Magyar Ujság, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1872-09-10 / 206. szám

pesti főispán. Póttagok: b.:Dőry Lajos, gr. Forgách József, gr. Gyürky Ábrahám nógrádi főispán, gróf Hunyady Pál, Maljevácz Péter po­­zsegai főispán (horváth, slavon és dalmátor­­szág részéről), őrgr. Pallavicini Ede. E kihirdetés után más tárgy nem lévén, az Ülés eloszlott. Stanescu Imre, Szabó Imre, Szakácsy Dániel, Szapáry Géza gr., Szapáry Gyula gr., Torma Károly, Tóth Vilmos, Várady Gábor, Zichy Manó gr., Gyurkovits János, Kiss Gábor, Vid­­licskay József, Marosvásárhely, szeptember 5-én. Ma délután a hatpárti bizottság értekezletet tartott, amikor is az összeírás bevégeztével szükségessé vált fölszólamlások érdekében,tör­vényszabta utasítások és egyéb czélszerű intéz­kedések állapíttattak meg hogy a miniszter által helybenhagyott törvényszegő feltételek orvoslása lehetőleg megkíséreltethessék. Ez alkalommal Lázár Ádám és O­r­­b­á­n Balázs baloldali követjelölteknek egy­hangúlag kikiáltattak, kik jelen lévén prog­­rammjukat röviden elmondották, mely határo­zott szabadelvű, jelen viszonyainknak megfe­lelő, elvtársaink érzelmeit tolmácsoló nyilatko­zatok egész megnyugvással fogadtatván, az értekezlet jelölteink mellett szilárdan tömörült. Egyúttal elhatároztatott, hogy követjelölte­ink programmbeszéde meghallgatása f. h. 8-án az elbai színkörben nagy pártgyűlés tartassák, s ennek elintézésével a bizottság bízatott meg. Csak nem nyugszik a „Kelet“ és közelebbi számaiban újabb meg újabb híreket bocsát vi­lágra, melyekkel az ellenzéket folytonosan gyanúsítani, a kedélyeket fölizgatni, szóval a polgárságot halálra boszantani nem átalja, csak hogy elhitethesse a közvéleménynyel a Deákpárt egyedüli igazságát, és a kormányt az ellenzék ellen még jobban tévútra vezet­hesse. De mind hiába­, mert ellenzékünk jól isme­ri az ily hazafias törekvéseket, és azok vég­czélját, hogy a „Kelet“ szerkesztője és mun­kásai hűséges hazugságaikért busás jutalmat kunyerálhassanak , és épen azért véghetetlen türelemmel, higgadtsággal néz a választás elébe, mely az ellenfél minden erőfeszítései daczára sikerrel biztatja. Egy választó. MAGYAR ÚJSÁG 1872. SZEPTEMBER 10. Kivonat a hivatali*a­lapból. A feloszlatott bánya terményáruda helyébe felállí­tott termény-elárusító ügynökséghez főnökké Bernád Lipót áruda igazgató, s levelezővé Bajner Vilmos áru­dai levelező neveztetett ki. Jablonczy Miklós és Or­­szágh J­ózsef számtisztek pénzügyi fogalmazókká ne­veztettek ki. KRÓNIKA. Pest, szeptember 9. — Muszka katonai magyar költő. Egy erdélyi hazafitól a következő sorokat vet­tük : A Segesvár és Fehéregyháza közötti em­lékszobron következő német felirat olvasható: „Skar­atine Jacsolovitsch­ Gergely hősnek cs. orosz tábornok, az orosz császár ő felsége kí­séretében, az 5 ik hadtest táborkarának főnöke. A forradalmi harczban 1849. julius 31-én egy ellenséges ágyúgolyó által Segesvárnál elesett. Emlékjelként hálás elismeréséül az egyesült hadsergek közös harczának s diadalának, s az osztrák s orosz császár I-s. Ferencz József és I-só Miklós közötti baráti szövetségnek — a cs. k. erdélyi hadtest.