Magyar Ujság, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)
1872-10-22 / 242. szám
Előfizetési felhívás aMagyar Újság VI. évfolyamának október—dmemberi évnegyedére. Egy évre......................16 frt. Félévre........................8 frt. Évnegyedre .... 4 frt. Egy hóra.................. 1 frt. 40 kr. A „Magyar Újság“-ra az előfizetési pénzek Heckenast Gusztáv hírlapkiadó-hivatalához, Pest, egyetem-utcza 4-dik szám, intézendők. Az előfizetés legczélszerűbben posta utalványnyal eszközölhető. Pest, október S1. Politikai szemle. Törökországban a haladás-párt nagyon rövid ideig volt képes magát a kormányon tartani. Mahmud pasa bukása után Midhad pasa lett nagy vezérnek kinevezve, kinek kormányra lépte, mint a reform korszak teremtője üdvözöltetett. De alig, hogy Midhad pasa a minisztériumot megalakítá, a régi cselszövények csakhamar újra elkezdtődtek s Midhad pasa a napokban már átadta az annyi szép reménynyel kecsegtető nagy vezérséget Mehemed Kusdi pasának. Ezzel ismét minden a régi kerék vágásba tér vissza. Az eddigi minisztérium megmaradása már csak idő kérdése s az uj nagyvezér, mint szigorú ó-török párti s minden reformnak ellensége, saját pártjából készül a kabinetet összeállítani. Az újabb válság oka iránt még nincsenek biztos tudósítások. Némelyek szerint Midhad pasa iránt a szultán ellenszenvet tanúsított, s hogy az orosz nagyherczegnek a szultánnál tett látogatása sokat tett volna az Oroszország által gyűlölt államférfiú megbuktatására. Mint mondják, Mehemed Busdi pasa szintén nem lesz sokáig nagyvezér s csak helyet készített Mahmud pasa számára, kit sikkasztás miatt mozdítottak el helyéről. E folytonos miniszterválságot Oroszország siet terve kivitelére fölhasználni s máris hallatszik, hogy Oroszország nem sokára egy fontos lépést készül tenni, mi a keleti ügy mostani helyzetét egészen megváltoztatja. Az Egyesült Államok jövedelmei a június 30-án lejárt 1872-diki pénzügyi évben következők voltak : vámokból 216,370,286 dollár, belföldi adókból 130 millió 642,177 d., államjavak eladásából 2.575,714 d., különböző forrásokból 24.518,680 dollár. Az összes jövedelem 373.106,867 dollárt tett. Kiadatott az államháztartásra és egyebekre 60,984,757 dollár, nyugdíjakra és az indiánokra 35.595,131 dollár, a hadseregre 35.372,157 dollár, a flottára 21.249,809 dollár, kamatokra 124.316,106 dollár, összes kiadás: 277.517,962 dollár, a fölösleg tehát 96.588,305 dollárt tesz. Jövő évben a belföldi adók rovata nem fog a mostanihoz hasonló tekintélyes összeget felmutatni, mivel okt. 8-dika óta a kongresszus utolsó ülésszakában alkotott új bélyeg- és adótörvények léptek életbe. Ezek által a szövetségi adók csak dohányra és szeszes italokra vettetnek, s csak a bankutalványok és váltók bélyegei után jár adó. Az államadósság apadása s az adók csökkentése e szerint igen megfogható bizonyítéka az állam rendküli jólétének. Mutatja ezt még a kincstári kimutatás azon része, mely szerint 1870-ben az Egyesült Államokban 252,148 gyár volt, melyekben 40,191 gőzgép 1,215,771 és 51,017 vízműkerék 1,130,416 lóerővel dolgozott. E tekintélyes szám az utóbbi időben hihetőleg még növekedett. Mindezen gyárakban dolgozott átlag 2.053,988 munkás, ezek között 1.615,504 férfi és 323,768 tizenhat éven felüli nő. A többi munkások iigyermekek és 16 éven aluli nők voltak. A felhasznált nyersanyagok 2.488,291,352 dollár, az abból készített áruk 4.282,625,892 dollár értéket képviseltek. Ebből New Yorkra 735.000,000, Pansylvaniára 712.000. 