Magyar Ujság, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)
1872-02-21 / 41. szám
Szerda, SíBorkofoiyitoi iroda Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Bindó-hivatal: Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, n. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. MAGYAR ÚJSÁG POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. VI. évfolyam. 1872. február 21. Zilo&aetesi Ar ■ Vidékre postán vagy helyben háshost hordva. Egész évre KO írt — kr Félévre . .....................................10 Negyedévre ...................................5 Egy hónapra...................................19 70 Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési díj 10 hasábos petitsor egyszeri hirdetése IS kr többszörinél 9 kr. Bélyegdij minden hirdetését külön 30 kr. Nyilttér: 6 hasábos petitsor 26ter Pest, február no. Politikai szemle. Keletről jelentik, hogy Anglia azon van, miszerint a török birodalom közép Ázsián át kiterjesztessék, mely kerületek azon országokat foglalják magukban, hol az orosz uralmat megunták. Bessarábiából érkezett hírek szerint a határ felé Oroszország részéről nagy csapat összevonások léteznek. Ezt az által vélik megmagyarázhatónak, hogy Oroszország s a porta közti közeledés folytán a párisi szerződés újabb revisió alá vétetvén, Oroszország a párisi szerződés értelmében Romániának átengedett területet szándékozik visszafoglalni. Párisban Conti temetése alkalmával bonapartistikus tüntetés volt. A temetés 16-án délelőtt ment végbe s az illető templomban a nemzetgyűlés bizottságán kívül a császári párt legelőkelőbb tagjai megjelentek. Jelen voltak Rouhher, Lavalette marquis, Forcade, Pinard, Gramont herczeg, Richard, Duvernois, Magne, Rouland, Antel, Talbouet marquis, Chasseloup-Laubat stb. egykori miniszterek. Leboeuf tábornok, nagyszámú tábornok és több tengernagy katonai díszruhában, számos egyenruhás rendőr s a bukott kormány más hivei. Az egyház egészen megtelt; midőn Rouher egy óra tájban kiment a templomból, sokan „éljen Rouher, éljen a császár“ kiáltásokkal fogadák őt. Ekkor valaki Rouherra rohant s azt kiáltá: „Le Rouhherval,canaille Itt mutatkozott, mily szellem lengi át a rendőrséget. Nyugodtan hagyta éltetni a császárt, de azt az egyént, ki az ellenkezőt kiáltá, rögtön elfogta. A balközép Rivet, Ricard és Mallevilleből álló három tagú bizottságot nevezett ki, melynek feladata a nemzetgyűlés többi töredékeivel a conservativ-parlamentáris köztársaság alapítása iránti indítvány tárgyában érintkezésbe lépni. A jobboldal köreiben erősítik, hogy egyáltalán nem forog fenn a szándék a jelenlegi provisoriumot megingatni. Bonneville marquis kimerítő utasításokat kapott az Ausztria-Magyarország és Francziaország között fennálló kereskedelmi és hajózási szerződés revisiója tárgyában. Az angol alsóházban előterjesztett hadiköltségvetés 14.824.500 forint összes szükségletet mutat ki 1.027,20 forint kiállási kevesebblet mellett; a hadsereg tényleges létszáma e mellett 1898 emberrel leszállíttatott. Az amerikai lapok hibáztatják a kormányt , hogy a franczia-német háború idején megengedte a fegyvereladást Francziaország részére. Reform a közösügyes alapon. Reform a közösügyes alapon : fáitól csinált vaskarika,homokra épített ház. Üdvös reformokat hozni közösügyes törvényhozás útján Magyarországra nézve, mint eddig lehetlen volt, úgy ezután méginkább lehetlen feladat, mert a közösügyes alap napról napra mindinkább benyeli Magyarországot az összbirodalomba, mindinkább