Magyar Történelmi Tár – 3. sorozat 10. kötet – 1887.
Levelek és okiratok Bethlen Gábor utolsó évei történetéhez (1627–1629). I. közl. Szilágyi Sándortól
LEVELEK ÉS OKIRATOK BETHLEN GÁBOR UTOLSÓ ÉVEI TÖRTÉNETÉHEZ. (1627 —1629) E L S Ö K Ö Z H E É N Y. Bethlen Gábor legnagyobb tevékenységét uralkodása utolsó éveiben fejtette ki. A mit eddig tett, az mintegy előkészületképen tűnik fel ahhoz a nagyszabású működéshez képest, melyet ezután fejtett ki , csak most akart össze és kardja egész súlyával a 30 éves háború bonyodalmaiba elegyedni , de aránylag épen ezen időkből maradt fel legkevesebb levél tőle. Azt lehetne gondolni, hogy a halál meggátolván őt tervei kivitelében, nem látszottak azok elég fontosaknak arra, hogy mint történetírási anyag fentartassanak ; mert azt, hogy már akkor betegeskedni és gyöngülni kezdvén, kevesebbet dolgozott volna, nem hihetjük el. Hisz egy időben vannak követei a portán, Lengyel- és Svédországban s Velenczében, kik mindenütt nagy politikai tevékenységet fejtettek ki, s ez megcáfolja annak valószínűségét. Az alább következő levelek különös fontossága épen abban áll, hogy az utolsó évek történetéhez nyújtanak felvilágosító adatokat; nem nagy számúak azok, de az eddigi közléseket érdekesen egészítik ki. I. 1627. január 1. Gabriel stb. Generosi, egregii et nobiles fideles nobis directi, Salutem et gratiam nostram. Ez mostani időnek mivoltához képest tekéntetes nagyságos Zolomy Dávid hivünk udvari főkapitánynk zászlója alatt levő vitézlő rendeket kelletvén az bártfai jószágra szállétani, hagyjuk annak okáért Hűségteknek és parancsoljuk is, hogy az mikor odaérkeznek, ez levelünk látván, mindjárást az falukra jó módjával TÖRT. TÁU. 1867. L FÜZET. 1