000, és Massachusetts 535.000,000 dollár értékű gyártmány esik. Díjak és fizetésekre kiadatott összesen 755.621,593 dollár. A gyárosok az említett év alatt, saját bevallásuk szerint kiadtak 3.263.000.000 dollárt, és készítettek 4.282.000. 000 értékű árut, miből következik, hogy 1.018.000. 000 dollár jövedelmük volt. Miután az eredetileg befektetett tőke 2.118.000.000 dollárt tesz, a jövedelem, ha ide nem számítunk semmi javítási költséget, 48 százalékra megy. Mint távírják, Francziaország által hétfőn fog aláíratni a kereskedelmi szerződés Angliával. E szerződés december 1-től kezdve egy évig fog érvénynyel bírni. — Bonnedose bibornok megcáfolja egy levélben azon hítt, mintha a pápa hajlandó volna Victor Emanuel királylyal alkudozni; a bíbornok megerősíti azonban, hogy a pápa Rómában szándékozik maradni mindaddig, míg a viszonyok ezt neki megengedik. Az „Union“ közzé teszi Chambord gróf levelét Larochette képviselőhöz, melyben kifejti, hogy a köztársaság a társadalmi anarchiára vezet; a mérsékelt köztársaság a katholikus és monarchistikus Francziaországra nézve illusio. Chambord mondja: Ami a hagyományos monarchiára való visszatérést illeti, a diadal napja, még isten titka (?) . Végül bizalomra hrtel Francziaország küldetése iránt, melyre Európának és a pápának szüksége van. A spanyol congressus f. hó 15. tartott ülésében Zorilla miniszterelnök tartott egy jelentékeny beszédet a felirati vitában. Reflectálva a vita főbb pontjaira, a republikánusoknak azt monda, hogy a monarchia nem ellenkezik a szabadság érdekeivel, szemökre veti a türelmetlenséget és azt kérdő tőlök, hogy czéljaikat törvényes uton, vagy erőszakkal akarják-e elérni. A közelebb elhunyt svéd király végrendeletét okt. 16-án bontották fel Stockholmban, mely alkalommal a dániai trónörökös és neje jelen volt. A végrendelet 1. év febr. 3-tól van keltezve és az államot teszi az örökhagyó műgyűjteményeinek örökösévé, de a festményekből csak azokra, melyek északi művészek ecsetei alól kerültek ki. A gyűjtemények Ulriksdalban fognak tartatni, kivéve a most említett festményeket és a fegyvergyűjteményeket, melyek a nemzeti múzeumba szállitatnak. főkirálybirák, szászispán és személyzete s a városi főispánok 327,025 frt; a magyar határőrvidék közigazgatása 124,807 frt; átalános közigazgatási költségek 1.491,545 frt. Az átalános közigazgatási költségek tehát i. e. 10 millióig szerepelnek és ezek közt csak 20,870 frtig szerepel a közbiztonság, mely, köztudomás szerint országszerte nagyon rosz lábon áll. A betegápolási költségek ezen átalános költségekben, szintén csak 745,000 frtra terjednek, holott az egészségügy országszerte el van hanyagolva. Egészségügyi szolgálat az előirányzatban csak a magyar határőrvidékre fordul elő 24,700 frttal; ehhez sorolhatjuk a himlőoltást 50,000, járványokra teendő költségeket 10,000 frt, mely kiadásokat azonban tetemesen meghaladják a tébolydás kiadások. Meghaladja maga a lipótmezei tébolyda 199,380 frt kiadással, holott az elmebajok csak kis részét szokták tenni a betegségeknek. És épen a lipótmezei rendszer az, melynek czélszerűségét kétségbe lehet vonni már csak azért is, mert minél több elmebeteg (500) szoríttatik együvé,annál nehezebbé válik a javulás. Ily arányok a központi s főispáni stb. kiadásokhoz képest az egésségtelen államtartást jelzik. Az egésségügyi kiadások ugyan, mint tudjuk, előfordulnak a megyék körében is, de sehol,sem a megyékben, azok helységeiben és városaiban, sem a fővárosokban nem kielégítő mérvben. Mind közbiztonsági, mind közegészségügyi viszonyainkra néve méltán közmondássá vált már, hogy ázsiai állapotban élünk, nem épen a fővárosban, bár még itt is naponta