Magyar Ujság, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)
1872-10-23 / 243. szám
43. szám. VI. évfolyam. Szerda. Szerkesztői iroda: Egyetem-utcza 4-ik szám. II. emelet. Me intézendő a lap sZellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok a levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza 4-ik Szám. földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. 1872. októb. 23. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve. Egy évre . fi frt. — kr. Fél évre . 8 » » Negyed évre 4 » — » Egy hónapra 1 » 40 » Egyes szám 6 kr. (GYORSPOSTA) POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. Hirdetési dij: kilencz hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 30 kr. Nyilt tér: négy hasábos petitsor 30 kr. Figyelmeztetés MAGYAR ÚJSÁG czimű politikai és nemzetgazdászati napilap tárgyában. Azon t. et. olvasóinkat, kiknek előfizetésük október hó végével lejár, tisztelettel felkérjük, (hogy a lapok küldetésében felakadás ne történjék), szíveskedjenek az előfizetést mielőbb megújítani. Előfizetési föltételek novemb. 1-től kezdve: Nyolcz hóra (nov. —junius 1872—73) 10 frt 80 kr. Öt hóra (nov.—márczius 1872—73) 6 frt 80 kr. Három hóra (nov.—január 1872-73) 4 frt — kr. Két hóra (nov.—deczember) . . . 2 frt 80 kr. Egy hóra ........................................1 frt 40 kr. Egyszersmind felkéretnek a „Magyar Újság“ mindazon t. előfizetői, kik október hóra 1 frt 40 kr. helyett 1 frt 70 krt küldöttek be, hogy a számukra jóváírt 30 krt (november hóra) 1 frt 10 krral pótolni szíveskedjenek. A .,Magyar Ujság“-ra az előfizetési pénzek Heckenast Gusztáv hírlapkiadó-hivatalához, Pest, egyetem-utcza 4-dik szám intézendők. Az előfizetés legczélszerűbben posta utalványával eszközölhető. Pest, október 22. Politikai szemle. A franczia pótválasztásoknál a köztársasági párt győzött. A megválasztott hét képviselő közül öt köztársasági egy radikális és egy legitimista. Maurice Richard az Olivier-minisztérium volt tagja, levelet intézett Thiershez, melyben tiltakozott Napóleon hg. kiutasítása elén. E levél, mint az „Avenir Nat.“ írja, nagy ingerültséget keltett a franczia kormányban, mely ez incidensből azt határozta volna el, hogy az Olivier-minisztérium tagjait vád alá helyezi, miután Maurice Richard is, mint miniszter aláírta a hadüzenetet. A porosz kormány közelebb néptelenné vált schrimmi jezsuita kolostor priorát, Mycielsky Mihály grófot, ki támaszkodva belföldi születésére, nem hagyta még el eddig a várost, a kormány oda utasította, hogy haladéktalanul hagyja el Posen tartományt. Boutnel amerikai pénzügyminiszter a novemberi kamatoknak leszámítolás mellett előre kifizetését rendelte el. A kereskedelmi ügyérség október havi jelentése szerint az aratás átlag 6%-kal jobb eredményt mutat föl mint 1871-ben. A „Herald“ által Gubába küldött levelező, Henderson, ki ott elfogattatott, megint szabadságba helyeztetett. A petroleumforrások bezáratása óta a naponkénti aknázat 2255, a készlet 36,987 és a kivitel 73,892 hordóval keresbedett. A ferrori lázadás alkalmából Brequa tábornok Galiczia (Spanyolországban) kormányzója a felkelőkhöz okt. 16-án következő kiáltványt intézett: „Egy visszhang nélküli lázadás tört ki Spanyolország első arsenáljában, melyen a nemzeti zászló, dicsőségünk e jelvénye helyett a vörös lobogó, a rombolás és felizgatott szenvedélyek jelvénye leng. A tekintélyes haderő, melyet a kormány rendelkezésemre bocsátott, s mely