Magyar Tükör, 1993 (1. évfolyam, 2-11. szám)
1993-05-26 / 11. szám
8 MAGYAR TÜKÖR A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének autonómia-koncepciója az 1991 októberében napvilágot látott Carrington-tervet veszi alapul. A VMDK dokumentuma hármas autonómiát irányoz elő a Vajdaságban. Ez a koncepció tulajdonképpen egy bonyolult modell, amelynek központjában a kisebbségi kollektív jogok védelme és biztosítása áll. A hármas szintű autonómia kombinálásával van esély rá, hogy a magyarság nagy része majdan élvezhesse azt a jogvédelmet, amelyet ez a koncepció előirányoz. Fontos megjegyezni, hogy ez nem csupán a vajdasági magyaroknak készült, de mindazoknak a más anyanyelvűeknek, akik csatlakozni kívánnak ehhez, és az sem mellékes, hogy a kidolgozása alapjául szolgáló nemzetközi dokumentumokba foglaltak alkalmassá teszik ezt a koncepciót más kisebbségi autonómiák megalapozására is. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége beszél személyi elvű (perszonális) autonómiáról, mint a legkiterjedtebb, legátfogóbb autonómiaformáról. Az elképzelés szerint azok csatlakoznának ehhez a koncepcióhoz, akik élni akarnak a magyar kollektív jogokkal az oktatás és a művelődés terén. A cél az, hogy az államtól átvállalt hatalom birtokosaként a titkos szavazáson megválasztott képviselők közvetítésével a magyarok maguk dönthessenek az azonosságtudatuk megőrzését szolgáló tevékenységek megszervezéséről meg pénzeléséről. Magyarán: magyar pénzből magyar iskolákat tartanának fenn, az államnak meghagyva kizárólag a bíráló jogát, de nem a meghatározó szerepet. A számítások szerint ez az oktatási modell semmiképpen sem lenne drágább, mint a jelenlegi, az állami, hisz a magyar pénzekből hozzávetőlegesen 3— 4000-rel több magyar középiskolást iskoláztathatnának, mint most, és ez jelentős szám, ha tudjuk, hogy pillanatnyilag még a 7000-et sem éri el az anyanyelvükön tanuló magyar középiskolások száma a Vajdaságban. A perszonális autonómia a polgári demokrácia elvein működne, legfelsőbb szervei a parlament és az önkormányzati tanács, valamint annak elnöke. Az elképzelés szerint Vajdaság bármely részén éljen is a magyar kisebbségi, lehetősége lesz csatlakozni ehhez a koncepcióhoz. A pénzelés egyfelől a költségvetésből történne, másfelől az önkormányzat gazdasági vállalkozásaiból, illetve a koncepcióhoz csatlakozók biztosítanák anyagi alapjait. JÉ másik autonómia a dokumentumo Mi szerint a különleges státusú községek közössége, ami alatt azt kell érteni, hogy azok a községek, amelyekben a magyarság többségben él, egy közösségbe tömörülnek, így létrejön a Magyar Autonóm Körzet. Ez tulajdonképpen területi autonómiát jelent, amely magába foglalná a Tisza menti magyar etnikai tömböt: Kanizsa, Zenta, Ada, Csóka, Óbecse községek, illetve Közép-Bácskában Kishegyes, Topolya és Szabadka területét néhány szomszédos községgel. A Magyar Autonóm Körzet központja Szabadka lenne. A földrajzilag körülhatárolt területen a vallás és közoktatás, a gazdasági és szociális ügyek intézése, a hírközlés, a bíróságok és a rendőrség, valamint a pénzügyek is a körzet hatáskörébe tartoznak. A Magyar Autonóm Körzet zászlaja a tervek szerint piros-fehér-zöld volna, címeréről pedig a későbbiekben döntenének. Ezen a területen hivatalos használatban lenne a magyar, a horvát és a szerb nyelv. Azok a polgárok, akiknek az anyanyelve nem e