Magyar Tükör, 1993 (1. évfolyam, 2-11. szám)

1993-05-26 / 11. szám

8 MAGYAR TÜKÖR A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének autonómia-koncep­ciója az 1991 októberében napvilá­got látott Carrington-tervet veszi alapul. A VMDK dokumentuma hármas autonó­miát irányoz elő a Vajdaságban. Ez a kon­cepció tulajdonképpen egy bonyolult modell, amelynek központjában a ki­sebbségi kollektív jogok védelme és biz­tosítása áll. A hármas szintű autonómia kombinálásával van esély rá, hogy a ma­gyarság nagy része majdan élvezhesse azt a jogvédelmet, amelyet ez a koncepció előirányoz. Fontos megjegyezni, hogy ez nem csupán a vajdasági magyaroknak készült, de mindazoknak a más anya­­nyelvűeknek, akik csatlakozni kívánnak ehhez, és az sem mellékes, hogy a kidol­gozása alapjául szolgáló nemzetközi do­kumentumokba foglaltak alkalmassá te­szik ezt a koncepciót más kisebbségi au­tonómiák megalapozására is. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége beszél személyi elvű (perszoná­lis) autonómiáról, mint a legkiterjedtebb, legátfogóbb autonómiaformáról. Az el­képzelés szerint azok csatlakoznának eh­hez a koncepcióhoz, akik élni akarnak a magyar kollektív jogokkal az oktatás és a művelődés terén. A cél az, hogy az állam­tól átvállalt hatalom birtokosaként a tit­kos szavazáson megválasztott képvise­lők közvetítésével a magyarok maguk dönthessenek az azonosságtudatuk meg­őrzését szolgáló tevékenységek megszer­vezéséről meg pénzeléséről. Magyarán: magyar pénzből magyar iskolákat tarta­nának fenn, az államnak meghagyva ki­zárólag a bíráló jogát, de nem a meghatá­rozó szerepet. A számítások szerint ez az oktatási modell semmiképpen sem lenne drágább, mint a jelenlegi, az állami, hisz a magyar pénzekből hozzávetőlegesen 3— 4000-rel több magyar középiskolást isko­láztathatnának, mint most, és ez jelentős szám, ha tudjuk, hogy pillanatnyilag még a 7000-et sem éri el az anyanyelvükön ta­nuló magyar középiskolások száma a Vajdaságban. A perszonális autonómia a polgári de­mokrácia elvein működne, legfelsőbb szervei a parlament és az önkormányzati tanács, valamint annak elnöke. Az elkép­zelés szerint Vajdaság bármely részén él­jen is a magyar kisebbségi, lehetősége lesz csatlakozni ehhez a koncepcióhoz. A pénzelés egyfelől a költségvetésből tör­ténne, másfelől az önkormányzat gazda­sági vállalkozásaiból, illetve a koncepció­hoz csatlakozók biztosítanák anyagi alapjait. JÉ másik autonómia a dokumentum­o Mi szerint a különleges státusú községek­­ közössége, ami alatt azt kell érteni, hogy azok a községek, amelyekben a ma­gyarság többségben él, egy közösségbe tömörülnek, így létrejön a Magyar Auto­nóm Körzet. Ez tulajdonképpen területi autonómiát jelent, amely magába foglal­ná a Tisza menti magyar etnikai tömböt: Kanizsa, Zenta, Ada, Csóka, Óbecse köz­ségek, illetve Közép-Bácskában Kishe­gyes, Topolya és Szabadka területét né­hány szomszédos községgel. A Magyar Autonóm Körzet központja Szabadka lenne. A földrajzilag körülhatárolt terüle­ten a vallás és közoktatás, a gazdasági és szociális ügyek intézése, a hírközlés, a bí­róságok és a rendőrség, valamint a pénz­ügyek is a körzet hatáskörébe tartoznak. A Magyar Autonóm Körzet zászlaja a ter­vek szerint piros-fehér-zöld volna, címe­réről pedig a későbbiekben döntenének. Ezen a területen hivatalos használatban lenne a magyar, a horvát és a szerb nyelv. Azok a polgárok, akiknek az anyanyelve