Magyar Ujság, 1871. május (5. évfolyam, 100-123. szám)

1871-05-23 / 117. szám

117-ik szám. Kedd, 1871. május 23. V. évfolyam. Kiadó-h­ivatal: Lipót-utcza 11. sz. földszint. Ide intézendő a lap anyagi ré­szét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények.MAGYAR ÚJSÁG POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP Szerkesztőségi Kradm­ : Lipót utc­a 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szelle­mi részét illető minden közlemény. Kéziratok , levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtat­nak el. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben ház­hoz hordva. Egész évre .... 20 frt — kr. Félévre..................10 , — „ Negyedévre . . . 5 „ — „ Egy hónapra ... 1 „ 70 „ Egyes szám ára 6 kr. Hirdetési dij: 8 hasábos petitsor egyszeri hir­detésnél 12 kr.; többszörinél 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért kü­lön 30 kr. Nyilttér : 5 hasábos petitsor 25 kr. A „Magyar Újság“ ára egy évre . . 20 forint — kr. félévre ... 10 „ — » évnegyedre . 5 „ — „ egy hóra . . 1 „ 70 „ Az előfizetési pénzek A „MAGYAR UJSÁG“ kiadó­­hivatalához (Pesten, Lipót utcza 11. sz.) intézendők. Az előfizetést legczélszerű­bben pos­tai járvá­n­y­n­y­a­l eszközölhetni. F­e­l­h­i­v­á­s. Alulirtnak, mint az ország honvédegyletei f. hó 7-én tartott 6-ik közgyűlése által az 1848 és 49-iki rokkant honvédek számára Pesten emelendő menház építésével megbízott 9-es bizottság elnökének van szerencsém ezennel hazafiai tisztelettel felkérni mind­azon tisztelt törvényhatóságokat, községeket, testületeket, egyleteket, társulatokat és egyes honleányokat s honfiakat, kikhez az ország honvédegyletei 1869-ik évben tartott 3-ik közgyűlésének meg­hagyásából a Budapesten építendő menház ja­vára aláírási iveket intézni s hazafias áldozat­­készségüket igénybe venni bátor voltam; váék­­­óztassanak az aláírási íveket a rá­juk jegyzett adományösszege­kk­el együtt hozzám (Pest, 2 nyul-utcza 8-dik sz.) haladéktalanul beküldeni. Hogy a menház, melynek alapkövei nemsokára letétetni fognak, még ez évben a közgyűlési határozat szerint rokkant honvédeinket befogadhatólag elkészül­hessen, részben az aláírási iveknek s illetőleg az aláirt összegeknek hova előbbi beérkezésétől függvén. Pest 1871. május hóban. Vidata János, menház-bizottsági elnök. Fest, május 22. Végre tehát megtörtént: a versaillesi kor­­mánycsapatok tegnap délután a st. cloudi­s montrougei kapun Párisba bevonultak. Az erre vonatkozó részletek még hiányzanak. Egy versaillesi távirat párisi hírek nyomán jelenti, hogy Párisba összesen két hadosztály vonult be, kik átlépve az övvasút viaduktját csak kevés ellentállásra találtak. Párisban páni félelem kap lábra. Állítják, hogy Pyat, Grousset és más főnökök eltűntek. — Thiers egy köröz­­vénye konstatálja a porté St. Cloud összeomlá­sát, melyen át azután Douai tábornok csapatai­val bevonult Parisba. A Ladmirault és Clin­­chaut hadtestek követték. Az ezt megelőzött csatáról a versaillesi tudó­sítások hallgatnak. Egy párisi távirat jelenti, hogy tegnapelőtt nyugat s délnyugat felé heves harcz folyt. A község emberei közül nagyon so­kan megsebesíttettek; a győzelmet a községiek maguknak tulajdonítják. A montmartrei ágyutelep lefegyverezte a genevilliersi ágyuütegeket, Vaugirard és Mont­­rouge lakói menekülnek. Dombrowski és Wro­­blewski jelentései megerősítik a tegnapi műve­letek eredményét, s azt állítják, hogy a versail­lesi