“ Marosvásárhelyt Lázár Jánosné sz. Reich Lujza úrnő kezében Petőfy­­nek, ki állítólag a fentebbi segesvári csatában esett volna el, következő saját kéziratu emlék­sorai olvashatók : „Fájdalom borítja keblem érzetét, s csupán azért, mert vállnom kell azon gyöngytől, melyet ezen világ nagy tengerében találok. De azért ne busulj szív, a sors válto­ . Az igazolt képviselők névsora. Az I. osztályból: Csiky Sándor, Degenfeld Lajos gróf, K­alk Miksa, Földváry Mihály, Gaal Mihály, Gozman János, Hedry Ernő, Hegedűs János, Heily Ignácz, Hoffmann Pál, Hollán Ernő, Hransiky Antal, Karach József, Matkovics Tivadar, Matuska Péter, Máriássy Kálmán, Mihályi Péter, Nagy György, Nedez­ky István, Kernes Nándor, Ocskay István, Oláh Gyula, Schotter József, Szathmáry Ká­roly, Szentimrey Elek, Szepessy Gyula, Szilá­gyi Dezső, Szamay Ödön, Szombathelyi Győ­ző, Tisza Kálmán, Tisza Lajos (Küküilő megye alsókerület), Tóth Kálmán, Tr­ajcsik Alajos, Vajda János, Zsedényi Ede, Varga János, Be­nenyhfy Albert. — Horvát képviselők : Bilic Ignácz, Erdődy Rudolf gróf, Modics László. A II. osztályból: Csemeghy Károly, Csen­­gery Antal, Degre Alajos, Dobay Antal, Duka Ferencz, Dőry József, Bóllegh Frigyes, Jmber Nándor, Farkas Elek, Farkas Gyula, J­eszt Imre,­­­estetics Pál gr., Fillenbaum Ferencz b., Forgách Antal gr., Hajós János, Haller Ferencz, Karácsom Guido gr., Kassay Ignácz, Kautz Gyula, Kállay Ákos, Kubinyi Árpád, Matris János, Manassy Em­re, Nikolics Nándor, Se­nyey Pál br., Szaplonczay Miklós, Szathmáry Miklós, Szemző János, Szentmiklósy Pál, Szil­­vay Károly, Szluha Benedek, Ublarik János, Libanovszky Ernő, Ujváry Lajos, Vass Sá­muel gr., Wodianer Béla, Horváth Jaki­s An­tal, Mishatovics József) Voncena Iván. A III. osztályból: Bothos Kálmán, Bömb­es Gyula, Brennenberg Mór, Csáky Gyula gr., Csernatony Lajos, Csiky István, Dániel Pál, Dálnoky Barna, Dulovits Ernő, Eőry Jenő, Földváry János, Györffy Gyula, Gáspár And­rás, Hajdú Ignácz, Horváth Lajos, Horváth Mihály, Horváth Sándor, Kazinczy István, Korizmics László, Kuhinka István, Matolay Etele, Mattyus Arisztid, Mednyánszky Dénes b., Mocsonyi Sándor, Oláh Miklós, Onossy Mátyás, Petrovay Ákos, Simonyi Ernő, Szi­­lády Áron, Szmrecsányi László, Szomjas Jó­­zsef, Tormássy Mihály, Tóth József, Horváth Péter, Kreszits Miklós, Juszt Dragutin. A IV. osztályból: Bárányay Ágoston, Bánó József, Barczay József, Becse Antal, Beliczey Rudolf, Beniczky Ödön, Beniczky Gyula, Be­öthy Algernon, Bogdán Vincze, Ruday Sán­dor, Bujanovics Sándor, Csotta János, Dániel Béla, Dekány Gusztáv, Ghyczy Dénes, Giczey Samu, Halassy Gyula, Havas Sándor, Le­­hoczky Egyed, Tolnay Károly, Madas Károly, Majoros Ibtván, Majthényi Bálint, Milkovics Zsigmond, Nehrebeczky Sándor, Perényi Zsig­mond, dr. Pellik Gyula, Prileszky Tádé, Radz Kálmán, Szende Béla, Tóth Bálint, Trifunács Sándor, Vukovics Sebő, Zmchkál Mihály, Iva­­novics Biankó, Krsujavics Makó, Zsivkovics János. Az V. osztályból: Almássy Sándor, Batta Andor, Beöthy Lajos, Bocsánszky Adolf, Boer Antal, Bonis Döme, Brezovay László, Csanády Sándor (Bihar megye Berettyó) Csávolszky La­jos Dimitrievits Milos, Dívald Adolf, Dobsa Lajos, Hodossy Imre, Hunkár Mihály, Hu­nyady László gr., Ibrányi Lajos, Irányi Dá­niel, Istóczy Victor, Ivánka Zsigmond, Jen­­drassik Miksa, Kendeffy Árpád, Keresztes Ist­ván, Körmendy Sándor, Lujcács Béla, Major Pál,Marx Antal, Palkovics Károly, Pap Gy., Patrubány Gergely, Péchy Tamás, Pulszky Ágoston, Radocza János, Schwarcz Gyula, Szlávy József,­­Takács Lajos, Tarnóczy Gusz­táv, Tisza László, Kraljevics Béni, Mrazovits Mátyás, Pejacsevits Péter gr. A VI. osztályból :Bánffy György gr., Beöthy