alárendeli Magyarország érdekeit Ausztria, illetőleg Bécs érdekeinek. Midőn tehát a közösügyes párt, üdvös reformokról beszél, képtelenségeket igér. De ígéri, mert léte a közös ügyeken alapszik s azon alapot semmi áron feladni nem akarja. Nem más, csupán ürügy a továbbtengés lehetségesítésére a közösügyes párt reformígérete, mert a közösügyek megcsonkították Magyarország jogalapját, megkötötték a törvényhozás kezeit olyannyira, hogy ez a legjobb szándék mellett sem teheti azt mit az ország érdekei kikivánnak, hanem csakis azt mit Ausztria s kiválólag Bécs érdekei s a bécsi nagyhatalmi politika szerepvitele kiván. Minő jogokat, minő szabadságot adott Magyarország törvényhozásának s kormányának a közösügyes alap? Adott jogot arra, hogy törvényesise nagyrészét azon kormányzati, közigazgatási intézményeknek s rendszereknek, azon kereskedelmi s politikai szerződéseknek , nyugdíjazásoknak , monopóliumoknak, adónemeknek , pénzügyi és közlekedésügyi szerződéseknek, melyeket ezelőtt törvényteleneknek s az országra nézve károsnak állított s ilyennek mutat be a gyakorlat. Adott szabad kezet arra, hogy önmagunk szolgáltassuk Bécs hadügyi pénz - kereskedelemügyi igényeinek azon előnyöket, melyeket ezelőtt önmaga vett magának. Adott még pénzt is, hogy fizethessük a quotát és hadsereget, adott Pest-Buda fővárosának egy oly tevékeny elemet, mely erélyesen ki tud aknázni saját számára minden anyagi érdeket. Mindezen adomány azonban nem sokkal ér többet a mesebeli uzsorás azon kölcsönpénzénél, melynek ő, mielőtt oda adta volna, előre levonta 10 s évi 10% kamatját. Ilyféle kölcsönpénzzel üdvös reformokat tervezni lehet, de kezdeni nem, mert az ígért erő és hatalom, melyet mondanak hogy visszanyertünk, első rendben is Bécs érdekeinek szolgál, és szolgál oly mérvben, hogy nem jut gyümölcseiből magunk részére csak annyi töredék, mennyi munkánk to- Ivább folytatásához nem jut több „életressentia“, mint mennyi a múlt évtizedeken kapott sebek bekötözéséhez szükséges. Nem helyesen teszi tehát a közösügyes párt, midőn magát reformpártnak kezdi nevezni, mert több jót (?) mint eddig tett, ezután sem tehet s nem is ez, hanem csupán a közösügyes alap rendületlen fentartása képezi tevékenysége és ámítása alfáját s ómegáját. Nem „reform“, hanem „közösügyes“ párt volna ennek igaz neve, ha t. i. czéljának megfelelő nevet akarna felvenni. De jól tudja, mennyire népszerűtlen lett már országszerte a közös ügy és mindenféle qvóta. Igaz nevét tehát kerülnie kell, bár álneve által legfeljebb csak azokat vezetheti félre, kik még most , az országgyűlési tevékenység 6-ik évében sem látják, mily merő lehetlenség kellő reformokat létesítni a többség teljes együttartása, szavazatkészsége s kormánya iránti engedékenysége mellett is, közösügyes alapon. Reform —a közösügyes alapon csak Bécs s Ausztria javára eszközölhető közjogi alapunknak még szűkebb térre szorítása s fokozott tevékenységünk eredményeinek a bécsi politika szolgálatára rendelése, szóval a még mostaninál is merevebb centralisatio által. Decentralisálást ígérni a centralizálás rendszerének mindinkább szigorú létesítése mellett, lehet, mint lehet Austriában ígérni a cseheknek és lengyeleknek. De csak papiroson. Mert az ily ígéret valósítása ismét fából csinált vaskarika — circuli quadratura, melynek valósítása a közösügyes párt mint öt évig gyakorolt mindenhatósága alatt nem, úgy e mindenhatóságnak még öt évre terjedő meghosszabbítása által sem lehet képes. A közösügyes párt csak