Magyar Ujság, 1871. május (5. évfolyam, 100-123. szám)
1871-05-23 / 117. szám
117-ik szám. Kedd, 1871. május 23. V. évfolyam. Kiadó-hivatal: Lipót-utcza 11. sz. földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények.MAGYAR ÚJSÁG POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP Szerkesztőségi Kradm : Lipót utca 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok , levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva. Egész évre .... 20 frt — kr. Félévre..................10 , — „ Negyedévre . . . 5 „ — „ Egy hónapra ... 1 „ 70 „ Egyes szám ára 6 kr. Hirdetési dij: 8 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 12 kr.; többszörinél 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 30 kr. Nyilttér : 5 hasábos petitsor 25 kr. A „Magyar Újság“ ára egy évre . . 20 forint — kr. félévre ... 10 „ — » évnegyedre . 5 „ — „ egy hóra . . 1 „ 70 „ Az előfizetési pénzek A „MAGYAR UJSÁG“ kiadóhivatalához (Pesten, Lipót utcza 11. sz.) intézendők. Az előfizetést legczélszerűbben postai járványnyal eszközölhetni. Felhivás. Alulirtnak, mint az ország honvédegyletei f. hó 7-én tartott 6-ik közgyűlése által az 1848 és 49-iki rokkant honvédek számára Pesten emelendő menház építésével megbízott 9-es bizottság elnökének van szerencsém ezennel hazafiai tisztelettel felkérni mindazon tisztelt törvényhatóságokat, községeket, testületeket, egyleteket, társulatokat és egyes honleányokat s honfiakat, kikhez az ország honvédegyletei 1869-ik évben tartott 3-ik közgyűlésének meghagyásából a Budapesten építendő menház javára aláírási iveket intézni s hazafias áldozatkészségüket igénybe venni bátor voltam; váékóztassanak az aláírási íveket a rájuk jegyzett adományösszegekkel együtt hozzám (Pest, 2 nyul-utcza 8-dik sz.) haladéktalanul beküldeni. Hogy a menház, melynek alapkövei nemsokára letétetni fognak, még ez évben a közgyűlési határozat szerint rokkant honvédeinket befogadhatólag elkészülhessen, részben az aláírási iveknek s illetőleg az aláirt összegeknek hova előbbi beérkezésétől függvén. Pest 1871. május hóban. Vidata János, menház-bizottsági elnök. Fest, május 22. Végre tehát megtörtént: a versaillesi kormánycsapatok tegnap délután a st. cloudis montrougei kapun Párisba bevonultak. Az erre vonatkozó részletek még hiányzanak. Egy versaillesi távirat párisi hírek nyomán jelenti, hogy Párisba összesen két hadosztály vonult be, kik átlépve az övvasút viaduktját csak kevés ellentállásra találtak. Párisban páni félelem kap lábra. Állítják, hogy Pyat, Grousset és más főnökök eltűntek. — Thiers egy körözvénye konstatálja a porté St. Cloud összeomlását, melyen át azután Douai tábornok csapataival bevonult Parisba. A Ladmirault és Clinchaut hadtestek követték. Az ezt megelőzött csatáról a versaillesi tudósítások hallgatnak. Egy párisi távirat jelenti, hogy tegnapelőtt nyugat s délnyugat felé heves harcz folyt. A község emberei közül nagyon sokan megsebesíttettek; a győzelmet a községiek maguknak tulajdonítják. A montmartrei ágyutelep lefegyverezte a genevilliersi ágyuütegeket, Vaugirard és Montrouge lakói menekülnek. Dombrowski és Wroblewski jelentései megerősítik a tegnapi műveletek eredményét, s azt állítják, hogy a versaillesi közeledési munkálatokat megsemmisítették. A versaillesiak tegnap és ma feltartóztatták a Párisba szánt élelmiszereket. A MAGYARUJSÁG TÁNICZÁJA Arany