Magyar Themis, 1873 (3. évfolyam, 1-55. szám)
1873-07-31 / 34. szám
257 Igazságügyi rendszerünk ferdeségei. Nagy János járásbiró úrtól Kisszálláson. (Folytatás.) II. Szükségesnek tartom mégis megjegyezni, hogy a 22. czikk azon szavai: a ,,Ha azon helyen vagy községben, hol fióktelep felállittatik, egy bejegyzett hasonló czég már létezik, nem egyeznek meg tökéletesen an. k. t. 21.czikkének azon szavaival: „Besteht an dem Orte oder in der Gemeinde, wo die Zweigniederlassung errichtet wird, bereits eine gleiche Firma“ stb. Kiváló figyelmet érdemel a tervezet 24. czikke: „A czég megváltozása vagy megszűnése nincsen befolyással a kereskedelmi viszonyból eredő azon üzleti kötelezettségekre, melyek a czég változása vagy megszűnése előtt keletkeztek.“ Helyesen mondja Apáthy: „hogy ezen általa javasolt czikk egy rég érzett hiányt fog pótolni s alkalmas gátat fog vetni azon visszaéléseknek, melyek nálunk a czégek változtatásával hitelünk rovására történtek. Ha a czég megváltozása vagy megszűnése daczára a kereskedelmi viszonyból eredő kötelezettségek nemcsak a czég volt tulajdonosát, hanem az átruházott üzletvagyont is terhelik, a színleges átruházások elvesztik minden értelmüket s nem kompromittálják többé hitelünket a külföld előtt“. A német kereskedelmi törvény ez irányban csak a kereskedelmi társaságokra vonatkozólag intézkedik 113. czikkében, melyet Apáthy tervezetének 120. czikkébe szintén felvett : „Ki valamely fennálló közkereseti társaságba lép, tekintet nélkül arra, hogy történt-e ez által a czégben változás vagy sem, a belépése előtt keletkezett társasági kötelebirtokában a börtönintézetnek az említett czélra nézve lennie kellene; ámbár az ily bündönczöknek földművelés körüli foglalkozása aként is eszközöltethetnék, hogy azok földmivelési munkák teljesítése végett napszámosokként meghatározott bér mellett nagyobb földbirtokosoknak adatnának ki, mi azonban rendezettebb és költségesebb felügyeletet kívánna meg. Ez utóbbi mód t. i. hogy bünhönczök nagyobb földbirtokosoknak munkára kiadatnak, gyakoroltatik Poroszországban, különösen az 1854. ápril 11-én hozott ebbeli törvény folytán, és pedig jó sikerrel mind a bünhönczök egészségére, mind az állam költségeire nézve. Az említett törvény folytán a bündönczök nagyobb földbirtokosoknak bizonyos napibér mellett kiadatván, többen együtt, különös államfelügyelet alatt, s a szabad munkásoktól külön választva végzik munkájokat; hol, ha távolabb vidékekre adatnak, honnan nagy időveszteség nélkül éjszakára a börtönbe vissza nem mehetnek, azoknak éjjelrei biztos elhelyezéséről gondoskodni kell. Poroszországban a bündönczöket különféle építkezésekre is szokás használni, mit nálunk is például: utak, csatornák, hidak, sat. építésénél jó sikerrel lehetne talán behozni.1) 1 Az ilyféle nyivános munkákra azonban csak azokat kellene alkalmazni, kik azokra magukat jelentik, és kikről addigi viseletök szerint feltehetni, hogy megszökni alig fognak. Azáltal, hogy a bünhönczök az ily nyilvános munkára szabadon vállalkoznak, és hogy munkabért kapván, nem kényszerittetnének ingyen dolgozni, a nyílt tettségekért a többi tagokkal egyenlően felelős.“ Szerintem az Apáthy által javasolt 24. czikk a czégekről szóló szabványok legfontosabbika s világos határozottsága teljes elismerést érdemel. Ezen czikknek horderejét nem eléggé lehet hangsúlyozni, fontosságának méltánylását a bírálók figyelmébe nem lehet eléggé ajánlani s hogy ezen elvi nem „magától értetik“, tanúsítja azon körülmény, hogy a német jogirodalomban ezen kérdés felett hevesen vitatkoztak és folyvást vitatkoznak. Még egy másik igen fontos kérdés merül fel e helyütt, váljon t. i. a czégnek uj szerzője általán, és ha igen, minő feltételek alatt j felelős azon kötelezettségekért, melyeket a czég előbbi birtokosa átvállalt. Ezen kérdés megoldása nem oly könnyű, mint első pillanatra látszanék. Minden attól függ, váljon a czéget jogalanyisággal, az üzletet objectiv önállósággal felruházzuk-e vagy nem. A német tudósok ez iránti véleményei még nagyon szétágaznak.8) Ajánlom e kérdést a tanácskozmány tagjainak és különösen az előadó úr szíves figyelmébe. A tervezet 26. czikkéről már volt szó a kereskedelmi jegyzékeknél. A 26. és 27. czikk nem tartalmaz sem új, sem eltérő intézkedést, hanem egyszerűen átvétetett az osztrák bevezetési törvény 3. és 14. czikkéből, mit Apáthy megemlíteni elfelejtett. A tervezet 28. czikke végre tökéletesen megegyez a n. k. t. 27. czikkével. « Dr. Herich Károly, m. k. miniszteri titkár. 8) L. Hahn I. 72. 1. — Anschütz és Völderndorff I. 192. 