közeledési munkálatokat megsemmisítették. A versaillesiak tegnap és ma feltartóztatták a Párisba szánt élelmiszereket. A MAGYARUJSÁG TÁNICZÁJA Arany János főtitkár jelentése az akadémia múlt évi működéséről. Tisztelt közönség. Ha jelentésem az akadémia lefolyt évi mun­kásságáról ezúttal szerényebb eredményeket mutatna is fel: valóban nem lenne méltányos panaszt emelni ez intézet, vagy ennek egyes tag­jai ellen. Oly világeseményeknek voltunk ta­núi, csaknem résztvevői a beviharzott esztendő folytán, melyek a szerény tudóst épen úgy meg­­döbbenthetők „circulusai“ közepett, mint a köz­élet emberét tanácskozó asztalánál. Mindabban, a­mi történt, az emberiség évezredes haladásá­nak egyszerre tagadását véltük látni, s a tudo­mány férfiát kétely zsibbaszthatá: várjon a­mit az ismeretvágy, messze múltban elenyésző szá­zadok óta hangyaszorgalommal, vastürelem­mel összehordott, nem fogja-e ismét elsöpreni a dúló vihar ? várjon a fáklya, melylyel ő az em­beriség utait megvilágítja, nem fog-e ezentúl csupán kanóczul használtatni minden eddigi építmény elhamvasztására ? Csoda lett volna-e, ha a nyelvtudós döbbenve áll meg rokonító munkájában, látva hogy művét az erőszak országok hódítására, népfajok irtására kezdi ki­zsákmányolni ? ha Clio eldobja tollát, midőn a népvándorlások iszonyait ismétlődni tapasztalja ? ha a jogtudós botránykozva veszi észre, annyi szép elmélete után, az ököljog visszatértét ? ha a bölcselem épen választott népe tettein kénytelen pirulni, ha végre a mennyiségi s természettudo­mányok minden dicsőített fejleménye, óriási haladása kiválóan arra fordíttatik, hogy a rom­bolás eszközeit tegye ellenállhatlanokká ? Mert kinek volna kedve építeni, mikor a föld körös-körül hatalmasan reng, s eddigi építményét ros­kadozni látja? Azonban nincs okom ily mentséghez folya­modni, s ha szerény vázlatom ép oly szerény képet állítna elő intézetünk munkásságáról, azt, megszabott időm rövidségén kívül, csupán az előadó gyöngeségének kérem betudatni. Akadémiánk, utóbbi kötülése óta harminczöt osztály-, illetőleg összesülést tartott. Ezenkívül voltak az osztályok értekezletei havonkint és gyakrabban is, s az igazgató­tanács hat ülése. Az I. vagy nyelv- és széptudományi osztály ülésein szorosabb értelemben vett magyar nyel­vészettel foglalkoztak : Joanovics György 1.1. a magyar szóalkotás kérdéséhez nyújtván adalé­kokat, Finály Henrik 1. 1. a hasönértelmű szókról értekezvén, Hunfalvy Pál a „Nyelv­­tudományi Közlemények“ egyik kötetében meg­jelent dolgozatokat kizárólag ismertetvén. A ma­gyar szókötésnek kívánt szolgálatot tenni Szar­vas Gábor (mint vendég) „Latin fordítóink s a latinosságok“ czímű értekezésével; a magyar és hasonlító nyelvészetnek Budenz József, két ige­képző betű (1 és z) sajátságait fejtegetve, s a rokonokkal hasonlítva; mig a rokon nyelvek tanulmánya Vámbéry Ármin „Ujgur nyelvem­lékek“ czimü saját munkájának ismertetése s Hunfalvy Pál r. tagnak a déli vogul nyelvről tartott előadása által gyarapodott, hová Szi­­lády Áronnak a defterekről való értekezését is sorozhatjuk, a mennyiben a magyar nyelv tör­ténetére török hivatalos feljegyzésekből vet némi világot, szintén nyelvünk és az irodalom történetéhez nyujtó adalékot Toldy Ferencz r. t. Baldi Bertalan XVI. századbeli szótára ismerte­tésével s ugyanő az akadémiai eszmét, egy tudós társaság felállítására c­élzó törekvéseket Magyarországon, még Bessenyei előtti korban, szerencsésen nyomozta