napról-napra nő a törvény kérlelhetlen szigora ! MAGYAR ÚJSÁG TÁRCZÁJA. — Pest, 1872. október 22. — A Hálom regénye. Irta : gróf Zichy Géza. (Mutatvány a 3-ik fejezetből.) (Folytatása és vége.) — Mi az alsóházban csak az absolut többséget akarjuk elérni; azért a részletes kimutatásban följegyzem a legkönnyebben betölthető kerületeket, különös tekintettel lévén a pártok gyöngítésére. A főpártok vezéreit kell hogy megválasztassuk, jelöltjeink pedig mindenben tartoznak nekik engedelmeskedni, míg mi másként nem rendelkezünk. A tőlünk nem függő képviselők száma minden pártnál egyenlő, sőt minekünk is arra kell törekednünk, hogy a pártok — természetesen csak szinleg — ne sokat változzanak. Mily nagyszerű argumentum lesz az, ha valódi közmeggyőződés által minden párt tagjaiból egyesül egy többség egy ily többség megdönthetien; a nép nem ismerendi alakultát, csak a nagy tény álland szemei előtt, s ezt ő egész erejével pártolni fogja. E parlamentáris egyesülést egy szabadelvű eszme, egy népszerű elszörnyüködés szülendi; az egész mintegy fölzúdulása lesz az egyéni meggyőződésnek a pártfegyelem; erre alkalmas indító okot majd találunk. — Ez volna tervem az alsóházat illetőleg. Térjünk most a második kérdéshez. A felsőház regenerátiója napi kérdés; nyomasztó légköre javítására tőlünk akarják az előnyt venni. Befolyást ott mindenesetre fogunk gyakorolni, ha mit sem teszünk, de ezen befolyás nem elégséges. Elődeink bámulatos kitartással munkálkodónak a nemesség vesztén, s hála legyen bölcsességüknek, az alsó nemességet tönkre is tették; a főnemességnél is örvendetes lendületet vesz az anyagi bukás, de mindamellett az elért eredmény mégsem tökéletesen megnyugtató. A főnemesség egy része nyers termeléssel foglalkozik. Hála a bölcs kormánynak, hogy abbeli törekvéseket egy egészséges adó által szabályozta, mi fénüyükről megteszünk mindent, hogy e termények :b-a Jrcv. MBUm *-« .M«ad£T?rjiuMM«)ns 3JmtIMM csak a mi kezeink között válhassanak pénzzé. Kivitel, erélyesség, munkaerő és heverő tőke hiánya miatt egész gazdálkodásuk mulatságnak sok és pénzszerzésnek kevés,sigy nekünk jutott a szép föladat, bérbevevés czime alatt e jószágok tulajdonába léphetni, s mi e lélekemelő hivatásnak a leglelkiismeretesebben felelünk meg. — Ha nyíltan kell nyilatkoznom, hát kijelentem, hogy aristokrata ellenségtől legkevésbé sem tartok ; e született törvényhozók ma már alig foglalkoznak mással, mint pénzköltéssel, és politikai szereplésük csakis egyesek által képviseltetik. Lethargiájukban képtelenek erélyes föllépésre; nincsen vezéreszméjök, mely őket ellentállásra birná; egyetlen egyesülési pontjuk a falon és tánczterem, melyben áldommal unatkoznak. Ez osztály egyik része külföldre szalad, menekvést keresvén a kortesek borcsókjai előtt; másik része honn marad s a papokkal egyetemben gátat emel a haladás folyamának ; az ifjú nemzedék pedig űzi kalandjait, kezét lábát töri futtatáson és czigányt tanit uj nótára. Ezen körülmények mind hasznunkra vannak; a szereplő a nemzedék megrögzött nézetében, az uj nemzedék épen nézettel sem bir; az népszerűtlen, ez csendzavaró; csak ki kell a gyékényt rántani alóluk, értem fekvő birtokukat, s békénk van örökre. Egyetlen támaszuk a nép aristokratikus jellemében fekszik,de ezen támasz is ingadozó, mert nem élünk a században, melyben segélyt lelkesedésből s ingyen osztanak; ki áldozná föl életét napjainban kasztért? Ellenük van a közvélemény, pénz, sajtó s megannyi