Ákos, Rei­chtold Arthur gr., Bésán Mihály, Bittó Béni, Bittó István, Berényi Ferencz gr., Brogyányi Vincze, Cséry Lajos, Vitel Frigyes, Gidóst­lvy Albert, Harkányi Károly, Joanno­­vics György, Karassiay István, Kasper Mi­hály, Károlyi Gyula gr., Kiss Lajos, Lukácsy Béla, Luksics Bódog, Mocsonyi Antal, Pa­­czolay János, Papp Lajos, Péchy Manó gr., Ráday Gedeon gr., Rádonyi János, Radics József br., Schmausz Endre, Semessey Albert, Sipos Orbán, Siskovics Tamás, Zsitvay Jó­zsef. A VII. osztályból: Bakcsi Ferencz, Buzin­­kay Pál, Dedinszky József, Földváry Miklós, Trauschenfels Emil, Fröhlich Gusztáv, Gáll József, Gubody Sándor, Gorove István... Hu­szár Imre, Janicsáry Sándor, Kállay Ödön, Kálnoky Pál gr., Kemény Gábor dr., Kiss Mik­lós (kecskeméti), Kovách László, Lékay Jó­zsef Lónyay János, Lónyay József, Madarász József Mednyánszky Sándor, Molnár Antal, Molnár György, Muzslay Sándor, Radvánszky Károly, Ranicher Jakab, Ragályi Gyula, Ra­gályi István, Szász Miklós, Schafer Frigyes, Steiger Gyula, Stoll Károly, Szabadhegyi An­tal Szitányi Bernát, Varró Sámuel, Zámory Kálmán, Muzler József, Bogulic János, Töm­bör Iván, Wachtler Frigyes, Borb­a Zsigmond. A Vili. osztályból: Barcsay Ákos, Bobory Károly, Bohus Zsigmond, Császár Bálint, Dá­niel Ernő, Deák Ferencz, Érkövy Adolf, Hor­vát Boldizsár, Horváth Elek, Hodossin Imre, Horváth Károly, Jankovics Miklós, Janicsáry Szilárd, Jeney József, Kármán Lajos, Kemény Mihály, Kerkápoly Károly, Kiss János, Kiss Miklós (zólyomi) Kozma Partner, Lipthay Béla, dr., Lónyay Menyhért gr., Molnár István,­ Ro­mán Sánd­r, Simonyi Lajos br., Trefort Ágos­ton Vécsey Oláh Károly, Vécsey József br., Vécsey Tamás, Vidacs János, Visoly Gusztáv, Zmeskál Zsigmond, Khuen Henrik, gr. Lábasi Antal, Mihajlovits Dragutin, Makray László, Fábriczius Károly. A IX. osztályból: Zobel Albert, Deáky Lajos, Éder István, Ghyczy Kálmán, Horánszky Nán­dor, Horváth Döme, Jurka Bazil, Justh Jószef, Kemény Kálmán­­­, Kosztolányi Károly,Kvas­­say László, Lejtényi György, Lipovniczky Sándor, Máday Lajos, Móricz Pál, Ottlik Géza, Percz­el Béla, Remete Géza, Simoncsics Béla, Simonffy Kálmán, Somsich Pál, Préter László, A nagyváradi országos dalár-ünnepély. — Saját tudósítónktól. — Első nap. Szeptember 5-ke volt első napja azon öt na­pos cziklusnak, mely úgy Nagyvárad, mint az összesereglett dalárok előtt sok időre emlékeze­tes marad. A fellobogózott város már kora reggel va­lami rendkívüli, valami szokatlan eseményről értesíti azokat, kik talán nem tudnák, hogy ma érkeznek meg a határvendégek. Délelőtt az erdélyiek, és az alföldiek . . . délután aztán a pesti vonattal a vendégek zöméig megérkezett, beláthatlan tömeg, s a délelőtt érkezett dalárok által, nem különben az ünne­pély központi bizottsága által lelkesen fogad­tatva. A nagyváradi dalárda elnöke, Stark Antal, rövid üdvözlő beszéde után megindult a menet. Minden dalárda saját lobogója alatt, betűrend­ben sorakozott, s a nagyszerü menet így ért át Uj­városba, s szállta meg a kis piaczot, hol a a „fekete sas“ czimü szálloda erkélyéről L­u­kács polgármester, lelkes szavakkal üdvözölte a halárokat Nagyvárad nevében. Programm szerint most a díszelőadás követ­kezett, de lesz a „Sóhajok hídja“ czimü ope­rett kevés vendéget hozott a színkörbe. Elő­adás utánra volt kitűzve az ismerkedési estély kezdete. A „fekete sas“ nagytermében 250 személyre rendeztek banketet, melyben