Magyar Ujság, 1872. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)
1872-08-02 / 175. szám
helyein ép annyit hallod a magyar, mint a német szót.“ Reméljük, hogy a „P. N.“ szerkesztője a körmére fog majd ezután koppintani az oly munkatársának, ki még ezután is azzal akarná vádolni az ellenzéket, hogy a magyarság terjedését megakadályozza; mert hisz fentebbi soraival megerégíté az ellenzéki sajtónak az erdélyi viszonyokról mondott állításait. — A kormányközlönyök csakugyan sokra vitték. Ebben az uborka-dinnye idényben már annyira megfeneklettek, hogy most már a tapsonyi szent kutat rántják elő, s csinálnak belőle — risum teneatis — politikai fegyvert az ellenzék ellen. Tessék elolvasni a „Pesti Napló“ auglsei esti lapját, ott megolvasható, hogy a pártszenvedély mi mindenből nem képes tőkét csinálni. Hogy a nép lelkülete beteges izgatottságban szenved, ennek okát Pauler Tivadar közoktatásügyi miniszternek a népoktatás érdekében nem tett intézkedéseiben kell keresni. A sajtó folyton sürgeti a népnevelést, a fölvilágosodottság terjesztését, mert csak ez fogja a bajt meggyógyítani, míg azonban e téren nem fejt ki a közoktatásügyi minisztérium tevékenységet, addig az olyan tapsonyi széni kút-féle dolgokról akárhányszor csinálhat politikai kérdést. — A „Hon“ Philippovics altábornagynak egy rendeletét közli, melyet természetesen német nyelven írva intézett Kassa városához. A ramosus rendelet imigy szól: 1. Hogy a cs. kir. katonaság által használt helyiségek, lakások és laktanyák továbbra is megtartassanak addig, míg a város más alkalmasakat ki nem jelöl. 2. A laktanya berendezése és fentartása a fizetendő bérből eszközöltetni, és a fenmaradt többlet fog csak a városnak kiszolgáltatni. 3. Hogy azon esetekben, ha a város a cs. kir. állomási hadparancsnokságtól hozzá érkezett okadatok beszállásolási követeléseit megtagadná, ezen követelések erőszakos eszközökkel is ki fognak vitetni. Az altábornagyot e rendelet írására az indította, mert Kassa városa kimondta, hogy a katonai elszállásolás jogczime alatt követelt szolgalmakat és pótfizetéseket, mint törvény szerint nem jogosultakat, jövő 1873-tól fogva megszünteti, az általa e czélból kibérelt helyiségeket felmondja, a tiszteknek kiadott bútorokat visszaszolgáltattatja, s eme határozatai végrehajtásával tanácsát is megbízta. Miután a honvédelmi törvények az elszállásolásról nem tesznek említést, sem rendeletileg a kormány az iránt nem intézkedett, vájjon miként fog a kérdés eldöntetni ? Ez alkalommal megemlítjük, hogy a katonai elszállásolás ügyében az enquét e hó 20-án kezdé meg tanácskozásait Bécsben s a laktanya rendszert fogadá el s egy albizottságot bízott meg a részletek kidolgozásával, mely később a két törvényhozásnak az az iránt hozandó törvények kidolgozásánál alapul szolgáland. — A szerb iskolák feletti államfelügyelet érdekében Pauler miniszter az illető tanfelügyelőkhöz a következő rendeletet bocsátotta ki: Ő császári és apostoli kir. felsége f. é. ápril 6-án és julius 2 án kelt legfelsőbb elhatározásokkal a szerb nemzeti egyh. kongresszus által múlt 1871. évi julius 29-én kelt felterjesztéssel bemutatott a szerb népiskolákról (I.) és a felsőbb leánytanodákról (II.) szóló szabályzatokat, az I. szabályzat 1. 2. 7. 14. 18. 31. 58. (illetőleg 61. 107. 108. 109). 97. 130. 133. 