szellemi közvitéz, ki alig várhatja, hogy kézbe véve a kormánypalotát versekben irt ukázokat bocsáthasson szét az országban; a lyrikusokat majd lehűtjük. A szellemnek meg kell határozni irányát, másként a csillagokba tévedő meteorrá lesz s beüti házunk födelét; ősi törvény, hogy a szépnek a hasznost kell szolgálnia. — A főnemességnél a főpapságról is meg kell emlékeznünk. Ennek egész nimbusa szintén csak a pénzben fekszik. E kettőnek alkatrészeire való fölbontása a financz-chemiának legérdekesebb műtéte volna, s igen könnyen foganatosítható; nem kell ez aranyat tartalmazó mészköveket retortákban megfőznünk, filtriroznunk s mindenféle savakkal csapadékká tennünk, soh nem egy népszerű autonómia,mely a pénzügyi kérdést a kormány ellenőrzése alá helyezi, s a kísérlet sikerült. sát, de a népnevelést és szakoktatás ügyét törpén hagyja. Ily közoktatási rendszer mellett nem emelkedhetik a közművelődés azon vonalra, melyen népünk lépést tarthatna Nyugat-Európa népeivel. Nem biztosíthatja ez még öntételét sem, mert az oly népet, mely létfeltételei kivívásában gyenge, ha netalán megbirná is óvni külellenségeitől egy írni, olvasni nagyrészben nem tudó hadsereg, nem mentheti meg a belső elgyengüléstől s feloszlástól a kormány hatalmat semmi emberi hatalom. Ott, hol az összes kormányzati politika hibás, ferdének kell lenni a közoktatás ösuszes rendszerének, mikép ezt az államköltségvetések is igazolják. — Hód-Mező-Vásárhely tisztán magyar ajkú város polgárságának többsége a szabadság s függetlenség zászlóját juttató győzelemre, midőn a hónapok óta folytatott pártoskodások ellenére Németh Albertet a másodszori szavazásnál országgyűlési képviselővé választó. A bécsi lapok s a pesti kormánypárti közlönyök versenyezni látszanak annak bebizonyításában, hogy szükségtelen az önálló magyar bank fölállítása. Hanem míg az utóbbiak csak azért akarják az osztrák bank uralmát Magyarországon minden áron továbbra is fentartani, hogy az általuk készített dualizmus köteléke meg ne lazuljon, a bécsi lapok oly súlyos argumentumot hoznak föl a magyar bank ellen, melyre nagyon jó volna a kormánypárti lapoknak felelni. Ugyanis a „Nfr. Presse“ azt mondja, hogy a magyar bank részvényeseinek közgyűlése azon helyzetbe juthat, 20—50 magyar részvényes közül olyanokat választani, kik közül egyik sem bírja a többség bizalmát. Tehát a német lap okoskodása szerint, Magyarországban nem volna annyi megbízható ember található, kikre a magyar nemzeti bank vezetését bízni lehetne. Hogy a németeket mi indítja arra, Magyarországról ily véleményt nyilvánítani, ennek kitalálását a kormánypárti lapokra bízzuk, mert az ellenzék ehhez nem tud. .. Duschek Ferencz, egykori magyar pénzügyminiszter, 76 éves korában, f. hó 17-kén meghalt. Jellemző körülmény, hogy halála csak napok múlva jut köztudomásra, úgy elfelejték őt a közönség és kortársai. . . A történet azonban foglalkozni fog vele, de ez alig lesz előnyére nevének és emlékezetének. Duschek 1797-ben született a csehországi Radvicznícz faluban. Iskoláit Egerben és Pesten végezte. 