előfordul egy s más panasz, de néhány városon kívül országszerte. S ez sajnos vád a belügyérség ellenében annyival inkább, mert láthatjuk, hogy nagyon is erélyes, nagyon is tevékeny tud lenni a politikai küzdelmek vagyis korteskedések terén. Sőt az egész belügyérség súlya, mint e költségvetésben is láthatjuk, inkább erre, a politikai térre szorítkozik, mintsem saját feladatai teljesítésére. Az átalános közigazgatási költségek közt találjuk még az elemi csapások által sújtottak segélyezését 10.000 frttal, holott néhány év óta, több mint tízezer család van az elemi csapások által következetesen sújtva, csupán a bánságban. A koldusügy országszerte szabályzásának nyoma sincs. Ott találjuk a szülházi kiadásokat 24,700, a lejen ezeket 3200 frttal. Szerencse, hogy Magyarország tehetős polgáraiban, kitűnő mérvben feltalálható még a mostani nyomott viszonyok, s politikai zsurlódások közt is a jótékonyság azon mérve, mely lehetővé teszi az államnak, miszerint a belügyér országos költségként oly összegeket szerepeltessen, minek egyes jótékony intézetek fentartásához sem elegendők. Ez azonban nem menti fel a belügyérséget azon feladatok teljesítésétől, melyeket kivált a mostani társadalmi viszonyok sürgősen követelnek. Köztudomású dolog ugyanis, hogy Magyarországon az életbelépő gyermekek közel sem részesülnek oly ápolásban, mint más országokban, sőt a szülészeti szakma elhanyagolása miatt. Báró Amadé Tádé. B. Dessewffy Sámuel. B. Dőry Ferencz zempléni főispán. B. Révay Ferencz. B. Pejacsevics József. Jenkovics Antal, Horvátország követe. Tánczosnők: Mária Anna, főherczegnő. Mária Christina, főherczegnő. Auersperg herczegné. Széchenyi grófné. Károlyi grófné. , Eszterházi grófné. Eszterházi herczegné. Özv. Eszterházi grófné. Forgách grófné. Pálffy János grófné. Tokay gróf kisasszony. Szirmay gr. kisasszony. A tánczok mind magyarok voltak, e szerint: Lengyel táncz. Cziczke táncz. Párolás táncz. Gombostű táncz. Kerék táncz. Varga táncz. Lapoczkás táncz. Czigány táncz. Magyar contra-táncz. Jaj, jajt jaj . . . énekes táncz. Gyertya táncz. Tót táncz. Régi magyar táncz. Mars-táncz. Solo czigány-táncz, melyet Ő felségek előtt tánczolt Jankovics, Horvát-, Tót-, Dalmátországok követe, hisz magyar ruhában, melyen három ujjnyi széles ezüst kapcsoló volt, mente nélkül; a ki midőn czigány módra különböző tánczfordulatokat tett, a táncz hevében megsikolván, majd hogy össze nem rogyott. Az esetet a kiigen sokan egész életükre kiható bajokkal, sérülésekkel stb. lépnek életbe. A fővárosban, hol szintén legkedvezőbbnek mondhatjuk ezen viszonyokat , 100 újszülött közül az első évben majdnem 1 /g (31 — 32°/0) az ötödik év elértéig majdnem % (44 — 45°/0) elhal. Ujonczozási vizsgálat alkalmával pedig, csak 23 — 24% találtatik minden katonai szolgálatra teljesen képesnek, holott ezen arányok máskép állhatnának. Természetes következése ezen sok tökéletlenség a közegészségügy elhanyagoltatásának, a politikai súly, a kormányhatalom emelése tekintetéből. A hatalom terjesztése tekinteteiből ugyanis, nem oly szűkmarkú a belügyőrség előirányzata, mint a humanisticus dolgok emelése iránt. Ott vannak a főispánok, főkapitányok, főkirálybirák szász ispánok és városi főispánok 327 ezer 25 frttal, kiknek tulajdonképeni feladata nem más, mint nyomást gyakorolni a megye, vagyis bizottmányi és városi gyűléseken nyilvánulható eszmeáramlatok ellenében. — Érvényre emelni a feltétlen engedelmesség szellemét, s háttérbe szorítni az ellenzéket a gyűlési termekben , sőt vezetni amennyiben lehet, az ily módon meghamisított közvéleményt. Bizonyítja a belügyőrség ezen rendszere, hogy: „A magas értelemben vett közigazgatási politika, engedelemmel legyen mondva, eddigelé nálunk tökéletesen elhanyagoltatok.