Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-22 / 16. szám

El GAZDASÁG gazdasag@magyarszo.rs­alltmjn RÁFORDÍTÁSOK Természetes megoldások Tóth Péter A különféle társadalmi-gazdasági gondokra vagy a környe­zetszennyezés és más típusú, ember által okozott problémákra a tudományos köröktől várjuk a megoldást. Valójában ez lehet az egyetlen reményünk. Maguktól a dolgok ugyanis nem fognak megoldódni, illetve, ha arra várunk, hogy a természet oldja meg, azt az emberiség sem biztos, hogy túléli. A tudományos felfedezések sok mindent megoldottak, és sok jót hoztak eddig az emberiségnek Tudni kell azonban, hogy ezek nem minden esetben fejtik ki azonnal kedvező hatásukat az élet minden területén. Korunk embere sokszor azzal sincs tisztában, hogy a nem is annyira távoli múltban őseinknek többnyire egész nap robotolniuk kellett a puszta fennmaradásért. Gyakran halljuk az olyan nosztalgikus beállítású elmélkedéseket, hogy milyen szép is volt az élet régen. Az így nosztalgiázók többsége azonban nem tudja, milyen volt az élet mosógép, mosogatógép, hűtőszek­rény, személygépkocsi és más, szokványosnak számító mai beren­­dezési eszköz nélkül. De talán jobban szemlélteti a valóságot, ha úgy gondolkodunk, milyen volt villanyáram nélkül. Aki nem volt gazdag, birtokos ember, az élete többnyire a nélkülözésről és az embert próbáló folyamatos küzdelemről szólt. A találmányok elterjedése, a technika és a technológia fejlő­dése tette lehetővé a mai viszonylagosan kényelmes életmódot. A viszonylagosan jelzőnek fontos szerepe van a mondatban, ugyanis természetesen ma is sok szorgalmas ember van, aki sokat dolgozik. A viszonylagos kényelem azt jelenti, hogy elég egy-két fajta tevékenységre koncentrálni, a többit elvégzik helyettünk mások, vagy a gépek. A PARADOXON A technológiai innovációk terjedése azonban még ma is komoly korlátokba ütközik mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. A kínálati oldalon az a jelenség figyelhető meg, hogy a fejlett országokban a fogyasztók a jövedelmük nagy részét egészségügyre, oktatási és közlekedési szolgáltatásokra, lakhatás biztosítására és kiskereskedelmi cikkekre költik. A technológiai innovációk hatásai viszont éppen az ilyen árukat és szolgálta­tásokat kínáló szektorokban éreztetik a legkevésbé hatásukat. A világ legfejlettebb országában, az USA-ban például az ezred­forduló után a médiaszektor és az információs, telekommuni­kációs ágazat fejlődött a leggyorsabb ütemben. Ezek a szekto­rok azonban együttesen is a GDP-nek alig a tizedét adják. Az egészségügyi ellátás és a kormányzati szolgáltatások viszont a GDP mintegy negyedét teszik ki. Ezekben a szektorokban azonban nem sikerült megnövelni a termelékenységet. Az Amerikai Egyesült Államokban, a folyamatos és jelentős fejlesztések ellenére is a termelékenység összességében jófor­mán stagnál. Ezt a paradoxont azzal próbálják megmagyarázni, hogy a munkavállalók a kevésbé termelékenyebb szektorokba áramlanak át. Ahol viszont nő, ott a gépeknek köszönhetően nő, és nincs szükség emberekre. A jelenség, úgy tűnik, nagyon bonyolult, és lehet, hogy termelékenység mérésének módsze­reit kellene felülvizsgálni. Egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a GDP, vagyis a nemzeti össztermék számos olyan tényezőt nem vesz figye­lembe, melyek jelentősen hozzájárulnak