Magyar Themis, 1872 (2. évfolyam, 1-55. szám)
1872-11-26 / 51. szám
ásodik évfolyam. 51. szám, Pest, nov. 26. 1872. Megjelenik minden kedden; a „magyar Tv/TA A "TZ? Előfizetési árak: Jogászgyülés“ tartama alatt naponként -I -L. -C3—helyben házhozhordással,vagy vidéke* A kéziratok és megrendelé ■ I ■ J J MW 9 negjyed évre . 2 frt sek bérmentve a kiadó-tulajdonoshoz III ■ ^ évre .... 4 frt. B egész évre ... 8 frt. Szerkesztői iroda: kalap-utcza & sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Kiadó-hivatal: kalap-atcza 6 az. A BUDAPESTI ÉS KOMÁROMI ÜGYVÉDI EGYLETEK KÖZLÖNYE, és a magyar jogászgyülés napilapja. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő : Dr. SIEGMUND VITA1OS. TARTALOM: A magyar birodalom jogászaihoz.— Szemle. —Észrevételek Dr. Hoffmann Pál törvénykönyvi tervezetére.Dr. Teleszky István urtól. — (Vége.) — A telepitvényekről szóló törvényjavaslat indokolása. — Törvényjavaslat a magyar állampolgárságról. — Rendelet a maradványföldek megváltása tárgyában. — „Vegyes közlemények.“ — Személyi hírek. — Egyleti közlemények.— Különfélék. — Beküldetett.—Kivonat a Buda-Pesti Közlönyből.“ A magyar birodalom jogászaihoz!*) A magyar jogászgyülés hivatásának, miszerint határozatai a jogi közönség közvéleménye kifolyásának tekintessenek s mint ilyenek a törvényhozásra is kellő befolyást gyakoroljanak, csak úgy felelhet meg kellő mérvben, ha a hazai jogászközönség azt nem csak az által, hogy annak tagjává lesz, hanem tényleges részvétével is gyámolítja. A horderő s a befolyás ugyanis, melyet a jogászgyülés parlagon heverő jogintézményeink reformja terén gyakorolni hivatva van, a tanácskozásokban tettleg résztvevő tagok számáról feltételeztetik, mert a tagok tekintélyes gyülekezete által kimondott határozat biztosíthatja csak, hogy a jogászgyűlés ne egyesek puszta eszmecseréjének, hanem a magyar jogászok közvéleményének illetékes tolmácsául tekintetvén, mint ilyen kiváló tekintélyt nyerjen, mely tekintély fogja viszont csak biztosítani, hogy a törvényhozás a magyar jogászgyűlést fontos tényezőként elismervén, ennek határozatait kellő tekintetbe vegye. A magyar jog elodázhatlan reformja tehát minden jogásznak a közreműködést erkölcsi kötelességévé teszi, s e kötelesség megtagadása a szakértők befolyását szorítaná le azon térről, melyen épen a szakértelem s csakis egyedül ez biztosíthatja a nemzet életképességét s biztosíthatja, hogy hazánk mint jogállam, Európa országai között méltó helyet foglaland el. E kötelesség teljesítését nem csak a tudomány érdeke, hanem elsősorban a hazafiság követeli különösen azoktól, kik mint jogi tanárok, birák és ügyvédek a jog elméleti művelését vagy annak gyakorlati alkalmazását tűzték ki czéljákul, és ezen czélok minél sikeresebb valósítására egyleteket is alakítottak, melyekben elméleti és gyakorlati ismereteiket vállvetve értékesítik. E nemes kötelesség teljesítésére hívjuk fel ismét a magyar birodalom összes jogászait, bizton remélvén, hogy a magyar jogászgyülés magasztos czéljait a lelkesedés egész hevével felkarolandják, és az 1873. évi junius 2-án összeülendő negyedik magyar jogászgyülésben ismét tömegesen sietendnek jogi reformunk nagy müvének előkészítésénél tettleg közreműködni. Kelt Pesten 1872. évi november hóban. Szabó Miklós, s. k. a magyar jogászgyülés állandó bizottsgának elnöke. Dr. Siegmund Vilmos s k. a magyar jogászgyü és állandó bizottságának titkára. *] Az ügy érdekében felkéretnek a hazai lapok t. szerkesztőségei, hogy ezen felhívást egész terjedelmében átvenni és ez által a magyar jogászgyülés iánti érdekeltség fokozására közreműködni sziveskedenek. Szerk. Szemle, Pest, november 24. (—r.) Dr. Pauler Tivadar, igazságügyminister úr a képviselőház f. hó 18-iki ülésében két törvényjavaslatot tett le a ház asztalára. Ezen törvényjavaslatok elseje szerint „a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél az 1871. 31. t. sz. 9. § á ban meghatározott létszámon felül még hat bírói állomás rendszeresittetik.“ Ezen törvényszék biráinak száma tehát —a mint már az 1873-ik évi előirányzatban is fel van véve — megkettőztetik. A törvényben megállapított létszám elégtelensége mindjárt a törvényszék működésének megkezdésekor kitűnt és már jelenleg is 9 biró működik az 1871. 