“ (Igaz.) Nem a baloldalról hangzott fel a közigazgatás ellenében eme súlyos vád, azon megjegyzéssel, hogy pedig: „Ez az, amely előkészíti és termékenyíti a reformok talaját“ — mire egész ház szintén reá mondta az „igaz“-at. Mennyire el van hanyagolva nálunk már az alkotmányosság fogalma, külszíne is a közigazgatásban? Bizonyítja Erdély állapota. Erdély kivételesen szerepel a belügyéri költségvetésben. Szerepel az erdélyi királyi biztosság 12,000 frtig. Az erdélyi rendőrség (750 fő) 386,000 frt. Hasonlóan vagyunk a határőrségre nézve. A magyar határőrvidék közigazgatása czime alatt ott szerepel a királyi biztosság 20 ezer 68 frttal, a közigazgatási hatóságok 69,679 frttal. Itt szerepel a belügyi osztálynál 1 ezredes, 1 százados, 1 főhadnagy stb. a közigazgatási hatóságnál 2 alezredes, 2 őrnagy, 4 százados stb. A magyar királyi kormány 5 és 7 év óta tartó független működése alatt tehát mai nap sem jutottunk oda, hol az első évben kellett, s lehetett volna állanunk, ha t. i. a bécsi körök részéről is őszinte volt a kiegyezés. S ez a határőrvidéki „polgárosítási bizottmány“ soha sem is fogja visszaadni a határőrséget Magyarországnak s társországainak, hanem épen csak abban találja feladatát, hogy e szép nagy területből egy elkülönzött, sehova sem tartozó országrészletet alakítson. Azokhoz a milliókhoz, százmilliókhoz képest, melyeket Magyarország a lefolyt 5 év alatt fizerályné kegyesen megmosolyogta, a nézők pedig megtapsolták. A császár a cancelláriust kezénél megfogván, tánczra ösztönözte; azután meg Károlyi Antal tábornokot szólította fel, hogy tánczoljon egy oláhot. Míg a várbeli királyi palotában ez a tánczvigalom, mely Albert szász herczeg és a palatínus születési napjáért is ünnepeltetett, folyamó királyi felségeik egész vidámsággal szemlélték a tánczokat, s a főrendekkel és statusokkal, akik jelen voltak, a legnyájasabb leereszkedéssel társalkodtak. A császár idestova sétálván, minden jelenlevővel vidáman beszélgetett. József, a római király , az öcscse Leopold, valamint a főherczegnők egy tánczot sem mulasztottak el, s midőn a rendek mellett állván, azok által térdhajtással köszöntettek, ők azt főhajtással fogadták. A királyné, midőn a baldachinumos királyi trónusra leült, jobbja felől maga mellé ültette a passaui püspököt, balja felől a palatínust, valamint az esztergomi érseket is, akik azelőtt állottak, majd a püspökkel, majd a palatínussal s érsekkel beszélgetett huzamosan. A tánczosokat és tánczosnőket jókedvvel szemlélte. A palota alsó kapuinál, valamint a lépcsőkön mindenütt kettős gyalog fegyveres őrség volt felállítva , a királyi terem ajtajainál pedig fegyverbe öltözött gárdisták állottak őrt, mindenütt kettesével. A külső kapukon a német gárda vigyázott. Süvegét mindenki föltette. A zenészek mindnyájan az esztergomi érsek magyar zenészei voltak. Másnap, 26-dikán, délután egy órakor a felségek, hajón, mely dúsan volt zászlókkal felékesitve, Budára elutaztak. Kiséretökhez még 40 hajó csatlakozott. A MAGYAR ÚJSÁG VARGHÁJA. — Pest, 1872. október 21. — Hajdan és most. „Királyi tánczvigalom Pozsonyban 1764-ben“ czim alatt a „V. U.