138. és 139 cikk. és a II. szabályzat 4-ik §-ánál, és részint az 1868. évi XXXVIII. törv. czikkből, részint a metropoliai iskolai tanács és egyházmegyék rendezését helybenhagyó 1871. évi május 29-én kelt legf. elhatározásból folyó módosításokkal legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott. Miután mindkét alapszabálynak illető §§-ain a kellő módosítások már megtörténtek ; magoknak az alapszabályoknak pedig a „Budapesti Közlönyében, „Néptanítók lapjáéban és „Rendeletek tárá“-ban leendő közzététele iránt egyidejűleg intézkedtem, szükségesnek tartom kiváló kötelességévé tenni azt, hogy a görö kel, szerb nép- és felsőbb leányiskolákat állandóan kellő figyelemmel kísérje, azoknak a fönálló utasítások értelmében leendő megvizsgálásakor a törvényszabta követelmények és feltételek mi módon teljesítésének a legnagyobb pontossággal járjon végére, kiváltképen pedig beható tudomást szerezzen magának, az ezen iskoláknál használatban levő tankönyvek tartalmáról, és a tapasztaltakról, az 1868. évi XXXVIII. tczikkben kimondott állami főfelügyeleti jogérvényesítése végett nékem időről-időre jelentést tegyen. Budán, 1872. évi julius 17-én. Dr. Pauler Tivadar s. k. A franczia védvám veszélyessége. Európa államai nagymérvű, folytonos csereviszonyban élvén egymással, oly elsőrendű állam mint Francziaország, veszélyes zavart fog okozni összes csereviszonyainkban, ha azon politikától, a szabad kereskedelem politikájától, melyet Európa államai elvben általában elfogadni, s az ipars kereskedelem fejlőődésével a gyakorlati életben is mindinkább érvényre emelni kénytelenek voltak, most a franczia kormány eltérvén, határozottan megmarad retrograd irányzata mellett. Európa egyik legkevésbbé szabadelvű kormánya volt mindig az osztrák kormány. Az osztrák iparosok és kereskedők a védvámrendszer segélyével léptek nyakára a magyar ipar és kereskedelemnek. Az osztrák kormány nem is szokta volt tekintetbe venni és megkérdezni a nagy fogyasztó közönség érdekeit, hanem csakis az illető „szakférfiakat“, t. i. a gyárosokat s más érdekelteket, kik saját ügyeiknek legjobb védőjük, s mégis a szabad kereskedelem „elvét“ fogadta el. A védvámrendszert pedig csak mint szükséges roszat tartotta meg, mert az oly adóalap, melyet mással helyettesitni nem lehet, s rajta a közelebbi évtizedek alatt is sokat javított, egyszerűsített. Sőt magával Francziaországgal 1866-ban decz. 11. oly szerződést kötött az osztrák kormány, melyhez képest a franczia kormánykörökben most ismét ápolásba tett védvámrendszer valóságos visszalépés. Alkalmat szolgáltat az Ausztriával határos országoknak az 1866. osztrák szerződés,hogy azon időre mig kitart,i.i. 42 évre egy kis kerüléssel kijátszhassák a mostani védvámtörvények hatályát. A magy. kir. földm. ipar- és kereskedelmi minisztérium, mely az 1867-es szerződések alapján öröklötte az osztrák kereskedelmi szerződést és politikát, öt évi működéséről tett jelentésében következőleg nyilatkozik a szabad kereskedés érdemében: „A magyar kormánynak, bár elvül és végesétül a kereskedelmi szabadságot vallotta, nem csak a most érintett százados viszonyokra, hanem saját fejlődő iparunkra való tekintetből is, nem lehetett okszerűen a kereskedelmi szabadság rögtöni valósítását követelni, mert ez a külföldi verseny súlyát minden irányban elviselni még nem képes osztrák ipart, saját még gyöngébb iparunkkal együtt megkárosította és fejlődésében megakasztotta volna, hanem oly eljárást kellett követnie, mely szerint a közös vámterület vámdíjszabályzatában szükséges leszállítások csak fokozatosan és kellő arányban, a belipar növekedő versenyképességével történjenek.