1. és Endemanu 17. §. II. és 18. §. V. Ivános munka elveszte gyűlöletes és becsületérzetet tompító hatását, még az okból is, mert az ily munka teljesítésére olyak fognak jelentkezni, kik azt fogságuk ideje előtt is végezték, tehát ily munkát büntetésük ideje alatt teljesíteni, becstelenítőnek tekinteni hihetőleg nem fogják. Váljon a bűnhöczöknek az említett földművelési munkákra használása ily módosítások mellett nálunk is alkalmazható-e? az a körülményektől függ ; különösen attól: váljon a földbirtokosok készek volnának-e a bündönczöket napszámosokként használni; (Poroszországban azokat szívesen fogadják); váljon a szabad munkások hajlandók volnának-e a bünhönczökkel egy birtokosnál, habár külön csoportokban, dolgozni? váljon lehetne-e és miképp a szabad munkásoknak napibérét a bűn- j hönczök napibérével oly arányba hozni, hogy a szabad munkások keresetükben hátrányt ne szenvedjenek; váljon a kellő ; felügyeletet szervezett lehetne-e és mikép nálunk a rendőrség hiányában eszközölni ? Minthogy a börtönben a teljesitendő munkát a bündönczöknek az előtti foglalkozásuk s egyéni képességük szerint kell választani, az illetőknek a földművelésre alkalmazása mellett maradnának még oly bünhönczök, kik földművelés körüli vagy más nyilvános munkát végezni nem volnának hajlandók vagy képesek, kiket tehát a börtönintézetben kellene foglalkozttatni, legczélszerűbben aként, mint azelőtt , s foglalkozni szoktak. Ha a bünhöncznek ' s azelőtti foglalkozása olyan volt, hogy azt : a börtönben sikeresen folytatni nem lehet, mert például akkor különös eszközök és j készületek szükségesek, vagy ha a bűn j Ihöncz azelőtt foglalkozás nélküli henyélő , csavargó volt, akkor a bűndönczöt oly fogA bíróságok hatósága és illetékessége. A békebirói eljárással bevégződik a közvetlen és szabad, vagyis formákhoz nem kötött szóbeli tárgyalás. Ami ezentúl s felül jő, az már kell, hogy formákhoz legyen kötve; de épen azért közvetlen vagyis a felek általi nem is lehet; miután a nagy közönségtől nem kivánhatni, hogy a jogszolgáltatási formaságokat ismerje, fennmaradván azonban itt is a szóbeli tárgyalás és intézés, így kell ennek lenni azért is, hogy mindinkább vonattassanak s indíttassanak a felek a békés elintézés intézményéhez, s ne láttassák az állam a jogszolgáltatást jövedelemforrássá erőszakolni. Ezen alapelv határozza már meg elsőben is az ügyvédi, továbbá a bírói szervezetet mind helyi, mind személyi tekintetben, s végre a perrendszert. Mert a rendes bíróságoknál már az eljárás formaságai miatt a felek közvetlen nem tárgyalhatván és szónokolhatván;világos először is,hogy a tárgyalást ügyvédeknek kell teljesíteni, mely szabály ugyan maga után vonandja, hogy az ügyvédek lehetőleg a bíróságok székhelyén fognak lakni, de egyszersmind megtisztítván az igazságszolgáltatás terét az ezt beszennyező zugfirkászoktól, az azzal foglalkozó szakértőknek biztos jövedelmet is adand a közbecsűltetés megszerzésének lehetősége mellett. De tekintve, hogy feleknek magoknak nem szükség jelen lenniök, maga után vonandja a’bíróságoknak is a képek elhelyezését, hogy azok nagyon sűrűen és kelletél alkotásra kell tanítani, minőt a börtönben is könnyen megszerezhető eszközökkel végezni lehet, és minőt a bündöncz kiszabadulása után is könnyen és hasznosan folytathat, mint férfiaknál: szabó, csizmadia sbt. mesterség, nőknél, fehérruha készítés, mosás, ház körüli foglalkozás stb. Megjegyzendő itt, hogy ott, hol a bündönczöknek földművelési vagy egyéb nyilvános munkára alkalmazása nem lehetséges, a bündönczöket a börtönben teljesítendő s az említett módon választandó munkára kellene tanítani és kötelezni olyképen, hogy a börtönbeni munkáltatás fennemlitett czéljainak elégtétessék. A közhasznú és szokásos foglalkozásra? tanítása a bündönczöknek alig járna több nehézséggel, mint a mostani gyári foglalkozás, mert eltekintve attól, hogy a gyári munkához megkivántató eszközöknek, gépeknek, készüléknek stb. megszerzése költséges, ott, hol a börtön-intézetek léteznek, vannak a vidéken szükséges különféle mesterséggel foglalkozó és bizodalmat érdemlő szabad polgárok, kikkel a bündönczök tanítása, a munkakészülék kiadása, a munkárai felügyelet, az elkészült munkának mily ároni átvétele iránt egyezkedni lehetne stb. Mindezeket bővebben és a helybeli körülményekhez alkalmazottan meghatározni nem lehetetlen, ha megvan az illetőkben a komoly s emberséges szándék a bündönczöknek sorsát, akaratját javítani, miáltal a mindenkinek javát elősegítő közjogrend is tetemesen előmozdutlatnék. Mindezek folytán én a komárom megyei, valamint más börtönintézetben is a munkafelosztással kapcsolt gyári munkának megszüntetését, a bünkönczöknél az előbbi foglalkozásukhoz alkalmazott földművelési és hasonló nyilvános, vagy ipari *) Lásd erről bővebben a „Jogtudományi szemlé“- nek 1876-ik évi foly. 2-ik köt 162—3 és 210-ik köv. s lapj hol az ily foglyokkali bánásmódra vonatkozó porosz 1 miniszteri rendeletek is foglaltatnak.