fel, a múlt század ele­jéig. Az őskori feliratok fejtegetésében Ballagi Mór r. t. búvárkodott Mésa Moab királyának diadaloszlopi feliratait, a Kr. előtti IX. század­ból magyarázva, s a keleti mysticismus köréből Goldzieber Ignácz (vendég) a hetes számról ér­tekezett az araboknál. A klassikai és szépirodalommal foglalkoztak: Zichy Antal 1.1., ki Horatius szatíráiról érteke­zett, saját magyar fordítását bevezetvén; és Jókai Mór r. t., „Párbaj istennel“ czimü be­­szélyt adván elő. Szilády Áron mutatványokat közlő Firdusi „Sab Name“ fordításából; Télfy Iván r. t. egy uj görög költő : Solomos Dénes költeményeit s a hétszigeti görög népnyelvét is­mertette. A II. osztály, mely a bölcsészeti, társadalmi és történeti tudományokat öleli magába, legin­kább magyar történelmi előadásokat hallott. Ily nyomozások: Szilágyi Sándoré, a német ural­kodás kezdetéről Erdélyben; Pauer János 1. tagé, ki Domokos fehérvári prépost családi ne­vét derítette fel; Mátyás Flóriáné, ki Anonymus időkoráról, már harmadizben értekezett; Nagy Imre r. tagé a Lajtha, mint határfolyamról, s Wenczel Gusztáv r. tag tudósítása egy 1500-ig évi ismeretlen bécsi gyűlésről. Helyi monogra­­phiát a régi Pestről Rómer F. adott; Wenczel r. t. pedig adalékot hazánk ipartörténetéhez, Kassa város XV. századbeli parket-készítése neveze­tességeiről értekezvén. Szilágyi Sándor 1. t. a török-magyar állam okmánytárnak az akadémia kiadásában megjelent IV. kötetét ismertette bő­vebben ; Henszlmann Imre 1. t. pedig a lőcsei és szepesi krónikákról értekezett. Még az er­kölcstörténelemhez nyújtott adalékot Toldy r. tag, egy XIV. századbeli magyar vezeklőről Iz­­landba értekezve, s vallástörténeti viszonyainkat Szilágyi Ferencz í. t. „II. József császár, mint az erdélyi r. kath. egyház reformátora“ cz. érteke­zésében szellőztette. A társadalmi tudományok mezején Pauler Tivadar r. tag jogi és jogtörténelmi előadásai állanak: „Az észak-német szövetség büntető törvényéről“, s „Az észjog egyetemi (hazai) tan­székéről fennállása első századában“; továbbá Csatskó Imre r. tagé, ki a halálos büntetésről értekezett. Statistikai szempontból Keleti Ká­roly 1. t. vizsgálta bonunk nemzetiségeit, a nem­ .t A párisi jóléti bizottság fölhívja a földbirto­kosokat, hogy 48 óra alatt térjenek vissza, kü­lönben birtokokmányaik meg fognak semmisit­­tetni. Pynt a „V e­n­g­e­u­r“-ben a gyónás eltör­lését s az agglegények megadóztatását követeli. Rochefort elfogatása Meauxban csakugyan valósult. Vele együtt egy bizonyos Mouret is elfogatott. Mindketten Versaillesba vitettek. Thiersnek egy körrendelete azt mondja: Néhány megyefőnöknek, kik Parisról híreket kívántak tudni, a következő válasz adatott: Alaptalanul aggódnak némelyek, mert csapa­taink erélyesen dolgoznak a közeledési munká­latokon ; most épen rést lövünk , közel vagyunk a czélhoz. A commune tagjai menekülni ké­szülnek. Párisi lapok azt állítják, hogy Rossel volt hadügyi főnöknek csak a versaillesi kormány segélyével sikerülene Párisból megszökni, és hogy Rossel most okvetlenül Versaillesben tar­tózkodik . Thiersnek szolgálatában áll, mi onnan gyanítható, hogy a versaillesi hadcsapatok a Páris védelmezésére vonatkozó minden tervet is­mernek s miveleteiket a szerint intézték. Önkényt értetik hogy a védelmi terv e bajnak észlelése után azonnal változtatás alá esett. A szombaton Frankfurtban tartott értekezlet négy óra hosszáig tartott. Mint különös kedvez­ményt Németország kiadja a birtokába ejtett vasúti közlekedési eszközöket, 300 mozdonyt és 6000 kocsit. A tanácskozás egy második tárgya egy kereskedelmi szerződés volt. Bécsben a delegatió ma tarta első ülését.A vö­röskönyv ez alkalommal a tagok közt szétosztatott s egy példány posta útján lapunknak is megkül­­detett. A vörös könyv nem tartalmaz bevezetést, csupán a következő tartalom­jegyzék előzi meg: I. A londoni értekezlet. A. A párisi szerződés felülvizsgálata. 