Magyar Themis, 1873 (3. évfolyam, 1-55. szám)

1873-09-18 / 41. szám

harmadik évfolyam, 41. szám. Megjelenik minden csütörtökön a „magyar jogász- MAGYAR Előfizetési árak T ~^Wgr------------------------------------------------------------------------"N, A helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentő* Hj y / n Bil 1 a „Magyar Themis“-re, az „Igazságügyi törvények 1 R 1 j mii ^v*. eYeDö!’tvingr8z vkt»: 83 1 feá íVj i félévre 5 írt . negyedévre 2 frt 50 kr 1*1 I Áuv rol L l Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerűbben postautalvány utján Szerkesztői irodai kalap-utcza 0. sz. JOCjI Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. szí p. BUDAPESTI ÉS KOMÁROMI ÜGYVÉDI EGYLETEK KÖZLÖNYE, ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYŰLÉS NAPILAPJA.. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye“ és „Igazságügyi rendeletek és törvények tára“. Felelős szerkesztő : Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok : Légrády testvérek, gyűlés* tartama alatt naponként. A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), 1873. évi október* 1-én kezdi meg harmadévi folyamának negyedik évnegyedét minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési díjak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel :) A „Magyar Themistre, az „Igazságügyi törvények és rendeletek táráei ra és a „Döntvények gyűjteményéie együttesen negyedévre : 2 trt. 50 kr., félévre 5 frt. (A „Döntvények gyüjtemények-re ezentúl külön előfizetés nem fogadtatik el.) Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerűbben postautalvány utján kéretnek beküldeti új. ........... ' . A „MAGYAR THEMIS kiadó-hivatala (Budapest, Lipótváros, nádor-utcza 6. sz.) Budapest, September 18. 1873 TARTALOM : A magyar kereskedelmi törvényjavaslat. Dr. Herich Károlytól. VX. — Szemle. — Horn Ede törvényjavaslata a részvénytársulatokról. I. — Válasz Dr. Herczeg Mihálynak, Rupp Zsigmondtól. — Vegyesek: Különfélék. Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. ■'■ [UNK] [UNK] [UNK]= ' ' ' ■ ; - ■ ■ - --------------- - ------------- ------------— • csőn (Bodmerei), hajóbérlési, rakodási nem különben a kereskedők körébe tartozó egyéb tárgyak iránti szerződések kötését közvetítik. „Tökéletesen megegyezősig a n. törvénnyel mondja továbbá a 71. czikk másodiki bekezdése: „Az ügylet közvetítésére megbízott kereskeelmi alkusz még nem tekinthető feljogosítotnak arra, hogy fizetést vagy a szerződésben kikötött más szolgálmányt átvehessen.“ A tervezet 72. czikke némely pontban eltérőleg a n. k. törvénytől, szabta körül a hites alkusz különös kötelességeit : „A kereskedelmi alkuszok kötelességei különösen a következők: 1) kereskedelmi ügyletekkel saját részükre sem közvetlenül, sem közvetve, még bizományosokként sem foglalkozhatnak ; az általuk közvetített ügyletekért i) kötelezettséget vagy kezességet nem vállalhatnak, a nélkül azonban, hogy ellenkező cselekvényük az ügylet érvénytelenségét vonná maga után ;2) közkereseti és betéti társaságnak sem bel- sem kültagjai és részvénytársaságoknak igazgató tagjai nem lehetnek 5); 3) kereskedőhöz, közkereseti, betéti vagy részvénytársasághoz cégvezető, meghalmazotti, vagy segédi viszonyban nem állhatnak; 4) az alkuszügyletek vagy azok egy részének együttes folytatására más kereskedelmi alkuszokkal nem szövetkezhetnek; egyes ügyleteket azonban megbízóik beleegyezésével közösen közvetíthetnek 6); 5) az alkuszi teendőket csak személyesen vagy törvényszerű helyetteseik (73. sz.) által végezhetik 7); 6) a megbízások, alkudozások és kötések tekintetében, a menyniben a felek által az el A magyar kereskedelmi törvényjavaslat. xv. Hites és magánakuszok.) Tekintve azon álláspontot, melyet szemben a hites alkuszok intézményével elfoglalok, a tervezet hetedik czíméhez való minden közelebbi hozzászólástól voltakép tartózkodhatnám. Meglehet azonban mindazonáltal, ámbár a tervezetnek eddigi bírálóival, (1. az „Ungarischer Lloyd’1 f. é. április 25-iki, a Jogtudományi közlöny f. é ápr. 26-iki s a „Magyar Politika