Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)

2018-06-09 / 131. szám

El KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Mícmrízó 2018. június 9., 10., szombat-vasárnap RÖVIDEN Negyedmillióan a Tel-Aviv-i melegfelvonuláson Negyedmillióan vettek részt Tel-Avivban a melegek méltóságá­nak idei menetén. A város huszadik alkalommal rendezte meg szokásos éves seregszemléjét a másság tiszteletére, amelyet egyre jelentősebb érdeklődés övez nemcsak Izraelben, hanem szerte a világon. A Közel-Kelet legnagyobb ilyen rendezvényén vidám hangu­latban, szivárványos zászlók alatt a helyi hagyományok szerint együtt meneteltek az ünneplő tömegben a szexuális kisebbségek képviselőivel a heteroszexuálisok, ez utóbbiak közül sokan mele­gek rokonai, családtagjai. Ron Huldai, a város polgármestere beszédében bejelentette, hogy a jövőben le fognak bontani minden jogi akadályt egészen addig, amíg meg nem valósul a szexuális kisebbségek teljes jogegyenlősége. A fő attrakció Netta Barzilai szereplése volt, aki a közelmúltban nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált, és ezzel megszerezte Izra­el számára a fesztivál jövő évi megrendezésének jogát az ország fővárosában. Miri Regev kulturális miniszter bejelentette, hogy a dalversenyt csakis Jeruzsálemben lehet megtartani, ahogy ez 1999-ben, az ország legutóbbi eurovíziós győzelme után történt. A rendezvényen felvonult számos politikus is, köztük Tamar Zandberg, a baloldali liberális Merec párt vezetője és Meir Ohana, a jobboldali Likud párt melegfrakciójából, aki partne­rével és ikergyermekeivel menetelt. Trump-Kim-mánia dúl a szingapúri éttermekben Donald Trumpra és Kim Dzsong Unra utaló fogásokkal próbálnak hasznot húzni a leleményességükről híres szinga­púri vendéglátóhelyek az amerikai és az észak-koreai vezetés keddi szingapúri találkozója előtt. Közismert, hogy az amerikai elnök imádja a hamburgert, így a történelmi csúcstalálkozó alkalmából sok vendéglő állt elő a klasszi­kus amerikai gyorsétel saját változatával Több étterem kimcsivel, a híres koreai savanyúsággal kínálja a marhafasírtos szendvicset. A Sinfonia nevű olasz étterem Kim Dzsong Un észak­koreai vezetőt helyezte kínálata középpontjába. A csúcstalál­kozó alkalmából előállt az R.B.W. (vörös, kék, fehér) nevű, az amerikai és az észak-koreai zászló színeire utaló menüvel, amely Kim két kedvenc ételéből, köbe japán marhából és kavi­árból álló fogásokat tartalmaz. A Lucha Loco mexikói étteremben választani lehet az El Trum­­po nevű, amerikai stílusú, marhahúsos és uborkás taco és a koreai sült csirkével töltött Rakétaember-taco közül. Az Orchidea bevásárlóutcában lévő Hopheads bárban Bromance (testvéri románc) néven kínálnak koktélt sörből, tequilából, diétás kólából és szodzsuból (koreai rizspálin­ka). Egy kicsivel odébb, az Escobar lokálban 12,60 szingapúri dollárt kóstál a Trump nevű, whiskyalapú kék itóka vagy a Kim nevű vörös koktél, amelynek alapja a szodzsu. Baj lesz, ha Iránt a sarokba szorítják Donald Trump amerikai elnök veszélyes játékot játszik magánakcióival, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagy­ni - szögezte le Teheránban Haszan Róháni iráni elnök, mielőtt elindult Kínába a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójára. Az Egyesült Államok egyoldalú lépései gyengítik a fennálló nemzetközi rendbe és a diplomáciába vetett bizalmat. Róhá­ni szerint a nemzetközi közösségnek tennie kell valamit, nem szabad veszni hagyni a hitet, hogy a regionális és globális nézet­­eltérések diplomáciai úton rendezhetők. Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke pénteken Teheránban, az államilag szervezett Izrael-ellenes tiltakozáson arról beszélt, hogy Izrael és Szaúd-Arábia az Egyesült Államokkal együtt káoszba akarja taszítani a Közel-Keletet. „A térség biztonsága veszélybe kerül, ha Iránt sarokba szorítják” - húzta alá Laridzsáni. Trump májusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép abból a többhatalmi megállapodásból, melyet 2015-ben kötöttek Irán atomprogramjáról. Az egyezség értelmében Irán legalább 10 évre korlátozza atomprogramját, cserébe a nemzet­közi közösség feloldotta az iszlám köztársasággal szembeni szankciók nagy részét. (Forrás: MTI/dpa/Reuters/AP/AFP) Oroszország kiemelt jelentősé­get tulajdonít a Kínával folytatott együttműködésnek, amely soha nem látott szintet ért el - mond­ta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Pekingben, miután tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A két vezető a megbeszélésen megállapodott abban, hogy tovább erősíti az országaik közötti magas szintű kapcsolatokat. Közös nyilat­kozatot írtak alá arról, hogy növekvő globális instab­itás és bizonytalanság esetén a két ország elmélyíti a kétol­dalú konzultációkat. Ígéretet tettek, hogy bővítik a terrorizmus elleni együttműködést, erősítik a hadse­regeik közötti kapcsolatot, és kettős mérce alkalmazása nélkül támogat­ják a nemzetközi erőfeszítéseket a terrorizmus elleni küzdelemben. A nyilatkozatukban bírálták az Egyesült Államokat, amiért kilépett az iráni atomprogram korlátozásá­ról kötött megállapodásból, és kije­lentették, hogy törekedni fognak az egyezmény életben tartására, vala­mint az Iránnal folytatott kereske­delem folytatására. Hszi rámutatott, hogy országaik mindig is elsődleges fontosságúnak tekintették a kapcsolataik fejlődését. Határozottan támogatják egymás alapvető érdekeit, és közösen vesz­nek részt a nemzetközi ügyek alakí­tásában, valamint a globális ügyek kezelésében. A két ország küldöttei számos megállapodást kötöttek a gazda­sági fejlődés, közlekedés, űrkuta­tás és nukleáris energia területein folytatandó együttműködésekről. Az atomenergetikai megállapodás­csomag a legjelentősebb az orosz­kínai együttműködés történetében. Egyediségét az adja, hogy több csúcstechnológiai projektről van szó, amelyek egyedülállóak a világ nukleáris iparában. Ennek része­ként a Tiannani Atomerőmű terü­letén a 7. és 8. számú reaktorblok­kokat közösen építik majd. Megállapodás született az orosz technológiájú atomerőművek kínai sorozatgyártásáról is. Az orosz elnök háromnapos látogatásra érkezett Kínába, ahol Hszi Csin-pinggel együtt szom­baton és vasárnap részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szerve­zet (SCO) 18. csúcstalálkozóján Csingtaóban. Oroszország az elmúlt évek­ben igyekezett megerősíteni a kapcsolatát az ázsiai térség orszá­gaival, miután az ukrán válságban játszott szerepe miatt megromlott a kapcsolata a Nyugattal. Ennek a törekvésnek központi eleme a Sanghaji Együttműködési Szer­vezet, mely az eurázsiai térség fontos katonai és gazdasági tömö­rülése. A pekingi látogatása előtt Putyin egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy az SCO a világ GDP-jének negyedét, lakos­ságának 43 százalékát és területé­nek 23 százalékát adja. (Forrás: MTI/dpa/Reuters/AP/TASZSZ) PUTYIN PEKINGBEN Határozottan támogatják egymás érdekeit Beta/AP Az orosz és a kínai államfő a szívélyes pekingi fogadáson A „politikai iszlám” elleni fellépés jegyében Ausztriából kiutasítanak több külföldről támogatott imámot, és bezár­nak hét mecsetet - jelentette be Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken Bécsben. Ankara a „politikai iszlám­mal szembeni iszlámgyű­lölő és rasszista” támadás­nak minősítette az osztrák intézkedéseket. A bécsi döntés összefügg azzal, hogy a bécsi török közösséghez kötődő egyik jelentős mecsetben a gallipoli csata jeleneteinek megele­­venítéséhez gyerekeket katonaruhá­ba öltöztettek, ami társadalmi vitát váltott ki. „Párhuzamos társadal­maknak, a politikai iszlámnak és az iszlamista radikalizáló­dásnak nincs helye ebben az országban” - jelen­tette ki Kurz sajtóértekezletén. A gallipoli csatát megelevenítő játék úgy vált ismertté szerte az országban, hogy ott készült fény­képeket publikált néhány nappal ezelőtt a Falter című, balközép irányultságú hetilap. A képe­ken katonai terepruhát viselő, sorba állított fiúk tisztelegnek, és török zászlót tartanak a kezük­ben gyerekközönség előtt. Más képeken a csata áldozatait játszó gyerekek látszanak, testük török zászlóba csavarva. Az eset heves vitát váltott ki az osztrák belpoli­tikai életben. A szóban forgó mecsetet az Ausztriai Iszlám Török Szövetség (ATIB) tartja fenn, és ez közvet­len kapcsolatban áll a vallási ügyek török állami intézményé­vel (Diyanet). Az ATIB utólag szerencsétlennek nevezte a játék megrendezését. A dpa német hírügynökség szélsőjobboldalinak minősítette az ATIB-ot, és úgy értesült, hogy a bezárandó hat másik mecsetet az Arab Vallási Közösség nevű szer­vezet tartja fenn. Az a negyven imám pedig, akinek az ausztriai tartózkodási engedélyét felülvizs­gálják, mind az ATIB-hoz tarto­zik. Herbert Kickl belügyminiszter nem sokkal később közölte, akár 60 imámot is kiutasíthatnak családtag­jaikkal együtt. Noha az osztrák törvények 2015 óta tiltják az országban tevé­kenykedő imámok finanszírozá­sát külföldről, az ATIB kijátszotta a törvényt - jelentette ki Gernot Blümel kulturális miniszter, akihez a vallási ügyek is tartoznak. A török mecsetet azért zárták be, mert ott szélsőjobboldali tevékenység folyt, és mert működését nem engedé­lyezte az ausztriai muzulmánok ernyőszervezete. Az arab mecse­teket pedig azért zárták be, mert szalafista néze­teket hirdettek bennük - mondta Blümel. Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője a Twitteren reagált az oszt­rák bejelentésekre, és azt írta: ez az ausztriai populis­ta hullám eredményei. „Az osztrák kormány ideológi­ai álláspontja ellentétes az egyetemes jog elveivel, a társadal­mi kohézió politikájával, a kisebb­ségek jogaival és az együttélés szabályaival. Az iszlámgyűlölet elfogadottá, megszokottá tételére tett erőfeszítéseket és a rasszizmust szigorúan el kell ítélni” - szögezte le a szóvivő. Ankara és Bécs viszonya külö­nösen feszült az elbukott 2016. évi, törökországi puccskísérlet miatti megtorló hatósági intézkedések kezdete óta. Az osztrák hatósá­gok áprilisban betiltották a június 24-i török parlamenti választások ausztriai kampányeseményeit, s emiatt Erdogan hevesen bírál­ja Sebastian Kurzot. (Forrás: MTI/AFP/AP/dpa) AUSZTRIA Mecseteket zárnak be, imámokat zsuppolnak ki w24.at A viszony elmérgesedését ez, a gallipoli csatát megelevenítő rendezvény váltotta ki, amely során katonai terepruhát viselő fiúk vonultak fel török lobogókkal Folyik a Putyin-Trump-találkozó előkészítése Az orosz külügyminisztérium érdemi munkát végez Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozójának előkészítése érdekében, de a hely­színét egyelőre nem határozták meg - jelentette ki Szergej Rjab­­kov miniszterhelyettes pénte­ken a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva. Rjabkovot