élni akar , holott élete napról napra fogyasztja Magyarország s kivált a magyar nemzetiség életerejét, életanyagait. Öt év alatt m. e. 10 milliárd tőkének kamatait s törlesztését rótta ránk a közösügyes párt, a nélkül hogy e tőkének több mint néhány százalékát élveztük, valóban megkaptuk és elkölthettük volna. Mivé lehetne Magyarország 10 milliárd tőke czélszerű befektetése által ? holott igy , a tőkét a nagyhatalmi politika emészti fel s nekünk csak a kamatok fizetésének joga s kötelezettsége maradt fel. Ez a közösügyes párt eddigi tevékenységének fő eredménye. Ezt a pályát fogja folytatni, eme terheket fogja fokozni mint reformpárt, mert hisz terveihez ismét pénz kell s nagy felelősséget vállalnak a történelem, a jövő ivadékok irányában azok, kik ily törekvések gyarapításához csapásai súlyosbítása végett sorakoznak. — k.— — Egy újabb famosus vasúti történet van készülőben. A károlyváros-fiumei vasútvonal kiépítését illetőleg a „Schönder B. u. H.“ arról értesül, hogy a consortium, mely a károlyváros-fiumei vasútvonal kiépítését 19,800,000 frtért átvállalta, meggyőződött arról, hogy a szerződésileg kikötött építési összeg korántsem elég, hogy e rendkívül sok nehézséget föltüntető vonal bevégeztethessék s a különbség az előirányzott építési összeg 25%-át teszi. A consortium azt állítja, hogy csak a magyar kormányközegek téves informatiói alapján vállalta el az építést oly olcsó áron s habár eddig a vasúti építések mintegy 30%-okra készültek el még csak, máris azon lépések fölött tanácskoznak, hogy a magyar kormányon miként regreszszírozhassák magukat. A consortium a franko-osztrák bank, mely a legnagyobb összegig van érdekelve, továbbá Erlanger Pongrácz testvérek s Epstein L. urakból áll s végre az austro-keleti s frankó-magyar bank néhány százalékkal szintén érdekelve van. Miután e fontos viszályos kérdés, mely a magyar keleti kérdés függelékének tekinthető, alkudozások utján aligha lesz megoldható, úgy valószínű, hogy az említett consortium s a magyar kormány közt perre kerül a dolog. — A Károlyi Ede által leginkább csak azért indított reformpárt alakítás, hogy a gróf úrról is beszéljen már a világ valamit, nagyon lassan halad, eddigelé a vezér még mindig csak harmadfél magával képezi a kört. úgy látszik, hogy ez nem is annyira reform, mint inkább „testvér párt“ leend s mint halljuk már sikerült is nézeteik képviseltetésére az eddigi „Testvér“ czimű hetilapot megnyerni, mely ezután napilap leend. — Debreczenben Deákpárt van alakulóban s találkozott is egy pár ember, ki a „fehér ló“ czimü fogadóban barátságos estélyre összejött s ezt azután elnevezték deákpárti alakulási értekezletnek. Annak az egy pár embernek akadt is azután elég néző közönsége s tán nem is akartak mást elérni, mint hogy láttassanak, mert az értekezlet eredményezői semmit sem jelentenek. A mai esti lapokban olvassuk, hogy a vasúti tárgyalások tegnap este eredményre vezettek. Elsősorban is a horvát-szlavóniai nagy vasúthálózat kiépítésére vonatkozó pénz előteremtését illetőleg jött megmegállapodás létre, melybe a már kiépítettek valamint azok is tartoznak, melyek kiépítése a törvény által engedélyezve van, s végre azokra nézve, melyek a török vasút csatlakozási vonalát képezik s ehhez tartozik a bécs-buda-zimonyi vonal is. Mielőtt ez iránt az alkudozások tovább folytattatnának, az országgyűlés arra vonatkozó határozata fo° beváratni. A szerződés néhány nap múlva készen lesz s valóban a közönség méltén kíváncsian várja, hogy a