az életszínvonalhoz. Esetünkben pedig, amikor a legnagyobb cégek külföldi tulaj­donban vannak, a GDP, illetve az abból származó jövedelmek egy része eleve külföldön hasznosul. AZT MUTATJA, HOGY NEM MUTATJA? A GDP mérésének különféle módszerei vannak. Fő kérdés azonban, hogy mit mutat és milyen - sok esetben akár téves - következtetéseket vonhatunk le belőle. Egyre többen véle­kednek úgy, hogy a jelenleg használt statisztikai módszerek nem képesek a termelékenység valódi növekedésének kimu­tatására. A GDP ugyanakkor a történelem legnagyobb hatással bíró gazdasági mérőszámának tekinthető. Hasznosságában és állandóságában azonban gyakran politikai megfontolások játszanak szerepet, nem a gazdasági valóság. A GDP az adott ország gazdasági kibocsátásának mérőszáma, amelynek azon­ban jól dokumentálható hiányosságai is vannak. Nem mutatja például a társadalomban megtermelt javak elosztási arányát, de azt sem, hogy a rövid távon elért termelésnövelés milyen hosszú távú környezeti károkat okozott. Elterjedt vélemény viszont, hogy a GDP növekedése az egész társadalom szempontjából kedvező lehet. Pedig még ezzel az állítással is vitatkozni lehet. Ha drasztikus vagy kirívó példákkal szeretnénk élni: amikor egy társadalomban például növekszik a betegek, a szociálisan hátrányos helyzetűek és az öregek aránya, ellátásukra többet kell fordítani. Ez szintén növeli a GDP-t. Természetesen nem kérdőjelezhető meg az ilyen tevékenységek indokoltsága és fontossága. Ugyanakkor azonban tényleg vita kérdése lehet, hogy az adott társadalom szempontjából az így generált GDP- növekedés milyen hosszú távú pozitív hatásokkal járhat. Vajdasági turisztikai kínálat egy helyen Új információs központ Újvidéken Idegenforgalmi Információs Központot avattak fel tegnap Újvi­déken, amely Vajdaság idegenfo­galmi látványosságairól és legvon­zóbb turisztikai kínálatáról nyújt átfogó képet az érdeklődőknek A 16 millió dinár értékű projek­tum célja, hogy népszerűsítse és egyesítse a tartomány összes váro­sának és településének tevékenysé­gét. A központ létrehozását a tarto­mányi kormány finanszírozta és az Idegenforgalmi és Távközlési Minisztérium biztosított pénzt a felszereléshez. A mintegy 118 négyzetméte­ren elterülő információs központ korszerű és egyben hagyományos jelleggel bír. A látogatóknak lehető­ségük nyílik megismerkedni Vajda­ság gazdag kulturális örökségével és természeti szépségeivel, valamint a tartomány településein zajló aktu­ális rendezvényekről is tájékozta­tást kaphatnak - mondta Natasa Pavlovic, a Vajdasági Idegenforgal­mi Szervezet igazgatója. Hozzátet­te, hogy a 15 éve fennálló Vajdasá­gi Idegenforgalmi Szervezet olyan létesítménnyel gazdagodott, amely minden Vajdaságba látogató turista számára kiindulópontul szolgálhat a jövőben. Az új létesítményt Igor Miro­­vic, a tartományi kormány elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemel­te, hogy az utóbbi években nem csupán a környező országokból érkeztek Szerbiába turisták, hanem távoli államokból is: Kínából, Törökországból és Izraelből. - A turisták száma évről évre jelentősen növekszik Mindez arra késztet bennünket, hogy minél többet tegyünk az idegenforgalom terén ahhoz, hogy e tendencia a jövőben is folytatódjon - hangsú­lyozta Igor Mirovic. Rámutatott arra, hogy az elmúlt két és fél évben a tartományi