a vendégek nota­­bilitásai , és a városi kitűnőségek vettek részt. Szápor alán említeni is fölösleges,hogy a toaszt csakhamar megindult, s hogy a legelsőt Királyi Pál a dalárda szövetség elnöke mondotta, ürít­vén poharát a királyért, éltette a hazát, a hon­védeket tudósokat. Utánna igen sok felköszön­tés és éljenzés következett, úgy hogy a híres debreczeni Balázs Kálmán-féle czigány bandá­nak kevés szerep jutott, anyival inkább, mert 11 óra felé a nagyváradi dalárda egy üdvözlő énekkel, igen kedves dek­oasztnak nyitotta meg útját. A jó hirű­ pécsi dalárda három ízben is danolt, mindannyiszor ujabb babér fűzve régi hírnevéhez. A kedélyes mulatság, melynek a karzatról számos nézője volt, éjfélkor ért vé­get s éjfél, után tértünk nyalomra, hogy amennyire lehetséges,előkészülhessünk a holna­­pi élvezetekre. Második nap. A mai programm igen érdekes. Reggel össz­­pr­óba, utána gyűlés, dalverseny. Az összpróba és gyűlés csak halárokat érdekelt, a dalver­seny azonban az egész várost s az abban már ekkoráig összegyűlt nagyszámú vidékieket is felette érdekelte, mert körülbelől a kitűzött dijak kik által elnyerése, képezi az ünnepély legfőbb részét. Nyolcz dalárda állott ki a küzd­térre. Sorshúzás utján döntetett el, hogy minő rendben lépjenek fel a dalárdák, s ily módon lett első a pécsi dalárda. A közönség feszült figyelemmel várta a ver­seny megkezdését, s igen jó benyomással ha­tott rá a pécsi dalárda szabatos, finom árnya­latú éneke. E benyomás sokkal magasabb fokra hágott, midőn közvetlen a pécsi dalárda után a kál­lait kelle hallgatni. Ez teljesen elejtett s min­den perezben belesülés veszedelmével fenye­gető előadás volt; jóakaratánál egyebet mél­tányolni nem lehet. Ezután a váratlanul fellé­pett ungvári következett; a kállainál hason­­lithatlanul jobban adta elő a nehéz verseny­darabot, de a pécsit alig közelítette meg. Már a kolozsvári dalkör nemcsak, hogy utolérte a pécsit, de úgy látszott, hogy sok tekintetben túlhaladta azt, mit a közönség négyszeri kihí­vással adott tudtuk Ezután a hajdan jó hírnek örvendő debreczeni dalárda következett. Úgy ez, mint a kolozsvári Hilária-egylet, s még jobban a h.­m.-vás­árhelyi dalkör a középsze­rűséget alig haladták túl. A roppant számmal egybegyű­lt közönség már némi méltatlankodást érezhetett e közbül eső három versenyző felett, s kétségbe kezdte vonni a verseny nagyszerűségét, midőn végre a pesti nemzeti dalkör lépett színpadra. A finom izlési l, műértő közönség az első hang kiejtésénél tudta, hogy itt egy nagy kép­zettségű, kitűnően vezetett dalárdával áll szem­ben s mohó vágygyal leste a hangot, s szem­lélte a buzgó karnagy Huber Károly minden mozdulatát — és hangzott a dal lá­gyan édesen, majd imaszerüleg s végül hatal­mas dissonánsban. Midőn végezték, a közönség a szó teljes értelmében el volt ragadtatva, az öröm elismerés szörnyű tapsviharban nyilvá­nult. Az első sor zártszékben ülő pályabirák, Erkel, Ábrányi, Reményi sat. a közönséggel tapsoltak — a siker nagyszerű, a kihívások alig akartak véget érni, a kör tagjai a színpa­don fölemelték szeretett karnagyukat s elérzé­­kenyülve köszönték meg határt nem ismerő fáradalmait, melynek köszönhetik a kivívott sikert. A közönség az első díjat, az ezüst serleget a pesti nemzeti dalkörnek ítélte oda. Valószínű, hogy a pályabírák ítélete, mit hétfőn tudunk meg, szintén ez lesz. A másik két díj,az album s karnagyi