1819-ben a magyar kamaránál alkalmaztatott, s itt volt 1848-ig. Az első magyar minisztériumban államtitkár jön Kossuth mellett , 1849-ben pedig Kossuth alatt magyar pénzügyminiszter. Júliusban a kormánynyal Debreczenbe ment, s nagy tevékenységet fejtett bár a pénzsajtó körül. A világosi fegyverletétel előtt Görgey táborában megjelent. Jelentés létetett ugyanis Kossuthnak, hogy az orsz. kincstár Radnán a kormányzó rendelkezésére áll, mely jelentés folytán a kincstárral Duschek Világosra rendeltetett. Itt a vert pénzt és papirt átadá; az érez rudak pedig nála hagyattak, s ő azokkal az ősz* • • • k utóbbira különös súlyt fektetek; hazai iparvállalatok megbuktatására jobb eszközt nem is találhatunk , eze pedig megsemmisítendők, mert minden ellenünk működő tőke veszélyes. Mi fogjuk képviselni az ország összes vagyonát, s minden haladás tőlünk jövend. A nép keleti jelleménél fogva a tunyaságra hajlandó, azonkívül a munkaerő csekély; csak kevés hónapig tartsuk ki a strikelő munkást, s az általános tönkrejutás elmaradhatlan, az elégedetlenség pedig eléri tetőpontját s a kormány bukik. — Tisztelt gyülekezet ! Kimutatám, mily eszközök által valósítható századunk egyik legnagyobb terve, kimutatám, hogy a közvélemény, tőke, sajtó és nép egyesülése egy megdönthetően nagyhatalom, mely csak általunk bukhatik. Igen, általunk, ha a terv köztudomásossá válik, s ha a tavasztól követelünk termést, hallgatás és türelem, e kettő vezet eredményhez. Legyen szabad reménylenem, hogy önök e szerény tulajdonságokat erényeik büszke gyöngysorához fűzendik. A megszámlálhatlan munkások, kik pantheonunk fölépítésén fáradozandnak, nem fogják tudni, min építenek, templom lesz-e vagy fegyenczház; önök, tisztelt elvbarátim, tudják azt, föltártam eszméimet nyíltan, férfihoz illően, koronázzák meg fejemet bizalmukkal ! Oh hallgassuk meg századunk hatalmas szavát, mely bennünket hí a dicsőséghez! oh ne forduljunk el hidegen Fortuna mosolyától ! asszony ő, lehet, hogy későbben reánk sem tekint. „Adjátok nekem a jelent, a jövőt megalkotom magamnak“ ; ez legyen jelszavunk, s bátran ragadjuk meg az idő üstökét! — Minden osztálynak van fénykora ; a miénk megjött, s büszkén mondhatjuk, hogy mi még a napot is fölragasztók sorsunk egére, értem az aranyat. E nap sugarai csak bennünket érnek és melegítenek egyedül, mert századokon keresztül szedtük össze a világ minden részéből, görnyedezve hordtuk egy rakásra; most elkészült a mű,ami büszke szemmel nézhetünk a jövő elébe. És ők, kik csúfosan űztek háztól házhoz, még megvetésünket sem érdemelték ki, mert bőszünk e szavakban nyilatkozik : Hála nektek elnyomóinknak ! Rajta tehát, elvbarátim ! A fizetés órája bekövetkezett! Követeljetek mindent, s mindent meg fogtok kapni, mert a mit mi akarunk, az lehet és lesz!nak fog titeket átszolgáltatni, melyet ti, elöljáróitok ellen elkövetett lázadások által lábbal tiportatok. Ha rögtön fel nem adjátok magatokat föltétlenül, bünhödéstek annál szigorúbb reend, minél hosszasabban folytatjátok hiú ellenállásokat a hű katonákkal szemben, kik a nemzeti zászló alá csoportosulva elősiettek, hogy Spanyolország legelső arsenáljára, melyhez annyi hazafi emlék és érdek van fűzve, újból feltűzzék a nemzeti lobogót . Egy okt. 17-ki távirat szerint a csapatok, miután a lázadók nem várták be a támadást és elillantak, elfoglalták a fegyvertárt s 500 felkelőt ejtettek fogságba. Az államköltségvetés. tv. (Közoktatásügy.) A vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetése 1873-ra e következő tételekből áll: központi igazgatás 253,684; tanulmányi ügyek igazgatása 281,380; tanintézetek 3,306,131; ösztöndíjak és egyéb tanulmányi czélok 55,091; közművelődési szükségletek 223,544 frt; nyugdijak 31,000 frt; és 759,490 frt rendkívüli szükséglet, melyből 310,000 frt egyházi czélokra, a többi főkép újabb tanintézetekre