kormány, Szerbia és Vajdaság turisztikai szervezeteivel karöltve, valamint a tartomány 45 helyi önkormányzatának turiszti­kai szervezetei együtt munkálkod­nak az idegenforgalom fejleszté­sén. Számos nemzetközi színtéren mutatkoztak be világszerte. Szerin­te Szerbia és Vajdaság egyik legígé­retesebb gazdasági ágazata az idegenforgalom, így a tartományi kormány számos olyan projektu­mot kezdeményezett, amelyek a turizmus fejlesztését tűzték ki célul, mint például a palicsi Aquapark és Wellnessközpont.­­ A tartományi kormány az utóbbi két évben megduplázta a Vajdasági Idegenforgalmi Szer­vezet költségvetését. E támogatás folytatódni fog, hiszen az idegen­­forgalmi beruházások kézzelfogha­tó eredményeket hoznak. Ivan Dokovic tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkár is osztozik ezen a vélemé­nyen. Elmondta, hogy Vajdaság kiváló idegenforgalmi mutatók­kal büszkélkedhet. - Jó úton haladunk afelé, hogy az idegenforgalom a mezőgazda­ság mellett az ország egyik veze­tő iparágává váljon, amely révén felismerhetővé válhatunk - mond­ta Dokovic. Az infóközpontban minden vajdasági idegenforgalmi szerve­zetnek lehetősége lesz bemutatni a kínálatát, ezenkívül a turizmus területén ténykedő vállalkozók előtt is nyitva áll majd. Az új turisztikai iroda keretében műkö­dik majd egy kis emléktárgybolt is, így a vendégeknek alkalmuk lesz arra, hogy olyan emléktárgya­kat vásároljanak, amelyek majd vajdasági látogatásukra emlékez­tetik, ezenkívül a Vajdaságban készült borokról, borospincékről, borászatokról is minden szüksé­ges információt megtudhatnak a Mihajlo Pupin sugárút 18. alatt. ■ Jik­ótos András Felvették a munkát a kataszteri hivatalnokok Véget vetettek a sztrájknak a Köztársasági Földméréstani Intézet (KGI) dolgozói, miután megbe­szélést folytattak Zoran Dorde­­vic munkaügyi miniszterrel és a köztársasági kormány más képvi­selőivel. A szaktárca közleménye szerint „megállapodásra jutottak és kompromisszumos, minden érin­tett fél számára elfogadható megol­dást találtak, hogy csökkentsék a munkabeszüntetésnek a polgárok­ra nézve káros következményeit”. Az RGI-ben működő szakszer­vezetek szervezésében a kataszte­ri hivatalokban dolgozók tavaly december 6-án kezdtek sztrájkba azzal az alapköveteléssel, hogy, akárcsak a többi közalkalmazott­nak, nekik is növeljék a bérüket, valamint hogy a foglalkoztatot­tak tehermentesítése érdekében alkalmazzanak új munkaerőt is. A sztrájkolók képviselői az elmúlt másfél hónapban Dordevic minisz­ter jelenlétében többször is tárgyal­tak a munkaügyi jogviták békés rendezésére létrehozott ügynökség illetékeseivel, de ezek a találkozók nem jártak sikerrel. (Beta) Kilenc hónap alatt megépül a gázvezeték? Márciusban kellene megkez­dődnie a bolgár-szerb határtól a szerb-magyar határig vezető, több mint 400 kilométeres szer­biai gázvezeték építésének, a munka befejezését pedig december 15-ére tervezik - közölte Dusan Bajatovic, a Srbijagas Közvállalat vezérigazgatója. A Pink televízióban elmondta: megvan az első 300 millió euró, és minden készen áll a munkála­tok megkezdésére, hogy már 2020. január 1-jére üzemképessé tegyék a vezetéket. Egyelőre az európai Energiaközösség véleményére várnak, az illetékes testület döntése február elején esedékes. „Addig semmit sem tehetünk, amíg meg nem érkezik az Energiakö­zösség