Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)
2018-06-09 / 131. szám
El KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Mícmrízó 2018. június 9., 10., szombat-vasárnap RÖVIDEN Negyedmillióan a Tel-Aviv-i melegfelvonuláson Negyedmillióan vettek részt Tel-Avivban a melegek méltóságának idei menetén. A város huszadik alkalommal rendezte meg szokásos éves seregszemléjét a másság tiszteletére, amelyet egyre jelentősebb érdeklődés övez nemcsak Izraelben, hanem szerte a világon. A Közel-Kelet legnagyobb ilyen rendezvényén vidám hangulatban, szivárványos zászlók alatt a helyi hagyományok szerint együtt meneteltek az ünneplő tömegben a szexuális kisebbségek képviselőivel a heteroszexuálisok, ez utóbbiak közül sokan melegek rokonai, családtagjai. Ron Huldai, a város polgármestere beszédében bejelentette, hogy a jövőben le fognak bontani minden jogi akadályt egészen addig, amíg meg nem valósul a szexuális kisebbségek teljes jogegyenlősége. A fő attrakció Netta Barzilai szereplése volt, aki a közelmúltban nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált, és ezzel megszerezte Izrael számára a fesztivál jövő évi megrendezésének jogát az ország fővárosában. Miri Regev kulturális miniszter bejelentette, hogy a dalversenyt csakis Jeruzsálemben lehet megtartani, ahogy ez 1999-ben, az ország legutóbbi eurovíziós győzelme után történt. A rendezvényen felvonult számos politikus is, köztük Tamar Zandberg, a baloldali liberális Merec párt vezetője és Meir Ohana, a jobboldali Likud párt melegfrakciójából, aki partnerével és ikergyermekeivel menetelt. Trump-Kim-mánia dúl a szingapúri éttermekben Donald Trumpra és Kim Dzsong Unra utaló fogásokkal próbálnak hasznot húzni a leleményességükről híres szingapúri vendéglátóhelyek az amerikai és az észak-koreai vezetés keddi szingapúri találkozója előtt. Közismert, hogy az amerikai elnök imádja a hamburgert, így a történelmi csúcstalálkozó alkalmából sok vendéglő állt elő a klasszikus amerikai gyorsétel saját változatával Több étterem kimcsivel, a híres koreai savanyúsággal kínálja a marhafasírtos szendvicset. A Sinfonia nevű olasz étterem Kim Dzsong Un északkoreai vezetőt helyezte kínálata középpontjába. A csúcstalálkozó alkalmából előállt az R.B.W. (vörös, kék, fehér) nevű, az amerikai és az észak-koreai zászló színeire utaló menüvel, amely Kim két kedvenc ételéből, köbe japán marhából és kaviárból álló fogásokat tartalmaz. A Lucha Loco mexikói étteremben választani lehet az El Trumpo nevű, amerikai stílusú, marhahúsos és uborkás taco és a koreai sült csirkével töltött Rakétaember-taco közül. Az Orchidea bevásárlóutcában lévő Hopheads bárban Bromance (testvéri románc) néven kínálnak koktélt sörből, tequilából, diétás kólából és szodzsuból (koreai rizspálinka). Egy kicsivel odébb, az Escobar lokálban 12,60 szingapúri dollárt kóstál a Trump nevű, whiskyalapú kék itóka vagy a Kim nevű vörös koktél, amelynek alapja a szodzsu. Baj lesz, ha Iránt a sarokba szorítják Donald Trump amerikai elnök veszélyes játékot játszik magánakcióival, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni - szögezte le Teheránban Haszan Róháni iráni elnök, mielőtt elindult Kínába a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójára. Az Egyesült Államok egyoldalú lépései gyengítik a fennálló nemzetközi rendbe és a diplomáciába vetett bizalmat. Róháni szerint a nemzetközi közösségnek tennie kell valamit, nem szabad veszni hagyni a hitet, hogy a regionális és globális nézeteltérések diplomáciai úton rendezhetők. Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke pénteken Teheránban, az államilag szervezett Izrael-ellenes tiltakozáson arról beszélt, hogy Izrael és Szaúd-Arábia az Egyesült Államokkal együtt káoszba akarja taszítani a Közel-Keletet. „A térség biztonsága veszélybe kerül, ha Iránt sarokba szorítják” - húzta alá Laridzsáni. Trump májusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép abból a többhatalmi megállapodásból, melyet 2015-ben kötöttek Irán atomprogramjáról. Az egyezség értelmében Irán legalább 10 évre korlátozza atomprogramját, cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az iszlám köztársasággal szembeni szankciók nagy részét. (Forrás: MTI/dpa/Reuters/AP/AFP) Oroszország kiemelt jelentőséget tulajdonít a Kínával folytatott együttműködésnek, amely soha nem látott szintet ért el - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Pekingben, miután tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A két vezető a megbeszélésen megállapodott abban, hogy tovább erősíti az országaik közötti magas szintű kapcsolatokat. Közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy növekvő globális instabitás és bizonytalanság esetén a két ország