s a magy. nemz. múzeumra s más közművelődési czélokra szolgál. Ezen, mintegy 8 milliónyi összegből a népnevelési szükségletekre, egy millió sem esik: 500,000 frt kell a községi iskolák építésére, bővítésére, átalakítására; 250,000 frt a községi iskolák felszerelésére; 60,000 frt a néptanítók segélyezésére; 50,000 frt taneszközökre, stb. — összesen 990,000 frt a közvetlen szükségletekre. Továbbá 70,000 frt a felnőttek oktatására; 30 ezer frt a népnevelési lap kiadására; 50 ezer frt a felsőbb fi- és nőnépiskolákra; 56,800 frt a polgári iskolákra; 23,160 frt a határőrvidéki polg. iskolákra és 36,000 frt a katonai fegyvergyakorlóktanítóinak. A katonai szellem tehát már a közoktatás terére is behatolt. Kezdi igénybe venni ennek filléreit, holott a fegyveres békerendszere különben is nagyrészt megsemmisíti mindazt, mit a közoktatás épített.. A hagyományos bécsi politika, melyet kormányunk öröklött, most sem látja be, mily erkölcsi túlsúlylyal harczoltak Königgratznél és Sadowánál azon seregek, melyeknek csak 4°/0 nem tudott írni és olvasni, azok ellen, melyeknek 85% v°lt az írás és olvasás tudományában járatlan. Meg kell gondolnunk, hogy a magyar birodalomban nem kevesb, mint 22 millió tanköteles gyermek oktatásáról van szó, kiknek azonban alig fele jár iskolába, áem egy millió és egy-két százezer. A gyermekek, ha akarnának sem járhatnak iskolába mind, mert 166 —170 gyermek jutna egy-egy iskolára, 128—134 jutna egy-egy oktatóra, mi már úgy az iskola terjedelmét, mint az oktató phisikai erejét túlhaladná. A közoktatásügyér tehát olyformán áll ezen egy millió frttal, két és fél millió gyermek vagyis az országos közoktatás irányában, mint állott volna a görög bölcs Archimedes, emelő rúdjával a földgömb sarka ellenében. Igaz, hogy Magyarországon az intézetek nagyobb része még a felekezetek kezében van. Ezek ingós ingatlan vagyonaiból s adományaiból és adakozásaiból, mint szintén a még mindig szükséges (!) tanpénzekből majdnem 4 millió frt fordíttatik a népoktatásra. Ez azonban még öszszesen is mind igen távol van attól, hogy a közoktatást kellő hatalommá, a népek erkölcsi s értelmi fejlődésének sikeres tényezőjévé tehetné A közös ügyes költségek, a 31 — 32 millióra menő osztrák államadóssági kamat s majdnem ennyire tehető u. n. közös hadsereg kiadásai, mint látjuk, lehetlenné teszik, hogy kellő arányokat hozzunk államháztartásunkba. Lehetlenné teszik a népoktatás kellő fejtését, mely pedig leginkább emelné a véderőt , védképességet. A népoktatás forrásaira szorítkozik még az egyházak egy része is, mint láttuk, 310.000 forinttal. S ha keressük, mi esik a magasabb szakiskolákra? Ismét törpe számokkal találkozunk az égető szükséglethez képest. Sőt, a szakrendszernek csakis kezdetleges nyomait látjuk az államköltségvetésben. A felsőbb és szaktanodákra előkészítő középiskolák, 147 fő- és algymnasium, 28 fő- és alreáltanoda 36—37 ezer növendéknek adnak kiképeztetést ; a reálpályákon azonban csak 6 — 7 ezer növendéket találunk. S végeredménykép említhetjük, hogy a felsőbb intézzetekből 1500 — 2000 tanuló a hittani, 3500—4000 tanuló a jogtani, 800 — 900 az orvosi, s 4—5 száz a bölcsészeti és műegyetemi s 4 — 5 száz a gazdasági téren nyer, szakszerű kiképeztetést. A milliókból, a 21 2 millió növendékből tehát 40—50 ezerre megy a pályavégzettek száma, s itt is a legnagyobb rész azon meddő szakpályákra lép, melyek közgazdasági életünk rovására nagyon is kifejlődtek. Működnek, ahogy