1—58 számú okmányok. B. A Duna-kérdés. 59—83 számú okmá­nyok. II. A franczia köztársaság elismerése. 84— 94 számú okmányok. III. A Dunafejedelemségek. 95—100 számú okmányok. IV. A tengerjog iránti határozatok felülvizs­gálata. 101—105 számú okmányok. Toldalék. A londoni értekezlet jegyzőkönyvei és az 1871. évi marcz. 13-án kelt szerződés.“ A közleti okm­ányokból a londoni conferen­­tiára vonatkozók csak visszatekintő érdekűek, azon állást tüntetik föl, melyet az osztrák kabi­net az Oroszország által felvetett pontosi kér­désben és a fekete tenger seml­egesítése alkal­mából a portának nyújtandó kérvények és biz­tosítékok kérdésében elfoglalt. Érdekkel bir az utasítás, melyet Apponyi gróf 1870. deczember 22-dikén kapott, s mely az osztrák kabinet né­zetet kimerítően összefoglalja; azután egy 1861. január 19-dikén kelt utasítás a Duna kér­désben, valamint egy Wimpffen grófhoz intézett sürgöny, mely ugyanezen tárgyban Poroszor­szág felvilágosítását czélozza. Egy febr. 2 és egy febr. 18-án kelt okmány constatálja, Poroszor­szág Németország s az oszták­ monarchia egyetértését e kérdésben.­­ Ugyanily egyet­értést constatálnak a Duna fejedelemségekre vonatkozó okmányok is. Egy márcz. 30-án Wimpffenhez intézett sürgöny hangsúlyozza, hogy Beust grf. Bismark herczeggel egy alapon áll és e fölött örömét fejezi ki. A bécsi és berlini kabinetek egyformán Ká­roly fejedelem megmaradása érdekében működ­nek közre, és reményük, hogy a romániai vi­szonyok consolidálása különösen egy conserva­­tív minisztérium közreműködésével feleslegessé teendi az európai hatalmaknak a párisi szerző­dés értelmében való beavatkozását. — Wimpf­fen grófnak egy ápril 2-án kelt sürgönye jelenti, hogy Bismarck herczeg ezen elhatározást az ország szabad rendelkezési jogainak érintetle­nül hagyása mellett akarja foganatosítani.­­ A vörös könyv utolsó szakaszában van egy le­velezés, mely Tegetthoff halála alkalmával az észak-amerikai egyesült államok részéről kezde­­ményeztetett. Kevés politikai érdekkel bir. Álta­lában véve ezen hivatalos közzététel is bizonyítja az osztrák kabinetnek békés szándéklatait, melyeket az osztrák érdekek s általában véve minden európai érdekek képviseletében tanúsí­tott minden erélye és szilárdsága mellett is elő­térbe tudott állítani. Az amerikai Egyesült­ Államokban készülnek az elnökválasztásra. A pártvezérek nyilatkoza­taik kibocsájtásával a korteskedést már meg­kezdték s a jelöltek is előtünedeznek, kik szeret­nének a kormány élére állni. Hogy Grant tbb. az esetben, ha újra megválasztatik elnöknek, azt elfogadja, ez kétséget sem szenved. Ezen kívül Butler - Sherman tarkok lépnek föl mint jelöltek. Nemzeti létünk. A magyar tud.