“ Itt tehát csak a rögtöni átalakítás czélszerűtlensége van hangoztatva. A kereskedelmi szabadság mint elv és végczél ki van mondva. S ezen czél eléréséhez a magyar kormány, az osztrák kormánynyal kezet fogva törekszik fokozatosan, kellő arányban a belipar növekedő versenyképességével. Ez határozott irányzata Európa minden felvilágosultabb kormányának s csak sajnálnunk lehet, hogy Thiers ur retrograd lépése igen valószínűvé tette azon válságos forgalmi zavart, melybe Európa minden államai kisebb nagyobb mérvben bevonatnak, aszerint amint kisebb nagyobb mérvű csereviszonyt űznek Francziaországgal. Thiers úr védvámpolitikájának csak egy dönthetlen érve volt. Ez abból áll, hogy Francziaországnak pénzre van szüksége. Francziaország törvényhozása tehát elfogadta a védvámrendszert, mint az állam jövedelmi forrását. De reméljük meg fogja bánni e lépését s nem leend utolsó a szabad kereskedelem érvényesítésében, mihelyt körülményei engedik. Már a közelebbi mesés összegekre terjedő aláírások mutatják, hogy Francziaország nincs reá szorulva e szűkmarkú osztrák-ezoptos politikára. Mert Francziaországnak siet pénzt adni maga Németország is, hogy enyhítse a vétkes és zsarnok módon uralkodó kormányok által okozott veszteségeket. A népek nem ellenségeik egymásnak. És legnagyobb szerencsétlenség volna, ha Európa kormányai követnék a mostani franczia kormány vámpolitikáját. Ha t. i. szerződéseik mostanában lejárván, a vámdíjak emelésével tartanák meg a franczia védvámot. Kétséget sem szenved, hogy milliókkal gyarapodnék a kormányok jövedelme , de tízszeresen-százszorosán sújtva volna a köztevékenység, a nemzetközi csereforgalom. Sújtva volna, mint sújtva van mindenféle vám által a termelő osztály, mely jövedelme egy részét kénytelen kiadni kezei közül, hogy eladhatóvá tehesse terményeit. Sújtva van a feldolgozó osztály, mely tőkéje s munkája egy részét kénytelen feláldozni, hogy megszerezhesse a feldolgozandó anyagokat. Sújtva van végre azon fogyasztó közönség, mely ezen iparczikkeket magas ára daczára sem képes nélkülözni. Ezen igazságtalan terheket, természetesen, kölcsönös előmérkőzés után igen egyenetlenül tolja egyik fél a másik nyakára s többnyire a legszerényebb, legmunkásabb osztályok vannak legérzékenyebben sértve. Nincs kétség benne, hogy jelentékeny veszteséget fog szenvedni a védvám, illetőleg vámadó által Francziaország ipara, mert általa nincs megvédve versenytársai ellenében, sőt még nehezebbé tétetik munkálkodása. A feldolgozandó iparczikkek megdrágulnak, s ha a franczia gyártmányokat Európa népei nélkülözni tudnák, a franczia ipar kiszámíthatlan kárt szenvedne. Thiers úr, igaz, nem roszul számított, midőn eme nélkülözést majdnem semmibe sem vette, mert mai világban épen a luxusczikkek kezdenek nélkülözhetlenek lenni, kivált azok előtt, kik könnyen jutnak pénzhez. Pedig ilyenek most nagyon sokan vannak Berliben, Bécsben, még Magyarországon is. De menthetlen hiba volna ezen esetleges körülmény miatt Európa-szerte egy retrográd vámpolitikát inaugurálni s a lejárandó vám és kereskedelmi szerződéseket ezen alapon újítani meg. Sajnos dolog volna, ha azon veszélyes irányzatot, melyet Thiers úr csakis rendkívüli körülmények közt emelhetett, reméljük csak rövid időre érvényre, ha más államok talán a megtorlás ürügye alatt, de tulajdonkép azért, mert nektek is hasznot ígér, elfogadnák. A franczia védvám vagy vámadó rendszere ellenében leghelyesebb, legsikeresebb lehet ama keresztényi megtorlás, miszerint: kenyérrel dobálja vissza, ki kővel dobáltatik. Ne tágítsunk a szabad ipar, szabad kereskedelem elvének érvényre emelésében. Sőt siessünk nagyobb lépésekkel a kitűzött czél felé, mint eddig Francziaország, melynek kormánya e napokban meggyőződhetett arról, hogy ily ezontos politikára nincsen szüksége, bizonyára sokkal inkább szabadelvű leend vám s kereskedelmi szerződései megújításakor, miint minő volt a rémülés, szorongattatás múlt napjaiban. Kubinyi Lajos: MAGYAR ÚJSÁG 1872.