János főtitkár jelentése az akadémia múlt évi működéséről. Tisztelt közönség. Ha jelentésem az akadémia lefolyt évi munkásságáról ezúttal szerényebb eredményeket mutatna is fel: valóban nem lenne méltányos panaszt emelni ez intézet, vagy ennek egyes tagjai ellen. Oly világeseményeknek voltunk tanúi, csaknem résztvevői a beviharzott esztendő folytán, melyek a szerény tudóst épen úgy megdöbbenthetők „circulusai“ közepett, mint a közélet emberét tanácskozó asztalánál. Mindabban, ami történt, az emberiség évezredes haladásának egyszerre tagadását véltük látni, s a tudomány férfiát kétely zsibbaszthatá: várjon amit az ismeretvágy, messze múltban elenyésző századok óta hangyaszorgalommal, vastürelemmel összehordott, nem fogja-e ismét elsöpreni a dúló vihar ? várjon a fáklya, melylyel ő az emberiség utait megvilágítja, nem fog-e ezentúl csupán kanóczul használtatni minden eddigi építmény elhamvasztására ? Csoda lett volna-e, ha a nyelvtudós döbbenve áll meg rokonító munkájában, látva hogy művét az erőszak országok hódítására, népfajok irtására kezdi kizsákmányolni ? ha Clio eldobja tollát, midőn a népvándorlások iszonyait ismétlődni tapasztalja ? ha a jogtudós botránykozva veszi észre, annyi szép elmélete után, az ököljog visszatértét ? ha a bölcselem épen választott népe tettein kénytelen pirulni, ha végre a mennyiségi s természettudományok minden dicsőített fejleménye, óriási haladása kiválóan arra fordíttatik, hogy a rombolás eszközeit tegye ellenállhatlanokká ? Mert kinek volna kedve építeni, mikor a föld körös-körül hatalmasan reng, s eddigi építményét roskadozni látja? Azonban nincs okom ily mentséghez folyamodni, s ha szerény vázlatom ép oly szerény képet állítna elő intézetünk munkásságáról, azt, megszabott időm rövidségén kívül, csupán az előadó gyöngeségének kérem betudatni. Akadémiánk, utóbbi kötülése óta harminczöt osztály-, illetőleg összesülést tartott. Ezenkívül voltak az osztályok értekezletei havonkint és gyakrabban is, s az igazgatótanács hat ülése. Az I. vagy nyelv- és széptudományi osztály ülésein szorosabb értelemben vett magyar nyelvészettel foglalkoztak : Joanovics György 1.1. a magyar szóalkotás kérdéséhez nyújtván adalékokat, Finály Henrik 1. 1. a hasönértelmű szókról értekezvén, Hunfalvy Pál a „Nyelvtudományi Közlemények“ egyik kötetében megjelent dolgozatokat kizárólag ismertetvén. A magyar szókötésnek kívánt szolgálatot tenni Szarvas Gábor (mint vendég) „Latin fordítóink s a latinosságok“ czímű értekezésével; a magyar és hasonlító nyelvészetnek Budenz József, két igeképző betű (1 és z) sajátságait fejtegetve, s a rokonokkal hasonlítva; mig a rokon nyelvek tanulmánya Vámbéry Ármin „Ujgur nyelvemlékek“ czimü saját munkájának ismertetése s Hunfalvy Pál r. tagnak a déli vogul nyelvről tartott előadása által gyarapodott, hová Szilády Áronnak a defterekről való értekezését is sorozhatjuk, a mennyiben a magyar nyelv történetére török hivatalos feljegyzésekből vet némi világot, szintén nyelvünk és az irodalom történetéhez nyujtó adalékot Toldy Ferencz r. t. Baldi Bertalan XVI. századbeli szótára ismertetésével s ugyanő az akadémiai eszmét, egy tudós társaság felállítására célzó törekvéseket Magyarországon, még Bessenyei előtti korban, szerencsésen nyomozta fel, a múlt század elejéig. Az őskori feliratok fejtegetésében Ballagi Mór r. t. búvárkodott Mésa Moab királyának