palota, a kolozsvári, pécsi s ung­vári dalárdák Páris almája leszen. A dalverseny után — mint gondolhatja az olvasó — nagyszerű áldomás következett. A dalárdák nagyrésze az úgynevezett Otto-kert­­be ment, hol körülbelől 7—800 ember étkezett együtt. Toasztok nem voltak, kivéve egy párt, melyekből az Ábrányi Emilre ürített talált meg­hallgatásra , hanem megindult a dalzápor és jön versengés a pesti és kolozsvári dalárdák közt. Felváltva énekelte el a két dalárda legjobb darabjait s a közönség örömmel élvezte a ne­mes versengést. A versengésben az ungvári és sárospataki dalárda is részt vett egy-egy dallal. Az ezeken felül maradt szabad időt a katonai zenekar és Kerekes Sámuel, Er­dély vándor zsurnalisztája vette igénybe, ki a közönség kívánatéra kétszer indította meg nyelve kerekét, hogy beszéljen rímben s mond­jon alkalmi dicséreteket. A jókedvű közönség igen jóízűen megnevette az egészséges humoru s jól rímelő rögtönzést s az élvezetekben kifá­radni sehogy sem tudott. Éjfél körül kezdtek tisztulni az asztalok s talán reggel is elérkezett mire teljesen kiürült a tágas kerti helyiség. Harmadik nap. E nap (szept. 7-ike) a komoly tanácskozás napja lett volna, a dalárdák megbízottjainak közgyűlése délelőtt 10 órára volt hirdetve, ha­nem beiz ez a közgyűlés nem igen produkált eredményt, és pedig nem azért, mert több da­lárda megbízottja a gyűlésen meg nem jelent, hanem azért, mert nem határoztak semmit, s a fontos ügyek eldöntésére hivatott közgyűlés­nek befejezése, határozathozó utórésze hét­főn fog megtartatni. A dalárszövetség továbbra fent vagy nem tartása, s a „Zenészeti Lapok“ kiadása­i képezték a tanácskozás lényegét. Estére nagyszerű díszhangverseny volt ki­tűzve , melyről elég udvariatlan volt Orczi, több meghívott nemzeti színházi művészt el­tiltani. A díszhangverseny a megelőző napi dalver­senynél is látogatottabb volt, daczára a fel­emelt helyáraknak (10 írt volt egy páholy), úgy, hogy négyszer akkora helyiség is megtelt volna, mert a vidékről e napon érkeztek meg a nagyszámú vendégek. A hangverseny programmja igen jól volt összeállítva, s a közönség igen sokat várt tőle, fájdalom, hogy a nagyon mitértő váradi kö­zönség egészen meg nem elégedett. Nyitányul Ábrányi Emil „prolog“-ja volt jelezve, mit Stark Antal szavalt el annyira ro­­szul, hogy a közönség egyetlen tapsra sem tu­dott kerülni. Az ezután következett „Pusztai élet“ czimű népdal, átirat Zimnétől, előadva az esztergomi dalárda által, mely tapsokban részesült, s a közönség kezdte a legjobbat re­mélni, midőn a függöny felgördültével jelentik, hogy Neszveda Anna k. a. Pestről nem érke­zett meg, (talán nem eresztette arczi! Szerk), s e miatt a programmból két szám el fog esni. Az eként 9 számból álló hangverseny oroszlán része Ellinger Josefa k­­assz. illeti, a kegyelmi áriát Ördög Robertből, Hubert vezetése mel­lett, nagy tetszés közt énekelte. Kevesebb ha­tásnak voltak népdal énekei Ábrányi E. szerző­i zongora kísérete mellett.­­ Számos kihí­vásban és elismerésben részesültek Reményi E. hegedűjátéka, nem különben ifj. Hu­bert Károly gordonkajátéka, atyja zongora kísérete mellett. Végül tetszett a „d a- t á r i n d u l­ó“, szerzője, Erkel vezetése mel­lett , előadva a békési, gyulai kőrös-tarcsai és szarvasi egyesült egyletek által. A hangverseny némi változtatással másnap délben ismétlődött. Erről s az ugyanekkor tar­tott nagy öszhangversenyről és más egyébről — holnap !