nem e három közül való, ugyanolyan jo­gokat élveznek majd ezeken a területe­ken, mint amilyeneket az állam biztosít a kisebbségeknek az ország más területén. A Magyar Autonóm Körzet központi igazgatásának költségeit a területén élő polgárok hozzájárulásából, az állami költségvetés keretében előirányzott tá­mogatásából és segélyből fedezik majd. Az igazgatás a képviselő-testület és a te­rületi tanács révén az elnök feladata lesz. A területi autonómiához való csatlako­zásról, illetve a kiválásról a polgárok nép­szavazáson döntenek. A­z autonómia harmadik formáját, a helyi magyar önkormányzatokat a szórványban élő magyarok érdeké­ben tekintik elengedhetetlennek. Ahol a magyarok egyszerű többségben élnek, megalakítják a speciális célú, a magyar­ság nyelvi és kulturális érdekeit szem előtt tartó hatáskörökkel és kötelezettsé­gekkel felruházott önkormányzatot. Az így megalakult önkormányzatoknak joga van közös érdekeik céljából szövetségbe tömörülni. A helyi hatóságok tervezett hatásköre teljes és kizárólagos. Ezeket más központi vagy regionális szerv csak a jogszabályok ilyen értelmű határozott rendelkezései alapján korlátozhatja. Pén­zelése a saját pénzügyi forrásokból, a he­lyi adókból, a díjbevételekből történik, de számítanak az állami támogatásra is. A fenti hármas autonómia-koncepció végeredményben lehetőséget nyújt min­den vajdasági magyar számára, hogy e bo­nyolult autonómia-rendszer révén érvé­nyesítse kollektív jogait. Erre a bonyolult rendszerre azért van szükség, mert a vajda­sági magyarság sajátos helyzetben van. A 45 községből mindössze 7-ben vannak ab­szolút többségben. A tervezett Magyar Au­tonóm Körzet területén is csak a magyar­ság 56 százaléka él. A települések szintjén pedig a helyzet a következő: a 463 település közül csak 81-ben vannak többségben, és itt él a magyarság 55 százaléka. Közülük 47 ta­lálható a Magyar Autonóm Körzet terüle­tén. A többi 34 magyar többségű település távol esik ettől a tömbtől. A számítások sze­rint a magyarok 28 százalékát sem a terüle­ti, sem a helyi önkormányzati autonómia nem öleli fel, ezért szükséges a perszonális autonómia is. Ágoston András, a VMDK elnöke a na­pokban levelet intézett a szerbiai parla­ment elnökéhez, amelyben dialógust kez­deményez az autonómia-koncepcióról. A VMDK a kérdéses dokumentumot ugyan még tavaly áprilisi közgyűlésén elfogad­ta, de csak most látták elérkezettnek az időt, hogy megkezdjék a tárgyalást róla A hatalom eddig (lapzártáig) még csak szóra sem méltatta kezdeményezésüket, viszont a pártok, köztük a hatalombitorló Szerb Szocialista Párt erőteljes magyar­­ellenes kampányba kezdett. A VMDK-t a rendszer aláásásával, szecesszionizmus­­sal vádolják. A VMDK autonómia-kon­cepciójának aktualizálása újabb magyar­­ellenes uszításra adott okot. Ennek elle­nére a Vajdasági Magyarok Demokrati­kus Közösségében elterjedt az a meggyő­ződés, hogy Kis-Jugoszláviában annyi autonómia lesz majd, amennyit a külföld képes ráerőszakolni erre az országra. A kisebbségi kérdés rendezése nélkül ugyanis nem lehet hosszantartó békére számítani. Elég, ha csak az állandó robba­nással fenyegető balkáni lőporos hordó­ra, Koszovóra gondolunk. A kérdések tisztázása pedig, a VMDK szerint, csakis tárgyalóasztal mellett történhet, ezért kezdeményezték a párbeszédet. Kabók Erika A VILÁG MAGYARSÁGA VAJDASÁG MAGYAR PÉNZBŐL MAGYAR ISKOLÁK A VMDK HÁRMAS AUTONÓMIA-KONCEPCIÓJÁRÓL

Next