diadaloszlopi feliratait, a Kr. előtti IX. századból magyarázva, s a keleti mysticismus köréből Goldzieber Ignácz (vendég) a hetes számról értekezett az araboknál. A klassikai és szépirodalommal foglalkoztak: Zichy Antal 1.1., ki Horatius szatíráiról értekezett, saját magyar fordítását bevezetvén; és Jókai Mór r. t., „Párbaj istennel“ czimü beszélyt adván elő. Szilády Áron mutatványokat közlő Firdusi „Sab Name“ fordításából; Télfy Iván r. t. egy uj görög költő : Solomos Dénes költeményeit s a hétszigeti görög népnyelvét ismertette. A II. osztály, mely a bölcsészeti, társadalmi és történeti tudományokat öleli magába, leginkább magyar történelmi előadásokat hallott. Ily nyomozások: Szilágyi Sándoré, a német uralkodás kezdetéről Erdélyben; Pauer János 1. tagé, ki Domokos fehérvári prépost családi nevét derítette fel; Mátyás Flóriáné, ki Anonymus időkoráról, már harmadizben értekezett; Nagy Imre r. tagé a Lajtha, mint határfolyamról, s Wenczel Gusztáv r. tag tudósítása egy 1500-ig évi ismeretlen bécsi gyűlésről. Helyi monographiát a régi Pestről Rómer F. adott; Wenczel r. t. pedig adalékot hazánk ipartörténetéhez, Kassa város XV. századbeli parket-készítése nevezetességeiről értekezvén. Szilágyi Sándor 1. t. a török-magyar állam okmánytárnak az akadémia kiadásában megjelent IV. kötetét ismertette bővebben ; Henszlmann Imre 1. t. pedig a lőcsei és szepesi krónikákról értekezett. Még az erkölcstörténelemhez nyújtott adalékot Toldy r. tag, egy XIV. századbeli magyar vezeklőről Izlandba értekezve, s vallástörténeti viszonyainkat Szilágyi Ferencz í. t. „II. József császár, mint az erdélyi r. kath. egyház reformátora“ cz. értekezésében szellőztette. A társadalmi tudományok mezején Pauler Tivadar r. tag jogi és jogtörténelmi előadásai állanak: „Az észak-német szövetség büntető törvényéről“, s „Az észjog egyetemi (hazai) tanszékéről fennállása első századában“; továbbá Csatskó Imre r. tagé, ki a halálos büntetésről értekezett. Statistikai szempontból Keleti Károly 1. t. vizsgálta bonunk nemzetiségeit, a nem .t A párisi jóléti bizottság fölhívja a földbirtokosokat, hogy 48 óra alatt térjenek vissza, különben birtokokmányaik meg fognak semmisittetni. Pynt a „V engeur“-ben a gyónás eltörlését s az agglegények megadóztatását követeli. Rochefort elfogatása Meauxban csakugyan valósult. Vele együtt egy bizonyos Mouret is elfogatott. Mindketten Versaillesba vitettek. Thiersnek egy körrendelete azt mondja: Néhány megyefőnöknek, kik Parisról híreket kívántak tudni, a következő válasz adatott: Alaptalanul aggódnak némelyek, mert csapataink erélyesen dolgoznak a közeledési munkálatokon ; most épen rést lövünk , közel vagyunk a czélhoz. A commune tagjai menekülni készülnek. Párisi lapok azt állítják, hogy Rossel volt hadügyi főnöknek csak a versaillesi kormány segélyével sikerülene Párisból megszökni, és hogy Rossel most okvetlenül Versaillesben tartózkodik . Thiersnek szolgálatában áll, mi onnan gyanítható, hogy a versaillesi hadcsapatok a Páris védelmezésére vonatkozó minden tervet ismernek s miveleteiket a szerint intézték. Önkényt értetik hogy a védelmi terv e bajnak észlelése után azonnal változtatás alá esett. A szombaton Frankfurtban tartott értekezlet négy óra hosszáig tartott. Mint különös kedvezményt Németország kiadja a birtokába ejtett vasúti közlekedési eszközöket, 300 mozdonyt és 6000 kocsit. A tanácskozás egy második tárgya egy kereskedelmi szerződés volt. Bécsben a delegatió ma tarta első ülését.A vöröskönyv ez alkalommal a tagok közt szétosztatott s egy példány posta útján lapunknak is megküldetett. A vörös könyv nem tartalmaz bevezetést, csupán a következő tartalomjegyzék előzi meg: I. A londoni értekezlet. A. A párisi szerződés felülvizsgálata. 