*AUGUSZTUS 2. Interpelláló a nagyméltóságu igazságügyminiszter úrhoz Miután Felső-Fehérmegye országgyűlési képviselője, ifj. Haller Ferencz gróf a zoltáni jószágban biróilag lezárolt 11 darab lónak fehéregyházai lakásán menhelyet adott, s így nyilván orgazdaságban lappang, miután továbbá ugyanő a közigazgatásilag lezárolt fehéregyházai osztatlan jószághoz tartozó erdőségek pusztítása szabadon gyakorolhatása végett, gazdatisztje Hadnagy Domokoshoz 1872. július 19-én azon megyei szolgabiró hivatalos eljárása megakadályozására egy tiltó rendeletet bocsátott ki és köröztetett, ezáltal a személy és vagyonbiztonságot meglazítván; miután végre orsz. képviselő ifj. gróf Haller Ferencz több év óta büntetlen űzi cselekedeteit, melyekért bűnvádi kereset alatt áll, de az már két évtől fogva nyugszik, és naponta újabb meg újabb tényekkel gyarapittatik, mint ezekről nagyméltóságodnak több panaszok útján tudomása van; ez okán mély tisztelettel kérdezzük az igazságügyminiszter urat: Szándékozik-e megyénkben a személy- és vagyonbiztonságot szükség esetében statárium kihirdetése által is helyreállítani, és orsz. képviselő, ifj. gróf Haller Ferencz és társai elleni bünfenyitő keresetek gyors lejártatását még az országgyűlés megnyitása előtt a mvásárhelyi királyi törvényszéknek megrendelni ? Segesvártt, julius 28-án. Többen. Választási mozgalmak. Gyergyó-Szentmiklósi távirat szerint Gyergyóban a választás tegnap befejeztetvén, Boer Antal ellenzéki 2455 szavazattal választatott meg Antalfy Károly 571 szavazata ellenében. Csikszéke kerülete a múlt országgyűlésen jobboldali által volt képviselve. * Marosvásárhely, július 30. Tegnap a városi képviselő-bizottságnak újból rendkívüli közgyűlése volt, mégpedig a bel-ügyminiszternek f. hó 16-án a közp. vál. intézett — az előbbi összeírást megsemmisítő rendelete ötletéből többek által beadott azon indítvány tárgyalására, hogy az előbbi 8 összeíűküldöttségi tagtól ezen megbízatás elvonatlan helyekbe újak, úgy 4 kilépett tag helyett mások, valamint még 8 új tag választassék. A deákpártiak által tett ezen indítvány ellen az ellenzék részéről egyfelől illetéktelenség, másfelől pedig azon körülmény miatt érezett ellenmondás, mivel a belügyér ezen kérdést bárha törvénysértőleg már egyszer végleg elintézvén, és az új összeírás a közp. vál. által el is rendeltetvén, a közgyűlésnek ezen ügyben több beleszólása nem lehetett, kivévén azon esetet, ha egyik vagy másik kilépett tag helyébe mást kellene választani. De minden érvelődések daczára a jobboldali hősök elég bátorságot és botorságot éreztek magukban arra, hogy ezen törvénytelen eljárást szentesítsék, és túlbuzgóságból a belügyérdelibe emelkedve oly hatalmat gyakoroljanak, melyet a közgyűlésnek sem a törvény, sem a gyakorlat nem adott, — és igyön kimondva az indítványnak 2 szavazattöbbséggel lett elfogadása, s annak folytán 21 új tagnak mind jobboldalinak beválasztása. Az ellenzék ezen jog- és törvényerőszakoló lépést el nem tűrhetvén, jobbnak és alkotmányosabbnak taláta az uj választástól visszavonulni, és tiltakozását s folyamodványát bejelentve, a dicsőséget ellenfeleinek átengedni, azon biztos reményben élvén, hogy a miniszter minden ily jogtalan és illetéktelen beavatkozást a törvény hatalmával visszatorland, és nem fogja engedni, hogy túlbuzgó hívei oly eljárásokra ragadtassák magukat, melyek sem az alkotmányos élettel, sem a fennálló törvények iránt tartozó tisztelettel meg nem egyeznek, sőt inkább a felforgatás jellegét viselik magukon. Ha valaha, úgy most elvárjuk a belügyértől a pártatlan eljárást már csak azért is, mivel saját hatásköre van megsértve. Szemtanú.