­akadémia ünnepélyes közü­lésén annak elnöke Lónyay Meny­hért megnyitó beszéde fősúlyát nemzeti létünk támogatására fektette. Erre hívta fel az akadémiát, nemzeti létünk támoga­tását oly szent, oly hazafiui kötelesség­nek nyilvánítván, melylyel a tudomány mivelésén és terjesztésén működő tudós, a hazának és nemzetének mint honfiú tartozik. Szép nyilatkozat, szép s helyes de politikai álláspontjához épen nem követ­kezetes buzdítás ez egy magyar-osztrák pénzügyéről s államférfiról, ki a közös alkotmányosság alapján áll, mert e közös alkotmányosság, mikép azt eddigi ered­ményei mutatják, épen az alkotmányos­ság színe, ürügye, paláska alatt sokkal tágabb tért nyitott hazánkban az elnem­zetietlenedésnek, illetőleg az elnémetese­désnek, mint minőt a germanizáló abso­lut kormány magának kivívhatott. El kell ismernünk hogy a germanizá­­lás most irányunkban nem nyilt erőszak­kal, nem pátensek által, nem az iskolák s testületek megrendszabályozása által tör­ténik, melynek nemzetünk annak idejében meglehetős erélyesen ellene állt, hanem történik ez szép szerivel: oly előnyök s oly anyagi hasznok nyújtása vagy a hiúságnak a fény-, czim-, rang- s hata­­lomhajhászatnak oly módon kielégítése által, mikép annak egy nemzet jobbjai könnyen ellenállhatnak, de mi mégis ve­szélyesebb, mert plausibilisabb a tisztán mechanikai kényszer eljárásnál, mert fáj­dalom , de be kell vallanunk hogy na­gyon sokan vannak kik a nyílt erőszak­nak erélyesen ellenállottak, de a csábok előtt meghajlanak. Ezt is az eredmények mutatják. És hiában hívja fel a magy. tud. aka­démia elnöke az összes tudós magyarsá­got hogy segítsen megvédeni nemzeti létünket, mert a támadás és védelem egé­szen másnemű fegyverekkel történik. Mint nem sok kárt tettek nemzeti létünkben a német, franczia vagy angol számos tudományos akadémiák, mert a tudományok útján vajmi kevéssé lehet még most a nemzetek életébe, ennek min­den rétegeibe behatni, úgy nem sok vé­delmet nyújthat nekünk a magy. tudo­mányos akadémia az ő elvont, elméleti s igen kevesek által olvasott tudományos művei által. Legtöbb kárt tettek a népies, tarka, czifra olvasmányok, az érzelgő regények, a barátságot szinlelő idegen napi­lapok, s a komoly politikai közlönyök. És ezek ellenében leghatalmasabb óvszer lenne irodalmunk s kivált napi­lapjaink érde­keinek megóvása vagy emelése. De nem épen a közös alkotmány fér­fiai-e azok,kik minden jelentékenyebb ese­ményt, tervet, közleményt elsőben is a pesti vagy bécsi német lapoknak adnak, hogy azokat olvasottá, nélkü­lözhetlenné tegyék. Nem elkövetnek-e ők mindent, hogy a szabadelvű magyar lapok s iro­dalmi vállalatok lételét vagy létrejöttét t­ehetlenné tegyék? Különben is egy óriási nép áll a magyar-német, vagy osztrák-német lap s könyvirodalom hátterében százezernyi iparossal és kereskedővel, ki mind olvas, s mind igyekszik azon hogy a német irodalom mindinkább terjedjen, s minél több anyagi érdeket aknázzon ki más országokban, s ezek közt Magyarorszá­gon is. A mi iparunk s kereskedelmünk vi­szont nem önálló, nem magyar, csak egy kis részben s e kis résznek is élet-halál harczot kell vívnia a bécsi s átalában az osztrák-német ipar és kereskedelmi ele­mekkel, melyek­bő­l olcsó pénzforrást kapnak Bécsben, míg a magyar ipar­i kereskedelem számára nincsenek pénz­tőkék, nincsenek kellő pénzmedenc­ék Magyarországon. A mi iparunk s kereskedelmünk jelen­tékeny része már származása szerint né­met vagy külföldi s szintén jelentékeny része „kényszerből“ vagy önként hajlik el a magyar irodalomtól mert: „hirdet­ményeit a magyar irodalom terén csak kevesen vehetnék figyelembe.