1—58 számú okmányok. B. A Duna-kérdés. 59—83 számú okmányok. II. A franczia köztársaság elismerése. 84— 94 számú okmányok. III. A Dunafejedelemségek. 95—100 számú okmányok. IV. A tengerjog iránti határozatok felülvizsgálata. 101—105 számú okmányok. Toldalék. A londoni értekezlet jegyzőkönyvei és az 1871. évi marcz. 13-án kelt szerződés.“ A közleti okmányokból a londoni conferentiára vonatkozók csak visszatekintő érdekűek, azon állást tüntetik föl, melyet az osztrák kabinet az Oroszország által felvetett pontosi kérdésben és a fekete tenger semlegesítése alkalmából a portának nyújtandó kérvények és biztosítékok kérdésében elfoglalt. Érdekkel bir az utasítás, melyet Apponyi gróf 1870. deczember 22-dikén kapott, s mely az osztrák kabinet nézetet kimerítően összefoglalja; azután egy 1861. január 19-dikén kelt utasítás a Duna kérdésben, valamint egy Wimpffen grófhoz intézett sürgöny, mely ugyanezen tárgyban Poroszország felvilágosítását czélozza. Egy febr. 2 és egy febr. 18-án kelt okmány constatálja, Poroszország Németország s az oszták monarchia egyetértését e kérdésben. Ugyanily egyetértést constatálnak a Duna fejedelemségekre vonatkozó okmányok is. Egy márcz. 30-án Wimpffenhez intézett sürgöny hangsúlyozza, hogy Beust grf. Bismark herczeggel egy alapon áll és e fölött örömét fejezi ki. A bécsi és berlini kabinetek egyformán Károly fejedelem megmaradása érdekében működnek közre, és reményük, hogy a romániai viszonyok consolidálása különösen egy conservatív minisztérium közreműködésével feleslegessé teendi az európai hatalmaknak a párisi szerződés értelmében való beavatkozását. — Wimpffen grófnak egy ápril 2-án kelt sürgönye jelenti, hogy Bismarck herczeg ezen elhatározást az ország szabad rendelkezési jogainak érintetlenül hagyása mellett akarja foganatosítani. A vörös könyv utolsó szakaszában van egy levelezés, mely Tegetthoff halála alkalmával az észak-amerikai egyesült államok részéről kezdeményeztetett. Kevés politikai érdekkel bir. Általában véve ezen hivatalos közzététel is bizonyítja az osztrák kabinetnek békés szándéklatait, melyeket az osztrák érdekek s általában véve minden európai érdekek képviseletében tanúsított minden erélye és szilárdsága mellett is előtérbe tudott állítani. Az amerikai Egyesült Államokban készülnek az elnökválasztásra. A pártvezérek nyilatkozataik kibocsájtásával a korteskedést már megkezdték s a jelöltek is előtünedeznek, kik szeretnének a kormány élére állni. Hogy Grant tbb. az esetben, ha újra megválasztatik elnöknek, azt elfogadja, ez kétséget sem szenved. Ezen kívül Butler - Sherman tarkok lépnek föl mint jelöltek. Nemzeti létünk. A magyar tud.akadémia ünnepélyes közülésén annak elnöke Lónyay Menyhért megnyitó beszéde fősúlyát nemzeti létünk támogatására fektette. Erre hívta fel az akadémiát, nemzeti létünk támogatását oly szent, oly hazafiui kötelességnek nyilvánítván, melylyel a tudomány mivelésén és terjesztésén működő tudós, a hazának és nemzetének mint honfiú tartozik. Szép