jóváhagyása. Gépesítés tekin­tetében felkészültünk, a munka jelen­tős részét szerbiai vállalatok végzik majd, a gyártókkal is kapcsolatban léptünk annak érdekében, hogy ha szükség lesz rá, gyorsított ütem­ben szállítsák le a szükséges anya­got - mondta Bajatovic. Korábban Alekszej Miller, a Gazprom vezér­­igazgatója nyilatkozott úgy, hogy „az év végéig kiépül a Szerbiát Bulgá­riával összekötő interkonnektor, valamint a szerbiai gázvezeték, így a nyugat-balkáni ország azonnal rá tud kapcsolódni a Bulgáriában épülő vezetékre.” (Beta) 2019. január 22., kedd Fényűző villái vannak a volt igazgatónak Nikola Petrovic, a Szerbiai Villanyhálózat (Elektromreza Srbi­­je - EMS) volt igazgatója, Aleksan­­dar Vucic államfő komája, villát építtetett a Dedinjén, felesége pedig megvásárolt egy állami épületet a Kosutnjakon; becslések szerint a két épület a telekkel együtt több mint 4 millió eurót ér. Ezt állapí­totta meg és közölte tegnap a Bűnö­zést és Korrupciót Kutató Hálózat (KRIK). A civil szervezet információi szerint a házaspár a legtöbb szer­biai ember számára mesés vagyont az utóbbi két évben szerezte, miután Nikola Petrovic távozott az EMS állami vállalat éléről. A KRIK portálján az is olvasható, hogy a Petrovic házaspár furcsa módon jutott a vagyon birtoká­ba: az ingatlant mindkét esetben előbb más vásárolta meg, majd rövid idő után továbbadta nekik. A dedinjei telket Drágán Klisura vette meg, majd néhány hónap­pal később eladta Petrovicnak, aki villát építtetett rajta. A kosutnjaki ingatlant a házaspár előbb bérel­te a DIPOL állami cégtől, majd 2 évvel később Mladen Vukovic, a Plus media marketingügynök­ség tulajdonosa vásárolta meg, és nem egész egy hónapra rá átadta Petrovicnénak. Nem ismeretes, honnan volt ennyi pénzük Petrovicéknak. A férj a Korrupcióellenes Ügynök­ségnél bejelentette ugyan, hogy van megtakarított pénze, ennek össze­gét azonban a KRIK-nek sem sike­rült kinyomoznia. (Beta) Rontott világgazdasági növekedési előrejelzésén az IMF Némileg veszített lendületéből a világgazdasági növekedés a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) hétfőn közzétett frissített prognózisa szerint. Az IMF a tavaly októberben publikált World Economic Outlook (WEO) előrejelzésének felülvizsgált és kissé módosított változatában 0,2 százalékponttal 3,5 százalékra csökkentette a 2019-es és 0,1 százalék­­ponttal 3,6 százalékra a 2020-as globális GDP-növekedési előrejelzését. A 2018-as növekedésre októberben tett 3,7 százalékos becslését mostani prognózisában az IMF megerősítette. Az Egyesült Államok és Kína között kirobbant kereskedelmi viszály­ra hivatkozva már az októberi WEO-prognózis is lefelé módosította a 2019-es és 2020-as növekedési előrejelzést az áprilisban publikált becs­léshez képest. Mostani prognózisában pedig a múlt év második felében ténylegesen bekövetkezett lassulás következményeire vezeti vissza a növekedési lendület további csorbulását az IMF. Konkrétan elsősorban a német autóipari termelés csökkenése, az olasz pénzügyi rendszer álló­­képességével szemben erősödő befektetői aggodalmak és a török ipari termelés csökkenése számlájára írja a lendületvesztést az IMF. A legnagyobb negatív korrekciót a német gazdaság kapta az IMF-től, az idei növekedés eszerint 1,3 százalék lesz, 0,6 százalékponttal kisebb az októberben jelzettnél. (MTI)

Next