pontozatokról mielőbb tudomást nyerjen, hogy tudhassa, érdekei az üzlet által mily előnyben részesittettek, választásnál irányadóul főleg ez alap vé tessék, egyhangúlag elfogadta. Közhelyesléssel fogadott eme indítvány folytán mintegy villanyszerűleg egy érzelem ragadta meg választópolgár társainkat, és egy nevet hangoztatott, szeretett elnökünk Novák Gusztáv nevét. E felvilágosult polgárság ezen méltó magaviselete által sietett erkölcsi elégtételt adni annak, kinek páratlan önzetlenségéről, és rendíthetlen hazafiságáról többszörösen meggyőződött. Az általános lelkesedés közepette tisztelt jelöltünk az egyhangúlag nyújtott bizalmat elérzékenyülten megköszönvén, a közkívánságnak engedve elfogadta azt, s csupán azon kérést intézte választóihoz, hogy az ellenfelekkel szemben egyedül az erkölcsi fegyvert igyekezzenek használni, azonban távol tartassák bárki által intézendő, és bármi névvel nevezhető vesztegetés, — mivel egyáltalában nincs oly fényes állás — melyet a polgárság erkölcsi életének rovására elfogadjon. E nemes nyilatkozatot csak törpítené a commentár, tanúságot azonban igen sok jelölt vonhat ki magának. A párt működés czélszerű vezetése és szabályszerű eljárása szempontjából 30 tagból álló központi bizottság alakult, s elnökévé az érdemekben megőszült veterán elvtársunk Szilágyi Lajos választatott meg, ki is rövid idő közben a bizottságot egybehiva, azzal kezdé meg tapintatos működését, hogy a bizottság által — az országos 48-as párt központi bizottságát kérette fel Novák Gusztáv képviselőjelölt leendő megválasztatása tárgyában — erkölcsi támogatás végett. A nyert meghatalmazás folytán bátrak vagyunk —a bennünket annyira megtisztelő okmányt — hálás köszönetünk és elismerésünk kifejezése mellett szóról szóra közzé tenni. Kivonat: Az országos 48-as párt központi 12-es bizottságának 1872. febr. 14. Pesten tartott értekezleteskönyvéből. 1. szám. Olvastatik a nagy-károlyi 48-as központi körnek f. évi január 29-án tartott közgyűlési jegyzőkönyvének kivonata, mely szerint az országos 48-as pártnak Pesten székelő középponti bizottsága felkérendőnek határoztatik arra, hogy a nagykárolyi elvbarátoknak a legközelebb eszközlendő országgyűlési képviselőválasztás alkalmából nyújtson erkölcsi támogatást főleg az által, hogy jelöltjük — Novák Gusztávnak idejében leendő felléptetéséhez adja belenyugvását. Örömmel fogadja s egyetértő helyesléssel veszi tudomásul az országos pártnak középponti bizottsága a nagykárolyi tervbarátok biztalmának ily módon nyilvánulását; — a jelöltre nézve történt megállapodásukat szíves készséggel teszi magáévá azon meggyőződésben, hogy a nagykárolyi kerület választópolgárainak Novák Gusztáv t. barátunk egyéniségét illető bizalma igazolni fogja magát a törvényhozás terén és úgy mint igazolta már a nemzeti függetlenség szent harczában és a közéletnek, a polgárosodásnak a nép anyagi jobbléte emelésének általa vívott küzdelmeiben s az ügy javára hozott áldozataiban ; — szerencsét és sikert kíván ottani elvbarátaink hazafiai nemes törekvéséhez, felhatalmazván egyszersmind a 48-as párt nagykárolyi közp.bizottságát arra, hogy ezen nyilatkozatunkat legjobb belátása szerint használhassa. Kell mint fent. Az országos 48-as párt tizenkettes bizottsága nevében : Irányi Dániel elnök, Gonda László jegyző. A midőn e nagyra becsült támogatásért a nagykárolyi kerületi 48-as érzelmű választópolgárainak nevében — az országos 48-as párt mélyen tisztelt központi bizottságának hazafiai hálás köszönetünket