­D. Gy. zik, s vagy­, vagy soha. Marovásárhelyt, aug. 1 s. 1849. Petőfi.“ Mig az ellenség vezérének emléke fennen hirdeti a nemzet megaláztatá­sát, s gondosan őriztetik, addig a nemzet láng­­lelkü költője, Petőfi Sándor emlékét a 30,000 írtra felgyűlt adakozások mellett sem tudja még megörökíteni. Hol késik ezen hazafias ke­gyelet ügye kivitele? — A szüret Kőbányán az ottani szőlő­birtokosok határozata szerint szept. 23-án lesz. — A kolozsvári egyetem közeli megnyitásának előhírnökei az egyes tudomány­­szakok számára küldött segédeszközök és föl­szerelésekben Heidelbergából már megérkez­tek. A kormányszék tágas helyiségeit munkás kezek épen most alakítják át tantermekké. A tanárok kinevezése azonban még mi­ndig késik Mint­ halljuk az uj minister csak a király vissza­térte után s igy mintegy 20­ ka körül akar vég­legesen határozni. Ez meglehetős figyelmetlen­ség a pályázók irányában, kiknek legnagyobb részt már meg kellene kezdeni tanári működé­­söket. — A zólyom-rutkai vonalon Kör­­möczbánya mellett hegyomlás volt, mely a pá­lya egy részét betemette. A tegnapi vonat ez okból nyolcz órai késéssel érkezett Pestre­a Boltbetörés. A múlt éjjel a Deák téren tíz svárd órás boltját betörték és 200 frt értékű ezüst órákat és lánczok­at loptak el. A bolt mellett tegnapig egy lisztkereskedő boltja volt, melyet eddigi birtokos egy egészen isme­retlen egyénnek adott ki tegnap, ki az éjjel a közbeeső falat áttörte s az órákat ellopta. Különösen szerencse volt, hogy Szevald az ér­tékes arany órákat egy Wertheim cassában tartotta, melylyel a tolvaj nem boldogulhatott. — Cimszalagok postai küldemé­­n­y­e­k­re. A hivatalos lap ezeket írja: A cs.kir. (értsd: bécsi) kereskedelmi ministerummal lét­rejött egyezmény alapján, 1872. évi október 1 től kezdve a postaigazgatás által 2 tykrajezá­­ros értékbélyeggel ellátott nyomtatványok bér­mentesítésére szolgáló czimszalagok fognak ki­bocsáttatni a következő módozatok megállapi­­tása mellett:­­ Ezen czimszalagok a felső jobb sarkon 2 krajczáros értékbélyeggel, a két hos­szoldalon keskeny sárga szegélyzettel és az egyik vég hátulsó oldalán ragaszszal, a külde­mény összefoglalására vannak ellátva. 2. A közönségnek, valamint az időszaki nyomtatvá­nyok szerkesztőségeinek a czimszalagok leg­kevesebb 5 darabból álló fél­években, egy — egy féliv 11 krajczárjával, fognak kiszolgál­tatni. 3. A magyar királyi postaterület számá­ra a czimszalagok eddigi alaku értékbélyeggel láttatnak el; a cs. kir. osztrák postaterület számára készített czimszalagok a magyar pos­­taterületen való feladásnál nem alkalmazha­tók. 4. Tévedésből vagy véletlenül hasznave­hetetlenekké vált egyes czimszalagok a posta­hivataloknál 2 krajczáros leveljegyekért ki­cserélhetők, ha a postai kezelés jelét nem hord­ják magukon. 5. Mindenkinek szabadságában áll, úgy mint eddig, saját készítményű czim­­szalagokat használni; hivatalos czimszalagok használatánál az esetben, ha a küldemény sú­lya a 3 várulatot megh­aladja, a hiányzó tran­­coilleték megfelelő értékű levéljegyeknek a szalag czimoldalára való felragasztásával pó­­tolandó. A czimszalagokból kivágott jegybé­lyegek, ha más czimszalagra sat, ragasztatnak érvénytelenekül tekintetnek. — A következő helyreigazító so­roknak készséggel adunk helyet, s örömmel vennénk hasonló nyilatkozatot a többi érintett város hatóságai részéről. A helyreigazítá­s