“ Pedig épen a hirdetmények rovata az, mely képes egy-egy lapot vagy irodalmi vállalatot minden anyagi szükségletekkel ellátni. Ez azon rovat, mely széppé, gaz­daggá s hatalmassá tehet egy-egy napi­lapot s mely nélkül egy napi­lap sem áll­hat meg önerejéből a napi irodalom szín­vonalán. így állunk az anyagi erőforrásokra nézve s mi a szellemieket, a politikai, világi s katonai és az egyházi hatalma­kat illeti, — nézzünk szét csak, hogy zetgazdaság terén Matlekovits Sándor (vendég) értekezett a tőzsde- és államról. Végre, bölcsé­szeti körben, Barsi József 1. tag értekezése az emberi öntudat jelen fokáról, csatlakozik még ez osztály előadásaihoz. A Hl. vagyis mathematikai és természettu­dományi osztály azon készsége által tűnt ki leginkább, melylyel ifjabb szaktudósoknak al­kalmat nyújtó vizsgálataik eredményét az aka­démia előtt bemutatni, így a legsűrűbben jelent­kező vegytan köréből Wartha Vincze úr értéke­­ltetése, a török-piros szín előállításánál szereplő vegyfolyadékról; Balló Mátyás úré a szilárd szénkénegről; ismét erre Wartha úr bíráló ész­revételei ; továbbá Balló úr előleges közlése a pestvárosi főreáltanoda vegyműhelyéből; végre Fleischer Antal úr előadása, a kéncyankalium egyvegyü módosításáról voltak kisebb-nagyobb terjedelemben bemutatva, míg Than Károly r. tag maga is jelente be adatokat a vér színképé­nek ismertetéséhez, a dohányfüst behatására vonatkozólag majd a margit­szigeti hévforrás vegy­eredményét adta elő. Ugyanő egy általá­nos jellemű, hosszabb előadást tartott az egye­temi tanítás lényegéről. A növénytan mezején ismét vendég, Jurányi Lajos úr értekezett a Ceratozomia hímsejtjeinek kifejlődése­s alkatá­ról , egyszersmind bejelentő, előleges közlés gyanánt, egy Oedogonium fajról való tanulmá­nyait, melyről később e czím alatt értekezett. Az Oedogonium diplandrum (Jur.), s a nemzési folyamat e moszatnál.“ Szintén e szakból Klein Gyula az előbb a pilobotus-gomba­­fejlődése és alakjairól, majd néhány Horidea (tengeri mo­­szat) crystallisatiójáról értekezett. Általában természetrajzi vonatkozással Xántus János 1.1. jelentést tett a kelet-ázsiai küldetése alkalmá­val gyűjtött természeti és népismei tárgyakról. A geológia Szabó József r. tagban, ki egy, a Mátra hegycsoportjában, Lőrinczi mellett levő bazaltról, s Hantken­ Miksa lev. tagban, ki, az esztergommegyei korai­ (bárány) rétegek és (Budán) a kis-czelli tályog földtani koráról érte­kezett, nyert előadásokat. Íróvá még Zsigmondy állunk itt? hogy áll ezek ellenében a ma­gyar irodalom s nemzeti lét ? Valóban csoda hogy még áll egyik és másik, mert ezek folytonos következe­tes ellenei a magyar nemzeti létnek s fej­lődésnek. És ne gondoljuk hogy a ma­gyar tudományos akadémia ezrek hatását vagy behatását ellensúlyozni képes volna, kivált azért, mert mint az ipar s kereske­delem terén, úgy az egyházi, katonai s politikai u. n. döntő körökben épen azok kik nemzeti létünkre legjelentékenyebb befolyást gyakorolnak, legkevesebbé is­meretesek a magy. tud. akadémia műkö­dési körével. Pedig azon „gyarló hazafiak“ kik czimet, rangot, befolyást s hatalmat szom­jaznak, vagy kik ezek czafrangjain ezek morzsalékain élnek szintén „kényszerül­ve“ (!) vannak, ha t. i. valóban eme ma­gastü körök kegyeiből vagy morzsalékai­­ból akarnak élni, kényszerülve vannak, hogy többet ne mondjunk „óvakodni“ „spe­ciális“ magyar nemzeti színezettől főké­pen most midőn az osztrák politika, az el­­nemzetietlenedés politikája kezd a h­atal ■ masok olvasztó, egyesítő eszköze lenni az osztrák egységes állam, létrehozása vagy