kijelentjük, magunkat további pártfogásukba ajánljuk. A nagy-károlyi választókerület központi bizottsága. Szeged, febr. 19 én. A tegnapi nagyszerű pártértekezlet a szegedi polgári társalgó kör tágas helyiségében beférhetlen nagyszámú választók által megtartatván , miután a balközép előre érze, hogy kisebbségben van veszélyesen, tapintatosan kibékült a mindig egymás mellett küzdő 48-as többséggel, kimondatott, hogy a szegedi ellenzék a 48-as programmot és czímet fogadja el, s ezen alapon választandja meg a követválasztási teendőkhöz szükséges nagy állandó bizottmányt, igy lett elnökül közlelkesedéssel, a 48 as érzelme, volt választott polgármester, Réh János, Ligeti Dániel volt főbíró alelnökül, s Polczner Jenő jegyzőnek választva. A bizottmány balközépiek és 48-asokból vegyesen lett megalkotva. A bizottmány 125 tagot számlál az egyesült pártnak ez 5%-ot sem képez. Még igen számosan lettek volna beválasztani valók, de a túlságosan nagy intéző testületek igen nehezen mozognak, s terjedelmes határunkban a gyakori összehívás igen nagy nehézséggel jár, ezért lett a 125-ös szám elfogadva. Íme tehát kimondható, hogy a szegedi ellenzéki párt szervezve van, mégpedig a 48-as czím és programm szerint, így kell ezt a hazában mindenütt folytatni s ahol csak lehet, szükséges, hogy a két rokonelvű párt eleve egyesüljön a hatalom, pénz és magánérdekkel bőven saturált kormánypárt ellen. E. I. Jász-Apáti, febr. 18. (Csendes viz partot mos.) Folyó év, jan. 21-én 48-as kört alakítottunk Jász-Apátin. Ideje is az, hogy népünk a babonából, s ököljogból kinőtte magát. Ekkor megválasztottuk tisztviselőinket, s választmányi tagjainkat , sőt tiszteletbeli elnökünket is Kossuth Lajos nagy hazánkfiát. Ez idő óta a tagok száma a 100-at meghaladja. Helyiségünk igen alkalmas. — Koller Kálmán ur nagylelkűségéből ki jelenleg a Jászkun kerületek pénztárnoka folyó hó 11-ikén tánczvigalmat is rendeztünk beavatólag. Volt is mulatság magyar emberes, nem közös ügyes. Mulatott népünk, nagy kedvvel s nagy számmal, 200 pár, bár községünkben már három hét óta foly az adóvégrehajtás. A 48-as elv szentsége annyira összevonta népünket, hogy kevés hely lett volna templomunkban is. Öreges fiatalja előtt emlékezetes marad ez a 48-as bál, minő Jász Apátin még nem volt. Nem is volt itt annyi víg kedélyű földmivelő és iparos polgár együtt mint ekkor. Nem bizony, a múlt követválasztáskor sem, pedig akkor nem kellet a borért fizetni, mert fizettek a mamelukkok. 48-as pártunknak alapszabályai már készek, a házszabályainkat e hóban elkészítjük. Csak lassan, lassan, sőt csendesen de haladunk. (így mos csendes viz partot.) Ha szerkesztő urnák terhére nem leszek, másszor is megkeresem. *). A 48-as párt programmját is kérem 100 példányban. Főlapunk a „Magyar Újság“, melyet alelirott lejártáig átadtam a körnek. Hasonló szívességet tett Balla János ur s Andrási Ferencz ur, kik egy-egy hetilappal ajándékoztak meg bennünket, előbbi a „Nép szavát, utóbbi a „Nép zászlóját s Csodabogarat“, amikor pedig megrendelte a „Népfelséget,“ a „Szombati Lapokat“ és a „Független Magyarországot“, valamint a „Jászkunságot.