így szól : A „Magyar Újság“ 202. sz. lapjának kró­nikájában azon állítás foglaltatik, hogy a pesti magyar népszínház gyűjtőíveit, a városok pol­gármesterei egyre másra üresen küldik vissza. Pozsony kezdte, Nagyvárad folytatja a vissza­küldést. Mit tett Pozsony? arról nincs tudo­másom. De hogy a hozzám küldött aláírási ív. jelenleg is kezeim közt van, s hogy én azt nem fogom üresen visszaküldeni, arról biztosíthatom a „Magyar Újság“ tudósítóját, s a jó ügy iránti közöny nem érdemlett gyanújának elhárítása tekintetéből, kérem ezen nyilatkozatot közzé tétetni. Nagyvárad, szeptember 7. 1872. Lu­kács György, Nagyvárad polgármestere. A bank-és áru-osztály kiadás­ai Tiszti fizetések 36,175 frt 89 kr. Költségek 26,820 frt 89 kr. Adó­­s veszteségek végetti tartalék és­ leírások 50,666 frt 51 kr. 113,663 frt 29 kr. Összes nyeremény 157,550 frt 33 kr. Ebből levonva a hitelintézetre szerződésileg eső 40% 63,020 frt 13 kr. Marad mint a bank- és áru osztály tiszta nyereménye 94,530 frt 20 krajerár. Ehhez járul: a központi osztály jövedelmei: Kamatok 278,966 frt 63 kr. Nyeremény consortiális üzletekből és értékpa­pírok után 277,524 frt 54 kr. Különféle nyere­mények 10,019 frt 57 kr. Nyereményáthozat az 1871.ik évről 2,205 frt 26 kr. 568,715 frt 97 kr. Összesen 663,246 frt 17 kr. A központi osztály kiadá­sai: Tiszti fizetések 15,578 frt 72 kr. Költ­ségek 25,929 frt 34 kr. Adó­tartalék 58,671 frt 45 kr. 100,179 frt 51 kr. Tiszta jövede­­lem 1872. j­u­n­i­u­s 30-án 563,066 frt 66 kr. A banknak azon consortiális üzleteiből való nyereményei, melyek 1872. junius 30-ig be nem fejeztettek, a fentebbi mérlegben nem fog­laltatnak. Pest, 1872. aug. havában. Magyar általános hitelbank. Tarka levelek. Kis-Czell, szept. 5. Tisztelt szerkesztőség! Becses lapjának, „a Magyar Ujság“-nak folyó évi május 14-én kelt 109-ik számában, „Kemenesaljáról május 8-án kemenesi aláírással“ Vidos Kálmán ur ellen, egy vidékünkről írt közlemény jelent meg. Ezen közlemény beküldését, tán azon egyszerű okból, mivel boldogult Böszörményi László idejében Kemenesi Ádám név alatt én is írtam néha-néha a „Magyar Ujság“-ba, a többek között maga Vidos Kálmán úr is nekem tulajdonítja. A fentebbi okból kénytelen vagyok kijelen­teni, miszerint a kérdéses közleményt én nem­csak, hogy nem írtam, de íróját mai napig nem sikerült kipuhatolnom. Különben is ré­szemről ma már, bármit írjak is, alá szoktam nevemet írni, és sem állnév alatt, sem névtele­nül , nem írok semmit sem. Ez szolgáljon egyszer mindenkorra másoknak is felvilágo­­sításul. Abbeli kérésem megújítása mellett, hogy jelen nyilatkozatomat becses lapjában közzé tenni szíveskedjék, maradtam a t. szerkesztő­ségnek őszinte tisztelője Boda Márton, a vas megyei baloldali kör jegyzője KÖZGAZDASÁG. — Magyar általános hitelbank. Az alapszabályaink 52. §-a értelmében 1872. jú­nius 30-án felállított előleges mérleg, az Üzlet­­eredmény számlában, a következőket mutat­ja ki: A bank- és áruosztály jövedel­mei: Kamatok 157,356 frt 69 kr. Jutalékok 40,001 frt 54 kr. Nyeremény érczpénzváltók és értékek után 572 frt 78 kr. Nyeremény ér­tékpapírok után 38,364 frt 45 kr. Nyeremény árak után 34,918 frt 16 kr. Összesen 271,213 frt 62 kr. Iilai üzlet. Pest, szept. 