Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-21 / 15. szám

2019. január 21., hétfő Folytatás az 1. oldalról így volt ez idén is, a közön­séget a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület Turbolya tánccsoportja, és a horgosi Bartók Béla Magyar Műve­lődési Egyesület középisko­lásokat és egyetemi hallgató­kat tömörítő Bartók Ifjúsági Táncegyüttese kápráztatta el. A talpalávalót, és nemcsak azt, hanem a zenei élményt Cson­ka Ferenc és zenekara, Bakos Árpád és barátai, valamint a Csörömpölő zenekar hozta. Csonka Ferenc prímás immár negyed évszázada járja a Kárpát-medencét, több együttes tagja, népzenei érdemei révén ismerősként állt a szenttamási közönség elé is. Bakos Árpád zenésztársaival több éve jelen van zenei életünkben, az Őseink zenéjén azonban először mutat­koztak be. A négytagú együttes 17. ŐSEINK ZEnÉJE, SZENTTAMÁS Népzene és néptánc kiváló elegye repertoárján nemcsak magyar. Nem volt kisebb sikere a Dél- bukovinai, galgamenti, szilágy­hanem a körülöttünk élő Bánátból, Pancsováról érkező sági dalokat adott elő, Kemény­népek népdalkincséből merítő, Csörömpölő zenekarnak sem. né Gojkovic Mária elragadó improvizatív dalok csendültek Ez a zenekar is először lépett a énekével, fel autentikus hangszereken, szenttamási közönség elé, noha A csaknem háromórás A sajátos zenei nyelvet kivével 2000-ben alapították. A zömmel rendezvény ezúttal is jó hangü­résen jól fogadta a közönség, képzett zenészekből álló zenekar lata táncházzal zárult. A Bakos Árpád és barátai formáció először lépett fel az őseink zenéje rendezvényen Nagy Magdolna Immár hatodik alkalommal került megrendezésre néhány vajdasági város­ban, többek között Topolyán is, a Kárpát­medencei képzőművészek és iparművészek kis képeinek nemzetközi kiállítása.Tavaly nyolcvannyolc alkotó közel háromszáz munkája érkezett be, amelyeket a szabad­kai bemutató után Topolyán is megtekint­het a közönség. A kiállítás pénteken este nyílt meg Topolyán. Az egybegyűlteket Zsáki István, az Art Gallery vezetője, és Boros György főszervező köszöntötte. - Ezúttal 14 országból érkeztek munkák - hangzott el a szabadkai festő bevezetőjében. - Miért is kis képek kiál­lítása ez? Azért, mert a méretük kicsi. Nem szabad összetéveszteni azonban a méretet a kvalitással, tehát egy kis kép is lehet grandiózus és nagy kép is lehet rossz. Sok művésznél egy ilyen kis kép akár már egy vázlatként is szerepelhet egy nagyobb méretű képhez. Ezen a kiállításon a maximális méret 15-ször 15 cm, annál az egyszerű oknál fogva, hogy beleférjen egy borítékba és könnyebben el lehessen küldeni, még a határokon túlra is. Ennyi festőtől, ennyi országból és ennyi alko­tást kiállítani nagyon körülményes lenne a képeknek az országhatárokon történő átszállításkor felmerülő adminisztráci­ós háttér miatt. Öt kategória képviselteti magát: a rajz, a festészet, a grafika, a fotó és a számítógépes alkotás. Most először valamilyen szinten megpróbáltuk kategó­riánként díjazni is az alkotásokat, illetve kiadtunk egy abszolút győztesnek kijáró elismerést is, a Grand Prix-t, vagy nagy­díjat, amelyet egy olasz grafikusnőnek, Miranda Marcelának ítéltünk oda.­­ Az idei kiállítás annyiban rendhagyó, hogy az érdeklődők meg is vásárolhattak néhányat a kiállított rajzokból, festmé­nyekből, egyéb alkotásokból - tudtuk meg Zsáki Istvántól. - Boros György kollé­gám rendszerezte a munkákat, bekere­tezte őket, és így kerülnek bemutatásra. A kiállítók a Kárpát-medence területé­ről küldtek személyenként három-három munkát. Érkeztek képek Magyarország­ról, Romániából, Ukrajnából, Törökor­szágból, Szlovéniából, Montenegróból, Szlovákiából, Ausztriából, Olaszor­szágból, sőt érdekességként említeném meg,h­ogy még néhány innen, erről a