“ Majd könyveket is, ha t. i. partot moshatunk. Tajthy István mint a 48-as kör elnöke. — Vakanovics Antal, a horvát-szlavón országos kormány belügyi osztályának főnöke báni helytartói czimet s jelleget díjmentesen nyert — Vakanovics e hó 18-án Zágrábba érkezett s a polgárság által fogadtatott. A hivatal átadása más napra volt kitűzve. A horvát főispánok közül többen Zágrábba érkeztek, hogy a legközelebbi választások megkezdése iránt tanácskozzanak. A horvát főispánok közül többen Zágrábba érkeztek, hogy a legközelebbi választások megkezdése iránt tanácskozzanak. Zágrábnak Strossmayer is vendége volt rövid időre, mert olaszországi útjából haza érkezve, csak átutazott a horvát fővároson, hogy Diakovárra, lakhelyére menjen. A hivatalos lap tegnapi számában közzé teszi a honvédzászlóaljaknak a Belovármegye területén felállítandó két zászlóaljjal szaporítása tárgyában és a határőrvidék polgárosított részei után vállalandó közös költségek hozzájárulási arányáról szentesített, törvényeket. MEGYEI ÉLET. — Nagy Károly, febr. 16. Tisztelt szerkesztő úr! Alig van választókerület hazánkban, hol a képviselő választási mozgalmak oly korán és rohamosan kezdőttek volna meg, mint a nagykárolyi választókerületben ; jobboldal, balközép egyiránt sietett értékesíteni részükre a közvéleményt, siettek pedig gyanításunk szerint főleg azért, hogy tömörített 48-as pártunkat szétforgácsolják, s a jövő képviselőválasztásnál elvünk képviseltetését lehetlenítsék. Ez indokból kifolyólag igazolva látjuk pártunk azon eljárását, hogy a fent jelzett pártok ellenében — tervük meghiúsítása végett — a mozgalmat megindítva, szabályszerű választókerületi ülés egybehivása által jelöltről gondoskodtunk, kiben bizodalmunk öszpontosul, s ki hazánk eme egyik első rendű kerületét képviselni hivatva van.A kerületi ülésben , 500-nál többen megjelent választópolgárok azon letett indítványt, miszerint a választó közönség főbiztosítékát az egyén tiszta és következetes múltjában keresse, s hogy jövőre mind a csalódástól mentek legyünk — jelöltünknek ezen biztosítékkal okvetlen bírnia kell, s ajd ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése február 20-án de 10 órakor. Ferczel Béla elnök megnyitván az ülést felhatalmazást kér, hogy az elnökség Kolozsvárt az elhunyt Szabó József képviselő helyére új választást rendeljen el. — Megadatik. Kérvények. Zichy Sándor gr. bemutatja Bernhard Nándorné tetétleni lakos folyamodványát 1849-ben tett? költségeinek megtérítése iránt. — Pidnay János beadja Ó Besenyő kérvényét földetlenek letelepítése tárgyában. — P. Szathmáry Károly Krasznamegye számos választói részéről ad be folyamodást, hogy két képviselőt küldhessenek. — Győrfy Gyula Nagyvárad kérvényét mutatja be, hogy Várad- Olaszi és Várad-Velencze városrészek a követválasztási jogot illetőleg is oda csatoltassanak. ” A kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Bobory Károly következő interpellációt intéz az igazságügyminiszterhez: „A királyi ügyészeknek legközelebb kiadott miniszteri szabályzó utasítás, a bűnvádi befejezett vizsgálat után, az ügyészi indítványt az előadói véleményre íratni rendeli ; minthogy az előadói vélemény csupán a szavazásnál jöhet szőnyegre, az 1871-ik XXXIII-ik törvényczikk pedig a királyi ügyészeknek hatásköréről bűnvádi ügyekben, a 19-ik §-ban azt rendeli, hogy „az ügyész a törvényszék tanácskozásánál és szavazásánál jelen nem lehet“, eszerint fennebbi utasítás, a törvény világos értelmével ellenkezik; kérdem a fentczímtett miniszter urat: miképen véli kiegyeztethetőnek utasítását a törvény értelmével?