a TASZSZ a The Wall Street Journal amerikai napi­lap azon értesülésére reagáltatta, miszerint az orosz-amerikai csúcs­­találkozó osztrák közvetítéssel akár már Trump júliusi európai látoga­tása során létrejöhet Bécsben. A WSJ egy meg nem nevezett európai diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, hogy a tárgyalás tető alá hozá­sára Putyin hétfői ausztriai láto­gatásán kérte fel Sebastian Kurz osztrák kancellárt. Az orosz külügyminiszter­helyettes úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó nagyon hasznos lenne a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának és javításának elkezdése szempontjából „Megér­zésünk szerint az amerikai fél és tudatában van a kapcsolatainkban felgyülemlett problémák léptének, és tisztában van azzal, hogy ezeket a problémákat meg kell oldani” - mondta Rjabkov. A diplomata nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Szergej Lavrov orosz és Michael Pompeo amerikai külügyminiszter talál­kozzon egymással a Délkelet­ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) augusztus 2-a és 4-e között tartandó, külügyminisz­teri szintű tanácskozásán. Rjab­kov kifejezte Moszkva készségét a kapcsolatfelvételre. Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai államfő március 20-án, két nappal az orosz elnök újraválasztása után, telefonon beszélt egymással. Az eszmecsere nyomán a két külügyminisztérium utasítást kapott a személyes találko­zó előkészítésére. Később kiderült, hogy Trump nemcsak a személyes kapcsolatfel­vételre hajlandó, hanem meg is hívta Washingtonba Putyint. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanács­adója ugyanakkor nemrégiben úgy nyilatkozott, nem folytak egyezteté­sek arról, hogy a két vezető a G20- csoport novemberi csúcstalálkozójáig tárgyalóasztalhoz üljön egymással. Jon Huntsman moszkvai ameri­kai nagykövet vasárnap a Fox News amerikai hírtelevízióban kijelentet­te, hogy Trump továbbra is pozití­van viszonyul egy amerikai-orosz csúcshoz. Korábban a The Wall Street Journal kormányzati forrá­sokra hivatkozva arról írt, hogy a Fehér Ház egy lehetséges ameri­kai-orosz találkozóval kapcsola­tos kérdésekkel foglalkozik. A lap szerint Huntsman azért tért vissza Washingtonba, hogy a saját terve alapján segítsen egy csúcstalálkozó előkészítésében. (Forrás: MTI) Öngyilkos lett Anthony Bourdain Az amerikai sztárséf és televíziós műsorvezető strasbourgi szállodaszobájában akasztotta fel magát Holtan találták egy strasbour­gi szállodában Anthony Bourda­in amerikai sztárséfet, televíziós műsorvezetőt. A CNN pénteki közleménye szerint a 61 éves férfi öngyilkosságot követett el. Bourdain a CNN nagy sike­rű Nem séfnek való vidék című gasztronómiai sorozatának a házi­gazdája volt. A tévécsatorna közleményben búcsúzott „a baráttól és kollégá­tól”. Mint fogalmaztak, „a nagy­szerű kalandok, új barátok, jó ételek és italok, valamint a világ érdekes történetei iránti szeretete tették páratlan mesélővé” - idézte a The Daily Telegraph. A CNN közleménye szerint Bourdain strasbourgi hotelszobá­jában akasztotta fel magát. A Nem séfnek való vidék egy új epizódját forgatta a francia városban. A tévés személyiségnek több bestsellere is megjelent. Házigaz­dája volt a Food Network A bolygó amerikai, valamint a Travel Chan­nel Anthony Bourdain - fenntar­tások nélkül című Emmy-díjas műsorának is. Bourdain a héten a második amerikai híresség volt, aki önkezé­vel vetett véget életének. Az 55 éves Kate Spade divattervezőt kedden találták holtan New York-i ottho­nában. (Forrás: MTI/Reuters) Beta/AP

Next