Magyar Themis, 1872 (2. évfolyam, 1-55. szám)

1872-11-26 / 51. szám

á­sodik évfolyam. 51. szám, Pest, nov. 26. 1872. Megjelenik minden kedden; a „magyar Tv/T­A A "TZ? Előfizetési árak: Jogászgyülés“ tartama alatt naponként -I -L. -C3—helyben házhozhordással,vagy vidéke* A kéziratok és megrendel­é­ ■ I ■ J J MW 9 negjyed évre . 2 frt sek bérmentve a kiadó-tulajdonoshoz I­I­I ■ ^ évre .... 4 frt. B egész évre ... 8 frt. Szerkesztői iroda: kalap-utcza & sz. EGYETEMES JOG­I KÖZLÖNY. Kiadó-hivatal: kalap-atcza 6 az. A BUDA­PESTI ÉS KOMÁROMI ÜGYVÉDI EGYLETEK KÖZLÖNYE, és a magyar jogászgyülés napilapja. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő : Dr. SIEGMUND VITA1OS. TARTALOM: A magyar birodalom jogászaihoz.— Szemle. —Észrevételek Dr. Hoffmann Pál törvénykönyvi tervezetére.Dr. Teleszky István ur­­tól. — (Vége.) — A telepitvényekről szóló törvényjavaslat indokolása. — Törvényjavaslat a magyar állampolgárságról. — Rendelet a marad­ványföldek megváltása tárgyában. — „Vegyes közlemények.“ — Személyi hírek. — Egyleti közlemények.— Különfélék. — Beküldetett.—Ki­vonat a­­ Buda-Pesti Közlönyből.“ A magyar birodalom jogászaihoz!*) A magyar jogászgyülés hivatásának, miszerint határozatai a jogi közönség köz­véleménye kifolyásának tekintessenek s mint ilyenek a törvényhozásra is kellő befolyást gyakoroljanak, csak úgy felelhet meg kellő mérvben, ha a hazai jogász­közönség azt nem csak az által, hogy an­nak tagjává lesz, hanem tényleges rész­vétével is gyámolítja. A horderő s a befolyás ugyanis, me­lyet a jogászgyülés parlagon heverő jog­­intézményeink reformja terén gyakorolni hivatva van, a tanácskozásokban tettleg résztvevő tagok számáról feltételeztetik, mert a tagok tekintélyes gyülekezete ál­tal kimondott határozat biztosíthatja csak, hogy a jogászgyűlés ne egyesek puszta eszmecseréjének, hanem a magyar jogá­szok közvéleményének illetékes tolmá­csául tekintetvén, mint ilyen kiváló tekin­télyt nyerjen, mely tekintély fogja vi­szont csak biztosítani, hogy a törvényho­zás a magyar jogászgyűlést fontos ténye­zőként elismervén, ennek határozatait kellő tekintetbe vegye. A magyar jog elodázhatlan reformja tehát minden jogásznak a közreműkö­dést erkölcsi kötelességévé teszi, s e kö­telesség megtagadása a szakértők befolyá­sát szorítaná le azon térről, melyen épen a szakértelem s csakis egyedül ez bizto­síthatja a nemzet életképességét s bizto­síthatja, hogy hazánk mint jogállam, Eu­rópa országai között méltó helyet fogla­­land el. E kötelesség teljesítését nem csak a tudomány érdeke, hanem első­sorban a hazafiság követeli különösen azoktól, kik mint jogi tanárok, birák és ügyvédek a jog elméleti művelését vagy annak gya­korlati alkalmazását tűzték ki czéljákul, és ezen czélok minél sikeresebb valósítá­sára egyleteket is alakítottak, melyekben elméleti és gyakorlati ismereteiket váll­vetve értékesítik. E nemes kötelesség teljesítésére hív­juk fel ismét a magyar birodalom összes jogászait, bizton remélvén, hogy a ma­gyar jogászgyülés magasztos czéljait a lelkesedés egész hevével felkarolandják, és az 1873. évi junius 2-án összeülendő negyedik magyar jogászgyülésben ismét tömegesen sietendnek jogi reformunk