“ Elnök: Közöltetik az igazságügyminiszterrel. Simonyi Ernő: T. ház! Már néhány apja annak, hogy a miniszterelnök úr letette a ház asztalára az országos számvevőszék észrevételét a beadott zárszámadások felett, úgyszintén a minisztertanácsnak ezen észrevételekre tett ellenészrevételeit. Úgy látom, hogy tegnap és ma is napirendre van kitűzve ezen tárgy, azonban az irományok még mindig nincsenek kezeink között sem a számvevőszék észrevételeit sem a minisztertanács ellenészrevételeit nem bújuk. Bátor vagyok ennélfogva az elnök urat kérdeni, hogy miután ezek az irományok a ház asztalára tétettek, miért nem osztatnak ki? Elnök : Bátor vagyok kijelenteni, hogy sem a számvevőszéknek észrevételei, sem a minisztertanácsnak ugyanazokra tett ellenészrevételeinek tárgyalása nincs ma napirendre kitűzve, hanem Ghyczy Kálmán úr indítványa folytán ki van tűzve az a feletti határozat, hogy miként intéztessék el ezen tárgy. Ami pedig az irományokat illeti, gondoskodott az elnökség, hogy azok minél előbb kinyomassanak és a t. ház tagjai közt kiosztassanak, miután azonban azok igen terjedelmesek, a kinyomatás nem mehet olyan nagyon gyorsan. (Ivánka Imre közbeszól : Ki vannak már nyomva.) Mind nincs még kinyomva, s mielőtt az egész ki nem nyomatott, nem tartottam czélszerűnek, hogy a kiosztás megtörténjék; ha azonban méltóztatnak elrendelni, hogy a már meglevők kiosztassanak, annak sincs semmi útjában. (Helyeslés.) Napirend: a bankügy folytatólagos tárgyalása. Helfy Ignácz : T. ház ! Mennyire fontos, nagy horderejű a tárgy, mely előttünk fekszik,leginkább bizonyítja azon türelem, azon kiváló figyelem, melylyel a t. ház a már 4 nap óta folyó vitát kiséri. Legyen szabad reménylenem, hogy a t. ház e szives türelmét tőlem sem fogja meg- Szerk. vonni annál inkább, minthogy az indítványozó kivételével első vagyok, ki a különvélemény mellett szót emelek. (Halljuk!) T. ház ! Különféleképen definiálták azon kérdést,mely tanácskozásunk tárgyát képzi. Wahrmann képv. ur azt mondotta, hogy ez nem tisztán pénzügy, nem tisztán anyagi kérdés, hanem egyszersmind nagyfontosságú politikai kérdés. Trefort Ágost képv. nagy ugrást tesz; ő nem ismeri el egyáltalában hogy e kérdés politikai természetű lenne; nem is jogi,nem is közjogi kérdés, hanem tisztán csak oportunitási kérdés. A pénzügyminiszter még valamivel tovább ment, és azt mondá, hogy ez a lehetőség kérdése, t. i. mi van módunkban tenni, mi nem. Jókai Mór t. barátom eltért mindezen definitióktól és e kérdést tisztán reformkérdéssé devalválta. Engedje meg t, barátom a fölötti sajnálkozásomnak kifejezést adni, hogy épen ő, kinek azon érdem jutott, e fontos kérdést a magyar törvényhozáson szőnyegre hozni, oly kevéssel beéri, s maga kimondja, hogy ez pusztán reformkérdés, sőt beszédének végén hozzáteszi: „értsünk egyet a dologban ! önök azt mondják: semmi sem választ el bennünket, csak az 1867-iki jogalap ; itt már nincs 1867-es jogalap; itt csupán egy fontos reformkérdés van.“ Sajnálom, hogy e tekintetben semmikép sem osztozhatom t. barátom véleményében, és még inkább sajnálom azt,hogy vele szemben csatlakoznom kell Wahrmann képv. társunk véleményéhez amennyiben az ő definitióját kell a leghelyesebnek elismernem. Igenis, a felforgó kérdés nagy fontosságú politikai kérdés, igaz hogy Wahrmann J. képv. társam egy pompás bevezetés után, amelyet nagy figyelemmel hallgattunk meg, elfeledte aztán a kérdésnek politikai oldalát érinteni. Ezt Wahrmann úr jónak találta mellőzni. Engedje meg a t. ház, hogy mulasztását én pótoljam. (Halljuk.) Igenis, igen fontos politikai kérdés az, amelyről most szó van, és hogy az igazi szót kimondjam, épen az 1867-diki egyezményből természetszerűleg kifolyó politikai kérdés. Lássuk miként eredt e kérdés ? S midőn ezt röviden fogom elemezni, úgy hiszem, önként ki fog derülni, hogy a különbség köztünk és a 1. jobboldal közt nem más mint az, hogy mi akarunk önálló magyar nemzeti bankot, s a jobboldal pedig azt nem akarja. (Ellenmondás jobbról). Hogyan eredt a kérdés ? 