* Tasnádról legutóbbi — Szongoth Jakab úrtól eredeti — az ottani választási mozgalmakra vonatkozó közleményünkre, Pintér Lajos úr cáfolatot küldött be hozzánk. Nem vállalkozunk közlésére először hangja miatt, mely jogtalanul követelő és sértő, másodszor pedig mivel épen Szongoth úr czikke válaszul szolgált, egy a „Hon“-ban megjelent közleményre, de még az ügynek a végtelenig való feszegetésére Pintér uram-féle levelek miatt nem vállalkozunk. Ml II —P——' ■ I •—MWI .... Kivonat a hivatalos lapból. Mizula János privigyei lakos vezetéknevének „Borká“-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. A debreczeni m. kir. pénzügyigazgatóság Prochaszka Henrik corsovai fővámhivatali segédtisztet a debreczeni fővámhivatalhoz HI. osztályú vámtisztté nevezte ki. esem KRÓNIKA. Pest, augusztus 1. — Az ország honvédegyletei központi bizottmánya legközelebbi ülésében elhatározta, hogy az 1848/9-diki honvédeknek 7-dik vagy is ez idei országos gyűlése megtartásának határideje augusztus hó 1- től folyó évi szeptember 28-ára tétetik át — leginkább azon okból, hogy a menház akkor már teljesen fölszerelve átadathassák rendeltetésének. — így tehát az idei honvéd közgyűlés f. évi szeptember hó 28-án, — a menház ünnepélyes megnyitása, és az építő bizottság általi átadása pedig f. évi szeptember hó 29-én fog megtörténni, mit is azon hozzáadással teszek ezennel hirlapilag közzé, hogy az érdekeltek erről, külön körlevélben is fognak értesittetni. Pesten, 1872. évi julius hó 31-én. Kühnel Ignácz főjegyző. — Színházi hirek. A nemzeti színház tagjainak nagy része már visszaérkezett, s az előadások hír szerint mégis e hó 8-án nyílnak meg újra. — A mai lapok dicsérettel szólnak Pest városa ama tegnapi határozatáról, melylyel az ideiglenes népszínház felállítására megadta az engedélyt. Reméljük, hogy a tanács is az ügyből kifolyólag fogja föltételeit szabni. Körmyiteen Miklósina mennyire lehet — tekintetbe véve, hogy Pest a vidéki nagyobb városoktól elűtőleg nem is subventionál; egy színházat talán segélyben is lehetne részesíteni egy-két évig — másrészt azonban köteleztessék az igazgató a művészet álláspontjának megfelelő előadásokat rendezni. — A budai színkör legközelebbi játékrendje. Szombaton és vasárnap Sínek ur mutatványai, azonfelül szombaton „Trapezunti herczegnő“, vasárnap „Rokkant huszár“. — Aug. 12-én, vagyis a jövendölt földpusztulás napján Kömives jutalmára színre kerül: „Jön az üstökös vagy a földgolyó szétbomlása aug. 12-én.“ Gúnyos bohózat énekkel és tánczcal, 5 képpel. Egy özönvíz előtti eszme után írta Bolygó Csillag. A képek eléggé tarkán vannak elnevezve .l-fő kép: „Szerelmi párbaj Mars és Jupiter közt, Vénus csillaga fölött.“ 11-ik kép: „A kelepczébe került adós és a szerelmes aggszűz.“ III-ik kép: „Az álbeteg vagy adósságfizetés a legújabb divat szerint.“ IV-dik kép: „Felfordult kortesvilág, vagy sem jobbpárt sem balpárt, a kulacsban van az igazság.“ V-ik : „Az üstökös.“ A színdarabban előforduló tánczok: Üstökös csárdás“ és „Holdvilág-cancan.