három közül való, ugyanolyan jogokat élveznek majd ezeken a területeken, mint amilyeneket az állam biztosít a kisebbségeknek az ország más területén. A Magyar Autonóm Körzet központi igazgatásának költségeit a területén élő polgárok hozzájárulásából, az állami költségvetés keretében előirányzott támogatásából és segélyből fedezik majd. Az igazgatás a képviselő-testület és a területi tanács révén az elnök feladata lesz. A területi autonómiához való csatlakozásról, illetve a kiválásról a polgárok népszavazáson döntenek. Az autonómia harmadik formáját, a helyi magyar önkormányzatokat a szórványban élő magyarok érdekében tekintik elengedhetetlennek. Ahol a magyarok egyszerű többségben élnek, megalakítják a speciális célú, a magyarság nyelvi és kulturális érdekeit szem előtt tartó hatáskörökkel és kötelezettségekkel felruházott önkormányzatot. Az így megalakult önkormányzatoknak joga van közös érdekeik céljából szövetségbe tömörülni. A helyi hatóságok tervezett hatásköre teljes és kizárólagos. Ezeket más központi vagy regionális szerv csak a jogszabályok ilyen értelmű határozott rendelkezései alapján korlátozhatja. Pénzelése a saját pénzügyi forrásokból, a helyi adókból, a díjbevételekből történik, de számítanak az állami támogatásra is. A fenti hármas autonómia-koncepció végeredményben lehetőséget nyújt minden vajdasági magyar számára, hogy e bonyolult autonómia-rendszer révén érvényesítse kollektív jogait. Erre a bonyolult rendszerre azért van szükség, mert a vajdasági magyarság sajátos helyzetben van. A 45 községből mindössze 7-ben vannak abszolút többségben. A tervezett Magyar Autonóm Körzet területén is csak a magyarság 56 százaléka él. A települések szintjén pedig a helyzet a következő: a 463 település közül csak 81-ben vannak többségben, és itt él a magyarság 55 százaléka. Közülük 47 található a Magyar Autonóm Körzet területén. A többi 34 magyar többségű település távol esik ettől a tömbtől. A számítások szerint a magyarok 28 százalékát sem a területi, sem a helyi önkormányzati autonómia nem öleli fel, ezért szükséges a perszonális autonómia is. Ágoston András, a VMDK elnöke a napokban levelet intézett a szerbiai parlament elnökéhez, amelyben dialógust kezdeményez az autonómia-koncepcióról. A VMDK a kérdéses dokumentumot ugyan még tavaly áprilisi közgyűlésén elfogadta, de csak most látták elérkezettnek az időt, hogy megkezdjék a tárgyalást róla A hatalom eddig (lapzártáig) még csak szóra sem méltatta kezdeményezésüket, viszont a pártok, köztük a hatalombitorló Szerb Szocialista Párt erőteljes magyarellenes kampányba kezdett. A VMDK-t a rendszer aláásásával, szecesszionizmussal vádolják. A VMDK autonómia-koncepciójának aktualizálása újabb magyarellenes uszításra adott okot. Ennek ellenére a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségében elterjedt az a meggyőződés, hogy Kis-Jugoszláviában annyi autonómia lesz majd, amennyit a külföld képes ráerőszakolni erre az országra. A kisebbségi kérdés rendezése nélkül ugyanis nem lehet hosszantartó békére számítani. Elég, ha csak az állandó robbanással fenyegető balkáni lőporos hordóra, Koszovóra gondolunk. A kérdések tisztázása pedig, a VMDK szerint, csakis tárgyalóasztal mellett történhet, ezért kezdeményezték a párbeszédet. Kabók Erika A VILÁG MAGYARSÁGA VAJDASÁG MAGYAR PÉNZBŐL MAGYAR ISKOLÁK A VMDK HÁRMAS AUTONÓMIA-KONCEPCIÓJÁRÓL