területről elszármazott képzőművész is küldött alkotást, így például Svédor­szágból, Nagy-Britanniából, vagy éppen Argentínából. A kiállítás anyagát egyes képzőművészek nem kérik vissza, hanem ezúttal meg is vásárolhatók azok, mégpe­dig jelképes áron. Úgy gondoljuk, hogy nagyszerű alkalom ez arra, hogy valóban nem nagy összegért hozzájusson valaki egy-egy kortárs alkotó néhány művéhez. A kiállítást idén is a Szabadkai Képzőmű­vészek, Iparművészek és Formatervezők Egyesülete szervezte. A topolyai kiállítás február végéig tekinthető meg az Art Galleryben. ■ Kiss TOPOLYA Kisméretű képek nemzetközi kiállítása Mmfia kozelet@magyarszo.rs KÖZÉLET 5 Hagyományos disznótor Topolyán A topolyai Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat tevékenységében igyekszik megőrizni azokat a hagyományainkat, amelyek népi kultúránk részét képezik. Ennek részeként már való­ságos tradíciója van az általuk szervezett hagyományos disznótornak, mely évről évre magához vonzza mindazokat, akik kellemes nosztalgiával gondolnak vissza gyermekko­ruk disznótoraira, valamint azokat, akik így egy kis bepillantást szeretnének nyerni eleink hagyományaiba. A szombaton megtartott hagyományos disznótor helyszínét az előzőektől eltérően idén az Új otthon biztosította, ahol a­ Nagy­­apáti Társulat tagjai hagyományos disz­nótoros reggelivel, valamint meleg teával vendégelték meg az érdeklődőket, akiknek módjukban állt be is kapcsolódni a disznóvá­gás munkálataiba. A szalmával való pörkölés elmaradhatatlan része ennek az eseménynek, mivel a régebbi időkben, a gáz elterjedése előtt, a sertést szalmában pörkölték meg. A hagyományos reggeli általában a sertés megsütött véréből, sült májból és sült szalon­nából állt. Ezeket a nem mindennapi falato­kat ízlelhették meg azok, akik az Új otthon udvarára ellátogattak Kovács László, a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkuta­tó Társulat elnöke idén is elégedett volt a rendezvény lebonyolításával. Érdeklődé­sünkre elmondta: - Szerencsére idén is meg tudtuk szervez­ni társulatunk hagyományos rendezvényét, a disznótort. Fontos ez számunkra, mivel napjainkban nagyon kevesen dolgozzák fel ilyen módon a sertést, ahogy nagyszüleink, dédszüleink tették. A mai rohanó világban nagyon jó alkalmat ad egy iyen esemény arra, hogy az emberek találkozzanak, beszél­gessenek, a közös munka közben új tapasz­talatokat szerezzenek. Régen a disznótor családi eseménynek, ünnepnek számított, amire a távolabb élő rokonok is ellátogat­tak. Összehozta a családot, az embereket a disznótor. Amellett, hogy megőrizzük ezt a hagyományt, a mi célunk is az, hogy össze­hozzuk az embereket egy kicsit. A disznó­vágások a régi időkben a vízkereszt és nagy­böjt közötti időszakban zajlottak, mivel ez a farsangi időszak, és a mulatságok időszaka. Ilyenkor még könnyen tartósíthatták a sertés­húst sózással és füstöléssel, mivel az időjá­rás kedvezett annak, hogy ne tudjon a hús megromolni - mondta el Kovács László. A korábbi évekhez hasonlóan az idei hagyományos disznóvágásra magyarorszá­gi és erdélyi meghívott vendégek is érkeztek , meghívott vendégeken kívül pedig bárki csatlakozhatott, részese lehetett egy esemény­dús, családias hangulatú, hagyományos disz­nótornak ■ é-s Sihelnik Ágnes A népdalok kicsiny himnuszok Az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben lemezbemutatóval egybekötött kultúra napi ünnepséget tartottak a hétvégén „Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy" címmel szombaton este az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben megünnepelték a magyar kultúra napját. Az ünnepelt költemény, a megzenésített Himnusz felcsendülésével vette kezdetét a műsor, ezzel kapcsolatosan Szerda Balázs, a kultúrkör elnökségi