újraöntése czéljából. A közös alkotmány, a közös pénzügy, hadügy s közös vámterület az „egyik-fél“ befolyása a „másik-fél“ ügyeibe sokkal több alkalmat­s tágasb tért nyújt a ger­­manisatióra, mint mennyit engedett ez­előtt a nemében ok nélküli bizalmatlanság. Magyarország már névleg is kezd ki­enyészni az államok soraiból. Magyar­­országot és Ausztriát már hazai lapjaink nagy része is csak Lajtán inneni­s Lajtán­­túli Cisleithan és Transleithan tartomá­nyoknak tekinti. És ezen kölcsönös örökké ömledező, áradozó és áldozatkész „benső“ (!) barátság sokkal biztosabb legyilko­­lója a nemzeti létnek, mint voltak a múlt század fegyveres harczai, midőn Magyar­­ország egész Ausztriával sőt egész Né­metországgal daczolva tartotta fel nem­zetiségét. Igaz hogy azok, kik czimet, rangot s hatalmat hajhásztak és a kath.főpapság mint most, úgy ezelőtt is inkább néme­t, in­kább latin volt s latinná lett a gymna­­siumi rendszer által az összes „nemes if­júság“ — latinná lettek a törvényhozó testületek a megyei táblabirói karok és rendek. És egy Besenyeinek véletlen köszönettel tartozunk hogy 100 év előtt komoly hadjáratot indított ezek ellen. A nemzeti létet azonban nem egyes emberek tartják meg, mint nem irthatták azt ki egyes Kaunitz, Haynau, Bach vagy Schmerling-féle urak. A nemzeti lét zöme magában a nem­zettestben s nem annak egyes elfa­jult kinövéseiben keresendő , bármily sokan s bármily nagyok legyenek az V. 1. tagnak az artézi kutak körül tapasztalt, s előadott észleleteit is sorozhatjuk. Az ásványtan köréből Szabó József r. tag az ásványok olva­dása meghatározásának általa megállapított uj módját adta elő. A physikai szakban Heller Ágoston úr bemutatott értekezése a hangrezgés intensitása megméréséről, s Martin Lajos 1. tag előadása a csavarfelületekről tűnnek fel­­, to­vábbá : magnetikai helymeghatározások Ma­gyarországon 1869-ben, melyeket véghezvittek és kidolgoztak Schenzl Guidó és Kondor Gusz­táv 1. tagok; míg a mennyiségtan­i csillagászat előbb Szily Kálmán 1. tag és küldött társa, Kruspér r. 1. jelentését, a magyarorsz. méter és kilogramm összehasonlításáról a franczia proto­­typekkel, Kruspér Istvánét, a párisi méter-pro­­totypról az 1870. augusztusi méter-értekezleten, König Gyula úr értekezését, az elliptikai függ­vények alkalmazásáról a magasabb foki egyen­letek elméletére, végül Roller Mátyás űrét, a naprendszer tova mozdulásáról, tünteti elő. Vé­gezetre az anatómia szakához dr. Scheiber bu­karesti hazánkfiának a kettős törzsülés boncz­­taná­ról bemutatott értekezése sorakozik. Összes üléseken emlékbeszédet tartottak Gyulai Pál r. t. Pákh Albert, Suhajda János 1. t. Császár Ferencz, Poór Imre 1. t. Sauer Ignácz elhunyt tagok felett. A hazai nép és nyelv­, föld és történet ismer­tetésére hivatott állandó bizottságok működését illetőleg kénytelen vagyok különben is vázlatos előadásomat még inkább rövidíteni, s az e te­remben kiosztott hivatalos jelentésre utalva, csak a főbb mozzanatok érintésére szorítkozni. Kettő e bizottságok közül, a nyelvtudományi és statistikai, azon szerény javadalomból, mit az akadémia részükre szakíthat, nem fejthettek ki tömegesebb munkásságot. A nyelvtudományi bizottság, feladatának szabatos­ meghatározása s czéljai kitűzése után, egy mester- és metszótár, továbbá egy gyakrab­ban megjelenő folyóirat létesítését vette czélba, de még eddig anyagi eszközei mindkettőre hiányzanak. „Közlegényeiből“ két új füzetet

Next