67. t. ez. felhatalmazása folytán. A törvényszéknek a f. év első harmadáról szóló ügykimutatása szerint ugyanis azon idő alatt oda 37,540 ügydaab érkezett be, úgy hogy az akkor működött 8 biró mindenikére 2602 elintézendő ügydarab jutott. Azóta a törvényszék ügyforgalma épen nem apadott és a beérkezett flgydarabok száma a júniusi félév végével 55,840 re, a septemberi 3-dik negyedév végével 81,560 ra, október hó végével pedig 91,200 ra emelkedett. A személyzet tetemes szaporítása tehát itt elkerülhetlenül szükséges. ” A másik beterjesztett törvényjavaslat szerint „a 1868: 21. törvényczikk IV. fejezetének rendeletei, valamint az annak 108. §-a által fentartott (a pénzügyekre vonatkozó jogi) szabályok az 1873. év végéig érvényben hagyatnak. A pénzügyi főtörvényszék az 1872. év végével megszüntetik ; teendői a pesti kir. táblára ruháztatnak, mely bíróság 1873 ik évi január hó 1-től kezdve ezen pénzügyi peres ügyekben másodfokulag és végérvényesen fog határozni.“ A pénzügyi főtörvényszék összes teendői, a marosvásárhelyi kir. tábla mellőzésével, a pesti kir. táblára — mint a törvényjavaslat indokolása mondja — azért czéloztatnak ruháztatni, mivel a pénzügyi peres ügyekben csak egy felebbvitelnek lévén helye, az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása tekintetéből szükséges, hogy az országban a pénzügyi peres ügyekben is egy legfőbb bíróság határozzon. A képviselőház ugyanazon ülésében felelt az igazságügyminister úr a Batagliarini ügyben tett interpellációra, melyet múlt számunkban e helyen vázoltunk. A minister úr előadta az ügy előzményeit, amint azokat már a hivatalos lapban közlött communikéből — melyet múlt számunkban szintén közöltünk — ismerjük, és az ügy érdemére nézve kinyilatkoztatta, hogy szándékozik oly módon intézkedni, hogy a tengerparti igazságszolgáltatás érdekének megóvása mellett a királyi tábla hivatalos nyelve iránti törvényes intézkedéseknek is érvényt szerezzen Ezt pedig oly módon véli legczéUterübben elérhetőnek, hogy az illető birót az előadástól fölmenti ideiglenesen. Ezt pedig már most azért teheti, mivel ő elődénél kedvezőbb helyzetben van, t. i. oly helyzetben, hogy kellő tájékozottsággal bír a fiumei ügyek száma iránt, s — A ház a választ — mely mint látható a sérelmet a jövőre nézve megszünteti — tudomásul vette. Részünkről sem kívánunk ezek után a tárgyhoz bővebben szólni, mert bizton reméljük, hogy a kormány jövőre ilyszerű intézkedéseiben j óvatosabb leend. Mivel már az igazságügyminister úrról szólünk, feljegyezzük azt is, hogy a napokban az igazságügyminisz. a pozsonyi tövszék részéről tett azon kérdésre, hogy nem lehetne-e a pozsonyi kir. törvényszéket az uj állami épületbe áthelyezni, azt felelte, hogy ez csak azon esetre történhetnék meg, ha azon épületben a majdan Pozsonyban felállítandó főtörvényszéknek is hely jut, „miután a pesti kir. tábla 6—7 részre való felosztása csak idő kérdése.“Az igazságügyministerium tehát mégis akar valamit tenni a szóbeliség behozása tekintetében, mert azt csak nem tehetjük fel, hogy a jelenlegi perrendtartás megtartása mellett akarná bolygatni a kir. táblát. Az osztrák igazügyministerium megküldötte a magyar igazságügyministeriumnak az osztrák országos fegyintézetek viszonyai felől készített statistikai átnézetet. Mint nem érdektelen adatokat kiemeljük belőle,hogy a 12 férfi- és 6 női osztrák országos fegyintézetben 1871. január 1-én a foglyok száma összesen 10503, ugyanaz év december végén pedig 10422 volt. Az év folytában a foglyok legnagyobb száma 10772, a legkisebb pedig 10152 volt; megjegyzendő, hogy 1508 fegyencz, ki egy évnél hoszszabb börtönbüntetésre ítéltetett, s e szerint a fenálló szabályok értelmében büntetését az országos fegyintézetekben kellett volna kitöltenie, alkalmas helyiség hiányában a törvényszéki börtönökben helyeztetett el. A meghaltak száma 1871 ben az osztrák országos fegyházakban 552, a fegyelmi vizsgálat utján megbüntetettek száma pedig 5728 volt. Igen örvendetes haladást tüntet feszenfelül az említett statisztikai átnézet az oktatási szakban, mi főleg az osztrák fegyintézetek azon intézményének tulajdonítható, hogy minden tanuló képes fegyencz rendes iskola-látogatásra köteleztetik és minden vasár- és ünnepnapon 2—2 órai népszerű előadások tartatnak. Azonkívül a közoktatásügyi miniszer beleegyezése, illetőleg rendelete folytán a fegyintézeti iskolák a tanfelügyelők által időközönként megvizsgáltatnak. Iheringnek „Der Kampf um’s Recht“ czimű munkája, mely az európai sajtóban oly nagy feltűnést okozott, és melyet mi is ismertetünk tározónkban*), fél év alatt már második kiadást ért. Ezen második kiadás előszavában már reflektál azon aggodalmakra és ellenvetésekre, melyekkel a munka találkozott. Sokak részéről ugyanis az hozatott fel, hogy a munka nagyon alkalmas a perlekedési viszketeg szítására, holott a törvényhozások irányát épen azon törekvés jellemzi,hogy ezen betegség elfojtassék. Erre szerző azt jegyzi meg, hogy nem a jognak bátor védelme a betegség, hanem veszélyes morális betegség az, ha valaki megtör .) Sajnálatunkra a jelen számból térhiány miatt a hatodik közleményt ki kellett hagynunk Szerk.