9. A gabnacsarnokban m. e. 20,000 mázsa búza adatott el következő hiva­talosan jegyzet árakon. Búza, Tiszavidéki, 86 frt 7 frt; 847* fns 6 frt 75 kr; 83­4 fns 6 frt 65 kr; 83 fns 6 frt 75 kr; 82 fns 6 frt 527, kr; 82 fns 6 frt 45 kr. Székesfehérvári 85 fns 6 frt 92­7, kr; 86 fns 7 frt 15 kr; 843­* fns 6 frt 80 kr. Pestme­gyei 84 fns 6 frt 70 kr. Bánsági 867* fns 7 ft 827­ fns 6 frt 45 kr. mind 3 hóra. Árpa: 72 fns 2 frt 60—70—80 frtjával minőség szerint, Zab : 50 fns 1 frt 50—70—65 kr . minőség szerint. Az értéktőzsdén, az értékek bajos el­­helyezhetése és a piaczon uralkodó pénzszü­k­­ség miatt élénk üzlet nem fejlődhetett ki. Franco-magy. bank 114,75, magy. hitelb. 140, takarék és hitelegylet 138.60-on adva, budai közúti vaspálya erősen kínálva 135 fton ada­tott, király serfőzde 240—245 ftpesti népbank kedvelt 114.50,anglo magyar élénk 116 oszt­rák hitelt. 342.10 zárva készmüvesbank 122 ft, egyleti bank 90 fton, Napoleonhoz 8.70—8.72, cs. arany 5.75, tallér 1.627* Bécsi börze, szept. 7. (Távirati tudósí­tás.) Hitelrészvény 341.— Északi vasút — Államvasut 337.— — — — Lombardok 214.80. 1860-ik 105.25 1864-ki 146.25 Ma­gyar jutalomsorsjegy —. —. Napoleondor 870 .— Magyar hitelrészvény —. — Galicziai 242.— Angol Ausztriai 327.50 — Franczia­­magyar. — Tramway 344.50. Magyar föld­hitelintézet —. Útmutató. — Szeptember 10. — Nemzeti színház : „Crong Robert” Opera 5 felv. Budai színkör: „Tricoche és Cacholet. Vígjáték 5 felvonásban. A Bereznay kertben új magyar daltársulat játszik minden este. A nagy komlóban Bakonyi daltársulata játszik. Állatkert a városligetben. Beléptidis zu kr. Nemzeti muzeum. Mindennap más tárlat v­an nyitva. Országos képzőművészeti társulat. (Akadémiai pa­lotának emelet, bejárat az akadémia utczából.) Na­ponta 2-ig nyitva van. Táviratok: Na­gy-Várad, szept. 9. Országos dalár egyesületi elnöknek Királyi, alelnöknek Bar­­tay, titkárnak Ábrahámi választatott meg. Első dijat (a serleget) a pesti, másodikat (album) pécsi, harmadikat (karnagyi bot) kolozsvári dalkör nyerte. A jövő dalárünnepély Kolozs­várit lesz. Kis-Sztapár szept. 8. Ma délben leplez­­tetett le a Ferencz csatorna partjain, a Türr­­féle csatorna nyílásánál azon szobor, melyet Türr altábornagy emeltetett, megörökítendő a fejedelemnek az új csatornán tett első kapa­vágását. Tisza Lajos közlekedésügyi minisz­ter kíséretében megjelent az ünnepélyen Bács­­megye és Zombor városa tisztikara, nemkülön­ben a jászkun főkapitány. A miniszter beszé­dében a magyar állameszmét hangsúlyozta. Fényes diszebéd zárta be Kis-Sztapáron az ünnepélyt. Pária, szept. 9. Lefrancnak egy körirata megtiltja a 22-ére tervezett köztársasági tün­tetéseket. Berlin, szept. 9. Az orosz császár a had­gyakorlatokról való visszatérés alkalmával meglátogatá a herczegeket . Albrecht her­­czeg (atya) megbetegedett; az uralkodók, a gyakorlatokról visszatérve, meglátogatók, hogy létéről tudomást szerezni. Az orosz czár Vil­mos császárral egyszerre utazik el csütörtökön innét, ez utóbbi azonban csak Marienburgig ki­séri, és onnan Livádiába tér vissza azonnal. Az osztrák császár szerdáig időz­ött. V i z á 11 á 8. Felelős szerkesztő: Belly Ignác*. 1a­3cr Névszerint Oföl i|h- 23 Ą 0 *1. 1 ► US -a 8 Pesten . . .85_ 8 Pozsonyban . . 60—— Marmaros-Szigeten 12—— Szathmáron . . 30____ Tokajban . 81_—, Szolnokon . . . 118_— Szegeden . . ._— Aradon ....___ N.­Becskereken .__ Bezdánban . . ., Verbászon . . .­_ Barcson ....__ Eszéken .... ____ Mitroviczon . .__ Sziszeken . . .__ Zimonyban. . . __ _­Orsolyán . . . _— Időjárás felhős száras

Next