Magyar Történelmi Tár – 3. sorozat 19. kötet – 1896.

Trencsénvári Napló a kuruczvilágból 1704. Közli Thaly Kálmán

TRENCSÉNYVÁRI NAPLÓ A KURUCZVILÁGBÓL. — 1704. — Azon, magyar, latin, vagy német nyelven írt, kisebb­nagyobb terjedelmű naplók és emlékiratok meglehetős nagy számát, melyeket a Thököly- és Rákóczi-korból eddigelé nap­világra juttattam, ismét egy újjal gyarapíthatom. Ez a kurucz hadaktól ostromzárolt, helylyel-közzel ostromolt s egyes részei­ben időlegesen el is foglalt Trencsény vára s erődített városa 1704-ik évbeli (febr. 10-től okt. 14-kéig terjedő) védelméről s az ott és környékén lefolyt eseményekről íratott. Ismeretlen szerzője a vár urával, gr. Illyésh­ázy Miklós trencsényvármegyei főispánnal — a későbbi udv. cancellárral, — br. Berényi Perenczczel és Péterrel, a trencsényi alispánnal Dubniczky Andrással, Sirb­ics Istvánnal és más labanczpárti urakkal, a német őrséggel bíró erős sziklavárba szorult a kuruczok elől, s átszenvedé a hosszas zárlat és ostrom szorongattatásait, veszedelmeit, a nemzeti ü­gygyel szemben mindvégig I. Lipót hívéül maradván. Neve az iratból ki nem deríthető , csak annyit említ (febr. 11-kén), hogy családjával zárkózott be az erősségbe; tehát világi ember volt, és mint naplójegyzeteiből következ­tethető : Illyésházynak bizalmasa, (talán tisztje) , mert a gróf­nak koronként kiküldözött leveleiről s azok tartalmáról min­denkor biztos tudomással bírt és az urak tanácskozásaiban részt ven. Buzgó katholikusnak kellett lennie, mert a kath­. üünnepekről s isteni tiszteletekről mindig nagy kegyelettel emlékezik meg. — írása pontos, rendes, gyakorlott. Latinsága a korabeli literátus világi emberekének színvonalán áll. Naplóföljegyzései nem tartalmaznak ugyan országos fon­tosságú eseményeket, s egyszerűen, röviden, minden teketória TÖET. TÁR. 1896. I. FÜZET. 1

Next