nyilatkozat, szép s helyes de politikai álláspontjához épen nem következetes buzdítás ez egy magyar-osztrák pénzügyéről s államférfiról, ki a közös alkotmányosság alapján áll, mert e közös alkotmányosság, mikép azt eddigi eredményei mutatják, épen az alkotmányosság színe, ürügye, paláska alatt sokkal tágabb tért nyitott hazánkban az elnemzetietlenedésnek, illetőleg az elnémetesedésnek, mint minőt a germanizáló absolut kormány magának kivívhatott. El kell ismernünk hogy a germanizálás most irányunkban nem nyilt erőszakkal, nem pátensek által, nem az iskolák s testületek megrendszabályozása által történik, melynek nemzetünk annak idejében meglehetős erélyesen ellene állt, hanem történik ez szép szerivel: oly előnyök s oly anyagi hasznok nyújtása vagy a hiúságnak a fény-, czim-, rang- s hatalomhajhászatnak oly módon kielégítése által, mikép annak egy nemzet jobbjai könnyen ellenállhatnak, de mi mégis veszélyesebb, mert plausibilisabb a tisztán mechanikai kényszer eljárásnál, mert fájdalom , de be kell vallanunk hogy nagyon sokan vannak kik a nyílt erőszaknak erélyesen ellenállottak, de a csábok előtt meghajlanak. Ezt is az eredmények mutatják. És hiában hívja fel a magy. tud. akadémia elnöke az összes tudós magyarságot hogy segítsen megvédeni nemzeti létünket, mert a támadás és védelem egészen másnemű fegyverekkel történik. Mint nem sok kárt tettek nemzeti létünkben a német, franczia vagy angol számos tudományos akadémiák, mert a tudományok útján vajmi kevéssé lehet még most a nemzetek életébe, ennek minden rétegeibe behatni, úgy nem sok védelmet nyújthat nekünk a magy. tudományos akadémia az ő elvont, elméleti s igen kevesek által olvasott tudományos művei által. Legtöbb kárt tettek a népies, tarka, czifra olvasmányok, az érzelgő regények, a barátságot szinlelő idegen napilapok, s a komoly politikai közlönyök. És ezek ellenében leghatalmasabb óvszer lenne irodalmunk s kivált napilapjaink érdekeinek megóvása vagy emelése. De nem épen a közös alkotmány férfiai-e azok,kik minden jelentékenyebb eseményt, tervet, közleményt elsőben is a pesti vagy bécsi német lapoknak adnak, hogy azokat olvasottá, nélkülözhetlenné tegyék. Nem elkövetnek-e ők mindent, hogy a szabadelvű magyar lapok s irodalmi vállalatok lételét vagy létrejöttét tehetlenné tegyék? Különben is egy óriási nép áll a magyar-német, vagy osztrák-német lap s könyvirodalom hátterében százezernyi iparossal és kereskedővel, ki mind olvas, s mind igyekszik azon hogy a német irodalom mindinkább terjedjen, s minél több anyagi érdeket aknázzon ki más országokban, s ezek közt Magyarországon is. A mi iparunk s kereskedelmünk viszont nem önálló, nem magyar, csak egy kis részben s e kis résznek is élet-halál harczot kell vívnia a bécsi s átalában az osztrák-német ipar és kereskedelmi elemekkel, melyekből olcsó pénzforrást kapnak Bécsben, míg a magyar ipari kereskedelem számára nincsenek pénztőkék, nincsenek kellő pénzmedencék Magyarországon. A mi iparunk s kereskedelmünk jelentékeny része már származása szerint német vagy külföldi s szintén jelentékeny része „kényszerből“ vagy önként hajlik el a magyar irodalomtól mert: „hirdetményeit a magyar irodalom terén csak kevesen vehetnék figyelembe.