“ — Ó-Orsováról Nagy Soma mérnök a következőket írja lapunknak: Az aldunai hajózás, a víz apadása következtében akadályokra bukkan. Csak Drenkováig járhatnak, aztán kocsikon Tutzig, innét kis hajókon Vecserováig, ismét kocsival Gurcsójáig, s úgy tovább gőzösön T.Severinbe. A jövendő természettudósoknak lesz módjukban meglátni a kiálló sziklákat Greben magy. „Zuhatagoknál“. Bagaria-czizmákkal lássák el magukat, ha száraz lábbal akarnak átsétálni. — Szeptember 10. 11. 12-én — a szerb jobb bunaparti erdőben mulathatunk s kutathatunk „asphalt“, „kőolaj“ felfedezése és vízhatlan mész végett is. Egy kis fáradságot föl lehetne áldozni a szept. 19-ki „scientifique excursió“ alkalmával — Mehádiáról a veterani barlanghoz, Usban „Ait-Ogradina“ falucska határában mészlenyt kaphatni; egy pár kísérleti kövecskét be fogok mutatni én is. De a szaktudósok föladata leend az itteni föld rejtett kincseinek további kikutatása. Van reményem: lesz is kutatás! —Livingstonetól, a„Daily Telegraph“ második levelet közöl, mely majd négy hasábra terjed. E levelet a tudományos világ nagy érdekeltséggel fogadhatja, mert oly jelenségekről és népekről tesz említést, a melyekről a világ eddig tudomással sem birt. — Művész hazája — vidék. Bogyó Alajost kedden nagyváradi jutalomjátéka alkalmával ezüst serleggel lepték meg tisztelői. — Fáy An taró, kit nagy részvét mellett tegnap temettek, rövid életrajzot nyújt a „Föv. Lap.“ s megemlékezik egy kis költeményről melyet az elhunyt rövid idővel halála előtt küldött be hozzá „Végrendeletem“ czimmel. Úgy hangzik : Sok harczi kár, csapás s önkény — koldusságra juttatott. — A sors mankót, kint, szenvedést -!- Vállaimra halmozott. — Csak dalaim maradtak meg, — Mikről rendelkezhetett, — Nekem hagyon, kedves hazám! — kevés, s mégis mindenem. — A budai zugi igétben tegnapelőtt tartotta meg a lövészegyletig poharazás közt szokásos galamb lövészetét. A 120 felbocsátott galamb közül csak tíz repült el. A többi egyegy lövésre lehullott és a közlakoma pecsenyéjének szolgált. — Tanirodalom. A német nyelv és irodalom tanáraival Tewrewk Árpád tudatja, hogy „Német tan és olvasókönyvének második kötete október elejére megjelenik. — Barbárságról tesz említést a „Nagyv.“ Oly esetről beszélnek Nagyváradon úgymond, melyet a „királyi törvényszék“ idejében megtörténhetőnek nem hittünk. Egy 65 éves margitai izraelitát apróbb vétség miatt legfelsőbb helyen három napra ítéltek el, s midőn ez a büntetés kiállása végett az illető helyen — a megyeháznál — megjelent, legelőször is szakálla levágásához kezdettek. Az aggastyán, mint már ez vén zsidóknál szokásban van, kegyelettel viseltetvén tisztes szakálla iránt, ellenállott, s erre hat rabot hozattak fel a börtönből, és ezek segélyével hajtották végre a barbár aktust. Magától értetődik, hogy a rabok kezeinek nyoma még most is meglátszik a szegény, ékességétől megfosztott s már kibocsátott zsidón. Nem tudjuk, mivel fogják az illetők ezt igazolni, de igazolják akár a házszabálynál is, a magyar igazságszolgátatási viszonyokra furcsa fényt fog vetni. A „Színpad“ czímmű színi közlöny ajánlja, hogy a nemzeti színházhoz Rákosi Szidonai k. a. helyébe Szigeti Jolán k. a. szerződtessék, ki feltűnő szép sikerrel játszott a képezdei vizsgákon. Mi is hiszszük, hogy a fiatal színésznő bármely színpadnak hasznavehető, sőt ha fejlődése a hozzá kötött reményeknek megfelel, kiváló tagja lehet, de kérdés, hogy az a szakma, melyben tehetségét érvényesítheti, nincs-e a nemzeti színháznál betöltve, s másrészt van-e kedve Szigeti kisasszonynak arra, hogy itt évekig tétlenségre kárhoztassa tehetségét, mint annyian már előtte és bizonyára utána is. Mert a jelen igazgatóságtól a meglevő vagy megszerezhető erők arányos használatát remélni, annyi mint Orczy bárótól