és a Fokos zene­kar tagja többek között arról beszélt: a népdalok, e kicsiny himnuszok mindig itt lesznek nekünk, de dalainknak nemcsak a lelkünkben, hanem a tudatunkban is el kell foglalni az őket megillető helyet, és a mai korban is ügyelnünk kell rájuk, éltetni kell őket, tovább kell adni a következő nemzedéknek, mert felelősségteljes énekléssel megteremthető a „víg esztendő”. Mivel az idén 150 éve annak, hogy vidékünkön elsőként Óbecsén megalapították a Magyar Népkört, erről a jeles évfordulóról is megemlékeztek az óbecseiek. Kiss Igor, a kultúrkör elnökségi tagja ezzel kapcsolatosan elmondta: 150 évvel ezelőtt mindössze két hét kellett ahhoz, hogy 178 támogató aláírással megalakuljon az Óbecsei Magyar Népkör.­­ Ugyanolyan formában már nem él, egykori székháza a mai Milos Crnjanski utcá­ban roskadozik, de a szelleme és szellemisége él és élni fog. A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tagjainak és vezetőségének feltett szándéka, hogy ezt a szellemiséget, mint szellemi örökös, megélje és tovább adja, ezért ezt az évet teljes egészében a 150 éves Népkörnek és az intézményesült magyar kultúrának szenteljük. Az óbecsei magyar kultúrát e 150 év alatt egyetlen pillanatban sem egy-két vezető művelte, ez mindig az egész közösség élete volt, és ez az, ami nem változott - jelentette ki Kiss Igor. Az óbecsei kultúrkör régi vágya teljesült 2018-ban azzal, hogy a Nemzeti Kultu­rális Alap és a Tartományi Művelődési, Tájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság támogatásával lemezen is megjelenhettek a népzenei szakosztály csoportjainak a dalai - az ünnep alkalmából ennek a cédének az anyagát is bemutatták a közönségnek, így színpadra lépett a Botra férfikórus, a Dúdoló asszonykórus, a Szelence énekegyüttes, a Csobolyó fiúkórus, illetve a gyermekcsoportok: a Csicsörke, a Csörögi, a Csincsele, a Pendely, a Becsei Vonós Banda és a Fokos zenekar is. Az ünnepi műsor a budapesti Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzeti Kulturális Alap és az óbecsei önkormány­zat támogatásával jött létre. ■ feró A Himnusz ü­nnepe a kultúrkörben Fehér Rózsa Faültetés a Moholi nagy úton Moholon a természetvédők kétszáz nyárfát telepítettek az út mellé A Zöldike természetvédelmi civil szervezet szombaton faültetési akciót tartott a falu határában a Moholi nagy úton, ahol kétszáz darab nyárfa csemetét telepítettek két kilométer hosszúságban az út mellé. Básty Ferenc, a Zöldike vezetője elmondta, hogy a megmozdulás főtámogatója Ada község önkormányzata volt, amely biztosí­totta a facsemetéket, valamint az akciót támogatta még a moholi helyi közösség és a magyarországi Giligán természetvédelmi egyesület is. A faültetést adai és moholi egyesületek és intézmények tagjai, és önkéntesek végezték el, köztük a helyi önkor­mányzat, a sporthorgászok, az önkéntes tűzoltók, a nyugdíjasok, valamint a Zöldike és a Rétisas természetvédelmi egyesület tagsága. Fatelepítés Mohol határában - A Zöldike természetvédelmi civil szervezet és Ada község önkormányzatának megítélése szerint is rendszeresebbé kell tenni a facsemeték ültetését az út mellett, ahol zöldövezetet szeretnénk kialakítani. Az elkövetkezőkben a Moholi nagy út mind­két oldalán folyamatosan végezzük majd a faültetést huszonegy-huszonkét kilométer hosszúságban - magyarázta Básty Ferenc. - A fatelepítési akció során kétszáz facseme­tét mintegy két kilométer hosszúságban helyeztünk a földbe. A facsemetékre zsinegen műanyag poharat akasztottunk, amely zörgő hangot ad, ez egyfajta védelmet jelent a vadállatok ellen, hogy ne rágják meg a fákat. A napokban még emberi hajat fogunk szórni a facsemeték tövéhez, az emberi szag ugyancsak elriasztja az állatokat. ■ csin Csincsik Zsolt

Next