“ Pedig épen a hirdetmények rovata az, mely képes egy-egy lapot vagy irodalmi vállalatot minden anyagi szükségletekkel ellátni. Ez azon rovat, mely széppé, gazdaggá s hatalmassá tehet egy-egy napilapot s mely nélkül egy napilap sem állhat meg önerejéből a napi irodalom színvonalán. így állunk az anyagi erőforrásokra nézve s mi a szellemieket, a politikai, világi s katonai és az egyházi hatalmakat illeti, — nézzünk szét csak, hogy zetgazdaság terén Matlekovits Sándor (vendég) értekezett a tőzsde- és államról. Végre, bölcsészeti körben, Barsi József 1. tag értekezése az emberi öntudat jelen fokáról, csatlakozik még ez osztály előadásaihoz. A Hl. vagyis mathematikai és természettudományi osztály azon készsége által tűnt ki leginkább, melylyel ifjabb szaktudósoknak alkalmat nyújtó vizsgálataik eredményét az akadémia előtt bemutatni, így a legsűrűbben jelentkező vegytan köréből Wartha Vincze úr értékeltetése, a török-piros szín előállításánál szereplő vegyfolyadékról; Balló Mátyás úré a szilárd szénkénegről; ismét erre Wartha úr bíráló észrevételei ; továbbá Balló úr előleges közlése a pestvárosi főreáltanoda vegyműhelyéből; végre Fleischer Antal úr előadása, a kéncyankalium egyvegyü módosításáról voltak kisebb-nagyobb terjedelemben bemutatva, míg Than Károly r. tag maga is jelente be adatokat a vér színképének ismertetéséhez, a dohányfüst behatására vonatkozólag majd a margitszigeti hévforrás vegyeredményét adta elő. Ugyanő egy általános jellemű, hosszabb előadást tartott az egyetemi tanítás lényegéről. A növénytan mezején ismét vendég, Jurányi Lajos úr értekezett a Ceratozomia hímsejtjeinek kifejlődéses alkatáról , egyszersmind bejelentő, előleges közlés gyanánt, egy Oedogonium fajról való tanulmányait, melyről később e czím alatt értekezett. Az Oedogonium diplandrum (Jur.), s a nemzési folyamat e moszatnál.“ Szintén e szakból Klein Gyula az előbb a pilobotus-gombafejlődése és alakjairól, majd néhány Horidea (tengeri moszat) crystallisatiójáról értekezett. Általában természetrajzi vonatkozással Xántus János 1.1. jelentést tett a kelet-ázsiai küldetése alkalmával gyűjtött természeti és népismei tárgyakról. A geológia Szabó József r. tagban, ki egy, a Mátra hegycsoportjában, Lőrinczi mellett levő bazaltról, s Hantken Miksa lev. tagban, ki, az esztergommegyei korai (bárány) rétegek és (Budán) a kis-czelli tályog földtani koráról értekezett, nyert előadásokat. Íróvá még Zsigmondy állunk itt? hogy áll ezek ellenében a magyar irodalom s nemzeti lét ? Valóban csoda hogy még áll egyik és másik, mert ezek folytonos következetes ellenei a magyar nemzeti létnek s fejlődésnek. És ne gondoljuk hogy a magyar tudományos akadémia ezrek hatását vagy behatását ellensúlyozni képes volna, kivált azért, mert mint az ipar s kereskedelem terén, úgy az egyházi, katonai s politikai u. n. döntő körökben épen azok kik nemzeti létünkre legjelentékenyebb befolyást gyakorolnak, legkevesebbé ismeretesek a magy. tud. akadémia működési körével. Pedig azon „gyarló hazafiak“ kik czimet, rangot, befolyást s hatalmat szomjaznak, vagy kik ezek czafrangjain ezek morzsalékain élnek szintén „kényszerülve“ (!) vannak, ha t. i. valóban eme magastü körök kegyeiből vagy morzsalékaiból akarnak élni, kényszerülve vannak, hogy többet ne mondjunk „óvakodni“ „speciális“ magyar nemzeti színezettől főképen most midőn az osztrák politika, az elnemzetietlenedés politikája kezd a hatal ■ masok olvasztó, egyesítő eszköze lenni az osztrák egységes állam, létrehozása vagy újraöntése