önmegtagatást várni. Mind a kettő lehetlen. — Lőpor robbanás. Az Ó-Buda közelében fekvő lőpormalom, melyben öt mázsa lőpor volt, tegnapelőtt borzasztó robajjal a jégbe repült. A malom melletti tóban mintegy 60 ember fürödhetett, midőn az történt, s nagy szerencsének mondható, hogy a különféle érerdarabok, melyek pelyhekként repültek a légben, senkit sem sértettek meg. A robbanás oka eddig ismeretlen. A kecskeméti kiállításban résztvevő kiállítók pénteken f. é. augusztus 2-án d. u. 6 órakor az orsz. m. Iparegyesület helyiségében (Országut 7. sz. I. emelet) értekezletet tartanak, melyre az illetők megjelenni kéretnek. — Uj postahivatal. Mai naptól kezdve Küküllő megye Bolkács nevű helységében (Erdély) egy uj postahivatal lép életbe, mely a levél és kocsipostai küldeményekkel és leadásával — utóbbinál csakis 10 font egyes súlyig — foglalkozand, és összeköttetését a kiküllővár balázsfalvi naponkinti küldönczjárat által nyeri. E postahivatal közbestési körét csak Bolkács községe képezi. — A jobboldal lovagiassága.Mig magát az itól bámulják, addig ucui szóltunk, a nyilvánosság embere el van arra készülve, különösen ma, midőn akár az egyik, akár a másik oldalról minden politikai sró támadtatik. De mikor a politikai düh és jezuitizmus nem csak magának az orvosnak, hanem a gyógyszerésznek is neki esik a receptért, és az orvos állítólagos hibája miatt elkezdi ócsárolni a gyógyszertárat is, az már egyenes és félremagyarázhatlan részakarat, még több a lovagiatlanságnál. Így van pedig a jobboldali sajtó jelenleg a „Heckenast“ czéggel, amiért a reájuk nézve igen keserű labdacs. „Az ellenzék véres küzdelme“ — czímű munka kiadását elvállalta. Az írónak nem árthatnak, hát a kiadónak akarnak ártani, azt akarják megijeszteni. — Valóban oly taktika, mely méltó feltalálóihoz. Különben a kormány sajtónak ily támadása az említett műre nézve a legjobb ajánlat. KÖZGAZDASÁG. Vasúti üzletszabályzat. Érvényes a magyar korona területén fekvő összes vasutakon. (Folytatás.) 2. §. A szolgálati személyzet jogai. A közönség az egyenruhás vagy szolgálati jelvényyel ellátott pályaszemélyzet szolgálati rendelkezéseit megfogadni tartozik. 3. §. Perlekedések eldöntése. A közönség s a tiszti személyzet közt felmerülő perlekedéseket az állomásokon az állomási főnök, menetközben pedig a vonatvezénylő dönti el. 4. §. Panaszok. Panaszok a szolgálatban elöljárók elé írásban vagy szóval terjeszthetők, valamint a minden állomáson meglevő panaszkönyvbe is iktathatók. Az igazgatóság minden panaszra, mely a panaszos neve és lakhelye megjelölésével beérkezik, felelni köteles. Szükséges, hogy a panasz, mely valamelyik szolgálattevő ellen emeltetik, ennek nevét, száma vagy egyenruhájának egyéb ismertető jele szerint lehető pontos megjelölését tartalmazza. 5. §. A pályaudvarba vagy pályára lépés. A közönség számára állandóan vagy pedig csak időnként megnyitott helyeken kívül, a pályaudvarokba vagy pályára lépés, az erre a vasútrendőrségi szabályzat határozatai által jogosított személyek kivételével, mindenkinek tilos. 6. §. A szállítási kötelezettség korlátozása. Pénznem vagy fizetési módok. Személyek, állatok és tárgyak szállítását csak rendkívüli akadályok vagy fensőbb hatalom fenforgása esetében, vagy mikor a rendes szállítóeszközök elégtelenek, lehet megtagadni. Fizetésül a váltópénz kizárásával mindenütt a szomszédos pályákon törvényes árkerettel bíró arany- és ezüstpénz fogadandó el, mégpedig a vaspálya igazgatósága által megalapított, s minden szállítóhivatalnál nyilvánosan közzétett árfolyam szerint, amennyiben