“ utolsó száma annyira érdekes adatokat közöl „a kormányzás nehéz mesterségéről“, hogy mi is átveszszük azokat tanulságul egyfelől, fölvilágosításul másfelől azon polgártársaink részére, kik csodálkozni szoktak : miért kezdett Andrássy a (s nyomában most Lónyai gróf is) minden nagyobb állam adást diszebédek, estélyek, udvari és miniszteri bálok s más ily előkészitő és capacitáló mulatozással . . . A statustudományi rebusznak ime históriai megfejtése . Az 1764-diki pozsonyi országgyűlés igen keményen tartotta magát a királyi kívánalmak irányában. Adófölemelés kivántatott a katonaság tartására, amelyet a rendek az előterjesztett mennyiségben sehogy sem akartak megszavazni. A nádor, gr. Batthyány Lajos, s a personalis, báró Koller mindent elkövettek, hogy engedékenységre bírják a renitenseket. Majdnem két hónap alatt sem mehettek semmire. Végre is az udvarnak személyes leutazása látszott az egyetlen szernek, amely még fordulást adhat az ügyek menetelének. A fejedelemnő, Mária Terézia, le is jött aug. hó közepén Pozsonyba, s ott mintegy tíz napot töltött, egész 26-káig. Egy „Magán Napló“ van birtokomban, melyet az országgyűlésen jelen volt egy tag (kicsoda ? nincs megnevezve) vezetett. Ebben az említett fejedelmi tartózkodás különösen is kiemeltetvén, föl van jegyezve, hogy azon idő alatt hét tánczvigalom tartatott a pozsonyi várpalotában, melyek mindegyikét a királyné adta. A latin nyelvű följegyzés magyar fordításban itt következik : I. Királyi tánczvigalom aug. 20. A pozsonyi várban királyi tánczvigalom (saltus regius) tartatott Szent István ünnepén, aug. hó 20-án, II. Királyi tánczvigalom aug. 25. Augusztus 25-dikén, Lajos nevenapján, t. i. palatínus gr. Batthyány Lajos nevenapján Ő királyi felségük bált, vagyis nyilvános tánczvigalmat tartottak a várban, a hol ő felségeik a tánczvigalmat nagy gyönyörűséggel s vidámsággal szemlélték. A beosztás következő volt : Nézők : Mária Terézia, Magyarország királynéja. A császár, I. Ferencz. Az érsek, gr. Barkóczy Ferencz. A passaui püspök. A kalocsai érsek, gr. Batthyány József. A nádorispán, gr. Batthyány Lajos. Horvátország bánja, gr. Nádasdy Ferencz. A personalis, b. Koller X. Ferencz. Több mágnás. A statusok közül 30. Nemes magyar urhölgyek vegyesen. Tánczosok: József, római király. Leopold, főherczeg. A szász herczeg, Albert. Auersperg herczeg. A cancellarius, gr. Eszterházy Ferencz. Gróf Eszterházy Imre tábornok. Gróf Széchenyi tbk. Gr. Károlyi Antal tbk. Hg. Auersperg tbk. Gr. Keglevich József. Gr. Eszterházi Gábor. Gr. Csáky György. Gr. Cziráky. Gr. Klobusiczky. — Gr. Pálffy János. Önként értetődik, hogy az adófölemelés megszavaztatott a deákpárti — pardon , — a leyális akkorbéli többség által. Az államköltségvetés. m. (Belügyminisztérium.) A belügyminisztérium rendes szükséglete 6 mill. 784,046 frt; nyugdijak 626,610 frt; rendkívüli szükséglet 579,818 frt. A rendes szükségletek közt, következő feltűnő aránytalanságokkal találkozunk: központi igazgatás 829,985 frt, megyék, kerületek, vidékek és székek közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásai 4.510,684 frt, főispánok, főkapitányok, mely tartott délutáni 6 órától éjjeli 11 óráig. Csupa német tánczokat produkáltak, mást nem. A tánczokat, valamint a tánczvigalom nézőit a következő lajstromban láthatod olvasó barátom. ./ ■ WMszám Szerkesztői iroda: Egyetem-utcza 4-ik szám, II. emelet. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza 4-ik szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. (GYORS-POSTA) POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. VI. évfolyam Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve: Egy évre . 16 frt. — kr. Fél évre . 8 » — » Negyed évre 40 — » Egy hónapra 1 » 40 » Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij: kilencz hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 30 kr. Nyilttér: négy hasábos petitsor 30 kr.