czéljából. A közös alkotmány, a közös pénzügy, hadügy s közös vámterület az „egyik-fél“ befolyása a „másik-fél“ ügyeibe sokkal több alkalmats tágasb tért nyújt a germanisatióra, mint mennyit engedett ezelőtt a nemében ok nélküli bizalmatlanság. Magyarország már névleg is kezd kienyészni az államok soraiból. Magyarországot és Ausztriát már hazai lapjaink nagy része is csak Lajtán innenis Lajtántúli Cisleithan és Transleithan tartományoknak tekinti. És ezen kölcsönös örökké ömledező, áradozó és áldozatkész „benső“ (!) barátság sokkal biztosabb legyilkolója a nemzeti létnek, mint voltak a múlt század fegyveres harczai, midőn Magyarország egész Ausztriával sőt egész Németországgal daczolva tartotta fel nemzetiségét. Igaz hogy azok, kik czimet, rangot s hatalmat hajhásztak és a kath.főpapság mint most, úgy ezelőtt is inkább német, inkább latin volt s latinná lett a gymnasiumi rendszer által az összes „nemes ifjúság“ — latinná lettek a törvényhozó testületek a megyei táblabirói karok és rendek. És egy Besenyeinek véletlen köszönettel tartozunk hogy 100 év előtt komoly hadjáratot indított ezek ellen. A nemzeti létet azonban nem egyes emberek tartják meg, mint nem irthatták azt ki egyes Kaunitz, Haynau, Bach vagy Schmerling-féle urak. A nemzeti lét zöme magában a nemzettestben s nem annak egyes elfajult kinövéseiben keresendő , bármily sokan s bármily nagyok legyenek az V. 1. tagnak az artézi kutak körül tapasztalt, s előadott észleleteit is sorozhatjuk. Az ásványtan köréből Szabó József r. tag az ásványok olvadása meghatározásának általa megállapított uj módját adta elő. A physikai szakban Heller Ágoston úr bemutatott értekezése a hangrezgés intensitása megméréséről, s Martin Lajos 1. tag előadása a csavarfelületekről tűnnek fel, továbbá : magnetikai helymeghatározások Magyarországon 1869-ben, melyeket véghezvittek és kidolgoztak Schenzl Guidó és Kondor Gusztáv 1. tagok; míg a mennyiségtani csillagászat előbb Szily Kálmán 1. tag és küldött társa, Kruspér r. 1. jelentését, a magyarorsz. méter és kilogramm összehasonlításáról a franczia prototypekkel, Kruspér Istvánét, a párisi méter-prototypról az 1870. augusztusi méter-értekezleten, König Gyula úr értekezését, az elliptikai függvények alkalmazásáról a magasabb foki egyenletek elméletére, végül Roller Mátyás űrét, a naprendszer tova mozdulásáról, tünteti elő. Végezetre az anatómia szakához dr. Scheiber bukaresti hazánkfiának a kettős törzsülés boncztanáról bemutatott értekezése sorakozik. Összes üléseken emlékbeszédet tartottak Gyulai Pál r. t. Pákh Albert, Suhajda János 1. t. Császár Ferencz, Poór Imre 1. t. Sauer Ignácz elhunyt tagok felett. A hazai nép és nyelv, föld és történet ismertetésére hivatott állandó bizottságok működését illetőleg kénytelen vagyok különben is vázlatos előadásomat még inkább rövidíteni, s az e teremben kiosztott hivatalos jelentésre utalva, csak a főbb mozzanatok érintésére szorítkozni. Kettő e bizottságok közül, a nyelvtudományi és statistikai, azon szerény javadalomból, mit az akadémia részükre szakíthat, nem fejthettek ki tömegesebb munkásságot. A nyelvtudományi bizottság, feladatának szabatos meghatározása s czéljai kitűzése után, egy mester- és metszótár, továbbá egy gyakrabban megjelenő folyóirat létesítését vette czélba, de még eddig anyagi eszközei mindkettőre hiányzanak. „Közlegényeiből“ két új füzetet