nagy müvének előkészítésénél tettleg közreműködni. Kelt Pesten 1872. évi november hóban. Szabó Miklós, s. k. a magyar jogászgyülés állandó bizott­s­­­gának elnöke. Dr. Siegmund Vilmos s k. a magyar jogászgyü és állandó bizottsá­­­­gának titkára. *] Az ügy érdekében felkéretnek a hazai lapok t. szerkesztőségei, hogy ezen felhívást egész terje­delmében átvenni és ez által a magyar jogászgyülés iánti érdekeltség fokozására közreműködni szivesked­­enek. Szerk. Szemle, Pest, november 24. (—r.) Dr. Pauler Tivadar, igazságügymi­­nister úr a képviselőház f. hó 18-iki ülésében két törvényjavaslatot tett le a ház asztalára. Ezen törvényjavaslatok elseje szerint „a buda­pesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél az 1871. 31. t. sz. 9. § á ban meghatározott létszá­m­on felül még hat bírói állomás rendszere­­sittetik.“ Ezen törvényszék biráinak szá­ma tehát —­a mint már az 1873-ik évi elő­irányzatban is fel van véve — megkettőztetik. A törvényben megállapított létszám elégtelen­sége mindjárt a törvényszék működésének meg­kezdésekor kitűnt és már jelenleg is 9 biró mű­ködik az 1871. 67. t. ez. felhatalmazása folytán. A törvényszéknek a f. év első harmadáról szóló ügykimutatása szerint ugyanis azon idő alatt oda 37,540 ügyda­ab érkezett be, úgy hogy az akkor működött 8 biró mindenikére 2602 elintézendő ügydarab jutott. Azóta a törvényszék ügyfor­ga­lma épen nem apadott és a beérkezett flgyda­­rabok száma a júniusi félév végével 55,840 re, a septemberi 3-dik negyedév végével 81,560 ra, október hó végével pedig 91,200 ra emelkedett. A személyzet tetemes szaporítása tehát itt elke­­rülhetlenül szükséges. ” A másik beterjesztett törvényjavaslat szerint „a 1868: 21. törvény­­­czikk IV. fejezetének rendeletei, valamint az annak 108. §-a által fentartott (a pénzügyekre vonatkozó jogi) szabályok az 1873. év végéig érvényben hagyatnak. A pénzügyi főtörvény­szék az 1872. év végével megszüntetik ; teendői a pesti kir. táblára ruháztatnak, mely bíróság 1873 ik évi január hó 1-től kezdve ezen pénz­ügyi peres ügyekben másod­fokulag és végérvé­nyesen fog határozni.“ A pénzügyi főtörvény­szék ö­s­s­z­e­s teendői, a marosvásárhelyi kir. tábla mellőzésével, a pesti kir. táblára — mint a törvényjavaslat indokolása mondja — azért czéloztatnak ruháztatni, mivel a pénzügyi pe­res ügyekben csak egy felebbvitelnek lévén helye, az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása tekintetéből szükséges, hogy az or­szágban a pénzügyi peres ügyekben is egy leg­­főbb bíróság határozzon. A képviselőház ugyanazon ülésében felelt az igazságügyminister úr a Batagliarini ügyben tett interpellációra, melyet múlt számunkban e helyen vázoltunk. A minister úr előadta az ügy előzményeit, a­mint azokat már a hivatalos lap­ban közlött communikéből — melyet múlt szá­munkban szintén közöltünk — ismerjük, és az ügy érdemére nézve kinyilatkoztatta, hogy szán­dékozik oly módon intézkedni, hogy a tenger­parti igazságszolgáltatás érdekének megóvása mellett a királyi tábla hivatalos nyelve iránti törvényes intézkedéseknek is érvényt szerezzen Ezt pedig oly módon véli legczéUterü­bben­­ elérhetőnek, hogy az illető birót az elő­­­­adástól