1869-ben a törvényhozás érezte, hogy lehetetlen kifejezést nem adnia a nemzet napról napra mindinkább nyilvánuló azon óhajának,hogy pénz és hitelügyét függetleníteni, önállósítani akarja. Miképen adott ennek kifejezést ? Azzal, hogy választott saját kebeléből egy bizottságot, amelynek azon utasítást adta, „hogy adjon indokolt véleményt az iránt, minő törvényhozási intézkedések létesítendők a jegybank ügyében, hogy a rendszeres forgalom biztosítása mellett a hazai hitel önálló szilárd alapokon feküdjék.“ S itt nagyon örvendek, hogy tökéletesen egyetértek a t. pénzügyminiszter úr felfogásával. A t. pénzügyminiszter úr ugyanis maga kimutatta,hogy a fő dolog itt nem a rendszeres pénzforgalom biztosítása volt, ez csak mint egy mellékesen említtetett, hanem a fő dolog a hazai hitelnek önálló szilárd alapokra való fektetése. Maga kiemelte tehát, hogy mi volt ezen kiküldetésnek fő czélja; az, hogy jelöljön ki módot arra, miképen önállósíthatjuk pénz- és hitelügyünket. Már most, ha a pénzügyminiszter úr maga bevallja, ugyan miért ellenzi, hogy ezen főczél kijelölve legyen,miért ellenzi épen ezt? Az ellentét e tekintetben oly világos,hogy lehetetlen azon gondolatra nem jutni, hogy itt valami titkos ok lappang. A pénzügyminiszter úr maga mondta, hogy a „törvényhozás teendője megjelölni a czélt, kitűzni a feladatot, de annak valósítását a kormányra kell bíznia és annak dolga mi után haladva és járva akarja és véli ezen megbízást teljesíteni.“ No ime, a különvélemény épen ezt tette. A különvélemény teljesítette a ház által rábízott kötelességet, kimutatta a főczélt, egészen szabad kezet engedve a kormánynak, hogy azt keresztül vigye. És mégis a t. pénzügyminiszter úr azt mondja,hogy csak azért fogadja el Trefort képviselő javaslatát mert nem köti meg a kormány kezét. Én tehát ebből, valamint azon érvelésekből, melyekkel a t. kormányszónokok Trefort képv. úr határozati javaslatát támogatták, kénytelen vagyok azt következtetni, hogy a kormány az önálló magyar bankot nem akarja. (Ellenmondás jobbról.) Ne haragudjék meg a t. jobboldal, ha az igazat nyíltan kimondom. (halljuk !) Amit önök most tenni akarnak,nem egyéb mint egy új közösügy létrehozatala és épen úgy járnak el ebben, mint ahogy eljártak a 67-i első közösügyes dolognak létrehozatalánál. (Igaz! balfelöl). Mit mondtak akkor, micsoda zászló volt akkor kitűzve? A magyar 48-iki alkotmány helyreállítása’ e czimre szükségük volt akkor azért, hogy keresztül vihessék az 1867-iki osztrák-magyar alkotmányt. Most mit tesznek ? Kiküldenek egy bizottságot, megbízzák azzal, hogy dolgozzon ki egy tervet egy önálló magyar nemzeti bank létrehozatala czéljából,és most fölhasználják az önállósági címet arra, hogy az osztrák bankkal közös ügyes alkura lépjenek ! Majd gondoskodva lesz róla, hogy mikor az az úgynevezett „központi közeg“ itt föl lesz állítva, a bank házán ki legyen téve egy tábla, melyre rá lesz írva „osztrák nemzeti bank“ de akként, hogy az „osztrák“ szó piczike kis betűkkel, a „nemzeti“ pedig roppant nagy betűkkel legyen felírva, mire a tömeg azután azt fogja mondani, hogy ime, van nemzeti bank! (Helyeslés balfelöl). Meg kell vallanom,hogy a pénzügyminiszter úr nagyon ügyesen járt el. Miután látta, hogy a közvélemény meglehetősen bele-