elmélyíti a kétoldalú konzultációkat. Ígéretet tettek, hogy bővítik a terrorizmus elleni együttműködést, erősítik a hadseregeik közötti kapcsolatot, és kettős mérce alkalmazása nélkül támogatják a nemzetközi erőfeszítéseket a terrorizmus elleni küzdelemben. A nyilatkozatukban bírálták az Egyesült Államokat, amiért kilépett az iráni atomprogram korlátozásáról kötött megállapodásból, és kijelentették, hogy törekedni fognak az egyezmény életben tartására, valamint az Iránnal folytatott kereskedelem folytatására. Hszi rámutatott, hogy országaik mindig is elsődleges fontosságúnak tekintették a kapcsolataik fejlődését. Határozottan támogatják egymás alapvető érdekeit, és közösen vesznek részt a nemzetközi ügyek alakításában, valamint a globális ügyek kezelésében. A két ország küldöttei számos megállapodást kötöttek a gazdasági fejlődés, közlekedés, űrkutatás és nukleáris energia területein folytatandó együttműködésekről. Az atomenergetikai megállapodáscsomag a legjelentősebb az oroszkínai együttműködés történetében. Egyediségét az adja, hogy több csúcstechnológiai projektről van szó, amelyek egyedülállóak a világ nukleáris iparában. Ennek részeként a Tiannani Atomerőmű területén a 7. és 8. számú reaktorblokkokat közösen építik majd. Megállapodás született az orosz technológiájú atomerőművek kínai sorozatgyártásáról is. Az orosz elnök háromnapos látogatásra érkezett Kínába, ahol Hszi Csin-pinggel együtt szombaton és vasárnap részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 18. csúcstalálkozóján Csingtaóban. Oroszország az elmúlt években igyekezett megerősíteni a kapcsolatát az ázsiai térség országaival, miután az ukrán válságban játszott szerepe miatt megromlott a kapcsolata a Nyugattal. Ennek a törekvésnek központi eleme a Sanghaji Együttműködési Szervezet, mely az eurázsiai térség fontos katonai és gazdasági tömörülése. A pekingi látogatása előtt Putyin egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy az SCO a világ GDP-jének negyedét, lakosságának 43 százalékát és területének 23 százalékát adja. (Forrás: MTI/dpa/Reuters/AP/TASZSZ) PUTYIN PEKINGBEN Határozottan támogatják egymás érdekeit Beta/AP Az orosz és a kínai államfő a szívélyes pekingi fogadáson A „politikai iszlám” elleni fellépés jegyében Ausztriából kiutasítanak több külföldről támogatott imámot, és bezárnak hét mecsetet - jelentette be Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken Bécsben. Ankara a „politikai iszlámmal szembeni iszlámgyűlölő és rasszista” támadásnak minősítette az osztrák intézkedéseket. A bécsi döntés összefügg azzal, hogy a bécsi török közösséghez kötődő egyik jelentős mecsetben a gallipoli csata jeleneteinek megelevenítéséhez gyerekeket katonaruhába öltöztettek, ami társadalmi vitát váltott ki. „Párhuzamos társadalmaknak, a politikai iszlámnak és az iszlamista radikalizálódásnak nincs helye ebben az országban” - jelentette ki Kurz sajtóértekezletén. A gallipoli csatát megelevenítő játék úgy vált ismertté szerte az országban, hogy ott készült fényképeket publikált néhány nappal ezelőtt a Falter című, balközép irányultságú hetilap. A képeken katonai terepruhát viselő, sorba állított fiúk tisztelegnek, és török zászlót tartanak a kezükben gyerekközönség előtt. Más képeken a csata áldozatait játszó gyerekek látszanak, testük török zászlóba csavarva. Az eset heves vitát váltott ki az osztrák belpolitikai életben. A szóban forgó mecsetet az Ausztriai Iszlám Török Szövetség (ATIB) tartja fenn, és ez közvetlen kapcsolatban áll a vallási ügyek török állami intézményével (Diyanet). Az ATIB utólag szerencsétlennek nevezte a játék megrendezését. A dpa német hírügynökség szélsőjobboldalinak minősítette az ATIB-ot, és úgy értesült, hogy a bezárandó hat másik mecsetet az Arab Vallási Közösség nevű szervezet tartja fenn. Az a negyven imám pedig, akinek az ausztriai tartózkodási engedélyét felülvizsgálják, mind az ATIB-hoz tartozik. Herbert Kickl belügyminiszter nem sokkal később közölte, akár 60 imámot is kiutasíthatnak családtagjaikkal együtt. Noha az osztrák törvények 2015 óta tiltják az országban tevékenykedő imámok finanszírozását külföldről, az ATIB kijátszotta a törvényt - jelentette ki Gernot Blümel kulturális miniszter, akihez a vallási ügyek is tartoznak. A török mecsetet azért zárták be, mert ott szélsőjobboldali tevékenység folyt, és mert működését nem engedélyezte az ausztriai muzulmánok ernyőszervezete. Az arab mecseteket pedig azért zárták be, mert szalafista nézeteket hirdettek bennük - mondta Blümel. Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője a Twitteren reagált az osztrák bejelentésekre, és azt írta: ez az ausztriai populista hullám eredményei. „Az osztrák kormány ideológiai álláspontja ellentétes az egyetemes jog elveivel, a társadalmi kohézió politikájával, a kisebbségek jogaival és az együttélés szabályaival. Az iszlámgyűlölet elfogadottá, megszokottá tételére tett erőfeszítéseket és a rasszizmust szigorúan el kell ítélni” - szögezte le a szóvivő. Ankara és Bécs viszonya különösen feszült az elbukott 2016. évi, törökországi puccskísérlet miatti megtorló hatósági intézkedések kezdete óta. Az osztrák hatóságok áprilisban betiltották a június 24-i török parlamenti választások ausztriai kampányeseményeit, s emiatt Erdogan hevesen bírálja Sebastian Kurzot. (Forrás: MTI/AFP/AP/dpa) AUSZTRIA Mecseteket zárnak be, imámokat zsuppolnak ki w24.at A viszony elmérgesedését ez, a gallipoli csatát megelevenítő rendezvény váltotta ki, amely során katonai terepruhát viselő fiúk vonultak fel török lobogókkal Folyik a Putyin-Trump-találkozó előkészítése Az orosz külügyminisztérium érdemi munkát végez Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozójának előkészítése érdekében, de a helyszínét egyelőre nem határozták meg - jelentette ki Szergej Rjabkov miniszterhelyettes pénteken a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva. Rjabkovot a TASZSZ a The Wall Street Journal amerikai napilap azon értesülésére reagáltatta, miszerint az orosz-amerikai csúcstalálkozó osztrák közvetítéssel akár már Trump júliusi európai látogatása során létrejöhet Bécsben. A WSJ egy meg nem nevezett európai diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, hogy a tárgyalás tető alá hozására Putyin hétfői ausztriai látogatásán kérte fel Sebastian Kurz osztrák kancellárt. Az orosz külügyminiszterhelyettes úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó nagyon hasznos lenne a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának és javításának elkezdése szempontjából „Megérzésünk szerint az amerikai fél és tudatában van a kapcsolatainkban felgyülemlett problémák léptének, és tisztában van azzal, hogy ezeket a problémákat meg kell oldani” - mondta Rjabkov. A diplomata nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Szergej Lavrov orosz és Michael Pompeo amerikai külügyminiszter találkozzon egymással a Délkeletázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) augusztus 2-a és 4-e között tartandó, külügyminiszteri szintű tanácskozásán. Rjabkov kifejezte Moszkva készségét a kapcsolatfelvételre. Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai államfő március 20-án, két nappal az orosz elnök újraválasztása után, telefonon beszélt egymással. Az eszmecsere nyomán a két külügyminisztérium utasítást kapott a személyes találkozó előkészítésére. Később kiderült, hogy Trump nemcsak a személyes kapcsolatfelvételre hajlandó, hanem meg is hívta Washingtonba Putyint. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója ugyanakkor nemrégiben úgy nyilatkozott, nem folytak egyeztetések arról, hogy a két vezető a G20- csoport novemberi csúcstalálkozójáig tárgyalóasztalhoz üljön egymással. Jon Huntsman moszkvai amerikai nagykövet vasárnap a Fox News amerikai hírtelevízióban kijelentette, hogy Trump továbbra is pozitívan viszonyul egy amerikai-orosz csúcshoz. Korábban a The Wall Street Journal kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a Fehér Ház egy lehetséges amerikai-orosz találkozóval kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A lap szerint Huntsman azért tért vissza Washingtonba, hogy a saját terve alapján segítsen egy csúcstalálkozó előkészítésében. (Forrás: MTI) Öngyilkos lett Anthony Bourdain Az amerikai sztárséf és televíziós műsorvezető strasbourgi szállodaszobájában akasztotta fel magát Holtan találták egy strasbourgi szállodában Anthony Bourdain amerikai sztárséfet, televíziós műsorvezetőt. A CNN pénteki közleménye szerint a 61 éves férfi öngyilkosságot követett el. Bourdain a CNN nagy sikerű Nem séfnek való vidék című gasztronómiai sorozatának a házigazdája volt. A tévécsatorna közleményben búcsúzott „a baráttól és kollégától”. Mint fogalmaztak, „a nagyszerű kalandok, új barátok, jó ételek és italok, valamint a világ érdekes történetei iránti szeretete tették páratlan mesélővé” - idézte a The Daily Telegraph. A CNN közleménye szerint Bourdain strasbourgi hotelszobájában akasztotta fel magát. A Nem séfnek való vidék egy új epizódját forgatta a francia városban. A tévés személyiségnek több bestsellere is megjelent. Házigazdája volt a Food Network A bolygó amerikai, valamint a Travel Channel Anthony Bourdain - fenntartások nélkül című Emmy-díjas műsorának is. Bourdain a héten a második amerikai híresség volt, aki önkezével vetett véget életének. Az 55 éves Kate Spade divattervezőt kedden találták holtan New York-i otthonában. (Forrás: MTI/Reuters) Beta/AP