fölmenti ideiglenesen. Ezt pedig­­ már most azért teheti, mivel ő elődénél kedvezőbb helyzetben van, t. i. oly helyzetben, hogy kellő­­ tájékozottsággal bír a fiumei ügyek száma iránt, s — A ház a választ — mely mint látható a sérel­met a jövőre nézve megszünteti — tudomásul­­ vette. Részünkről sem kívánunk ezek után a­­ tárgyhoz bővebben szólni, mert bizton reméljük, hogy a kormány jövőre ilyszerű intézkedéseiben j óvatosabb leend. Mivel már az igazságügyminister úrról szó­­­­lünk, feljegyezzük azt is, hogy­­ a napokban az­­ igazságügyminisz. a pozsonyi tö­­vszék részéről tett azon kérdésre, hogy nem lehetne-e a pozso­nyi kir. törvényszéket az uj állami épületbe át­helyezni, azt felelte, hogy ez csak azon esetre történhetnék meg, ha azon épületben a majdan Pozsonyban felállítandó főtörvényszéknek is hely jut, „miután a pesti kir. tábla 6—7 részre való felosztása csak idő kérdése.“Az igazságügyminis­­terium tehát mégis a­k­a­r valamit tenni a szó­beliség behozása tekintetében, mert azt csak nem tehetjük fel, hogy a jelenlegi perrendtartás meg­tartása mellett akarná bolygatni a kir. táblát. Az osztrák igazügyministerium megkül­­dötte a magyar igazságügyministeriumnak az osztrák országos fegyintézetek viszonyai felől ké­szített statistikai átnézetet. Mint nem érdekte­len adatokat kiemeljük belőle,hogy a 12 férfi- és 6 női osztrák országos fegyintézetben 1871. ja­nuár 1-én a foglyok száma összesen 10503, ugyanaz év december végén pedig 10422 volt. Az év folytában a foglyok legnagyobb száma 10772, a legkisebb pedig 10152 volt; megjegy­zendő, hogy 1508 fegyencz, ki egy évnél hosz­­szabb börtönbüntetésre ítéltetett, s e szerint a fenálló szabályok értelmében büntetését az országos fegyintézetekben kellett volna kitöl­tenie, alkalmas helyiség hiányában a törvény­­széki börtönökben helyeztetett el. A meghaltak száma 1871 ben az osztrák országos fegyházak­­ban 552, a fegyelmi vizsgálat utján megbünte­tettek száma pedig 5728 volt. Igen örvendetes ha­ladást tüntet fes­zenfelül az említett statiszti­kai átnézet az oktatási szakban, mi főleg az osztrák fegyintézetek azon intézményének tu­lajdonítható, hogy minden tanuló képes fegyencz rendes iskola-látogatásra köteleztetik és minden vasár- és ünnepnapon 2—2 órai népszerű előadá­sok tartatnak. Azonkívül a közoktatásügyi miniszer beleegyezése, illetőleg rendelete folytán a fegyintézeti iskolák a tanfelügyelők által idő­közönként megvizsgáltatnak. Iheringnek „Der Kampf um’s Recht“ czimű munkája, mely az európai sajtóban oly nagy feltűnést okozott, és melyet mi is ismertetünk tározónkban*), fél év alatt már második kiadást ért. Ezen második kiadás előszavában már reflektál azon aggodalmakra és ellenve­tésekre, melyekkel a munka találkozott. Sokak részéről ugyanis az hozatott fel, hogy a munka nagyon alkalmas a perlekedési viszketeg szítá­sára, holott a törvényhozások irányát épen azon törekvés jellemzi,hogy ezen betegség elfojtassék. Erre szerző azt jegyzi meg, hogy nem a jognak bátor védelme a betegség, hanem ve­szélyes morális betegség az, ha valaki megtör­ .) Sajnálatunkra a jelen számból térhiány miatt a hatodik közleményt ki kellett hagynunk Szerk.

Next