később már, amikor elérik a második osztályt, csatlakozni tudnak a néptánccsoporthoz. Őket követi a Naprafor­gó gyermeknéptánccsoport, általában második-hetedik osztályos gyerekekkel, ők már könnyebben elsajátítható koreográfiákat tanul­nak, a legidősebb korcsoport pedig az Ibolya csoport, ők kilencven százalékban középiskolások. A koreográfusunk Patyarek Csaba és Patyarek Fodor Nóra. Fontos kiemelni a színjátszóinkat is. Két csoportunk van, az idősebbek itt is középiskolások. Léteznek kézműves csoportjaink is, és képzőmű­vészeti pályázatokat is szervezünk a karácsonyi ünnepek előtt, mikulás, anyák napja vagy a családi nap környékén. A felnőttcsoportok közül jelenleg a Bartók Béla Dalárda működik, amelyik megünnepelte a 120 éves fennállását, a Bartók Béla kamarakórus, a Cantilena női kórus és az Árvácska csoport, amely népdalokat ad elő. A kézimunkacsoport részt vesz a MIRK-en, a Vajdasági Kézimunka-kedvelők Szövetségének kiállításán, de önálló kiállításokat is szerveznek, a város rendezvényeibe szintén bekap­csolódnak, kiállítanak a hagyományőrző napon és a kalocsai paprikafesztiválon. Van könyvtárunk is. Általában úgy jutunk a könyvekhez, hogy a családok, amelyekben felesleges könyvek vannak, odaajándékozzák nekünk. A Népkör könyvállománya a városi könyvtárba került a hatvanas években, akkor a nem megfelelő ideológia miatt sok kötetünket megsemmisítették, azután a kilencvenes évek végén visszakerültek hozzánk. Az utóbbi években a gyerekek száma megcsappant, de így is hatvan­­hatvanöten járnak hozzánk, többen több csoportban is aktívak, a kézimunkások 25-30-an vannak, az idősebb asszonyok már nem aktívak, de munkáikkal megjelennek a kiállításokon. A kórusok is átfedik egymást, mintegy harmincan énekelnek a Népkörben - vázolta a jelenlegi helyzetet a szervezőtitkár. A művelődési egyesület munkáját a 17 tagú választmány és a szakmai tanács irányítja. Elnök, alelnök, titkár és még 14 elnökségi tag hozza a határozatokat, minden évben a közgyűlésen újravá­lasztják a választmányt. Az elnök, Goga Zsolt, az alelnök Valka Károly és a titkár, Lázár Béla mellett a választmányi tagok: Hugyik Pál, Goga György, Buric­ Bálint Melinda, Krisztián Zoltán, Hugyik Attila, Fenyvesi-Jung Mária, Jut József, Hugyik Karolina, Forbás Endre, Tamás Ottó, Jut Olivér, Kozma Ferenc, Fárbás Máté és Ifj. Valka Károly. A szakcsoportok közül a néptáncot jelenleg Pásztor Mária és Hugyik Karolina, a kórusokat Vendel Gyöngyi, a kézimunkacsoportot Kanyó Hajnalka vezeti, a gyermekkézimunka-, illetve­­kézműves csoport pedig Szabó Kiskároly Ilona, Kanyó Móni­ka és Bognár Ilona irányításával tevékenykedik.

Next