f. é.augustus 26-iki számára ugyanazon nézetben találkozom, hogy tervezet megvitatására egybegyűlendő szakértekezlet mégis a hites alkuszok intézményének további fenntartását fogja elhatározni. Ez esetre nem lesz felesleges a tervezetnek legalább azon szabványait közelebbről szemügyre venni, melyekben Apáthy a n. k. t. szövegétől eltért és melyekkel sokkal szabadelvűbb és az alkuszi intézmény természetének megfelelőbb intézkedéseket hoz javaslatba. Mindenekelőtt határozottan óhajtom, hogy „kereskedelmi alkuszok“ helyett mindannyiszor mondassák: „hites alkuszok“, mivel magánalkusz is »csak úgy közvetíthet kereskedelmi ügyleteket , mivel a megkülönböztetés ép a hivatalos meghiteletésen alapszik. A tervezet 69. czikke egyesítvén a n. k. t. 66. és 68. czikkét, legelőször a hites alkusz fogalmát határozza meg: „Azok kik általában vagy bizonyos nemű kereskedelmi ügyletek közvetítésére hivatalosan rendelnék, kereskedelmi alkuszoknak neveztetnek “ Intézkedik továbbá a hites alkusz kirendelésének módjáról, melyet a n. k. t. 84. czikke az egyes államokra bízott. A tervezet szerint: „A kirendelés az illető fél kérelmére a budapesti törvényszékek területén a budapesti keresk. ésetszék által, *) egyebütt pedig azon kir. törvényszék által történik, melynek területén az alkusz hivatalát gyakorolni szándékszik. A kereskedelmi alkuszok hivataluk megkezdése előtt az illetékes tárványszék ..által meghitektetnek arra, hogy kötelességüket híven fogják teljesíteni.“ A 70. ez. annyiban uj, hogy a n. törvényben nem található, de nem egészen uj, mint Matlekovich gondolja,2), mivel kiindulási alapjául a code de commerce 83. czikke szolgált: „Ceux, qui ont fait faillite ne peuvent être agents de change nn courtiers, s’ils nn ont été réhabilités.“ Apáthy szerint pedig: „Kik csőd alatt vannak, úgy szinte (nem szinte, hanem szintén) azok, kik nyerészkedési vágyból eredő bűntett miatt elitélve voltak, kereskedelmi alkuszok nem lehetnek.“ Valamint a n. k. t. 67. czikke, úgy a tervezet 71. czikke szintén, ámbár csak exem’plicative felsorolja azon ügyleteket, melyeket a hites alkusz ügykörébe par excellence tartozóknak kíván tekinteni : „A kereskedelmi alkuszok megbízóik részére áruk, hajók, váltók, bel- és külföldi állampapírok, részvények és egyéb kereskedelmi értékpapírok adását vevését, továbbá biztosítási, szállítási, kölcsön 3 *), hajókör *) A n. k. t. szerint : „sie dürfen f ü r d i e Er 6) A 3. és 4. lényegileg megegyez a n. k. t. 69., czikkének 2. és 3. pontjával. ’) A n. k. t. szem előtt tartva a hites alkuszai 1) A code de commerce 75. czikke szerint : Ils sont nommes par l’Empereur, a code de Hollande 62. czikke szerint: par l’administration locale. Míg a porosz bevezetési törvény 9. czikke szerint elsősorban a kereskedelmi testületek vagy kamrák vannak hivatva, Apáthy azon elvet emeli érvényre, hogy a hites alkusz kirendelése államrendészeti ügy. 2) L. a „Jogtudományi közlöny“ *f. é. 27. számát. s) A kölcsön szerződésre áll, mit Apáthy az indokolásban mond, hogy t. i. elnézésből a n. k. t. 67. czikkéből elmaradt. Ezen vélekedése azonban nem áll a szállítási szerződést illetőleg, miután ellenkezőleg Apáthy elnézte azon szavakat: „über Land- und Wassertransporte.“ füllung der Geschäfte, die sie vermitteln sat.“ Itt Apáthyt terheli az „elnézés“, miután ezen pontnál nem volt szándéka a n. k törvénytől eltérni. 5) Ezen pont egészen új és szükségét Apáthy avval indokolja, hogy a n. k. t. 69. czikkének e részbeni intézkedései a gyakorlatban elégteleneknek, s úgy a tudomány, mint a gyakorlatban controversiákra adtak alkalmat. — Ha tudnám, hogy ily intézkedés által segítve lesz a dolgon, úgy ezen pontot örömmel elfogadnám. De valamint a terv 58. czikkét, úgy ezen pontot is inkább ártatlannak tekintem. De azt sem hiszem, hogy ezen czikk folytán minden controversia megszűnnék : „Actien irgend einer Entreprise zu nehmen kann dem Mähler so wenig verboten sein, als sein Geld sonst wo anzulegep. Gibt man dies zu, so ist freilich der Riss da.“ (L. Endemann 785. lap 34. jegyzet.)