Isten tudniok adta a hittani pályán, anélkül, hogy emelnék, javítnák a közerkölcsi életet. Működnek a jog terén, anélkül, hogy javítnák közigazgatási s igazságszolgáltatási viszonyainkat. Mások bölcselkednek, de hazánk nagyon kevés eredményt mutathat fel akár a bölcselet, akár a természettudományok fejlesztéséből. S a közéletben szükséges más pályákat nagyrészt idegenek foglalják el, kikre ezért néha neheztelünk, holott a közoktatás ügyet majdnem teljesen elejtjük, főkép a nagyhatalmi szerep követelései miatt. Közoktatásügyünk egyik béklyója a tandíj, melynek eltörlése már többször szóba hozatott. Ez azonban 4—5 százezer frtra megy. A hadügyérségnek 4—5 százezer frt kisérletekre is kevés. Neki 4 —5 millió kell, hogy az ő embereit kissé szabatosabban begyakorolja azon mozgásokba, melyekhez igen kevés gyakorlat kellene, ha a hadügyér keze alá jövő tömeg nem „nyers tömeg“ volna. És a delegációk készségesen megszavazzák eme milliókat, melyeknek elsőrendben kell fedeztetniök. A közoktatási miniszter aztán ezt tudva, gondolni sem merészel gyökeres javításokra: törpe, gyenge eszközökkel lép nagyjelentőségű feladatai teljesítéséhez. A központi s a tanulmányi ügyek igazgatásától ugyan nem kíméli a fél mit-Nincsen népszerűbb eszme a vagyonfölosztásnál, különösen oly osztály vagyonának fölosztásánál, mely anynyira népszerűtlen, mint a főpapság. Tisztelt gyülekezet ! A legmerészebb átalakítás lehetséges, ha a közvélemény pártolja; a közvélemény viendi véghez e reformot, mi csak a jogcímet adandjuk hozzá. Az alsó papság örülni fog, mert nyomorán segítve lesz; a sajtó örülni fog, mert e vívmányt befolyásának tulajdonítandja, a Protestantismus örülni fog, mert valahára megélte a főpapság megaláztatását, egy szóval oly örömlángok lesznek ezek, hogy mi igen jól fogunk mellettök melegedhetni. A főpapság és főnemesség képviselik nálunk a hírneves siami ikerpárt; nem kell őket egyenként agyonütnünk; vágjuk el az összekötő kapcsot, értem a pénzt, s mindkettőjüktől egyszerre megszabadultunk A nemesi vagyon óriási része már kezeink között van ; a főnemesség oktalan pazarlása által már csak igen rövid ideig bir életképességgel; ha egyesülünk s kölcsönzések, bérbevétel, a kivitel megnehezítése és a nyers termények árának lenyomása által gyöngítjük őket, vésztők elkerülhetlen. Végre megemlítem, hogy használható egyéneket, ha tetemes áldozatokkal is, kell e két osztályból megvásárolnunk. Örömmel jelenthetem, hogy néhány ily befolyásos férfit tervünk pártolására már le is kötöttem. Nem tudom, vájon az események fejlődésével nem lesz-e a két kamarai rendszer megbuktatása czélszerűbb és olcsóbb; ezt a jövő mutatandja; egyelőre tartsuk szemünk előtt a főnemesség megbuktatását discreditiránás és vagyoni gyöngítés, a főpapságét pedig autonómia által. A kormányhoz jutásra elég az általános többség; mindamellett szükségesnek tartok némi előleges intézkedéseket, melyek egész tervünk megvalósítására előnyösek lesznek. — Egy országban fejlődő elégedetlenség mindig a kormányt terheli; a nép istentől kér esőt s ha nem jön meg, a kormányt okozza; hanyatlásának közvetlen okozóit nem ismeri, mert ezek hatalomként nem nyilatkoztak előtte. A mi feladatunk tehát ez elégedetlenség növelése; ez pedig legelőbb elérhető, ha az ellenzék bujtogatásait előmozdítjuk, a nemzetiségeket egymásra uszítjuk, kommunistikus elveket terjesztetünk, a munkásmozgalmat teljes erőnkből pártoljuk s föntartjuk. Ez